Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám, szombat

Magyar költségvetés Működött a faragókés A törvényalkotásban mennyiségi rekordot felállító magyar parlament még 1990-ben utolsónak a költségvetésről szóló törvényt fogadta el. A kiadások összege kereken 931 milliárd, a bevételeké ennél közel 79 milliárddal kevesebb. Az elfogadott költségvetéssel szinte senki sincs megelégedve és vannak nagy vesztesek is. A honvédelmi tárca például 54,5 milliárd forintot kapott, 20 milliárddal kevesebbet, mint amennyire számítottak. Megnyirbálták 600 millióval a biztonsági szolgálat költségvetését is, nem mutatván sok megértést ama hivatalos panasszal kapcsolatban, hogy a titkosszolgálatok elavult felszerelésével nehéz védekezni a terrorizmus ellen. Más csökkentések hatása általánosabb aggodalmat kelt. Az agrártermékek exporttámogatására tavaly még több mint 50 milliárdot fordított a költségvetés. Erre az esztendőre ilyen célra csupán 30 milliárd forintos összeget irányzott elő a kormány, és ezt a törvénytervezet módosításakor még további egymilliárd forinttal csökkentették. A költségvetési vita következményeképpen a szovjetunióbeli jamburgi gázvezeték építésére szánt idei előirányzatot másfél milliárd forinttal kurtították meg. Az elfogadott költségvetés nyomán - finoman szólva - nem nő annak valószínűsége, hogy Budapesten világkiállítást fognak rendezni. A világkiállítási propagandairoda költségeinek 100 millió forinttal való megnyirbálása után már csak minimális összeg áll e szerv rendelkezésére. A kormánybiztos ki is jelentette: ,,Az állam semmit, vagy szinte semmit nem tud áldozni a világkiállítás megrendezésére, tudomásul kell vennie, hogy szabad kezet kap a bel- és külföldi magántőke." (Arra nem válaszolt: jön-e ez a magántőke, ha az állam nem áldoz?) A kevés terület egyike, ahol a faragókés nem működött, a nemzeti kisebbségek helyzetével függ össze. Jelentősebben támogatják az eddiginél az általános iskolai kéttannyelvű nemzetiségi oktatást, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek működését, valamint e szervezetek lapjait is. Az utolsó pillanatban elfogadott módosítások tömege következtében a költségvetést még áttekinteni is roppant bonyolult. Az Országos Takarékpénztár például leveleket köteles küldeni február közepéig több millió olyan számlatulajdonosnak, aki eddig kedvezményes kamatozású hitelekkel törlesztette lakástartozását, felkínálva nekik a rendelkezésre álló változatokat, amelyeknek mindegyike összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb az eddiginél. A költségvetés nyomán általános az aggodalom, hogy 1991. az áremelések esztendeje lesz. Noha a benzináremelés nem olyan régen országszerte blokádhoz vezetett, mégis már bizonyos, hogy az árba beépítendő adó miatt hamarosan emelkedik az akkor kialkudott kompromisszumos benzinár. A napokban - egyes számítások szerint mintegy egyharmadával - emelkedik a kenyér, a péksütemények, és a tej ára. Mivel a társadalombiztosításnak nincs elég pénze (pontosabban: még nem tudja, mennyi is a pénze), nem tudja állni, mint eddig, a fürdóhelyi beutalók árát, ami a betegek tízezreit érintheti. Mindenesetre a költségvetés és az életszínvonal-romlás összefüggése arra indított több szakszervezetet, hogy éles hangú nyilatkozatban tiltakozzon. „Népnyúzó" költségvetésről beszól például a vasasok nyilatkozata. A parlamentnek valóban körmére égett a költségvetés, az forgott kockán, hogy vajon finanszírozható-e az ország? Azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetést, immár nem áll elvi akadály az előtt, hogy a kormány hároméves hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valuta alappal. Ez a szerződés garantálhatja a magyar gazdaság idei finanszírozását és ezáltal megnyílnak az ország előtt a lehetőségek más nemzetközi pénzügyi szervezetek, pénzintézetek hiteleinek felvételére is. VARGA PÉTER ÁDÁM Szomália A felkelők feltételei (ČSTK) - A legnagyobb szomáliai felkelő szervezet, az Egyesített Szomália Kongresszusa (USC) csütörtökön Londonban nyilatkozatot tett közzé, amely hangsúlyozza: az USC akkor hajlandó a harc felfüggesztésére, ha azt az országban tartózkodó külföldiek evakuálása szükségessé teszi. Ugyanakkor továbbra sem hajlandó tűzszünetet kötni és tárgyalóasztalhoz ülni Sziad Barre államfővel, s az USC ellenez mindennemű külföldi katonai intervenciót is. A felkelők szerint a külföldiek evakuálását a Vöröskeresztnek kellene lebonyolítania. Csütörtökön este Rómában szállt le a szomáliai légitársaság gépe, fedélzetén 80 menekülttel. Az AFP szerint köztük volt a jelenlegi kormányfő, Mohamed Madar felesége és hét gyereke is. Maguk a menekültek eltérően ítélték meg az országban uralkodó helyzetet és Barre elnök pozícióit. Egyeiértettek abban, hogy az utóbbi órákban viszonylagos nyugalom volt a fővárosban. Más források viszont arról számoltak be, hogy csütörtökön is folytatódtak Mogadishu utcáin a harcok. Egyesek szerint az ország belsejéből 10 ezer fegyveres érkezett az USC segítségére, s most döntő összecsapásra készülnek a nemzetközi repülőtér ellen, amelyet a kormányerők tartanak megszállva. Tízezres tüntetések Albániában Feszültség Tirana és Athén között (ČSTK) - Tízezrek tüntettek csütörtökön Szkadar és Dracs albán városokban. A megmozdulásokat a legnagyobb ellenzéki szervezet, a Demokrata Párt kezdeményezte. A résztvevők élesen bírálták a legfelsőbb vezetőt, Ramiz Aliát és a kommunista rendszert, s támogatták a DP legfontosabb követelését, vagyis a február 10-re meghirdetett parlamenti választások elhalasztását. A DP szóvivőjének tájékoztatása szerint Szkadarban 60 ezren, Dracsban pedig 30 ezren vonultak az utcákra, a követelések között szerepelt még a decemberi zavargások során letartóztatott személyek szabadonbocsátása is. A tiranai rádió a tüntetők által skandált jelszavakat elfogadhatatlanoknak minősítette. Tegyük hozzá, a megmozdulások békések voltak, az állami televízió mindkét városból tudósítást közölt. Az ellenzék több más városban is hasonló akciókat kíván szervezni. Az Alia-rezsim mindeddig kategorikusan elutasította a parlamenti választások elhalasztását, azt állítva, hogy lelassulnának az elkerülhetetlenül szükséges gazdasági és politikai reformok. Azt ígéri, hogy a több párt részvételével sorra kerülő választások teljesen szabadok és szabályosak lesznek. Tovább növekszik a menekülők száma Is. Főleg az Albániában élő görög nemzetiségűek emigrálnak a szomszédos Görögországba. A menekültügy feszült helyzetet teremtett Tirana és Athén között. Konsztantinosz Mitszotakisz görög kormányfő közelgő albániai látogatása során arra akarja felkérni Ramiz Aliát, hogy szavatolja az al. bán menekültek biztonságos hazatérését Görögországból. Athéni adatok szerint Albániában 350 ezer görög él, Tirana szerint számuk csak 50 ezerre tehető. H. János Pál pápa bejelentése: Az évet a katolikus egyház szociális eszméinek szenteli Nagy visszhangot keltett II. János Pál bejelentése, hogy az idei évet a katolikus egyház szociális eszméi átdolgozásának szenteli, és új pápai enciklikát adnak ki erről XIII. Leó „Rerum Novarum" enciklikájának 100. évfordulója alkalmából. Az 1981-ben, a munkásmozgalom európai fellendülésével egyidőben kiadott „Rerum Novarumban" foglalkozott először a katolikus egyház szociális kérdésekkel, a társadalmi ellentétekkel és a munkások helyzetével. II. János Pál a Szent Péter-székesegyházban a diplomáciai testület részvételével tartott újévi mise alatt közölte, hogy a „mai új történelmi helyzetben fel kell frissíteni az egyház szociális tanítását, és újból összefoglalni e téren hirdetett nézeteit". Az 1991-es esztendőt így a szociális tanítás évévé szentelik - jelentette ki. Vatikáni körökben hozzáfűzték ehhez a bejelentéshez, hogy a készülő pápai enciklika a kommunista rendszerek összeomlásának lényéből indul majd ki, és részletesen elemzi az Észak-Dél ellentétet, mint az emberiség előtt jelenleg álló legnagyobb kihívást, amely a századvég központi kérdése kell hogy legyen az egyház véleménye szerint a kelet-nyugati ellentétek megoldása és a szociális jogállam eszméjének egyetemes térnyerése után. A demokráciák térnyerésével KeletEurópában, a kommunista rendszerek eltűnésével az egyház az emberiség fő problémájának ma a harmadik világ gazdasági és ideológiai alávetettségét látja. Az alkalmat mindennek kifejezéséhez a modern kor szociális feszültségeivel először foglalkozó pápai enciklika, a Rerum Novarum kiadásának századik évfordulója szolgáltatja. (MTI) ÚJ SZÚ 3 1991. I. 5. L

ejárt az utolsó terminus, amit Washington még elfogadhatónak tartott volna Baker külügyminiszter bagdadi útjához, találkozójához Szaddam Husszein elnökkel. Ám ugyanazon a napon, január 3-án a Fehér Ház tett még egy utolsó utáni indítványt: javasolta, hogy a jövő hét elején Svájcban találkozzon a két ország külügyminisztere és vitassa meg az öböl-válsággal kapcsolatos problémákat, a háború megakadályozását célzó lépéseket, vagyis az irakiak kivonulását Kuvaitból. Közben folyik a visszaszámlálás, hiszen az ENSZ Biztonsági Tanácsa január 15-ig adott erre időt Bagdadnak. S folynak a találgatások, valóban lesz-e háború. Lesz - ha Szaddam nem vonja ki csapatait, ez már biztos. Azonban aligha indul be a hadigépezet mindjárt január 16-án, hiszen a háború annál sokkal komolyabb dolog, semhogy el lehessen kapkodni. Meg aztán nemcsak a fegyverek ereje, a katonák felkészültsége a döntő, hanem több más tényező is. Van igazság abban, amit több katona és politikus állít: a nemzetközi haderő már eljátszotta a váratlan csapás akár győzelmet is jelenthető esélyét. Ez azonban csak részben igaz, hiszen hiába fogja tudni Irak, hogy megindul ellene a támadás, ha" nem fogja tudni, hogy mikor. Ez a háborút megelőző „idegcsata" talán - remélhetőleg - hatásosabb lesz, mintha nyomban a kuvaiti invázió után válaszcsapást mért volna a még csak verbuválódó nemzetközi haderő az akkor már felkészült agresszorra. Tartok attól, hogy Szaddam éppen erre számított, az amerikaiak türelmetlenségére és arra: egy ilyen összecsapásban még győztes is lehet, kezdeti sikereivel maga mellé állíthatja a radikális arab erőket, belekényszerítheti az Egyesült Államokat egy elhúzódó konfliktusba. Szaddam elszámította magát: a világ közben bölcsebb lett, s ezt csak a korlátolt, elvakult politikusok nem vették észre. Meg egységesebb - többek között a diktátorokkal szemben. Változott a nemzetközi értékrend, mégpedig úgy, hogy csökkent a katonai erő ázsiója. Ám az erő alkalmazását elvető, a fegyverzetcsökkentés útján haladó országok mégis képesek többszázezres hadsereg felállítására az agresszorral szemben - összefogva. Ez a tényező, a globális érdekek prioritásának erősödése az a csodafegyver, amely Szaddamot le fogja győzni, ha időben nem kap észbe. Van még rá néhány napja, de nem több. VISSZASZÁMLÁLÁS Reménykedni lehet ebben, van is ennek némi alapja. A bagdadi diktátor állítólag egyetértett azzal, hogy Líbiában sor kerüljön az arab „minicsúcsra", amely javasolhat egy kompromisszumos megoldást, olyat, amely Irak és Kuvait számára is elfogadható. Valamit azonban a szellemben, ahogyan az iraki-iráni háború is lezárult. Mint ismeretes, Bagdad maga ajánlotta fel Teheránnak azt a békekötést, amelyben gyakorlatilag lemondott minden, a háború kirobbantásához vezető követeléséről, igényéről. Szaddam számára itt csak egy dolog volt fontos: ne derüljön ki, hogy ó a vesztes. Legalábbis ne egyértelműen. Teljesen megalapozatlan lenne tehát azt várni, hogy ez a betegesen hiú, megalomán diktátor elfogad egy rendezési javaslatot, amelyet - mondjuk - az ENSZ talaján dolgoznak ki. Viszont ugyanezt az indítványt esetleg akceptálja, ha arabközi rendezési tervként tálalják fel neki. Még akkor is, ha tudja, az arabok netán csak a postás szerepét játsszák. A világnak pedig a béke a fontos, az ártatlan áldozatok és a katonák életének megmentése, a további anyagi veszteségek elkerülése, nem Szaddam nagy csinnadrattával történő megleckéztetése. Utána, amikor már elhárult a háború veszélye, helyreállt Kuvait függetlensége, akkor meg lehet "találni a módját annak, hogy letörjék Szaddam szarvát. Meg levonják a tanulságot. De ez még odébb van. Most még tart a versenyfutás az idővel - a tárgyalóasztalok mellett és a tárgyalóasztalok felé. S párhuzamosan zajlanak a készülődések a háborúra, mint a megoldás legvégső eszközére. Ahhoz nem fér kétség, hogy akkor Szaddam beváltja fenyegetéseit, a vegyi és bakteriológiai fegyvereket is beveti. Nem lehet már azonban ugyanilyen komolyan venni jóslatát, hogy egy hosszú háborúra van kilátás. Egyrészt a szövetséges haderőt úgy építették ki, hogy képes legyen egy gyors, ha nem is megsemmisítő csapásra. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Irak elleni embargó már öt hónapja működik, szinte teljesen elzárja Irakot a külvilágtól. Igaz, Bagdad tanult az Irán elleni háborúból, nagy készleteket halmozott fel hadianyagokból - csakhát minden készlet véges. Szakértők szerint fegyverrendszereihez komoly alkatrésztartalékokkal rendelkezett a Kuvait elleni támadás előtt. Ezek elegendőek is voltak az invázióhoz és kitarthatnak egy hosszú, akár másfél éves megszálláshoz is, tehát még úgy egy évig. De egy nagy erejű támadással szemben? Persze, akinek van készpénze, az a „szürke" és „fekete" fegyverpiacokon mindent megvehet - kivéve az atomfegyvereket. S bár Bagdad jelentős mennyiségű készpénzt „vételezett" Kuvaitban is, az sem tarthat örökké. Vannak ugyan kétes bankok és pénzemberek a Közel-Keleten, de ez sem kimeríthetetlen forrás. Irak felfejlesztette hadiiparát, de repülőgép- vagy harckocsimotorok gyártására képtelen, ugyanez vonatkozik az elektronikai alkatrészekre is. Tehát mindenekelőtt leghatékonyabb fegyverrendszereit, a repülőgépeket, a páncélosokat, a radarokat fenyegeti a bénító alkatrészhiány. F

olyik a visszaszámlálás. Meg az ellenfél gyenge pontjainak számbavétele. Készülnek a titkos tervek és zajlik a titkos diplomácia. Az ultimátum lejártáig még tíz nap van hátra. Tíz nap, amely..: GORFOLZSUZSA THOMAS FOLEY-T, a 102. amerikai Kongresszus képviselőháza demokrata párti többségének képvi selőjét választották meg csütörtökön az Egyesült Államok legfelső képviselői testületének elnökévé. BULGÁRIÁBAN legkésőbb május végén rendezik meg a parlamenti választásokat, a helyhatósági választásokat pedig február végén vagy március elején tartják. Ez derült ki abból a megállapodásból, amelyet Szófiában csütörtökön írtak alá a parlamentben képviselt politikai erők vezető képviselői. A 15 politikai párt és szervezet vezetői aláírásukkal megerősítették a szerződést. A dokumentum azt jelenti, hogy a Demokratikus Erők Szövetsége formálisan beleegyezett abba, hogy az új nemzeti egységkormányban együttműködik a Bolgár Szocialista Párttal. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a kubai érdekképviselet diplomatái a Miamiban működő kubai konzulátus megnyitásának lehetőségéről folytatnak tárgyalásokat a kubai emigráció képviselőivel. Ramon Garcia, az érdekképviselet alkonzulja hangsúlyozta, hogy a kubai konzulátus megnyitása az USA-ban megkönnyítené a megosztott családok tagjainak látogatásait, s több más problémát is megoldana. Elmondta, Kubának és az Egyesült Államoknak át kell értékelni a helyzetet azt követően, hogy Csehszlovákia bejelentette, márciustól már nem képviseli a kubai érdekeket Washingtonban. LEGALÁBB 150 MILLIÓ MÁRKÁS KÁRT OKOZOTT tavaly a Bundeswéhrnek az illegális fegyvereladás a Német Népi Hadsereg arzenáljából. Volker Káhne, a Szövetségi Védelmi Minisztérium képviselője a Dresdner Morgenpost című napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában elmondta, a minisztérium jelenleg 80 esetet vizsgál, s az öt legkomolyabbal az ügyészség foglalkozik. Káhne szerint az illegális üzletelés során mindenekelőtt terepjárókat és speciális gépkocsikat adtak el áron alul a nyugatnémet csempészeknek. NÉGY NICARAGUAI TISZT szerdán a Managuában megrendezett sajtókonferencián megerősítette, hogy tavaly októberben 28 szovjet gyártmányú légelhárító rakétát loptak el a hadsereg raktáraiból és a fegyvereket átadták a salvadori partizánoknak. A tiszteket nemrég vették őrizetbe azzal a 11 salvadori állampolgárral együtt, akik részt vettek a fegyverek átadásában. Az egyik letartóztatott tiszt elmondta, nem üzletkötésről volt szó. „Mint forradalmárok, kötelességünknek tartottuk, hogy salvadori testvéreinket biztosítsuk szolidaritásunkról" - hangsúlyozta. AZ AMERIKA HANGJA munkatársai petíciót nyújtottak be az amerikai Kongresszushoz, s ebben követelik, hogy jelentős mértékben korlátozzák az Egyesült Államok Tájékoztatási Ügynökségének (USIA) jogkörét e rádióállomás felett. A petíció szerzői szerint az Amerika Hangjának autonómiát kell adni. Változó vélemények A megkérdezett szovjet állampolgárok 22 százaléka azt szorgalmazza, hogy a Szovjetunióban kialakult jelenlegi helyzetben a hadsereg vegye át a hatalmat és teremtsen rendet. Hatvan százalékuk azonban ezt a változatot elutasítja, 18 százalékuk nem adott választ. Ez derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet decemberben végzett az össz-szövetségi Közvélemény-kutató Központ. Az eredményeket a Moszkovszkije Novosztyi tette közzé. A hetilap összehasonlította a decemberi adatokat a szeptemberiekkel, s arra a következtetésre jutott, hogy növekszik azoknak a száma, akik szerint a hadsereg teremthetne rendet az országban. A decemberi közvélemény-kutatás szerint a Szovjetunióban Borisz Jelcin örvend a legnagyobb népszerűségnek, a válaszadók 41 százaléka szavazott rá. Mihail Gorbacsov a második helyen végzett 22 százalékkal. .'(ČSTK) Igoumenitsza görög város jótékonysági egylete ételt ad a menekülteknek (Telefoto: CSTK/AP)