Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám, szerda

Szerda, 1991. január 9. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 7. szám A Szövetségi Gyűlés 11. ülése FONTOS LÉPÉS EURÓPA FELÉ A képviselők az emberi jogokról és szabadságjogokról tanácskoznak (Munkatársunktól) - Tegnap megkezdődött a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 11. együttes ülése. Napirendjén két alkotmánytörvényjavaslat, nevezetesen az alapifető emberi jogok és szabadságjogok alkotmánylevele, valamint az emberi jogok és szabadságjogok alkotmánylevelének kihirdetésére vonatkozó javaslat megvitatása, továbbá a szövetségi külügyminiszter külpolitikai beszámolója és a Szövetségi Gyűlés ügyrendjére vonatkozó törvényjavaslat megvitatása szerepel. Az ülésen, amelyet Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitott meg, Dagmar Burešovával, illetve František Mikloškóval az élen jelen volt a CSNT és az SZNT küldöttsége. Részt vett a tanácskozáson Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök, s jelen volt a szövetségi kormány több tagja is. Az érdemi tanácskozás előtt Daniel Kroupa (PF) javasolta, hogy tekintettel a Szovjetunióból érkező hírekre, miszerint ejtőernyős alakulatok vannak útban a balti köztársaságokba, a Szövetségi Gyűlés foglaljon állást a szovjet köztársaságok önrendelkezésének ügyében. A kérdésről Jirí Dienstbier felszólalása után szavaztak a képviselők. A javaslat nem kapta meg a szükséges számú szavazatot, így nem került napirendre. Václav Benda (KDU) javaslatát, hogy vegyék fel az ülés napirendjére a törvényhozó testület, illetve a kormány tagjai feddhetetlenségi vizs' gálatának kérdését, azaz annak megvizsgálását, hogy közülük a múltban kik működtek együtt a titkosrendőrséggel, miután több parlamenti klub támogatta, felvették a'tanácskozás napirendjére. Ezután Alexander Dubček méltatta az alapvető jogokat és szabadságjogokat rögzítő alkotmánylevéljavaslatot. Utalt a helsinki s az utána következő emberjogi értekezletek jelentőségére, valamint az előterTovább tart a huzavona a kelet-szlovákiai termelők és feldolgozók között Csak nehogy a fogyasztó lássa kárát.,. (Munkatársunktól) - A tejtermékek árának emelése, illetve a termelök és feldolgozók között a felvásárlási ár körül kialakult vita nagyban foglalkoztatja a közvéleményt a keleti országrészben is. Amint arról beszámoltunk, a kerület mezőgazdasági termelői a múlt hét végén azzal a szándékkal ültek újból asztalhoz az élelmiszer-ipari üzemek képviselőivel, hogy megtárgyalják a felvásárlási ár emelésének lehetőségéit. Nagy vita után akkor abban állapodtak meg, hogy a kerület tejüzemei januárban mégsem 5,60-at, hanem 5,80-6 koronát fizetnek egy liter első osztályú tejért, ám a termelőktől a korábban vállalt mennyiségnek csak a 80 százalékát vásárolják fel ilyen áron. Az említett tanácskozáson részt vett Földes Dénes mérnök is, a Keletszlovákiai Tejipari Vállalat igazgatója. • Igazgató úr, a pénteki találkozón többen is egyetértettek önnel abban, hogy a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók tulajdonképpen „egy hajón utaznak", ám erre közülük néhányan megjegyezték azt is, hogy a fedélzeten a munkamegosztás nem a legigazságosabb, mert a legnehezebb dolognak számító evezés csak a termelők feladata, s ők ebben a többi utastól jóformán semmilyen segítséget sem kapnak. Nos, ön hogyan látja ezt a bírált együttműködést? - A fő problémát a drága alaptermelésben látom. Érthető tehát, hogy ez aztán a mi termelési költségeinkre is kedvezőtlenül hat. Többek közt közrejátszik a termelésben mutatkozó ingadozás. Télen jóval kevesebb tejet kínálnak a termelők, mint tavasztól őszig, s ilyenkor a termelési kapacitásunk nincs teljesen kihasználva. Ezen a helyzeten csakis a mezőgazdaság tudna változtatni. Még nagyobb gond a termelés önköltségének alakulása. Köztudott, hogy Kelet-Szlovákiában drágábban termelik a tejet, mint Nyugat-Szlovákiában vagy Morvaországban. Sőt ez a differenciálódás a kerületünkön belül is megfigyelhető. Szerintem lehetetlen, hogy a termelési viszonyokból adódó önköltségkülönbséget a felvásárlási árral egyenlítsük ki. Valami mással kell kompenzálni. (Folytatás a 2. oldalon) jesztett alkotmánytörvény-javaslatók nemzetközi vonatkozásaira. Hangoztatta: az emberi jogok és szabadságjogok nemzetközi normáinak elfogadása kötelességünk, és fontos előfeltétele annak, hogy hazánk a közeljövőben az Európa Tanács rendes tagjává váljon. „Az alkotmánylevél célja - mondotta hogy társadalmunkban a szabadságjogok és az egyenlőség mindenki számára biztosított legyen. Ezek az alkotmányerejű jogszabályok összhangban vannak demokratikus és humanista hagyományainkkal, s alapját képezik minden egyén sokoldalú fejlődésének, valamint a pluralista demokrácia és a jogállamiság megszilárdulásának.'' Az SZNT és a CSNT által kezdeményezett alkotmánytörvény-javaslatokat, amelyeket megvitattak a Szövetségi Gyűlés bizottságai is, az együttes ülésen František Mikloško, az SZNT és Dagmar Burešová, a CSNT elnöke indokolta meg. Egybehangzóan aláhúzták az alkotmánylevéljavaslat jelentőségét jogrendünknek a fejlett európai demokráciákhoz való igazodásában. Az előterjesztők arra törekedtek, hogy a jogszabály alkalmazása által (Folytatás a 2. oldalon) A kenyér és a péksütemény árának emelését követően lényegesen csökkent a kereskedők érdeklődése ezen árucikkek iránt. A Pozsonyi Malom- és Sütőipari Vállalat 05-ös üzemében például a hét elején a szokásos napi mennyiségnek csupán a 80 százaléka készült. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) Holnap: 12 oldal A sajtóhelyzetünket érintő sok rossz hír után, végre két jó hírrel is szolgálhatunk. Az egyik: korábbi ígéreteinket betartva, már holnap, január 10-én új rovatokkal és felújított grafikai kivitelben megjelenik az Új Szó első 12 oldalas száma. A másik jó hír: bővített lapszámaink hetente kétszer változatlan áron, azaz 2,80-ért kerülnek az olvasók kezébe! Elöljáróban hadd ajánljunk hát néhány cikket az Új Szó holnapi számából: Szlovákiai magyar költő - Budapesten (interjú Tóth Lászlóval); riportban foglalkozunk az egyre népszerűbb mellékállások problémájával; extra sportoldalunk pedig Mezey Györggyel közöl beszélgetést és bemutatja az Aranylabdásokát. Csalódtak a zöldségtermelők (ČSTK) - A hét végén Dél-Szlovákiában megkezdődött a friss zöldség felvásárlása. Vasárnaptól a termelőktől több mint 700 tonna fejes saláta, mintegy 300 kilogramm paradicsom és kisebb mennyiségű karalábé került a Zelenina vállalat üzleteibe. A zöldségtermelők azonban csalódottak, mivel most jóval kevesebb pénzért tudják értékesíteni árujukat, mint tavaly. Ugyanis a Zelenina a fejes saláta és a karalábé esetében darabonként átlagosan 2 koronával, a paradicsoméban pedig kilogrammonként 9 koronával csökkentette a felvásárlási árat. Viszont ez a fogyasztói árakban nem nyilvánult meg. Több mint valószínű, hogy az energiára, fóliára és műtrágyára fordítandó, megnövekedett költségek és a jelenlegi felvásárlási árak mellett a termelők többsége jövőre nem köt szerződést és felhagy a primőr zöldség termesztésével. így - mint nem egy esetben - a termelök és a kereskedelem között a nyereségért folytatott küzdelemben a harmadik, a fogyasztó lesz a vesztes. . Mai számunkban: A legelőnyösebbet választották Azt is megtudtuk tőle, hogy a gépsor árát, a 70 ezer márkát részletekben ís fizethetiük. ós nekik az is meafelel, ha malátával egyenlítjük ki a számlát. (4. oldal) Nem lehetünk naivak ... a magyar kisebbséget ért támadások nem a demokrácia gyermekbetegségei, hanem a demokrácia első jelei. (5. oldal) Kinyílt Széchy legszebb Rózsája ... Mostantól Rózsa ül a trónra. A barcelonai olimpián már egy percen belül ér célba 100 mellen... (7. oldal) DÖNTÖTT A SZLOVÁK KORMÁNY: Nem állítják le a fegyvergyártást! (Munkatársunktól) - Eléggé a realitásokra támaszkodó döntésre szánta el magát tegnapi ülésén a szlovák kormány, miután úgy határozott, hogy nem állítja le a fegyvergyártást Szlovákiában. Mint ismeretes: tavaly humánus célokat követve a szövetségi kormány elrendelte a fegyverek csehszlovákiai előállításának mihamarabbi beszüntetését, megkezdődött a konverzió időszakk, amely leginkább a szlovákiai gépgyárakat sújtja. Tegnapi lépésével a szlovák kabinet nem fogadja el a szövetségi kormány említett döntését. Teheti ezt azért, mert az ágazat január 1 jétől hatáskörébe került. Ezentúl megengedik az érintett üzemeknek, ha találnak piacot termékeinek, továbbra. Is gyárthatnak. Csupán egyetlen kikötésnek kell eleget tenniük: közben nem sérthetik meg az ide vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Ugyanakkor a konverzió (Folytatás a 2. oldalon) A SZAKÉRTŐK NEM VÁRNAK ÁTTÖRÉST MA TALÁLKOZIK GENFBEN AZ IRAKI ÉS AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER (ČSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter tegnap reggel Londonból Párizsba repült, hogy folytassa tárgyalásait az Öböl-válságról. London-, ban hétfőn Douglas Hurd brit, Francisco Fernandez Ordonez spanyol és Jacques Poos luxemburgi külügyminiszterrel, valamint Manfred Wömer NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléseket. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a tárgyalások során egyetlen utalás sem történt arra, hogy az USA szövetségesei esetleg elleneznék a háború megindítását, ha Irak nem tesz eleget a BT döntésének. A NATO-főtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a válság kezelésében „a legkisebb ellentét" sem mutatkozik. Baker tegnap Párizsban francia kollégájával tárgyalt és fogadta őt Francois Mitterrand államfő is. Bonnban ugyancsak a külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket és találkozott Helmut Kohl kancellárral, ezután pedig Milánóban az olasz külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. Tarik Aziz iraki külügyminisztert és James Bakert egyaránt tegnap estére várták Genfben. Szaddam Husszein iraki elnök hétfőn találkozott Bagdadban a francia államfő képviselőjével, s a tárgyalásokon - meg nem nevezett arab diplomáciai források szerint - megpróbálta elérni a január 15-i ultimátum visszavonását. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével együtt azt javasolta a francia elnöki megbízottnak, hogy Franciaország és esetleg további országok is kérjék a Biztonsági Tanácstól, hogy vizsgálja felül döntését az erő alkalmazásáról Irakkal szemben január 15-e után. Jasszer Arafat Bagdadban a palesztinok nagygyűlésén ismételten és egyértelműen megerősítette, ha az USA vezette nemzetközi haderő támadást intéz Irak ellen, akkor a PFSZ Irak oldalára áll. A CBS am :ai televíziós társaságnak adotv interjújában tegnapra virradó éjszaka Tarik Aziz iraki külügyminiszter megerősítette, országának nem áll szándékában kivonni csapatait a BT által meghatározott terminusban. Úgy vélekedett, hogy január 15-ig a térségben nem történtek ez irányú változások. Ami pedig a mai genfi találkozót illeti, azt mondta, Bagdad nem enged a nyomásnak és nem készül tárgyalni a fenyegetés légkörében. Viszont hozzáfűzte: boldog lenne, ha a genfi találkozó után ellátogathatna Washingtonba, vagy Baker Bagdadba. Fahd szaúdi király hétfőn találkozott John Major brit kormányfővel és kifejezésre juttatta kívánságát, hogy a nemzetközi haderő a válság megoldása után is az Öböl térségében maradjon. Fahd szerint ez elengedhetetlenül fontos a régió biztonságának garantálása érdekében. A brit kormányfő kíséretének egyik tagja szerint az uralkodó állítólag kijelentette, az iraki elnöknek nem lehet hinni, szerinte Szaddam harc nélkül nem fogja kivonni csapatait Kuvaitból. Amerikai katonai források szerint hétfőn négy iraki katonai helikopter (Folytatás a 3. oldalon) John Major brit és Szaad Abdullah Szalem Szabah kuvaiti kormányfő a szaúdi Taifban tárgyalt (Telefoto: ČSTK-AP)