Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám, csütörtök

DOKUMENTUM TÚJSZÓI 1991. JANUÁR 31. AZ 1991. ÉVRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY A szociális feszültség megelőzése és a társadalmi béke érdekében a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya, a Cseh Köztársaság kormánya és ä Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban ,,a kormányok") és a Cseh Köztársaság Vállalkozói Szövetségeinek és Társulásainak Koordinációs Tanácsa és a Szlovák Köztársaság Vállalkozói Szövetségeinek és Társulásainak Koordinációs Tanácsa (a továbbiakban „munkáltatók") és a Cselt és Szlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja és a Művészeti és kulturális Konföderáció, a Cseh és Szlovák Szakszervezeti Szövetségek Cseh-Morva Kamarája és a Szlovák Köztársaság Szakszervezeti Szövetségeinek Konföderációja (a továbbiakban ,,a szakszervezetek") az alábbi Általános Egyezményt kötötték 1991-re: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikkely (1) Az Általános Egyezmény a csehszlovák jogszabályokból, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezéseiből, megállapodásaiból és ajánlásaiból és más nemzetközi dokumentumokból indul ki, és kötelező érvényű a szerződő felek számára. (2) Az Általános Egyezmény főképp a foglalkoztatás, a bérezés, á szociális és jogbiztonság terén jelöli ki a kötelezettségeket. Hatáskörükben a szerződő felek úgy szavatolják a kötelezettségek teljesítését, hogy az Általános Egyezményből következő jogok és kötelességek valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozzanak. 2. cikkely (1)Az Általános Egyezményben rögzített feltételek - mindig az egyezmény szövege értelmében - minimálisnak, vagy maximálisnak tekintendők a kollektív szerződések összes fokozata számára. (2) Az Általános Egyezmény egyéni igényeket nem alapoz meg a munkavállalók számára. 3. cikkely Az Általános Egyezményből következő kötelezettségek teljesítésére irányuló jogszabály-tervezeteket a kormányok csak azt követően egyeztetik, illetve csak azután terjesztik megvitatásra a törvényhozó testületek elé, hogy a kérdésben előbb megegyezés született az illetékes Gazdasági és Szociális Egyezmény Tanácsában, esetleg a Szociális Egyezmény Tanácsában; a munka- ós szociális feltételeket befolyásoló egyéb kérdésekben ez csak azt követően történhet meg, hogy á kérdést megvitatták a Gazdasági és Szociális Egyezmény Tanácsában, esetleg a Szociális Egyezmény Tanácsában. 4. cikkely A szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy egymásnak rendelkezésére bocsátják a szükséges szociális-gazdasági információkat; ez a kollektív érdekegyeztetés minden fokozatára is érvényes. 5. cikkely A szerződő felek kötelezettséget vállalnak a szakszervezeti jogok megtartására, főképp a szabad társulási jog és a kollektív érdekegyeztetési jog jogszabályokkal összhangban való tiszteletben tartására, mégpedig a tulajdonosi viszonyoktól és a töke eredetétől függetlenül. II. RESZ FOGLALKOZTATÁS 6. cikkeiy AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA (1) A kormányok és a munkáltatók szavatolják az állami és vállalati foglalkoztatási programok kidolgozását és finanszírozását, az állami és egyéb átképzési programok megvalósítását és szükség esetén állami átképzőközpontok létesítését. (2) A szakszervezeti szövetségek, a munkáltatók és a szövetkezeti szakszövetségek képviselői együttműködnek a munkahivatalokkal, a pénzügyi hivatalokkal és a községekkel, hogy ennek során kidolgozzák a vállalkozói aktivitások területi programjait, segítséget nyújtsanak ezek megvalósításában, a foglalkoztatási programok realizálásában. (3) A kormányok jogszabállyal biztosítják, hogy az illetékes állami szerv pénzügyi támogatásban (pl. dotációban és kamat-átvállalásban) részesítse azokat a munkahely-igénylőket, akik úgy döntöttek, hogy főfoglalkozásként magánvállalkozásba kezdenek. (4) Az aktív foglalkoztatási politika szándékainak keretében a köztársaságok állami költségvetésében a munkanélkülieknek szánt pénzeszközökből megközelítőleg 25 százaléknyit az átképzési programok finanszírozására, új munkahelyek létrehozására, kis magánvállalkozások támogatására ós közhasznú munkák szervezésére jelölnek ki. (5) Az 1991-re szóló kollektív szerződésekben közelebbről is meghatározzák, miként történjék a dolgozók szervezési okokból való elbocsátása, illetve új dolgozók felvétele. 7. cikkely MUNKAKERESŐK ANYAGI ELLÁTÁSA (1) Annak a munkakeresőnek, akit átszervezés miatt bocsátottak el és az illetőnek a munkahivatal segítségével, illetve átképzéssel sem sikerült megfelelő munkát biztosítani, az első hat hónapban munkanélküli sgélyt fizetnek ki, és ennek összege 65 százaléka az utolsó munkahelyen elért átlagos havi tiszta keresetnek; a munkanélküli segély a további hat hónapban a kereset 60 százaléka. Amennyiben egyéb okokból került sor a munkaviszony megszakítására, a munkanélküli segély egy évig a kereset 60 százaléka. A munkanélküli segélyt valorizálják. (2) Amennyiben a dolgozó munkaviszonya szervezési okokból felmondással, a Munka Törvénykönyv 46. §-a 1. bekezdésének a)-c) pontja értelmében szűnt meg, vagy az illetőnek átszervezés miatt szüntették meg a munkaviszonyát a) a szervezet az illetőnek végkielégítést fizet ki, amelynek összege kétszerese az elbocsátó szervezetnél elért havi átlagos bruttó keresetnek. b) a kollektív szerződésben olyan egyezmény jöhet létre, amelynek értelmében a szervezet a dolgozónak további végkielégítést fizet ki, amelynek összege a havi bruttó átlagkereset háromszorosáig terjedhet. 8. cikkely A KULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS ALAPKÉPZÉSE A munkáltatók - amennyiben a munkavállalók igénylik - kulturális és szociális alapot (szociális alapot) hoznak létre, amelynek összege minimum 2 százaléka az éves bértömegnek. A kollektív szerződés meghatározza, hogy a munkáltatók és a szakszervezeti szervek miként hoznak közös döntést ennek az alapnak a kialakításáról és felhasználásáról. m RÉS

Z BÉREK 9. cikkely BÉRFEJLESZTÉSI KERETSZÁMOK; A BÉRFEJLESZTÉS HOZZÁIGAZÍTÁSA A LÉTFENNTARTÁSI KÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSÉHEZ (1)Az átlagos nominálbérek 'fejlesztésének 1991 -re szóló keretszámai arról tájékoztatnak, hogy milyen mértékű lehet a nemzetgazdaság által elfogadható bérfejlesztés. Ezek az irányelvek meghatározzák a kollektív szerződések keretei közötti béralku határait; a vállalati szférában ezeket a béreket beleszámítják a költségekbe, és a további bérfelhasználást különelvonásokkal szabályozzák. (2) Az 1991. év I. negyedében az 1990. évi létfenntartási költségnövekedés ellensúlyozására 5 százalékos lesz a bérfejlesztési keretszám, a költségvetési szférában pedig 6 százalékos. (3) Amennyiben 1991 első két hónapjában 1990 decemberéhez viszonyítva több mint 25 százalékkal növekednek az átlagos létfenntartási költségek, már 1991 márciusában úgy kell növelni az erre a hónapra vonatkozó bérfejlesztési keretszámot, hogy a márciusi reálbércsökkenés ne legyen nagyobb 12 százalékosnál. (4) Az 1991 -es év további negyedeire szóló nominális átlagbérfejlesztési keretszámot mindig hozzáigazítják az 1990 decemberéhez viszonyított átlagos létfenntartási költségnövekedéséhez. Eközben figyelembe veszik a reálbérek előző negyedévekben bekövetkezett tényleges alakulását, és az átlagos nominálbér-növekedés irányszámát úgy állapítják meg, hogy a reálbércsökkenés egyik negyedévben se haladja meg a 10 százalékot. (5) A bérfejlesztési keretszámok módosítását kivetítik a bér- és egyéb személyi költségek szabályozásába, illetve - a költségvetési és dotált szférában - a bérszabályozási feltételekbe. (6) Az egyes dolgozók bérét az év folyamán a kollektív szerződésekben meghatározott módon, vagy a munkáltatók és a munkavállalók egyezményei szerint és a bérrendelkezésekhez igazodva igazítják hozzá a létfenntartási költségek növekedéséhez. A költségekbe beleszámított bér növekedése vagy százalékban fejeződik ki, vagy pótlék formájában történik. Ez a bérnövelés, illetve bérpótlék-kifizetés egységes módon, de viszonylag (a bér összege növekedésének irányában) csökkenő irányzatban, tehát degresszíven történi

k' 10. cikkely MINIMÁLBÉR; A MINIMÁLBÉR HOZZÁIGAZÍTÁSA A LÉTFENNTARTÁSI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSÁHOZ (1) A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya a Munka Törvénykönyve módosítását figyelembe véve 1991. február 1-jei hatállyal rendeleti úton meghatározza a minimálbért. (2) A minimálbér órabérben dolgozók esetében és 42,5 órás munkahét véve figyelembe 10,80 korona/óra, havibér esetén pedig, teljes munkaidőben dolgozóknál 2000,- korona. (3) A dolgozó minimálbérre a munkahelyi beosztástól, a munka jellegétől, a munkában elért eredményektől és a munkáltató fizetőképességétől függetlenül jogosult. (4) Amennyiben a dolgozó a hatályos bérrendelkezések, vagy a kollektív szerződés rendelkezései értelmében az adott naptári hónapban nem éri el a minimálbért, a munkáltató a különbséget pótolni köteles. A minimálbérig terjedő pótlék a bérköltségeket terheli. (5) A minimálbér összegét hozzáigazítják a létfenntartási Költségek alakulásához, mégpedig úgy, hogy a) az 1991. évi létfenntartási költségszínvonalat havonként értékelik, és az 1990 decemberi helyzetet veszik alapul, b) ha az átlagos létfenntartási költségek az alaphoz képest több mint 5 százalékkal növekednek, a költségek minden 1 százalékos növekedése után 1 százalékkal növelik a minimálbért is. (6) A bérfejlesztési keretszám (9. cikkely 3., 4. és 6. bek.) és a minimálbér (10. cikkely 5. bek.) módosítására létfenntartási költségindexet állapít meg a Szövetségi Statisztikai Hivatal; e index érvényesítésénél figyelembe veszik az árnövelések ellensúlyozására hozott (bérezésen kívüli) központi intézkedéseket. 11. cikkely BÉRRENDSZER (1) Az 1991 -es év kezdetén hatályban marad az eddigi bérrendszer és a bérezés jogi szabályozása. (2) A bérreform alapelvei értelmében kidolgozzák az új bérrendszer megvalósítási tervezetét; határidők: a) a vállalati szférában 1991. május 31ig. b) a költségvetési és dotált szférában 1991. november 30-ig, c) a kulturális ágazat költségvetési és dotált szervezeteiben 1991. március 31 -ig. IV. RÉSZ ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 12. cikkeiy A szerződő felek az Általános Egyezményben rögzített feltételek alapján kötelezik magukat a szociális nyugalom megőrzésére. 13. cikkely Az Általános Egyezménybe foglalt kötelezettségek teljesítését és feltételeinek megtartását a Gazdasági és Szociális Egyezmény Tanácsa, illetve a Szociális Egyezmény Tanácsa negyedévenként ellenőrzi. 14. cikkely (1) A szerződő felek bármelyike javaslatot terjeszthet elő az Általános Egyezmény módosításáról vagy kiegészítéséről folytatandó tanácskozásokra. A javaslatokat a többi fél köteles megvitatni. (2) A változtatások vagy kiegészítések elfogadásáig a szerződő felek kötelesek az Általános Egyezmény korábbi szövegéhez igazodni. (3) Az Általános Egyezmény esetleges kiegészítései vagy módosításai nem helyezik hatályon kívül az Általános Egyezmény alapján megkötött kollektív szerződések rendelkezéseit. 15. cikkely Ezen Általános Egyezmény a szerződő felek megbízottainak aláírásával lép hatályba, és 1991-re érvényes. HOGYAN VÉGZŐDIK A TEJHÁBORÚ? Az SZK MÉM és a Pénzügyminisztérium közleménye 1. Január 28-29-én a közvélemény tájékoztatást kapott arról, hogy a 02/1991 sz. árjegyzék alapján egy liter teljes zsírtartalmú tej árát 7,50 koronában határozták meg. Az SZK kormánya felhatalmazta a mezőgazdasági és a pénzügyminisztert, hogy Szlovákiában külön oldják meg a kialakult helyzetet. A két miniszter közös döntése alapján Szlovákiában februárban is folyósítják az ártámogatást, ami lehetővé teszi, hogy a teljes zsírtartalmú tejet továbbra is 6,30 koronáért árusítsák a kereskedelmi hálózatban. 2. Tekintettel a vágóállatokból keletkezett túlkínálat mérséklésére, az SZK MÉM a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával a piacszabályozási alap megszabott részét már 1991. február 1-től a szarvasmarhák garantált felvásárlási árakon történő felvásárlására fordítja. A piacszabályozási alapból az első negyedévre tervezett mennyiség 60 százalékát vásárolják fel. (Erre reagált a Roľnícke noviny tegnapi számában. A MICHAL DŽATKOVAL, az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterével készített interjút az alábbiakban közöljük.) • Miniszter úr, az elmúlt napokban a televízió Aktuality című műsorából a nézők kellemetlen hírként megtudhatták a tej árával kapcsolatos további változásokat. Ez a rövid hír újra kiváltotta a fogyasztók és a termelők elégedetlenségét. - Nem tudom, miért adták közre ezt a pontatlan információt. A tárca vezetése azonnal közlemény kiadásával reagált. Ebben hangsúlyozzuk, hogy az 1,20 koronás állami támogatást minden eladott liter tej után februárban is biztosítjuk. Remélem, hogy a termelők és a feldolgozók megértik, az intézkedés célja a tej feldolgozásával és szállításával kapcsolatos veszteségek csökkentése. • Az ártámogatás februárban tehát biztosított. A későbbi hónapokban azonban képes lesz-e ugyanilyen támogatásra az ágazat vezetése? - Tudatosítani kell, hogy az árak szabályozására létrehozott alapunk nem kimeríthetetlen. A Szlovák Nemzeti Tanács által az SZK költségvetéséből 2,3 milliárd korona lett jóváhagyva erre a célra. Ez az összeg semmiképp nem teszi lehetővé, hogy az ártámogatást az év végéig változatlan formában biztosítsuk. Az alap ugyanis nemcsak a tejre, de még további négy termékre is vonatkozik. Hétfőn az ágazat vezetése elfogadott egy határozatot, amelynek alapján 1991. február 10-ig az illetékes kutatóintézetek, főiskolák és szövetségek segítségével objektív képet akarunk kapni arról, milyen mértékben megalapozottak a feldolgozóipar és a kereskedelem követelései. Ázt is felmérjük, hogy az egyes régiókban a tejtermelés milyen arányban áll összhangban a megállapított árakkal. Az elemzések alapján újra kerekasztal-megbeszélést hívunk össze és megegyezünk a további hónapokat érintő kérdéseket illetően. A tárgyalások eredményeiről, persze, a közvéleményt is informáljuk. • Az elmúlt napokban Németországban járt munkalátogatáson. A közeljövőben Ukrajnába készül. Mi a célja az utazásnak? -A németországi út tapasztalatairól a sajtóban jövő héten beszámolok. Ukrajnában tárgyalásainknak egyetlen témája lesz; élelmiszer-ipari termékeink, főleg a tej- és a hús számára szeretnénk piacot találni. • Miniszter úr, szerkesztőségünkbe újra kritikus észrevételek érkeznek az SZK MÉM munkájával kapcsolatban. -Tudatosítom, hogy a demokratikus irányítás alapelvei nem zárják ki, sőt közvetlenül feltételezik a kritikát. Véleményem szerint a kritikára konkrét tettekkel, eredményekkel lehet válaszolni. Úgy vélem, a tej árának megoldása és a szarvasmarha garantált felvásárlási árához szükséges összegek felszabadítása február elsejétől, amit a kiadott közleményben is hangsúlyoztunk, bizonyítéka annak, hogy az SZK MÉM felelősségteljesen viszonyul ezeknek a kérdéseknek a megoldásához. Végső soron mindnyájunk érdeke azt kívánja, hogy enyhüljenek a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók között meglévő feszültségek.