Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám, csütörtök

10 1991. január 10. ÚJ SZŐ, KALEIDOSZKÓP Január 11-től több Új Szó Nagymegyeren A szerkesztőség csaknem félévszáza­dos törtépetében talán egyszer sem kap­tunk olyan hírt, mint tegnap. Kovács László nagymegyeri plébános írja: ,,... január másodika óta hiába kerestem a la­pot. A hírlapterjesztő munkatársai azzal utasítják el a vásárlókat Nagymegyeren, ahol elég sok olvasója van, illetve lenne az Új Szónak, hogy az újság nyomtatásá­hoz nincs elegendő papír, ezért a lap csak január 6-a utan lesz kapható." Válaszunk: ez nem igaz! Újságnyomó papír van, a korábbi kilogrammonkénti 7,75 korona helyett - 15,80-ért. És a lap is elkészül minden nap, méghozzá csak­nem 80 ezres példányszámban. S hogy ennek ellenére a nagymegyerieknek idáig miért jutott kevesebb belőle? „A nagymegyeri újságárusok a szoká­sosnál kevesebb Új Szót rendeltek, mivel attól tartottak, hogy az áremelés követ­keztében kisebb lesz az érdeklődés a lap, iránt. Újságjukat azonban sokan továbbra is szívesen megvennék, ezért munkatár­saink már megemelték a megrendelése­ket. Január 11.-től 150 darabbal több Új Szót szállítunk majd Nagymegyerre." - Ennyi a hírlapterjesztő vállalat (PNS) pozsonyi igazgatóságától kapott névtelen válasz. Enyhe vigasz. Igaz, a lapterjesztő ezúttal - rá nem jellemző gyorsasággal - kilenc nap alatt megoldotta a problémát, de azt az erkölcsi és anyagi kárt, amelyet olvasóiknak és a szerkesztőségnek oko­zott, még szokatlan rugalmassága sem ellensúlyozza. A szerkesztőség A játékosság dialektikájához - Apádütés nincs! - kiáltja el ma­gát a fogó, megérintve üldözött tár­sát, és máris védettséget élvez. Kezdődik elölről a játék, s az új fogó törvénytisztelőén elkerüli elődjét. - Hatos a meccs. - hallhatjuk az udvaron, s nincs fellebbezés, a ha­todik gól után győztesen vonul le az egyik fél,, vesztesen a másik. Ha a gyerekcsoportok, közössé­gek játékát megfigyeljük, hamar szembetűnik, milyen szigorú szabá­lyok határozzák meg a játék mene­tét. Köztük egészen különös, erőtel­jesen korlátozó szabályokat is talál­hatunk. Egy osztály számolt be ar­ról, hogy a betakarítási társadalmi munka során a jó eredmény érdeké­ben játszottak, ,, némaság i fogadal­mat" tettek. Az volt a játék tétje, meddig bírják ki szótlanul. Meglepő­en sokáig, nagy élvezettel tartottak ki. A lényeg az volt, hogy korlátozták önmagukat. Még egy példa: ügyes­ségi versenyen képzeletbeli szaka­dék fölött kell áthaladni, egy földre fektetett madzagon. A tét ismét ko­moly: ha a próbálkozó mellélép,,, le­zuhan". Nem csupán a képzelet szabadsága meghatározó ebben a játékban, amely szakadékot vará­zsolhat a járdára. Legalább annyira fontos a szabály-, illetve törvényal­kotás. Szívesen emlegetjük a jó játék jellemzéseként a szabadság, a fel­szabadultság, az önfeledtség fogal­mait. És mit találunk? Erősen korlá­tozó, már-már önsanyargató szabá­lyokat. Igen ám! De a legfontosabb, hogy e szabályokat a résztvevők találták ki, a játékban ők maguk a törvényalkotók. A gyermekjátékok­ban megbúvó lényeg tehát az az önkéntesség és öntevékenység, amellyel adott köreikben - ezúttal a játék keretei között - maguk sza­bályozzák, akár minden „felnőtt" instrukciónál szigorúbban korlátoz­zák is cselekvéseiket. Játszótársuk is csak az lehet te­hát, aki eme alapvető ,,játéksza­bályt" - az önkéntességet, a gyer­meki törvényalkotás szabályát - tiszteletben tartja. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona Módosul az SZLKP-DBP neve Peter Weiss, Szlovákia Kommunista Pártja-Demokratikus Baloldal Pártja Vég­rehajtó Bizottságának elnöke keddi sajtó­értekezletén egyebek között bejelentetté, hogy - ha a vb-tagok háromötöde egyet­ért vele - módosítják a párt nevét, elhagy­ják a megnevezés első részét. (No) Alsóőri gondok és örömök A burgenlandi nyolcszáz lakosú község, Alsóőr (Unterwart) és a lo­sonci járásbeli Csorna több száz kilométerre fekszenek egymástól. A két települést a barátság erős szálai fűzik egymáshoz. Az alsóőri­ek tavaly jártak Csornán. Ekkor be­szélgettem az osztrák falu magyar­ságának helyzetéről, Seper Ferenc­cel, a község kilenctagú önkor­mányzati szervének tagjával. • Az őrvidéki községek közül a magyarok által legsűrűbben lakott település Alsóőr. Mennyiben tükrö­ződik ez a falu életében? - Túlzás nélkül mondhatom az ottani magyarság kulturális és ér­dekképviseleti központja vagyunk. Nálunk található az egyedüli magyar nevelési nyelvű óvoda. Büszkék va­gyunk arra is, hogy nálunk van az egyetlen magyar tanítási nyelvű alapiskola. Burgenlandban könyvtá­runk van többezres magyar könyv­vel, de van itt falumúzeum is. A nemzetiségi kulturális életnek is a központja vagyunk, ezt nemcsak a különböző rendezvények tanúsít­hatják, de a nálunk megjelenő őrségi lapok is. Végül, de nem utolsósor­ban Alsóőrben él és alkot dr. Ga­lambos Ferenc, a burgenlandi ma­gyarság jeles egyénisége. • A statisztikai kimutatásokból és egyéb forrásokból is értesültünk ar­ról, hogy az asszimilálódás könyör- • telenül sorvasztja a burgenlandi ma­gyar falvakat. Hogyan próbálnak el­lenállni ennek a szomorú jelen­ségnek? - Sajnos az emberekből egyre jobban kiveszik a nemzeti öntudat. Egyre kevesebben tartják magukat magyarnak, sokan egyszerűbben csak ,,magyarul is beszélőnek" mondják magukat. Hiányzik nálunk a ,,nyelvében él a nemzet" elvének tudatosítása. Igaz sokan eljárnak Bécsbe dolgozni, de ez önmagában még nem ok az asszimilálódásra. A megoldást elsősorban a nemzeti­ségi iskolahálózat bővítésében lát­juk. Főként az alapiskolákra és a kö­zépiskolákra gondolunk. Törekvése­o -rnnban van egy buktatója. Nevezetesen az, hogy az iskolába gyerekek is kellenek, s hogy legye­nek, az már a szülőkön múlik. • Tudjuk, a kultúra megtartó ere­jének nagy jelentősége van a nem­zeti kisebbségek életében. Mennyire érzik ezt Burgenlandban? - Ezzel teljes mértékben egyetér­tek. Nálunk népünnepnek számíta­nak a karácsonyi, húsvéti, anyák napi és tanév végi összejövetelek. Van egy jól működő falusi tánccso­portunk, magyar női kórusunk, tűzol­tózenekarunk. Meghittebb hangula­tú, a régmúlt népszokásait idéző farsangi karnevál. A nemzeti identi­tástudat megőrzésében segít a val­lás is, hisz a magyar nyelvű isten­tiszteleteken mindig megtelik a templom. Galambos tiszteletes úr­nak köszönhetően így nemcsak hi­tünk, de magyarságtudatunk Is ál­landóan erősödik. • Egyes prognosztikusok szerint, ha a burgenlandi magyarság to­vábbra is ilyen ütemben asszimiláló­dik, akkor az ezredforduló után ele­nyésző lesz a számuk. Mi erről az ön véleménye? - Nem szeretnénk, ha ez bekö­vetkezne, ezért mi Alsóőrben, a bur­géhlandi magyarság legerősebb vá­rában mindent elkövetünk az ellen. Én egyben az Osztrák Szocialista Pártot is képviselem az önkormány­zatban, és ki .merem jelenteni, hogy az állam politikája egyáltalán nem szorgalmazza a beolvadást. A fenn­maradásunk tehát csak rajtunk mú­lik. A jövőben viszont még jobban fel kell karolnunk a környéken minden kezdeményezést, minden értékes embert, aki tud és akar is tenni a magyarság fennmaradásának ér­dekében. Én a jövőt illetően nem vagyok pesszimista. POLGÁRI LÁSZLÓ APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Mérhetetlen fájda­lommal közöljük, hogy a hűséges és gondos feleség, a családszerető ke­resztmama és só­gornő, a mindenkit tisztelő Kurucz Lujza tanítónő hivatásában tartalmas életét 1990. de­cember 15-én, 61 éves korában befejez­ve, hirtelen halállal örökre eltávozott csa­ládi körünkből. E szomorú alkalomból ro­konainknak, barátainknak és ismerőseink­nek, tanítóknak és diákoknak, Izsa és Pat község lakosainak, a Csemadok helyi és komáromi tagságának, járási és országos választmányi tisztségviselőinek és min­denkinek köszönjük, hogy velünk együtt érezve, elkísérték öt végső útjára, és sírhalmát vírágerdövel borították be. illet­ve részvétlevelekkel, táviratokkal enyhí­tették gyászunkat. Külön köszönjük a he­lyi r. k. plébánia liturgikus engesztelését. valamint a helyi önkormányzat, a járási iskolaügyí osztály és a Csemadok képvi­selői részéről elhangzott búcsúbeszéde­ket, amelyekben meleg szavakkal méltat­ták felejthetetlen halottunk életét, peda­gógiai, szakszervezeti és lankadatlan kul­turális tevékenységét. A mélységes ürt, melyet bennünk maga mögött hagyott az emlékezés koszorúival próbáljuk áthidani. A gyászoló család: férje, sógornője, valamint keresztfiai feleségükkel és gyermekeikkel. Ú-56 • Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, barátnak, szomszéd­nak. munkatársnak, ismerősnek, vala­mint a helyi efsz ve­zetőségének, tagsá­gának és mindazok­nak, akik 1990. december 13-án elkísér­ték utolsó útjára a szímői temetőbe a fe­lejthetetlen, drága jó férjet, édesapát, vöt, testvért, sógort és keresztapát, Gulicska Istvánt, akit a kegyetlen halál 56. életévében, búcsúszó nélkül ragadott ki szerettei kö­réből. Külön köszönjük a sok koszorút, virágot, a szép búcsúbeszédeket, me­lyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló, mély fájdalmunkat. örökké gyászoló, bánatos szívű fele­sége és gyermekei. Ú-58 • Szívünkben mély fájdalommal, köny­nyes szemmel mondunk köszönetet min­den kedves rokonnak, mindazoknak, akik 1990. december 15-én elkísérték utolsó útjára az ekeli temetőbe drága fiunkat, ifj. Filkó Palikát, akit a kegyetlen halál 31 éves korában ragadott ki szerető családja köréből. Kö­szönjük a sok virágot, koszorút, melyek­kel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Külön megköszönjük a polgári ügyek testületének, valamint Fehér Miklós úrnak a szép búcsúbeszé­det, továbbá a komáromi tűzrendészet­nek, valamint a munkatársaknak. Gyászoló szülei, testvérei és a rokon­ság Ú-59 • Köszönetet mondunk mindazoknak, akik 1990. december 31-én elkísérték utolsó útjára a mellétei temetőbe a 65 éves korában váratlanul elhunyt szeretett férjet, édesapát, nagyapát, Kövesdi Lajost, és együtt éreztek vélünk az óév számunk­ra oly szomorú utolsó napján. A gyászoló család. Ú-63 MEGEMTEKEZES • Fájó szíwel emlé­kezünk drága halot­tunkra, Dávid Jánosra (Farnad), aki 1990. január 3­án örökre elhagyott bennünket Akik szerették és nem fe­ledték, emlékezze­nek rá ezen a szomorú, első évfordulón. Felesége, fiai, menyei, unokái: Radko, Slavko és Xénia. Ú-55 BEÍRATÁS A Kassai Magyar Tannyelvű Alapiskola Igazgatósága, vala­mint a Szülők és Iskolabarátok Szövetsége felhívja a szülök fi­gyelmét, hogy az iskola első év­folyamába a beíratás: 1991. ja­nuár 18-án, pénteken 14-16­óráig, 19-én szombaton 8-tól 14­óráig lesz az iskola épületében (Kuzmány utca 6 ). Azok a tanulók, akik ebben az évfolyamban kezdik a tanulást 3. osztálytól két idegen nyelv kö­zül választhatnak (angol és né­met). ÚP-13 TÁVKAPCSOLÓ „Két" aranyérem? A tévémüfajok királyának tanom az élő sportközvetítést. Úgy vagyok ezzel, minta nyári főtt kukoricával. Ha már órákkal később látom az esetle­ges győzelmeket, ugyanúgy közöm­bösen hagynak, mint az amúgy is kitűnő konzervben morzsolt cseme­gekukorica. Ezért is néztem délután ötkor oly nagy élvezettel a csehszlovák F 1 csatornán az ausztrál tévé köz­vetlen adásban Európába sugárzott összefoglalóját áz úszó világbajnok­ságról. A magyar vízilabdások meg­verték a németeket. Váratlanul a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaságnak is lett egy bronzérme műugrásban. A csúcspont azonban mégiscsak Rózsa Norbert aranyérme volt. Nézem az ausztrál képet, hallga­tom a cseh riportert és szakértő segí­tőtársaikat: ,,SzenzációI Csodás tehetség... Új magyar úszócsillag. Előtöri az is­meretlenségből. Lehengerelte a nagyágyúkat." Alig akarok hinni a fülemnek. Olyan az egész, mintha ama kevesek által megálmodott Du­nai Szövetségi Köztársaság F1 csa­tornáját nézném. Nem is szólva arról, hogy az egy század másodperc kü­lönbségű győzelmeket is hozó úszó vb egyik világcsúcsáról úgy beszél­nek a cseh szakértők, mint csodáról. Teljes négy századdal jobb a világcsúcsnál. Megnyugvás, öröm. Csehszlovák bronzérem, magyar arany és világcsúcs. Meg azok az évekig nyavalyáskodó pólósok is el­kalapálták a németeket. Igaz, csak egy góllal győztek, de: Góllal. Örömet okoz a cseh-magyar közeledés is. A sportban. Aztán este igencsak elszomoro­dom. A budapesti TV 1 csatornáján a Híradóban újra megnézem Rózsa aranyérmes, vlágcsúcsos győzelmi menetét. Vízbe ugrik, úszik, nyomja magát előre, lehagy mindenkit, és világcsúccsal nyer. Ilyen egyszerű ez, barátaim. Mi ez nekünk?! Nem kell elsietni az örömünnepet. Lesz itt arany, talán egy szakajtónyi is. Sze­retném mindezt hinni, miközben a Hír­adó sportszerkesztőiről majdnem le­szedem a keresztvizet. Aztán igazat adok nekik. Szép eredményekről tet­tek tanúbizonyságot. Egy négy, majd már öt halottat követelő villamoskisik­lás után nem örvendezhetnek. Lesz még rá idő és alkalom. Ilyen a világ. Az viszont határozottan jóleső sportszerűséget bizonyít, amit a cseh tévések mondtak. így esik meg az a furcsa eset, hogy egyetlen aranyé­remnek is három oldala van. Azt a bi­zonyos harmadikat még nem ismer­jük, talán majd amikor hazajönnek az aranyos úszók. Ha már ennyire szen­zációs Rózsa Norbert győzelme és világcsúcsa, ismerjük meg a hátterét is. A munkát. Bizonyára lehet tőle valamit tanulni. Mit? A munkát. DUSZA ISTVÁN Az államhatár nem átjáróház A vasfüggöny eltávolítása óta ugyancsak sok munkája van a határőrségnek. A múlt évben köz­vetlenül az államhatárról 629 „turis­tát" küldtek vissza. Ebből 127 cseh­szlovák állampolgár volt. Az úgyne­vezett balkáni úton, amely Ipolyság térségében van, több mint 700 kül­földi állampolgárt tartóztattak fel. Nagy részüket kitoloncolták, kisebb részük pedig politikai menedéket kért. Tavaly az osztrák hatóságok nemkívánatos személyként 438 személyt adtak át a csehszlovák hatóságoknak. Közülük 170 volt ha­zai állampolgár. Ezek a ,,zöld hatá­ron" jutottak át a szomszédos or­szágba. Egy részük nem rendelke­zett érvényes útlevéllel, más részük előzőleg bűncselekményeket köve­tett el. Amint Vladimír Ludvik alezre­des, a határőrség pozsonyi parancs­nokságának szóvivője elmondta, az elmúlt évben a tiltott határátlépések száma 1989-hez viszonyítva a há­romszorosára növekedett. Az államhatár őrzését ellátó kis­katonáknak és a hivatásos állo­mánynak nem könnyű a dolguk, an­nál is inkább, mivel ma a meg nem engedett határátlépés csupán sza­bálysértésnek számít. így előfordul olyan eset is, hogy egyazon sze­mélyt néhány nap leforgása alatt többször is feltartóztatják. A szóvivő szavai szerint bár a határőrség át­szervezését már megkezdték, szük­ség volna arra, hogy az illetékesek mielőbb törvény formájában hatá­rozzák meg nemcsak a feladatokat, hanem a jogköröket is. Ugyanis a zöld határon keresztül nemcsak árut, hanem kábítószert is csem­pésznek, bűnözők és terroristák is hazánkba jutnak, ami sok veszélyt rejt magában. A határőrség pozsonyi parancs­noksága igyekszik felvenni a kap­csolatot a szomszédos államok ha­• tárőregysécjeivel és összehangolni a tevékenységet addig is, míg végre hazánkban létrejön a határrendőr­ség, amelynek mintegy 6000 tagja lesz. A megváltozott gazdasági és politikai helyzet szükségessé teszi, hogy az államhatáron egy ideig még. tényleges katonák is szolgálatot tel­jesítsenek. (németh) Nem állhatnak le A takarmánykeverők már megkötötték a szerződéseket A takarmánykeverékek évről évre na­gyobb arányú felhasználása lényegesen hozzájárult az állattenyésztési termelés növeléséhez, a százmilliós beruházások­kal létrehozott ágazat termelésstabilizáló szerepet töltött be. A piacgazdálkodás kezdeti időszakában milyen körülmények között indul ez a mindannyiunk élelmi­szer-ellátásához hozzájáruló ágazat? Er­re kértünk választ Viktor Targoštól, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat osztályvezetőjétől. - A nagy aszály miatt a tervezettnél jóval kevesebb gabona termett. Milyen módon pótolják a hiányt? - Ilyen nagy alapanyag-beszerzési gondjaink még nem voltak. A mezőgaz­dasági vállalatok eddig 15 ezer tonna gabonával kevesebbet adtak el takar­mánykeverék-visszavásárlás céljából. A hiányt jól érzékeltetik a következő ada­tok. Szemes kukoricából 515 ezer tonna helyett csak 173 ezer tonnát vásárolhat­tunk fel. Ezért mindent megteszünk, hogy a hiányt külföldről is pótolhassuk. Jugo­szláviából már behoztunk 10 ezer tonna szemes kukoricát, és más országok kül­kereskedelmi vállalataival is tárgyaláso­kat folytatunk. - On huszonkilencedik éve dolgozik a vállalatnál, elégedett a felvásárolt alap­anyag összetételével? - Természetesen csak részben. Válla­latunk szakemberei sok „kényszer" re­ceptet állítottak össze. Előfordult, hogy a hízók számára gyártott takarmánykeve­rékeket kellett etetni a tenyészállatokkal, és fordiiva. Nagyon sok gabonát pazarol­tunk el fölöslegesen. Véleményem szerint a mezőgazdasági vállalatoknak lényege­sen több árpát, zabot, szóját kellene ter­melni, hogy megközelítőleg optimális összetételű takarmánykeverékeket szál­líthassanak az állatállománynak. Hozzá kell fűznöm, hogy a termelés ilyen jellegű változását rugalmasabb árpolitikával kel­lene elősegíteni. - On szerint ágazatuk az új feltételek között is megmarad? - Az új évre szóló szerződéseket már többnyire megkötöttük a mezőgazdasági vállalatokkal. Más lapra tartozik, hogy milyen lesz az együttműködés formája: Az udvardi korszerű üzem után pár hónap múlva a galántai is megkezdi a takar­mánykeverékek gyártását. Ezek és a ré­gebbi üzemek sem állhatnak le, mert veszélybe kerülne az állattenyésztési ter­mékek előállítása. Javaslataink szerint - amely megegyezik a mezőgazdasági földműves-szövetkezetek kérelmével - üzemeink vagy központjaink gazdasági szövetkezetekké vagy részvénytársasá­gokká alakulnának. Nyereségeikből a ter­melők is részesülnének. Létrehoznánk egy szlovákiai hatáskörű bizottságot, amely megteremtené a rendszeres ter­melés feltételeit, törődne a bel- és külföldi kapcsolatok kibővítésével és szakszolgál­tatásokat nyújtana a termelőknek. A termelési osztály vezetője még el­mondta, hogy külföldi tapasztalatok alap­ján növelni akarják a szemcsézett készít­mények arányát, a munkaerő-átcsoporto­sításban is a gazdaságosság elvét érvé­nyesítik. BALLAJÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents