Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám, csütörtök

VILÁGOSSÁGOT, DE MINDENÜTT! - a titkosrendörséggel való együttműködés erkölcsi bűntett volt. (4 oldal) • SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓ - BUDAPESTRŐL - A totalitárius hatalom mindenekelőtt ahumán és társadalomtudományi értelmiségben találta meg üldözendő boszorkányait, azokban, akiknek áz arcán a legkevésbé tudta eltüntetni az egyéni vonásokat (5. oldal) • ÖRÖKSÉG APÁMTÓL - vasutasközösségből emelték ki a kisváros helyi nemzeti bizottságának élére, (6. oldal). FÜ GGETLEN NAPILAP • FÖ A MELLÉKES, - sokan és nem jogtalanul - féltik tőlük a főmunkaidőben végzett tevékenység becsületét. (7. oldal) • FOKOZATOSAN NŐ A LEMARADÁSUNK - A magyar futballista számára az egyetlen igazi hajtóerő, hogy külföldre menjen játszani. Itthon a labdarúgással keresett forinttal nem lehet egzisztenciát teremteni. Bármilyen más vállalkozással, ami annyi energiával jár, mint a futball, sokkal előbbre lehet jutni. (8. oldal) CSÜTÖRTÖK, 1991. JANUÁR 10. ÁRA 2,80 KORONA XUV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 11. együttes ülése Jóváhagyták az Alkotmánylevelet A vitában hatvan képviselő - többek között Duray Miklós, Gyimesi György, Sándor Eleonóra, Világi Oszkár és Vincze Dániel - szólalt fel • Módosító javaslatok özöne hangzott el • Az MKDM-Együttélés koalíció tíz képviselője nem vett részt a szavazásban (Munkatársunktól) - Szerdán a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 11. együttes ülése az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánytörvény-javaslat vitájával folytatódott. Az ülést Zdenék Jičínský első elnökhelyettes vezette. A tanácskozást megelőzően az alkotmányjogi bizottságok a kedden előterjesztett módosító javaslatokról tárgyaltak. A képviselők tegnap is számos módosító javaslatot terjesztettek elő az alkotmánylevél egyes fejezeteihez. Ismételten többen foglaltak állást a még meg nem született gyermekek élethez való jogával az egészségügyi ellátás díjmentességének értelmezésével, a környezetvédelmi jogokkal a polgár és az állam közti viszonnyal összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. Az előző napon is gyakran, erkölcsi szempontokból is vitatott, az élethez való joggal - általában és a még meg nem született gyermek e jogával - összefüggésben Ivan Fišera (PF) módosító javaslata nyerte el a többség tetszését. A vonatkozó törvénycikkjavaslatba bekerült a mondat: „Az emberi élet méltó arra, hogy már a születés előtt védelemben részesüljön." A javaslattal egyetértett több párt és mozgalom képviselője. Az MKDM-Együttélés klub egyetértését Vincze Dániel képviselő tolmácsolta. A vitában a nemzetekre és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikke(Munkatársunktól) - Tegnap Pozsonyban Svetozár Stúr, a ČSTK szlovákiai vezérigazgatója baráti találkozón fogadta a napilapok főszerkesztőit. A fogadáson megjelent Ján Čarnogurský, a szlovák kormány első miniszterelnök-helyettese, továbbá a kormányhivatal sajtófőosztályának több munkatársa. Az eszmecsere szokásosan kezdődött. A vezérigazgató pohárköszöntőt mondott, üdítővel, Csúcstalálkozó Visegrádon A hónap közepén a magyarországi Visegrádon tartandó csehszlovák-lengyel-magyar csúcstalálkozó előkészületeiről tárgyalt tegnap Prágában Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Varga Györggyel, a Magyar Köztársaság csehszlovákiai nagykövetével. A felek ezenkívül a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő néhány más kérdéssel is foglalkoztak. fehérborral, szendviccsel, süteménnyel kínálta a vendégeket. Rendhagyó volt viszont a folytatás: a főszerkesztők ugyanis magukkal hozták azt a szerződóstervezetet, amelyet a hazai sajtóiroda postázott nekik újévi meglepetésként. A hírügynökség közgazdászai a jelek szerint nem szívbajos emberek, hiszen ugyanazokért a szolgáltatásokért, amelyeket tavaly nyújtottak, az idén ötször annyit kértek. Ez a mi esetünkben annyit jelent, hogy az Új Szó tavaly a híranyagért és a fényképekért mintegy 200 ezer koronát fizetett, az idén már 1 millió fölötti összegről küldenék a számlát... A világ vezető hírügynökségei sem ilyen drágák, és sokkal rugalmasdabbak - érveltek a főszerkesztők, s - vendéglátás ide vagy oda - nem fogadták el az ajánlatot. A házigazdák valószínűleg belátták, hogy kissé túllőttek a célon. Beleegyeztek abba, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a napilapok képviselőivel, s megpróbálják közös erővel lehozni az árakat a csillagos égből a realitások talajára... -y-f Pénz, pénz, pénz... (Munkatársunktól) - Reményteljes hangulat jellemezte tegnap Pozsonyban annak a bizottságnak az ülését, amely a gyermek- és ifjúsági lapok, továbbá a nemzetiségi sajtó anyagi támogatásának kérdésével foglalkozott. A viszonylagos derűlátás oka az volt, hogy a szlovák parlament már jóváhagyott 25 millió koronát a szlovákiai gyermekirodalom, továbbá a gyermek- és ifjúsági lapok támogatására. A szlovák és a szlovákiai magyar kiadók, továbbá az ukrán nemzeti kisebbség képviselői igyekeztek figyelembe venni egymás érdekeit, s alapjában véve megegyeztek abban, hogy milyen szempontok alapján osztják szét a pénzt. A jelenlévők tudomásul vették, hogy a Kis Építő, ezután a Madách Könyv- és Lapkiadó, a Tábortűz a Hont kiadó, a Heti Ifi pedig a Fittpress kiadó gondozásában jelenik meg. Jaroslav Sišolák, a Smena kiadó vezérigazgatója cáfolta a sajtóban is megjelent híreszteléseket és dokumentumokkal igazolta, hogy a Kis Építő munkatársai nem vették föl öthavi fizetésüket. Az ülés további részében annak a kérvénynek az elveit továbbá a költségvetés-tervezetnek az egyes tételeit vitatták meg, amelyet a szövetségi kormány illetékeseinek küldenek meg, s kérik a szlovákiai magyar, ükrán és rorm nemzetiségi sajtó anyagi támogatását. Sz. J. * lyekről is szó volt. Ladislav Roman (SZNP) egyebek közt azt javasolta, hogy az önrendelkezés ügyében rendeljenek el népszavazást. Viszont túl soknak tartotta az alkotmánylevél-javaslatban a nemzeti kisebbségek jogait. „Olyan helyzetbe jutunk - mondta -, amikor a nemzeti jogokról a nemzeti kisebbségek, sőt az etnikai csoportok fognak dönteni." Különösen nehezményezte azt a cikkelyt, amely a kisebbségeknek átfogó iskolarendszert helyez kilátásba. Ez szerinte főleg Szlovákiában felfordulást idézhet elő, és Szlovákiát Babilonná változtathatja. Az SZNP képviselőjének javaslatát többen azonnal visszautasították. Világi Oszkár (FMK) felszólalásában síkraszállt amellett, hogy az államalkotó tényezők közt legyenek a nemzeti kisebbségek is. Javasolta továbbá, hogy ez egyik bekezdés rögzítse: mindenkinek joga van a nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásával kapcsolatos adatok védelmére. A nemzetiségre, etnikai hovatartozásra vonatkozó adatközlés követelése nem tartozik a demokratikus állam attribútumai közé. A vita zárószakaszában szólalt fel Duray Miklós (Együttélés) is. Több mint fél óráig tartó felszólalása elején utalva a különböző nemzetközi fórumoknak az emberi jogok védelme terén elért eredményeire, részletesen ismertette a nálunk élő nemzeti, nyelvi és etnikai kisebbségeket érintő kérdések 1945 utáni kezelését. Felvázolta, miként alakult a Csehszlovák Köztársaság jogalkotása e téren. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségekkel nemzetközi szinten csak a hatvanas években kezdtek foglalkozni. Ebben az évtizedben hagyták jóvá a 144/1968-as (Folytatás a 2. oldalon) Kudarccal zárult a Baker-Aziz találkozó Genfben A genfi Intercontinental Szálló konferenciatermében tegnap délelőtt 11 órakor találkozott James Baker amerikai és Tarik Aziz iraki külügyminiszter. A felek anélkül kezdték meg a tárgyalásokat, az utolsó esélyt a háború elhárítására a Perzsa-öbölben, hogy előre megállapodtak volna a megbeszélések időtartamában vagy napirendjében. Baker és Aziz a fényképészek és operatőrök kérésére kezet rázott, de - mint azt a Reuter hírügynökség megjegyezte -, a légkör nagyon feszült volt, a teremben egyedül Tacik Aziz mosolygott az objektívekbe. A konferenciaterembe tartva viszont mindkét miniszter figyelmen kívül hagyta az újságírók odakiabált kérdéseit. Az első tárgyalási forduló, augusztus 2-a, Kuvait iraki megszállása óta a legmagasabb szintű iraki-amerikai találkozó kb. 2 és negyed órát tartott. A teremből kijövő miniszterek arcáról nem lehetett leolvasni, sikerült-e valmit elérniük, csak anynyit közöltek, hogy órás szünet után folytatják a megbeszéléseket. A tárgyalási szünetet Baker arra használta ki, hogy felhívja George Bush elnököt és tájékoztassa őt az addigi, lényegesnek nevezett megbeszélésekről. (Folytatás a 2. oldalon) Februárban az Európa Tanácsban? Az Európa Tanács főtitkárának hivatala közölte: valószínű, hogy Csehszlovákiát már a jövő hónapban felveszik az ET-tagországok sorába. Catherine Lalumiére főtitkár, aki háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Görögországban, keddi athéni sajtóértekezletén elmondta, hogy február végén Madridban találkoznak a tagországok külügyminiszterei, s ott döntenek majd Csehszlovákia felvételéről a rendes tagok közé. Magyarország után ezzel hazánk lesz az egykori keleti tömb második állama, amelynek odaítélik a teljes jogú tagságot. Az 1949-ben alakult szervezetnek jelenleg 24 tagja van, s már Lengyelország és Bulgária is kérte felvételét. Először új alkotmány, aztán alkotmánybíróság PAVEL RYCHETSKÝ ISMERTETTE A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TÖRVÉNYJAVASLATAIT (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai tegnap együttes ülést tartottak. A képviselőket Pavel Rychetský, a szövetségi kormány alelnöke megismertette a köztársasági elnök két törvényjavaslatával. Mint ismeretes, Václav Havel a Szövetségi Gyűlésnek az illetékességi törvényt tárgyaló ülésén indítványozta, hogy hozzanak törvényt az alkotmánybíróság létesítéséről és a népszavazásról. Javaslatát nem fogadták egyértelmű támogatással, főleg a szlovák politikai vezetők körében hangzottak el ellenvélemények. A törvényjavaslatokat az edgyes bizottságok különkülön megtárgyalják, de amint azt a tegnapi hozzászólások előrevetették, valószínű, hogy nem fogják támogatni a tervezetek elfogadását. Szükségesnek tartják az alkotmánybíróságok létesítését, és a népszavazás ellen sincsenek elvi kifogásaik, de a tervezetekkel nem értenek egyet. A demokratikus jogállam megteremtésének egyik feltétele az alkotmánybíróság működése, hangsúlyozta Pavel Rychetský. Az emberi jogok alkotmánylevele új módon értelmezi a jogokat, de ez önmagában nem elég, meg kell teremteni a feltételeket is a jogok érvényesítéséhez. Ebből indul ki a köztársasági elnök javaslata, hogy létesítsenek alkotmánybíróságot, amelynek feladata lenne, hogy az államtól független szervként ellenőrizze az alkotmányosságot, és megoldja az illetékességi vitákat. Más országoktól eltérően alkotmánybíróságunk konkrétan is védené az alkotmányosságot, meghatározott esetekben a polgárok panaszait is kivizsgálná, Jogkörébe tartozna, hogy állást foglaljon az alkotmánytörvények értelmezésével kapcsolatban, s feloszlathatna országos pártokat és mozgalmakat. A köztársasági elnök két köztársasági és egy szövetségi alkotmánybíróság létesítését javasolja, míg a szövetségi kormány véleménye szerint csak egy szövetségi bíróságra van szükség, amelyben Szlovákia és Csehország egyformán lenne képviselve. Az előterjesztés után a felszólalók a szlovák alkotmányt előkészítő bizottság véleményével azonosulva a mellett foglaltak állást, hogy három alkotmánybíróság alakuljon, de csupán az új alkotmányok elfogadása után. Kifogások merültek fel a bíróságok tagjainak javasolt kinevezési módjával és más kérdésekkel kapcsolatban is. A népszavazásról szóló törvényt egy felszólaló sem támogatta. -rEnnyit nem Csak Tarik Aziz mosolygott...