Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám, péntek

2 1991. JANUÁR 11. HÍREK - VÉLEMÉNYEK SZOCIÁLIS VEDOHALO MÁR MÁRCIUSBAN? SVETOŽÁR KORBEL, a szakszervezeti konföderáció elnöke nyilatkozik lapunknak Tegnap összeült a Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács. A tanácskozás megkezdése előtt Svetozár Korbei a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának szlovákiai elnöke válaszolt munkatársunk kérdéseire. • Mit várftak a mai tanácskozástól a szakszervezetek? - Fő célunk azoknak a vitatott kérdéseknek a tisztázása, amelyek az eddigi érdekegyeztető tanácskozásaikon felmerültek. Bizonyos mértékben sikerült közelíteni nézeteinket, január elsején az egyedüli vitás kérdés a minimális bér összegének megállapítása volt. Számításaink mintegy 300-350 koronával tértek el a kormányétól. Mi az 1991. évi feltételezett bérszintemelést és az inflációt vettük alapul. A kormány az 1990-es évből indul ki. Január elsején alapvetően megváltozott a helyzet. A kormány, valamint a szakszervezetek között új probléma merült fel: tisztázni kell, mikortól vezetik be a bérek indexelése, vagyis az inflációs ráta alakulása szerinti emelését. Eredetileg aszerint akartunk dönteni, hogy a januári ós februári áremelés hogyan befolyásolja majd a fogyasztói kosarat. Azzal számoltunk, ha a reálbérek csökkenése eléri a 10 százalékot, megkezdjük az indexelést, igy a dolgozók április elsejétől érezték volna ezt meg fizetéseiken. Az árak azonban olyan mértékben elszabadultak, - hogy azonnali intézkedések kellenek. Az, amiben december 31-én megállapodtunk már nem érvényes. A szakszervezetek véleménye szerint az árak ilyen mértékű liberalizálása sérti a gazdasági reform harmonogramját. Az árak liberalizálása elképzelhetetlen anélkül, hogy liberalizálnánk az egész gazdaságot, tehát a termelést és a piacot is. Megmaradt a termelök és a kereskedelem monopolhelyzete, csak az árak liberalizálódtak és hogy ez hova vezet, azt látjuk. Nagy gondot okoz az is, hogy a devalválás és a magas hitelkamat miatt sok üzem fizetésképtelenné vált még a bérek kifizetésére sincs bérük, ezért ebben a kérdésben is meg kell állapodnunk a kormánnyal. • Milyen megoldást javasolnak? - Valamilyen módon törölni kell ezeknek az üzemeknek a hitelét. A kormány által szavatolt jól működő hitelrendszert kell kialakítani. Enélkül a kedvezőtlen helyzetbe került üzemek nem tudják felfuttatni termelésüket. Azt akarjuk, hogy a szociális következmények a lehető legenyhébbek legyenek. A reálbérek értékének 10 százalékos csökkenését reálisnak tartottuk, de Klaus úr most nagyon nagy hibát követett el. • Van remény arra, hogy sikerül elérni az alapegyezményt, amely lehetővé tenné, hogy alacsonyabb szinteken megkössék a kollektív szerződéseket? - Mai ülésünkön ez nem valószínű, elsősorban az üzemek fizetésképtelensége miatt. A kormánnyal bizonyára megegyezünk, hogy tegyen lépéseket a negatív hatások enyhítése érdekében. A munkáltatók azonban nem írhatják alá a minimális bérekre vonatkozó megállapodásokat, ha nincs pénzük kifizetésükre. Minden esetre követelni fogjuk, hogy a szociális védőháló a tervezettnél korábban, előreláthatóan március elsejétől működni kezdjen. Valószínűleg az árak emelkedését havonta értékelni fogjuk, s ha meghaladja a 10 százalékot, akkor azt 0,5-0,6 százalékos indexelés követi majd. Azt javasoljuk, ha az emelkedés túllépi a 35 százalékot, akkor a bérek az emelkedés arányában növekedjenek. -esiKEPVISEL0INK NYILATKOZNAK Az alapvető jogokról és szabadságjogokról szóló Alkotmánylevél jóváhagyása után e fontos jogszabályról, nemzetiségi vonatkozásairól, az MKDM-Együttélés klub képviselőinek kivonulásáról nyilatkozott prágai tudósítónknak a Szövetségi Gyűlés két képviselője. Elhibázott lépés VILÁGI OSZKÁR - Független Magyar Kezdeményezés: A jóváhagyott Alkotmánylevél nagy vívmány, összhangban van az FMK célkitűzéseivel. Jóllehet az Alkotmánylevélnek csupán egy fejezete foglalkozik a nemzetiségekkel, de ez a fejezet is kötelező a CSSZSZK valamennyi állampolgára számára. A csehszlovákiai magyarok mint állampolgárok is sokat nyertek ezzel az alkotmánytörvénnyel. Az alkotmánylevél nem diszkriminálja a kisebbségeket. Jogalapot nyújt ahhoz, hogy a nemzetiségek Helsinki szellemében megszilárdíthassák jogbiztonságukat. Fontos mérföldkő ez a nemzetiségek további fejlődésében, újabb jogi garanciák kiépítésében. Az MKDM-Együttélés klub képviselőinek kivonulása elhibázott politikai lépés volt. Mivel ők képviselik a csehszlovákiai magyarság többségét, ez a lépés azt a benyomást keltheti, hogy választóik nem lojálisak hazánk demokratikus rendszere iránt. Az Alkotmánylevél alapvető feltétele tagságunknak az Európa Tanácsban, s ez a tagság megfelelő garancia a nemzeti kisebbségek számára is. A kivonulás kifejezte, a két mozgalom nem tartja fontosnak, hogy Csehszlovákia bekerüljön az Európa Tanácsba. Ez előrevetítheti a két mozgalom elszigetelődését, s ez veszélyes lehet az egész csehszlovákiai magyarság számára is. Javaslatunk európai szellemű volt MAGYAR FERENC - MKDM Az MKDM-Együttélés parlamenti klubja lelkiismeretesen készült fel e fontos Alkotmánylevél megvitatására. Tudatosítottuk, fontosságát, de választóink iránti felelősségünket is. Áttanulmányoztunk minden idevonatkozó nemzetközi. okmányt, nemcsak a koppenhágait, de a strassbourgit is, s ezek alapján klubunk elnöke, Duray Miklós kidolgozta módosító javaslatainkat. Ezt terjesztettük a parlament elé. Sajnos, a parlament nem tanúsított semmi megértést a kisebbségek jogai iránt. Javaslatainkat mind elutasították, noha ezekben nemcsak jogaink, de kötelességeink is ott voltak. Kérésünk csak az volt, legyen jogunk kulturális téren az országhatárokon túl is kapcsolatokat teremteni. Ezek a kapcsolatok nem veszélyeztethetik az állam függetlenségét és érdekeit, nem minősíthetők irredentáknak stb. Érdekeinket nem helyezhetjük mások érdekei fölé. Javaslataink nagyon lojális, igazságos európai szellemű javaslatok voltak. Tudjuk, az Alkotmánylevél jóváhagyása alapfeltétele annak, hogy a CSSZSZK az Európa Tanács tagja lehessen. Tudja ezt az egész parlament is. Ennek ellenére sem volt képes a kisebbségek iránti megértésre. Kérdezem: ha most nem tanúsított megértést, milyen álláspontot tanúsít akkor, ha az Európa Tanácsban lesz, ha nem kell figyelembe venni, elégedettek-e a kisebbségek vagy nem. Amint az Új Szó erről beszámolt, kivonulásunk előtt Gyimesí György képviselőtársunk közölte a parlamenttel: „A harmadik fejezeten kívül egyetértünk az egész Alkotmánylevéllel. Ez a nemzetiségi jogokra vonatkozó fejezet annyira megnyirbált, mint egy halott csontváza." Ha nem vonulunk ki, s a szavazáskor csupán tartózkodtunk volna, akkor az SZNP szintjére süllyedünk. Képviselői ugyanis bent maradtak, de a szavazáskor tartózkodtak. Hasonló magatartás esetében hozzáállásunknak semmi esetre sem lett volna nagyobb súlya. (sm) RÖVIDEN (Munkatársunktól) - Sidó Zoltánnak, a Csemadok OV elnökének kezdeményezésére bővített titkársági ülést tartott a Csemadok. A tegnapi ülésen az apparátus dolgozóin és járási titkárain kívül részt vettek a járási választmányok elnökei és a Csemadok keretében működő társaságok megbízott képviselői. A napirenden a járási konferenciák előkészítése szerepelt, igy áttételesen az áprilisban tartandó Országos közgyűlés is szóba került. A gyűlés tüzetesen foglalkozott az 1991 -ben esedékes népszámlálással, valamint a Csemadok hivatásos állományának átszervezésével. -ász AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK tanácsának döntése értelmében Csehszlovákia - hasonlóan, mint Lengyelország és Magyarország - vámkedvezményt kapott az EK tagországaiba irányuló export terén. Az intézkedés révén egyes hazai termékek esetében könnyebb a nyugati piacokra való kijutás. ÜLÉST TARTOTT tegnap délelőtt a Szövetségi Gyűlés székházában az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága, amelynek tagjai kétnapos látogatásra érkeztek Csehszlovákiába. Amint arra Pietr Stoffelen, a bizottság elnöke rámutatott, a prágai tanácskozásnak elő kell segítenie a Csehszlovákiának az Európa Tanácsban való teljesjogú tagságával kapcsolatos állásfoglalás kidolgozását. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. január 11-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 54,47 Német márka 18,70 Francia frank 5,51 Olasz líra 24,84 Osztrák schilling 2,65 Svájci frank 22,25 USA-dollár 28,52 POZSONYBAN NINCS KÜLÖNLEGES EGYSÉG (Munkatársunktól) - Jan Rumi, szövetségi belügyminiszter-helyettes irányításával Prágában különleges egység alakult. Célja a Szaddam Husszein által beígért terrorcselekmények megelőzése. Mint arról olvasóink a tegnapi híradásokban értesülhettek, az iraki elnök terrorizmussal fenyegeti azokat az országokat, amelyek a Perzsa-öböl térségébe katonai alakulatokat küldtek. Kíváncsiak voltuk arra, hogy a szlovák főváros felkészült-e az esetleges terrorcselekményekre. A belügyminisztériumban kapott információk szerint Pozsonyban különleges egység nem. alakult, az összes intézkedést Prága foganatosítja. Hogy milyen intézkedésekre kerülhet sor, nem tudhattuk meg. Érthető okoknál fogva nem kívánatos, hogy nyilvánosság elé kerüljenek adatok egy speciális egység munkájáról. FOLYTATODIK A DIPLOMÁCIAI OFFENZÍVA (Folytatás az 1. oldalról) san reagált. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter üdvözölte az ENSZ-főtitkár döntését és kijelentette: az Európai Közösségek mindent megtesz a béke biztosítására a válságövezetben. Douglas Hurd brig külügyminiszter kizárt a szövetségesek részéről nninden olyan gesztust, amely lehetővé tenné az iraki elnöknek, hogy visszavonulva is megőrizze győzelme látszatát. Hurd úgy vélekedett, alig van esély a békére. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a genfi találkozóval összefüggésben. Eszerint a Szovjetunió úgy véli, további erőfeszítésekre van szükség a háború megakadályozása érdekében. Moszkva is üdvözli az ENSZ-főtitkár bagdadi útját és közli, saját részéről is hozzájárul e misszió sikeréhez Washington január 12-én evakuálja Bagdadból öt diplomatáját. Már eddig is csökkentett létszámmal működött a nagykövetség, mindössze 16 főből állt személyzete. A napokban Ausztrália is hazarendeli Bagdadból három diplomatáját és hasonló lépésre készül Tokió. Az utolsó hat brit diplomata közül tegnap öt hagyta el az iraki fővárost. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter a jelenlegi hat hónapról két évre akarja meghosszabbítani a tartalékosok szolgálatát a Perzsa-öbölben. Közölte, kérni fogja Bush elnöktől, hogy alkalmazhassa azt a törvényt, amely a Pentagon számára lehetővé teszi, hogy akár egymillió tartalékost hívjon be katonai szolgálatra. Irak tegnap bejelentette, kész a döntő harcra azokkal az erőkkel, amelyek az USA vezetésével készülődnek a támadásra. A bagdadi hivatalos sajtó közvetlenül nem tett említést a genfi válságtárgyalás sikertelenségéről, csak a harcosok millióinak elszántságáról közölt cikkeket. A genfi sikertelen találkozó egyik közvetlen következménye, hogy kiéleződött a helyzet az izraeli-szíriai, illetve az izraeli-jordániai határon. Az iraki légierőt, a titkosrendőrséget, a kémelhárító alakulatokat és a polgári védelmet harckészültségbe helyezték. Az elmúlt 24 óra során Izrael újabb erősítést küldött a szíriai határra. Megerősítette egységeit a megszállt Ciszjordániában is, ahol több területet zárt katonai zónává nyilvánított. Mudar Badran jordán kormányfő figyelmeztette Izraelt, hogy hadba lép, ha csapatai átlépik a közös határt. Azzal fenyegetőzött, hogy ebben az esetben Szíriától és Iraktól fog katonai segítséget kérni. Hozzáfűzte, Hafez Asszad szíriai kormányfő biztosította öt arról, hogy minden támadást országa elleni támadásként fog- kezelni. KÜLPOLITIKÁNK ÚJ ÚTJAI (Folytatás az 1. oldalról) Külpolitikai aktivitásunk elismerését jelzi a döntés, hogy Prágában lesz a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet titkársága. Felvettük a kapcsolatokát a NATO-val és a Nyugat-Európai Unióval. A közelkeleti válsággal kapcsolatban a külügyminiszter rámutatott, hogy a térségbe küldött csehszlovák vegyvédelmi egység felkészült feladata teljesítésére, s jelenlétének a térségben rendkívüli politikai jelentősége van. A gondokról szólva, a külügyminiszter a problémák gazdasági hátteréről is beszélt. Kifejtette, hogy a közép-kelet-európai térség országaiban uralkodó bizonytalan viszonyok óvatosságra késztetik a külföldi beruházókat. Megállapította: ha nem Lengyelországgal és Magyarországgal együtt megyünk Európába, akkor az oda vezető utunk túl sokáig fog tartani. Jirí Dienstbier utalt arra, hogy a három ország vezetői nemsokára Magyarországon, Visegrádon találkoznak, ahol egykor már találkozott a cseh-lengyel és a magyar király. Új kapcsolatok kialakítására törekszünk a Szovjetunióval, a szovjet kormánnyal, de az egyes tagköztársaságokkal is. Nagy haladás történt a Németországhoz fűződő kapcsolatainkban. Létrejöttek a feltételei annak, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a Németországgal való politikai szerződésről. Az elkövetkező időszakban Csehszlovákia fokozni kívánja aktivitását a helsinki folyamatban. Az idén is szükség van a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataink fejlesztésére, elsősorban gazdasági vonatkozásban. A csehszlovák külpolitika új koncepciója megköveteli a diplomáciai munka módszereinek, a diplomáciai apparátus szerkezetének átalakítását. A Külügyminisztériumban folyamatban van a személyi állomány felülvizsgálása; a tárca új szerkezetében nem lesz helye a régi rendszert szolgalelkűen támogató bürokrata apparátusnak. Nagyobb szerepet kap a szaktudás és a rátermettség. A Külügyminisztériumból eltávoztak a totális rendszer kompromittált és tehetségtelen szolgái. A cél az, hogy néhány éven belül létrejöjjön egy alapvetően új, felkészült külszolgálati gárda. Csökkenteni kívánjuk a külképviseleti hivatalok és a Külügyminisztérium személyi állományát. Az elmúlt évben bebizonyosodott, ki az alkalmas

1 a külügyi munkára és ki nem. Eddig 439-en távoztak a tárcából. Elmentek a kémek, a kompromittáltak, de számos tisztességes ember is, olyanok, akik nem képesek az új helyzethez és munkatempóhoz alkalmazkodni. A Külügyminisztérium átszervezését legkésőbb 1992 közepéig szeretnénk befejezni. Jirí Dienstbier beszéde végén elismeréssel szólt a parlament külügyi bizottságaival való együttműködésről, a képviselők cselekvő részvételéről külpolitikánk alakításában. Beszéde legvégén megállapította: „Külpolitikánk arra törekszik, hogy békés fejlődésünkhöz megteremtse a kedvező nemzetközi feltételeket. Sikerünk kulcsa azonban saját kezünkben van." A külpolitikai expozé fölötti vitában a felszólalók kitértek egyebek közt a szovjet-csehszlovák kapcsolatokra, a szovjet ejtőernyős alakulatoknak a balti országokba történő kiküldésére, s a nagyon időszerű közel-keleti helyzetre, valamint a szovjet csapatkivonásokkal összefüggő kártérítési kérdésekre. Ján Mlynárik (NYEE) a csehszlovák-német kapcsolatokra utalva, a szudétanémetekkel és a kárpáti németekkel való kiegyezés anyagi kérdésének rendezését sürgette. Értesülései szerint a szudétanémetek nem követelik volt vagyonuk teljes visszaadását, csupán azt akarják, hogy ebben a kérdésben néhány hónapon belül jöjjön létre megegyezés. A németek főként szabad földterületek iránt érdeklődnek. Itt üzemeket, esetleg házakat szeretnének építeni. Ez - a képviselő véleménye szerint - valutát hozhat az országnak. Felhívta a figyelmet, hogy a szudétanémet kérdést nem lehet ignorálni, s ez a kérdés mindaddig élő marad, amig a kitelepítettek utódjainak milliói élnek. S nem elhanyagolható a szudétanémetek szilárd helyzete Németország gazdasági életében. Ezért is érdemes körültekintően, bölcsen kezelni ezt a kérdést. A képviselők Valtr Komáreknek, a Népi Kamara külügyi bizottsága elnökének indoklása alapján jóváhagyták a szovjet parlamenthez intézett felhívást, amelyben arra szólítják fel a szovjet törvényhozást. hogy a balti köztársaságokkal kapcsolatos problémákat csakis parlamenti, azaz politikai eszközökkel oldják meg. (sm) A parlament nyilatkozatot hagyott jóvá a, baltikumi helyzetről. Ebben egyebek között megállapítja: ,,A Szövetségi Gyűlés aggodalommal fogadta az arról szóló hírt, hogy szovjet katonai egységeket küldtek a Balti-tenger menti köztársaságokba. Népünknek a politikai problémák -katonai erő bevetésével történő megoldásával kapcsolatos szomorú történelmi tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy a köztársaságok és a szovjet központi vezetés közötti jelenlegi ellentétek nem rendezhetők erőszakkal, hanem békés, tárgyszerű politikai párbeszéddel. Ezért felhíváseal fordulunk a szovjet parlamenthez, hogy az egész európai helyzetre kiható szovjet belpolitikai problémák megoldására törekedjék. Ezt követően a képviselők jelentést hallgattak meg a november 17-i eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság tevékenységéről. Jirí Rumi, a bizottság elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a jelentés nem tartalmaz konkrét adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatalával megzavarnák a vizsgálatot. Kiemelte, hogy az előző parlamenti munkacsoporttól eltérően, amely főleg a kritikus napon történt eseményekre összpontosította figyelmét, az ő bizottsága annak megállapítását tekinti fontosnak, hogy mi előzte meg, illetve mi követte a novemberi eseményeket. Emlékeztetett arra, hogy a munkacsoport birtokában van a volt Állambiztonsági Testület titkos munkatársainak és bizalmi embereinek névjegyzéke , amely több mint 100 ezer nevet tartalmaz. Azonban leszögezte, hogy a bizottság még egy ügynök valódi vagy álnevét sem fedte fel, de ezt az illetékes szervek kérésére bármikor kész megtenni. A vitában utolsók között felszólaló Albert Černý (PF) javasolta: független szakértők vizsgálják meg a nyilvántartás hitelességét. Zárszavában Jirí Rumi elmondta, hogy a bizottság tovább folytatja munkáját, és arra fog törekedni, hogy lerántsa a leplet az állambiztonsági rendőrség volt. s a jelek szerint még mai is működő ügynökhálózatáról. Ezután a képviselők jóváhagyólag tudomásul vették a bizottság jelentését, majd a feddhetetlenségi vizsgálatokkal kapcsolatos problémákkal foglalkoztak.