Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám, szombat

DOKUMENTUMOK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓM 1991. FEBRUÁR 16. HIRDETMÉNY A MÁRCIUS Ml NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL A Szlovák Statisztikai Hivatal hirdetményt tett közzé a március 3-ai nép-, ház- és lakásszámlálásról. Mivel a hirdetmény valamennyi községünkben és városunkban csak szlovákul jelenik meg, az alábbiakban magyarul is ismertetjük. I

Az összeírás március 2-ről . 3-ára virradólag, az éjféli állapotot fogja tükrözni. A tulajdonképpeni népszámlálás március 3-a és 13-a között valósul meg. 2

Az összeírás vonatkozik: • a) valamennyi személyre, akinek az adott időpontban állandó lakhelyük a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban van, illetve átmenetileg tartózkodnak itt, azon külföldi állampolgárok kivételével, akik diplomáciai előjogokat és immunitást élveznek, valamint azon személyekével, akikre a nemzetközi megállapodások értelmében a népszámlálás nem vonatkozik; b) az összes lakás, vagy elszállásolás célját szolgáló számozott ház-, ra, valamint minden más számozott és szám nélküli épületre s más objektumra,. ha valaki a népszámlálás döntő időpontjában lakott benne, illetve ott töltötte az éjszakát; c) az összes lakásra, amely az összeírás pillanatában lakott, illetve lakásul szolgál és valamennyi olyan lakóhelyre és hajlékra, amelyben valaki a népszámlálás pillanatában lakott, illetve az éjszakát töltötte; d) azon házak és lakások közül, amelyekben a népszámlálás alól kivételt jelentő külföldi állampolgárok laknak, csak azokra vonatkozik az összeírás, amelyek csehszlovák állampolgárok vagy szervezetek tulajdonában, illetve kezelésében vannak. 3

A Szlovák Köztársaságban . a népszámlálást a Szlovák Statisztikai Hivatal, illetve a területi statisztikai szervek szervezik. A népszámlálást az egyes területeken a járási és körzeti hivatalok készítik elő és végzik el, a számlálóbiztosok és számlálófelügyelők (a továbbiakban számláló szervek) révén. A számláló szervek névsorába az illetékes járási hivatalokon lehet betekinteni. A járási hivatal által kinevezett^, számláló szerv a hivatalos igazolvány felmutatása után beléphet minden olyan házba, amelyben a népszámlálást végzik és jogköre terjedelmében ellenőrizheti a megállapított adatok teljességét ós helyességét. Az illetékes rendelkezések értelmében a számláló szervek hivataluk gyakorlása során védelemben részesülnek. A számlálóbiztosok kötelessége, hogy kérésre magyarázatot, útmutatást adjanak, szükség esetén pedig segítséget is a népszámlálási íveket kitöltő személyeknek a nyomtatványok helyes kitöltése érdekében. 4

A lakásban tartózkodó sze. mélyek összeírása a népszámlálási ív kitöltése révén történik. (Az ív A és B része) Azok a személyek, akik a döntő pillanatban tömegszállásokon, gyógyintézményekben vagy üdülőkben tartózkodnak, az adott létesítmény igazgatójától kapott számláló lapot töltik ki. Azon személyeket, akik a március 2-ről 3-ára virradó éjszakát közlekedési eszközökben töltik, azon lakások, házak, népszámlálási íveibe Írják be (esetleg azon intézményekben töltenek ki számlálólapot, ahol közvetlenül az utazás után elszállásolást nyernek. Abban az esetben, ha valakit március 10-ig nem írnak össze (vagyis nem írták be a népszámlálási ívbe, vagy nem töltött ki népszámlálási lapot valamilyen létesítményben) közli ezt március 11. és 13. között azon községi vagy városi hivatallal, amelynek területén tartózkodik. A házak összeírását a népszámlálási biztos oly módon végzi el, hogy beírja az adatokat az épület lapjába (amennyiben ezt még nem tette meg a házat vagy lakást kezelő szervezet). A szükséges adatokat az épületek tulajdonosai vagy gondnokai közlik. A lakások összeírása a népszámlálási ív C részének kitöltése révén történik. A népszámlálási biztos február 26-a és március 2-a között minden lakásba kikézbesíti a népszámlálási íveket. Az ívet a lakás bérlője, vagy más felnőtt személy tölti kí a lakásban élő valamennyi személy (ha ideiglenesen nincs is jelen) és mindazok nevében, akik az adott pillanatban ideiglenesen a lakásban tartózkodnak. Beírja a lakásra és a háztartás felszereltségére vonatkozó adatokat is (a népszámlálási ív C része). 5

Minden állampolgár köte. lessége, hogy helyesen, az igazságnak megfelelően és idejében tüntessen fel valamennyi népszámlálási adatot. Az állandó lakhelyen kívül tartózkodó személyek esetében a számlálási szerveknek jogukban áll, hogy ellenőrizzék a személyek személyi okmányai (személyi igazolvány, a hivatásos katona igazolványa stb.) alapján a beírt állandó lakhely, cím helyességét. A népszámlálás során összeírt adatok bizalmasak és kizárólag statisztikai célokra használhatók fel. A népszámlálási szervek és az adatok feldolgozásában részt vevő valamennyi személy kötelessége, hogy titokban tartsák az egyes személyekre vonatkozó, a népszámlálás során megállapított adatokat. 6

A népszámlálás során igé> nyelt adatok tudatos elferdítése, hiányos közlése vagy eltitkolása szabálysértést jelent, amelyet az SZNT 372/1990 Tt. számú, a szabálysértésekről szóló törvénye szerint büntetnek. 7

A Szlovák Statisztikai Hiva. tal felhívja az állampolgárokat, hogy állampolgári kötelességük felelősségteljes teljesítésével járuljanak hozzá a nép-, ház- és lakásszámlálás eredményességéhez. VÉLEMÉNYEK A NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL HARNA ISTVÁN, AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA tak-e a kérdőívek, az a lényeg, hogy mit írunk bele. Tudjuk, hogy sokan vagyunk, és ezt most bizonyítanunk kell! A népszámlálás, pontosabban a nép-, ház- és lakásszámlálás nagyon fontos információkhoz juttatja a társadalmat önmagáról. Ezek nélkülözhetetlenek a népesség összetételének, szociális és vagyoni helyzetének valamint területi megoszlásának megismeréséhez és az ezzel kapcsolatos folyamatok szabályozásához. Számunkra, a magyar kisebbség számára, ez a statisztikai felmérés különösen fontos, mivel bizonyos értelemben megmérettetünk általa. A felmérés eredményeként mi is képet kapunk önmagunkról, elsősorban arról, hogy hányan is valljuk magunkat magyarnak és milyen területi elosztásban élünk Szlovákiában. Nagyon fontos számunkra az az információ is, amelyik azt mutatja, hogy az egyes községekben milyen a számarányunk az összlakosságon belül. Ez azért fontos, mert a nyelvtörvény értelmében, azokban a községekben, ahol 20 százaléknál többen vagyunk, ott jogunk van anyanyelvünk hivatalos használatára. De fontos ez a magyar óvodák, iskolák és egyéb intézmények léte szempontjából. Szükségesnek tartom még elmondani, hogy ez év január 9-én a Szövetségi Gyűlés által elfogadott, alapvető jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél első fejezete 3. cikkelyének 2. bekezdése kimondja, hogy „mindenkinek joga szabadon eldönteni nemzetiségét. Tiltott ennek a döntésnek bármiféle befolyásolása és az elnemzetlenítést célzó nyomás minden módja." Ugyanezen törvény harmadik fejezetének 24. cikkelye leszögezi: „Bármely nemzeti kisebbségi vagy etnikai csoporthoz való tartozás nem lehet senkinek a kárára". Tehát az állampolgárnak jogában áll a kérdőívben olyan nemzetiséget feltüntetni, amilyet a lelkiismerete diktál, függetlenül attól, hogy milyen nemzetisége van bejegyezve a személyi igazolványában. AGÁRDY GÁBOR, A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA TÓTH KÁROLY, A FÜGGETLEN MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS ELNÖKE Bár a népszámlálás azok közé a kérdések közé tartozik, amelyek nem szabadna, hogy politikai kérdéssé váljanak, kétségtelen, hogy lehetnek politikai következményei is. Ismeretes, hogy milyen manipulációk történtek e téren a múltban. A Független Magyar "kezdeményezés nagyon fontos kérdésnek tekinti a népszámlálást. Elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a népszámlálás alapelvei értelmében mindenki a saját belátása szerint döntsön személyi adatait illetően. Számunkra a kérdőív leglényegesebb pontja a nemzeti hovatartozás kérdése. Az alapvető emberi jogok és az alkotmány értelmében mindenki maga dönt valamely nemzethez való tartozásáról. A mostani döntés szabad elhatározás kérdése lesz. Mindegy, hogy a múltban mit írtak a személyi igazolványba, a különböző kényszerítő körülmények hatására ki-ki milyen nemzethez tartozónak vallotta magát. Most ezektől az adatoktól függetlenül dönthetünk nemzeti hovatartozásunkról. És ezt meg kell tennünk! Ha valaki magyarnak vallja magát, bátran írja be ezt a kérdőívbe. Ebben őt senki sem gátolhatja meg. (Ha valakivel mégis történne ilyen, azonnal forduljon bármely helyi csoportunkhoz, vagy a központi irodánkhoz.) A személyi igazolványban szereplő adatok nem mérvadóak. Tudatosítani kell mindenkinek, hogy az elkövetkező tíz évben a mostani népszámlálás adatai kiindulópontul szolgálnak majd a magyar kisebbség megítélésében, az állami költségvetés elosztásában, politikai és társadalmi súlyunk megalapozásában. Ebben a pillanatban már nem az a kérdés, hogy magyar vagy szlovák nyelven ÍródMaga a népszámlálás nem újkori találmány, már az ókorban is szükség volt-bizonyos lakossági adatokra, hogy az uralkodó fel tudja mérni országa helyzetét, gazdasági erejét, (gy van ez ma is. A népszámlálás eredményei messzemenő következtetésekre adnak okot, meghatározóak az ország további fejlődésében. Történelmi szempontból nézve, az elmúlt évtizedek népszámlálásain erősen érződtek a közelmúlt politikai eseményei. Gondolok itt elsősorban az 1918-as köztársaságra, a második világháborúra és az azt követő állapotokra. A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét meghatározó politikai események nagyon erősen befolyásolták a népszámlálási eredményeket, elég csak egy pillantást vetni a második világháborút követő időszakra, amikor is a lét vagy nemlét volt a tét. A most esedékes népszámlálás már más politikai közegben fog megvalósulni. Ez a tény bizonyára érezhető lesz a népszámlálás egé-. szén is, különösképpen azon, hogy az alkotmánylevél elfogadása után már nemzetközi garanciák mellett vallhatja mindenki magát annak, aminek a szíve mondja. Nem fenyeget a megtorlás veszélye, a kitelepítés nyomasztó réme. Remélem, ezt a csehszlovákiai magyar kisebbség is tudatosítja. írjuk be tehát a számlálóívbe, hogy magyarnak születtünk és azok maradunk. Nem azért mert nacionalizmust akarunk szítani, hanem azért, mert magyarként akarunk becsületes polgárai lenni ennek a hazának. A népszámlálás eredményei meghatározóak lesznek az ország további gazdasági fejlődésében. Ezért minden állampolgár kötelessége, hogy az íveket becsületesen töltse ki. Ezzel jó alapot teremtünk ahhoz, hogy a gazdasági fejlesztéssel kapcsolatban jó döntések szülessenek és a mi sorsunk is jobbra forduljon. Reméljük, hogy a segédanyagok magyarul is kezünkbe kerülnek, segítve ezzel a kérdőívek pontos kitöltését. Az első és a két legutóbbi csehszlovákiai népszámlálás eredménye szerint a népesség nemzetiségi megosztása így alakult. Vajon mit mutat majd az idei összeírás eredménye? 1991 Nemzetiség 1921 % 1970 % 1980 % cseh 6 831 120 " 52,5 9 318 019 65,0 9 691 122 64,1 szlovák 1 968 598 15,1 4 199 902 29,3 4 676 378 30,6 ukrán 48 758 0,3 47121 0,3 (rutén) és orosz 102 313 0,8 69 897 0,1 7 461 0,1 lengyel 109 580 0,8 65132 0,4 68 176 0,4 magyar 657 646 5,1 570 478 4,0 579166 3,8 német 3 207 213 24,7 85 663 0,6 61 129 > 0,4 egyéb 30 650 0,2 21 162 0,1 ismeretlen 130134 1,0 16 496 0,1 31 380 0,2 Csehszlovákia 13 006 604 100,0 14 344 987 100,0 15 283 095 100,0 (Forrás: Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek) MAGYARÁZAT A MAGYARÁZATOKHOZ Lapunk 6. oldalán közöljük a népszámlálási ív magyarul is megjelent, útmutatásokat és magyarázatokat tartalmazó, pusztán segédanyagnak tekintendő részét, amely hasznos segítséget nyújthat az egyébként csak szlovákul kinyomtatott kérdőívek kitöltéséhez. Sajnos, úgy mint már számtalan más esetben, a dokumentum fordítói nem jeleskedtek. Lehetetlen felsorolni a rengeteg nyelvhelyességi és helyesírási hibát, a helytelen szóhasználatokat, de megemlítjük legalább azokat a pontokat,-amelyek a rossz fordítás miatt félrevezethetik a kérdőív kitöltőit. Az Útmutatás az A rész kitöltéséhez oldalon a 16. ponthoz fűzött magyarázat helyesen így hangzik: az iskola fajtája és neve abban az időben, amikor az összeírt személy elvégezte (alapiskola, tanonciskola, szakmunkásképző iskola is); tüntesse fel a tanulmányi évek. számát, az érettségit, főiskolák esetében a kar nevét; esetleg írja be: „iskolai végzettség nélkül". A 17. ponthoz csatolt szöveg: gazdaságilag tevékeny (beleértve a tényleges katonai szolgálatukat teljesítőket, a börtönben levőket vagy szabadságvesztési büntetésüket töltőket), gyermekgondozási szabadságon, állást kereső, családi gazdaságban (ingyen) segítő, dolgozó és nem dolgozó nyugdíjas, egyéb jövedelemmel rendelkező személy (tüntesse fel milyennel), alapiskolai tanuló, diák, háztartásbeli, család által eltartott stb. A 18. ponthoz az útmutatás első része helyesen: a gazdaságilag aktív személyek (beleértve a kisegítő és dolgozó nyugdíjasokat)'feltüntetik az általuk végzett munkát és funkciójukat. A 19. pont természetesen nem közös, hanem társadalmi csoport A Magyarázatok számlálóív kitöltéséhez oldalon A 11. kérdéshez fűzött magyarázat második mondatából kimaradt egy szó, helyesen így hangzik: A külföldön született csehszlovák polgárok állampolgársága aszerint igazodik, hogy születésükkor melyik országban volt az állandó lakhelyük. Az ily módon megállapított állampolgárság érvényes abban az esetben, ha az összeírt személy utólagos nyilatkozatával nem változtatott rajta. A C rész 4. kérdéséhez a magyarázat a következő: A lakás fekvése: amennyiben kétemeletes lakásról van szó, csak az alacsonyabb emeletet kell feltüntetni. Az ún. magasföldszintet 1. emeletnek tekintik, a felette levöt pedig másodiknak. Alagsori vagy pincelakásnak az a lakás tekintendő, amelynek padlózata a terep szintje alatt van. Reméljük segítettünk az elmondottakkal olvasóinknak, bár az igazi az lenne, ha az útmutatást valóban magyarra fordítva kaphatnák kézhez. Hogyan történhetett meg, hogy a segédanyagot ilyen rosszul fordították le? A kérdést Marián Horeckýnak, a Szlovák Statisztikai Hivatal népszámlálási osztálya vezetőjének tettük fel. Megtudtuk, a fordítást egy erre szakosodott intézménnyel, a VIDEOPRESS-szel (a Nemzetközi Újságíró Szervezet működteti), tehát hivatalos fordítókkal végeztették el. Mivel nem tudnak magyarul, nem ellenőrizhették munkájukat és nem is volt okuk arra, hogy feltételezzék, rosszul dolgoznak. Ehhez csak anynyit tehetünk hozzá: vajon hányan vállalkoznak, nyilván nem is kevés pénzért, hasonló szövegek Lefordítására, anélkül, hogy képesek lennének eleget tenni a legelemibb követelményeknek? Pedig Szlovákiában igazán nem művészet anyanyelvét hibátlanul beszélő, hozzáértő szakembert találni bármely területről! Ami a magyar nyelvű segédanyagot illeti, a statisztikai hivatal illetékesei szerint már elküldték a járási hivataloknak. Onnan az egyes községekbe továbbítják a nyomtatványokat, hogy ilyen módon is segítsenek a polgároknak a számlálóívek kitöltésében.