Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám, péntek

1991. FEBRUÁR 15. «ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK MEGNYÍLIK A POZSONYI MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT IDEIGLENES ÉS JÓ MEGOLDÁS (Munkatársunktól) - Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi fő­konzulja megállapodást írt alá az illetékes szlovák szervekkel, amely­nek értelmében a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ ideiglenesen az egykori Kubai Kulturális Központ he­lyén kezdheti gieg munkáját. A terv szerint az intézmény március 15-én nyílik meg. Továbbra is szorgalmaz­zák, hogy mielőbb kezdjék meg a végleges székház építését. Amint arról lapunk is többször beszámolt, különböző okok miatt késik az építé­si engedély megadása. A korábbi években a központ tevékenységé­nek engedélyezése körül is hosszas huzavona folyt. František Mikloško és Vladimir Mečiar budapesti láto­gatása során ez a kérdés is szóba .került, és a szlovák kormányfő ígé­retet tett, hogy rövidesen minden adminisztratív akadály elhárul, s megkezdődhet az építkezés. -y-f MOSZKVA TILTAKOZIK Tiltakozásul amiatt, hogy Izland fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat Litvániával, Moszkva konzultációkra ha­zarendelte nagykövetét Reykjavíkból. Ezt Vitalij Csurkin szovjet külügyi szóvivő közölte. A szóvivő egyben tájékoztatott róla, hogy Julij Kvicinszkij külügyminisz­ter-helyettes szerdán Moszkvában jegy­zéket adott át Olafur Egilsson izlandi nagykövetnek. A dokumentum az izlandi parlament döntésével összefüggő szovjet álláspontot tartalmazta. PETERLE AZ EK-TAGSÁGRÓL Lojze Peterle szlovén kormányfő teg­nap Brüsszelben annak az óhajának adott hangot, hogy az Európai Közösségek a jövőben együttműködjön a mostani ju­goszláv föderáció egyes köztársaságai­val. Elképzelését azonban a „tizenket­tek" képviselői hűvösen fogadták. Brüsz­szeli sajtóértekezletén Peterle elmondta: reméli, hogy Szlovéniát a távoli jövőben felveszik az EK-tagállamok soraiba. KÖZLEMÉNY Az MKDM Elnöksége minden­kit értesít, hogy a mozgalom III. országos közgyűlése Dunaszer­dahelyen, szigorúan zártkörű, melyen csupán minden alap­szervezet egy képviselője vehet részt a küldöttigazolvány alap­ján. A közgyűlés végén, várható­an 18 óra körül sajtótájékoztatót tartunk. AZ ADOFIZETOK FIGYELMÉBE A Szlovák Köztársaság Pénzügy­minisztériuma közli, hogy Michal Kováč miniszter, tekintettel számos adófizető kérésére, az 1990-es évre esedékes jövedelmi adó bevallásá­nak és befizetésének határidejét 1991. február 15-éről február 28-áig meghosszabbítja. Ebben az idő­szakban nem érvényesítik a 389/1990 számú törvény 17. pa­ragrafusa 7. bekezdésében megfo­galmazott megtorló intézkedést. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. február 15-én Pénznem Eladási árf. 1 egységre koronában Angol font 54,96 Francia frank 5,56 Német márka 18,96 Olasz líra (1000) 25,19 - Osztrák schilling 2,69 Svájci frank 22,14 USA-dollár 27,77 ALLAMI KULTURÁLIS ALAP - DE MIBŐL? (Folytatás az 1. oldalról) get. Bejelentette, ezért javaslatot terjeszt a kormány elé, hogy hozzon rendeletet kisebbségi polgári taná­csok létesítéséről azokban a köz­ségekben, ahol a szlovákok vagy esetleg a magyarok aránya eléri a 20 százalékot. Több képviselő boncolgatta Szlovákia szuverenitá­sának, külpolitikai helyzetének kér­dését, Peter Brňák pedig indítvá­nyozta, hogy az SZNT adjon ki nyi­latkozatot a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról. Csáky Pál, az MKDM és az Együttélés képviselői nevében mondta el interpellációját. Egyebek között hangsúlyozta: Üd­vözöljük, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatban ítélte el a né­met nemzetiségű állampolgárok kol­lektív bűnösségének elvét. Ugyan­akkor reméljük, hogy a közeljövőben ezt egy újabb nyilatkozat követi, amely hasonló módon békejobbot nyújt Szlovákia magyar nemzetisé­gű állampolgárainak. Meggyőződé­sem; 45 év után elérkezett az ideje, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgáráról eltűnjön a kollektív bűnösség bélyege. Anton Hmko nyomban reagált erre a felszólalás­ra, hangsúlyozta, hogy ami a máso­dik világháború után a magyarokkal történt az csak reakció volt, így elő­ször a reakciót kiváltónak vagyis Magyarországnak kell bocsánatot kérnie. A. Nagy László ennek kap­csán elmondta, hogy a közelmúltban megvalósított magyarországi láto­gatás során a szlovák és a magyar parlament megállapodott egy ve­gyes bizottság felállításában a két ország közti vitás kérdések tisztázá­sára. Dobos László rámutatott, hogy a költségvetés jóváhagyása során döntés született a szlovák eredeti irodalom és a nemzetiségi irodalom anyagi támogatásáról, de a kulturális minisztérium a mai napig nem határozott, hogy milyen össze­get szán erre a célra. Az ülés befejezése előtt még is­mertették a Tátra „eladásával" kap­csolatos hivatalos anyagokat, ame­lyeket azonban a képviselők nem fogadtak el, követelték, hogy az ügy kivizsgálására hozott bizottság ha­laszthatatlanul tájékoztasson mun­kájáról. Az SZNT Elnöksége úgy döntött, hogy az említett bizottságot feloszlatja, mivel már teljesítette fel­adatát. . AZ ALAPKÉRDÉS: MENNYI LESZ A PÉNZ? A parlament törvényt fogadott el az állami kulturális alapról. Milyen szerepe lesz ennek az alapnak kulturális életünkben, kérdeztük Dobos László (Együttélés) képviselőt. - Az irodalmi és kulturális alap gondolata már régebben felmerült, amikor érezni kezdtük a piacgazda­ságra való áttérés hatását a kultúrá­ban. Különböző buktatók után a ja­vaslat most került a parlament elé. A kulturális költségvetések központi és önkormányzati szinten is megle­hetősen alacsonyak. Az alap végső soron hiányt akar pótolni, de kultú­ránk újonnan értelmezett szerepére is rávilágít. Az ilyen alapok nálunk és másutt is azért jönnek létre, hogy a kultúrának azt a részét karolják fel, amelyben az alkotómunka folyik. Egyrészt a kulturális minisztérium költségvetését kívánja segíteni, másrészt - a kultúra adminisztráció­jának támogatása mellett - kimon­dottan a kulturális és művészeti al­kotómunkára irányítja figyelmét. • Megvan a remény arra, hogy a jóváhagyott törvény alapján lé­tesülő alap teljesíti ezt a fela­datát? - Mint minden támogató alapít­ványnak, ennek is van egy alapkér­dése, az, hogy milyen anyagi erővel bír. A mai ülésen is felmerült ez a kérdés. A törvény felsorolja az ajándékozást, a kulturális alapra for­dítható jövedelmeket és bevétele­ket. Szerintem mindez kevés. • Felszólalásában konkrét ja­vaslatot tett ezzel kapcsolatban. - Hangsúlyoztam, a mai helyzet­ben, amikor a szlovák és a nemzeti­ségi kultúra átmeneti helyzetbe ke­rült, az állami kulturális alaoot első­sorban az állami költségvetésnek kellene erőteljesen támogatnia. Azt indítványoztam, hogy a szimbolikus ajándékok és juttatások mellett az állami költségvetés évi tiszta bevé­telének 0,5 százalékát fordítsák a kultúrára. Ez az amúgy is nehéz helyzetbe került kultúra számára 560-600 millió koronát jelentene. Akinek betekintése van a kérdésbe, tudja, nem nagy ez az összeg, de a parlament megrémült tőle és meg­hátrált. Éles vita alakult ki, a kultúrát ismerő képviselők támogatták ezt a gondolatot, de a többség nem fogadta el és meglehetősen fösvé­nyen viselkedett végül aparlament az állami kulturális alappal szemben. • Ennek ellenére milyen jelen­tősége lesz az alapnak? - Akkora jelentősége lesz, amennyi pénze lesz. A támogatás erejével lesz mérhető. Reméljük ez a mostani pénztelenség megszűnik, mert a kultúra, a szlovák és a nem­zetiségi egyaránt napjainkban nagy nincstelenségge! néz szembe, -esi­SEGÍT RAJTUK A TERVEZET? (Munkatársunktól) - Nem véletle­nül volt nagy az érdeklődés a Szlo­vák Köztársaság Munka- és Szociá­lis Ogyi Minisztériumában tegnap megtartott sajtóértekezlet iránt. So­kakat közvetlenül érintő témáról vár­tak kimerítő tájékoztatást az újság­írók. A munkanélküli nők helyzete, illetve a magánvállalkozásokba való bevonásuk igencsak időszerű kér­dés, hisz a szlovákiai 60 583 mun­kanélküli közül 27 ezer a nő, és a 9 ezer szabad munkahely közül mindössze 2450 alkalmas számuk­ra. Tehát valamilyen biztató javasla­tokra vártak a tollforgatók, hogy a nehéz helyzetbe kerülteknek tol­mácsolhassák az elhelyezkedés, a munkavállalás lehetőségeit. Nagy érdeklődéssel hallgatták Li­buša Paukertovát, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet képviselőjét, aki arról a tervezetről beszélt, melyet anyagilag a holland kormány támo-' gat, ós a nők átképzését rnvaioit élősegíteni. Az elképzelés szerint az e héten megkezdett közvélemény­kutatást követően az egýes járások­ban tanfolyamokat szerveznek. Eze­ken (a részvételi díj kb. 100 korona lesz), útmutatást adnak az érdeklő­dőknek a hogyan továbbhoz, tájé­koztatást, hogy környezetünkben kikhez fordulhatnak tanácsért, illetve itt ingyenes segédanyagot is kapnak. A nemzetközi szervezet illetékese kifejtette: hasonlóképpen, mint az európai országokban, a nők egy ré­szé nálunk is vállalkozni fog, illetve magánvállalkozók alkalmazzák majd őket. Ezzel kapcsolatban á 1 Szlovákiai Vállalkozók Egyesüle­tének képviselője megjegyezte: ah­hoz hogy a nőket foglalkoztatni tud­ják, maguknak a vállalkozóknak kell megteremteni a kedvező feltétele­ket. Ezek jelenleg még hiányoznak. D. T. MINDENKI SAJÁT IGAZÁT HANGOZTATJA (Folytatás az 1. oldalról) fűzte: az iraki megszállás okozta kuvaiti áldozatokról sem szabad megfeledkezni. A jelenlegi becslések szerint 17 ezer kuvaiti tűnt el vagy került börtönbe, és a kis ország kb. 7500 állampolgárát gyil­kolták le. Veszteségek Bagdad szerda esti jelentésében azt közölte, hogy a szövetséges légierő 178 bevetést hajtott végre aznap, s Irak egy szövetséges repülőgépet lelőtt. Bagdadi adatok szerint ezzel 309-re emelkedett a lelőtt szövetséges repülőgépek, illetve rakéták száma. A szövetségesek közölték, szerdán egy szaúdi F5-ös repülőgép nem tért vissza támaszpontjára, s ezzel az elve­szített gépek száma 33-ra emelkedett. A már említett bagdadi jelentés szerint szerdán 92 ellenséges légitámadás irá­nyult dél-iraki katonai objektumok ellen, 86 polgári létesítményt vett célba. Bagdad polgári célpontoknak nevezte a hidakat, üzleteket, gyárakat és műszaki berende­zéseket. Szovjet-kuvaiti tárgyalások Szerdán érkezett kétnapos mun­kalátogatásra Moszkvába Szabah Ahmed Dzsabir Szabah sejk, Ku­vait külügyminisztere. Szovjet kollé­gájával, Alekszandr Besszmertnih külügyminiszterrel tárgyalt az öböl­válságról és a kétoldalú kapcsola­tokról. Tegnap fogadta őt Mihail Gorbacsov államfő. Mint ismeretes, Moszkva az utóbbi napokban újabb erőfeszítéseket tett a háború befeje­zése érdekében, Gorbacsov elnök elküldte megbízottját ez ügyben Te­heránba és Bagdadba. Diplomaták találkozói Tegnap Damaszkuszból a jordán fővá­rosba érkezett Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter. Fogadta őt Husz­szein király, akinek elmagyarázta Német­ország Izraellel kapcsolatos álláspontját. A Reuter hírügynökség a Genscher-ve­zette küldöttséghez közel álló forrásokat idézett, ezek szerint a német diplomácia vezetője újabb, ezúttal 150 millió márkás anyagi támogatást ajánl fel Ammannak. Mohammed Navaz Sarif pakisztáni kormányfő Marokkóból Svájcba utazott, Genfben találkozott Szaud ibn Fejszál szaúdi külügyminiszterrel, akivel az öböl­háború befejezésének lehetőségeiről tár­gyalt. A pakisztáni miniszterelnök megbe­széléseket folytatott Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel is. Ez utóbbi teg­nap genfi sajtóértekezletén elítélte a bag­dadi óvóhely elleni szerdai légitámadást, és ismét a válság politikai rendezésére szólított fel. Velajati ezenkívül szólt az iraki pilótákról is, akik az elmúlt hetekben érkeztek Iránba. Mint mondotta, közülük többen politikai menedékjogot kértek. Huszonnégyórás hivatalos látogatásra tegnap Szaúd-Arábiába érkezett Michel Rocard francia kormányfő és Pierre Jo­xe védelmi miniszter. Az AFP hírügynök­ség szerint a két vezető találkozik a fran­cia egységek tagjaival, Michel Rocard-t pedig fogadja Fahd király. És még egy hír a New York Timesból: az amerikai napilap szerint az irakiak egyik fő katonai távközlési központja a nyugati újságírók bagdadi szálláshelye, az Al-Rasid Szálló alatt van, amely ellen a szövetséges légierő nem hajt végre támadást. Meg nem nevezett amerikai katonai források szerint ez az utolsó óvó­hely, ahonnan az iraki főparancsnokság utasításokat adhat az ország déli terüle­tén és Kuvaitban állomásozó egysé­geinek. A KORMÁNY AZ EREDETI JAVASLATÁT TERJESZTI A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELÉ (Munkatársunktól) - A szövetségi kor­mány tegnapi ülésén Pavel Rychetský programon kívül tájékoztatást adott a Szövetségi Gyűlés alkotmányjogi bizott­ságának a bíróságon kívüli rehabilitációs törvényjavaslatával kapcsolatos vitájáról. Ezt egészítette ki az ülést kővető sajtóér­tekezleten Pavol Hoffmann miniszter, aki rámutatott a szövetségi kormány és a Szövetségi Gyűlés között a törvényja­vaslat miatt kialakult bonyolult helyzetre. Hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtett a probléma megoldása érdeké­ben. A hosszadalmas és apró részletekig menő tárgyalások végén úgy tűnt, hogy az alapvető kérdésekben megegyezés , született. A tegnapelőtti Szavazás azon­ban mégis negatív eredménnyel végző­dött, ami miatt olyan visszás helyzet ke­letkezett, hogy a kormány a Szövetségi Gyűlés jövő heti együttes ülésén kényte­len az eredeti javaslatát előterjeszteni, és a plénum erről fog szavazni. A visegrádi csúcstalálkozóval kapcso­latban a miniszter hangsúlyozta: a tárgya­lásnak nem az a célja, hogy speciális biztonsági vagy gazdasági tömörülés jöj­jön létre. Arról van szó, hogy a három ország tisztázza egymás között a kölcsö­nös együttműködés irányait, és egyezze­nek meg az együttműködés ésszerű for­máiban. Míg Lengyelország szeretné az együttműködést intézményesíteni, Cseh­szlovákia és Magyarország ezt a meglévő szervek révén kívánja megvalósítani, és e célból semmilyen külön bizottságot nem akar alakítani. Jozef Bakšay külkereskedelmi mi­niszter közölte: a kormány egyetértett azzal, hogy a csúcstalálkozón a csehszlo­vák küldöttség bejelentse Lengyel­országgal visszaállítja ,a kishatárforgal­mat, és megkezdi a tárgyalásokat a ví­zumkötelezettség eltörléséről. Ezzel kap­csolatban a miniszter hangsúlyozta, mint­hogy még mindig nagyok az árkülönbsé­gek, a lengyel turistáknak változatlanul megéri nálunk bevásárolni. Tavaly 24,8 millió lengyel turista lépte át a határt, és feltehetően a Lengyelországból érkezők száma az idén sem lesz kevesebb. Ezért megerősítik a vámellenőrzést, hogy meg­akadályozzák az üzletelést. KIS ÉVA A SIEMENS FELKÉSZÜLT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE (Munkatársunktól) - A Siemens Művek felkészült a Csehszlovákiával való széles körű együttműködésre, hangsúlyozta teg­napi prágai sajtóértekezletén dr. Hein­rich von Pierer, a világszerte ismert elektrotechnikai és elektronikai részvény­társaság központi igazgatótanácsának tagja. A cég számottevő részt vállal a csehszlovák-német gazdasági kapcso­latok bővítéséből. A nyugati vállalatok közül elsőként, már 1974-ben, a Siemens kötött tudományos-műszaki együttműkö­dési szerződési csehszlovákiai vállalatok­kal. Az együttműködés előtt új lehetősé­gek nyíltak a megváltozott gazdasági és politikai viszonyok közt. A Siemens Rt. most Prágában kirendeltséget, Pozsony­ban és Brunnben irodát nyitott az év elején, s ezekben a városokban orvosi­műszer-szervizt is létesített. A jövőben a cég hazánkkal főleg az automatikus berendezések, távközlési technika és orvosi műszerek gyártása, valamint az energiatermelés terén szeret­né bővíteni együttműködését. A Škoda Művekkel például tárgyalásokat folytat környezetvédelmi berendezések és vil­lanymozdonyok közös gyártásáról. A részvénytársaság cseh és szlovák vállalatokkal tárgyalásokat kezdett a ha­gyományos erőművek felújításáról s az atomerőmű-építés terén való együttmű­ködésről. A sajtóértekezleten Hans Hirschmann, a Siemens Művek igazga­tótanácsának tagja elmondta, hogy itteni partnereik rendelkezésére szeretnék bo­csátani az energiatermelő berendezések biztonsága, megbízhatósága, gazdasá­gossága és környezetvédelmi alkalmas­sága terén szerzett tapasztalataikat, (sm)

Next

/
Thumbnails
Contents