Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám, szerda

HAZAI KÖRKÉP . ÚJSZÓM 1991. JANUÁR 30. • • KORE gatója és helyettesei a tanács tagjai, lügyi tanács tagjait az yi igazgatóság hatás­i iskolák tanácsainak ztják. Az iskola tani­ti tanügyi tanács főleg atója, illetve a tanügyi Ital eléjük terjesztett amint az említett in­rgatói és igazgatóhe­íügyi igazgatóságok ilyvezetői) posztjaira /ét véleményezheti. iskolák ítesítmények) tevékenysége telmében az iskolák nények) különböző íagánszemélyek és 'ek számára végez­lazdasági tevékeny­>an nem lehet ellen­Oskolai létesítmény) ily módon nyert k az oktató-nevelő ének javítására for­kolaí létesítmények) enységével kapcso­a minisztérium álta­Dgí előírással hatá­f hatásköre kivonatosan ismer­egyházi és magán­korlátozott mérték­i, a belügyminiszté­ívédelmi minisztéri­tartozó iskolákra nem vonatkozik, atályba lépésének NT 79/1978. és törvényei érvényü­(kajó) - MÁSKÉPP tána, hogyan készül­steli vizsgákra!-adta ónk. eztünk. Hiszen még > van, a felvételikig an hátra... érült ki nem sokkal szakmunkásképzó­zdeményezésre jött jdszert dolgoztak ki, ák le a vizsgákat is ä mérnök, az iskola az okát. zül a legjobb tanuló­bb gyerekeket akar­k később érettségi rják el majd az is­na tandíj nem riasz­iskola iránt óriási az felvételi vizsga el­bennünket az igaz­•I. magyar és szlo­uk a félévi értéke­it öt pontot, a di­árom pontot ér. Ha n tantárgyból „kitű­, akkor mát tizenöt főnképpen felvételi lunikációs készsé­igot tennie, termé­> fokát is elbíráljuk, biztosan felvesz­sznö, kozmetikus, lanyszerelő, autó­nnél jóval széle­kolát szeretnénk tgymegyeren, Du­norján. Több mint Szlovákiában Lo­in pedig Nagyka­hidaskürtihez ha­ikásképző iskola. <épzőkben maxi­a. )be a magánísko­míndíg jelentkez­ahol a felvételi isznek. ÁS GABRIELLA egy terjedelme­itjuk) ÚJ ÉLELMISZERÁRAK Kivonatot közlünk az élelmiszerek árlistájából. Ezek az árak Pozsonyban és I Nyugat-szlovákiai kerületben január 29-töl érvényesek, de bizonyára a más MMekben élő olvasóink számára is tájékoztatásul szolgálnak. Árufajta Cseresznyeszörp Narancsszörp (keit, málnaszörp Ondt almás-epres szörp Szilvalekvár 500 g 'Cseresznyekompót 360 g Köftekompót 720 g Eperkompót 860 g Borsókonzerv 430 g Savanyú káposzta 720 g lecsó 670 g Paradicsompüré 125 g ÍWItbors Zúzott köménymag 50 g Majoránna Sütópor 15 g Saf citrompótló 100 g Gombócpor 400 g Házíkenyér-por Cseh bukta Palacsintapor Eligo sovány tejpor 500 g Malcao 250 g Laktan vaníliás pudingpor 125 g litamyl kakaós 125 g Piknik édesített tejsűrítmény 150 g Jesenka édesített sűrített tejszín 75 g Kolbász babbal konzerv Virsli babbal 420 g Szegedi gulyás 420 g Lencse virslivel SvaänkaHOg füstölt pástétom 120 g Pionier 120 g fokhagymás élesztős kenő 115 g Labužník 120 g FM marhahús 190 g Párolt sertéshús 185 g Majka 120 g Poprádi pástétom 120 g Lunch Meat 440 g Kacsakrém 120 g Méz250g Tormás mustár 400 g Levespor, tyúkleves metélttel 70 g Tyúkleveskocka 24 g nnyiség Régi ár Új ár pal. 14,— 18 — pal. 18,50 24,— pal. pal. 15,— 20,— pal. pal. 11,— 15,— pal. pal. 9,— 12,— pal. pal. 10,— 13,— pal. 13,— 21,— db 3,20 3,30 db 4,10 4,20 db 3,80 4,60 db 7,50 15,40 db 6,50 8,60 db 8 — 11,10 db 15,50 16,50 db 18,50 19,90 db 6,— 8,40 db 4,60 7,80 db 14,— 18,80 db 12,— 19,40 db 3,80 5,50 kg kg 94,— 240,— kg kg 94,— 240,— kg 120,— 134,— db 2,30 3,40 kg 125,— 200,— kg 160,— 196,— db 0,30 0,90 db 6,— 8,60 db 3,60 5,10 db 10,— 9,50 db 3,90 5,30 db 6,70 8,60 db 6,— 7,20 db 11,50 25,30 db 7,40 13,10 db 7,70 13,10 db 3,70 5,10 db 3,60 5,20 db 3,60 7,20 db 2,90 5,20 db 5,— 10,— db 11,50 16,— db 13,50 18,— db 15,— 18,— db 13,— 16,— db 18,50 25,— db 5,50 7,— db 3,90 6,— db 4,70 7,— db 3,40 5,— db 4,50 6,— db 4,40 6,— db 2,90 4,— db 14,— 28,— db 10,50 17,— db 4,80 6,— db 3,90 6,50 db 4,40 7,— db 18,50 23,— db 6,50 8,— db 5,50 7,— db 15,— 17,— db 3,30 5,50 db 3,80 7,— db 3,80 4,60 db 6,— 12,40 db 3,20 2,50 Mivel nagymértékben csökkent a kereslet a sajtok, a tejtermékek, a tartósított tej és az olasz tésztafélék iránt, a Zdroj-Potraviny-Tabak pozsonyi vállalat néhány termék kiskereskedelmi árát csökkentette. Az új árak közül csak néhányat Metiink: Árufajta Minőségi vaj 125 g Vaj 125 g Brindza félzsíros brindza 800 g Moravský bochník füstölt eidámi Niva sajt Niva minőségi Vrchár füstölt sajt Bambino ömlesztett sajt 100 g Tejfeles ömlesztett sajt 100 g Lunex 227 g Krémsajt 180 g Oštiepok füstölt sajt Polovník füstölt sajt Hermelín 120 g Raviolli töltött t Tortellini töltött tészta Mennyiség Régi ár Új ár db .11,— 9,60 kg 86,40 83,20 kg 86,40 83,20 kg 48,— 44,— db 46,— 41 — kg 108,— 95,— kg 85,— 75,— kg 79,— 70,— kg 84— 74,— kg 95,— 84,— kg 110,— 98,— kg 97,— 86,— db 24,50 21,70 db 8,50 7,60 db 7,— 6,30 doboz 19,20 17,40 doboz 14,10 12,30 kg 79,— 70,— kg 99,— 88,— db 8,50 7,— kg 106,50 94,— kg 67,— 60,— db 43,— 30,— db 43,— 30,— AZ 1991-ES NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL (Folytatás az 1. oldalról) külön ki kell emelni meghatározó szerepét az állampolgárok nemzetiségi hovatarto­zásának megállapítása szempontjából, hisz a következő tíz évben ez lesz a kiin­dulási alap pl. az iskolák, osztályok szá­mának tervezése, a kétnyelvűség érvé­nyesítése, a pedagógusképzés stb. szempontjából. A Szlovák Statisztikai Hivatal által kia­dott ez irányú tájékoztató külön kiemeli, hogy a nemzetiségek számának a való­sághoz hű megállapítása érdekében nemcsak az a kérdés szerepel a nép­számlálási íven, hogy milyen nemzetisé­gűnek vallja magát a népszámlálási ívet kitöltő személy, illetve családtagjai, ha­nem az is, hogy mely nyelvet tekintik anyanyelvüknek, továbbá, hogy hol volt a kérdőívet kitöltő személy édesanyjának állandó lakhelye akkor, amikor a kérdőív­ben feltüntetett személyt megszülte. Abba a rovatba, amelyikben a nemze­tiséget és az anyanyelvet kell feltüntetni, mindenki saját lelkiismerete és elhatáro­zása szerint azt ír, amit akar, aminek tényleg érzi magát, függetlenül attól, hogy az üldözés éveiben reszlovakizált-e, illet­ve, hogy az elnyomás éveiben milyen nemzetiséget tüntettek fel a személyazo­nossági igazolványában, továbbá hogy hol, milyen köonyezetben dolgozik, él, vagy milyen iskolában tanul(t). A már idézett központi tájékoztató kife­jezetten tiltja, hogy a népszámlálási meg­bízott, vagy bármely szerv a népszámlá­lási ívben az azt kitöltő személy belee­gyezése nélkül bármilyen javítást, vagy módosítást eszközöljön. Külön is tiltja azt, hogy a személyazonossági igazolványba bejegyzett adatot próbálja bevezettetni a népszámlálási ív adott rovatába, sőt még azt is, hogy elkérje a személyi iga­zolványt, adatellenőrzés céljából. A község polgármesterének, és a köz­ségi képviselőtestületnek a feladata az, hogy a vegyes lakosságú falvak és váro­sok magyar nemzetiségű lakosai részére kellő számú magyar nyelvű népszámlálá­si ívet, kitöltési útmutatót és az ívek kitöltését megkönnyítő mintát igényelje­nek a járási hivataltól, illetve a statisztikai hivataltól. Ugyancsak az 6 feladatuk az is, hogy a magyar nemzetiségű, illetve ma­gyar anyanyelvű családok magyar nyelvű nyomtatványokat kapjanak kézhez. A társadalmi szervezetekre vár az a feladat, hogy maximális segítséget nyújtsanak a helyi önkormányzatnak ah­hoz, hogy ezt az igényes múnkát a lehető legtárgyilagosabban végeztessék el. E segítségnyújtás két leghasznosabb módja az, ha segítenek a népszámlálási megbízottak és népszámlálási ellenőrök toborzásában, és felvilágosítják a lakos­ságot a népszámlálási ívek pontos kitölté­sének jelentőségéről és módjáról, vala­mint az ezzel kapcsolatos jogairól ós kötelességeiről. A népszámlálásban rész­vevőket a hivatali titoktartás kötelezi, semmit sem hozhatnak nyilvánosságra azokból az adatokból, amelyek a nép­számlálás során a tudomásukra jutottak. A népszámlálási íveket név nélkül dolgoz­zák fel, majd ezután a névvel kitöltött és aláírással hitelesített íveket titkos jellegű levéltári okmányként kezelik, és senkinek sem adják ki. 1991. március 3-án tükörbe nézünk. A tükör a valóságot mutatja majd. Hogy melyik arc néz ránk vissza e tükörből - az csak rajtunk múlik, csak tőlünk függ! Dr. SZABÓ REZSŐ MÁSOK ÍBTÁK INKVIZÍCIÓ VAGY MEGFONTOLT ÍTÉLKEZÉS? Van a németeknek egy félelmetesen hangzó, ám végül is bölcs közmondásuk: jobb, ha valamilyen dolog szörnyűsége­sen ér véget, mint ha a szörnyűségek a végtelenségig tartanak. A németek pon­tosan tudják, miről beszélnek. Történel­mük során már végigjárták a múlttal való szembenézés és leszámolás rögös útját. Tanulhatnánk tőlük, ugyanúgy mint az olaszoktól és a franciáktól, éspedig ideje­korán, mielőtt a saját múltunkkal való leszámolás, tehát a feddhetetlenségi vizsgálatok során nem követünk el szá­mos súlyos hibát. Tudom, az említett nemzetek helyzete és a miénk nem azo­nos, más a kor, a történelmi helyzet. A németek elveszítették a világháborút, mi győztünk a forradalomban. A számon­kérést és az igazolást Németországban a győztes szövetséges hatalmak végez­ték, idehaza most a sötét múltunkkal önmagunknak kell leszámolnunk. Az ab­szolút igazságosság szempontjából a számonkérés Németországban ered­ménytelen volt, hiszen távolról sem bün­tettek meg minden vétkest. Mi - úgy tűnik föl - kivétel nélkül minden vétkezőt fele­lősségre akarunk vonni. A németek a há­borús vereség okozta döbbenet hatása alatt, a háború utáni békéhez még nehe­zen alkalmazkodva kerültek a szövetsé­ges hatalmak bizottságai elé. Itt az egyik német bizonygatta a másiknak, hogy ár­tatlan volt, nem követett el háborús bűn­tetteket. Mi a győzelemtől megittasulva, nem ritkán nekivadulva, egy másfajta bé­kéhez ugyancsak nehezen alkalmazkod­va addig akarunk lusztrálni, ameddig nem szolgáltatunk abszolút igazságot. Véle­ményem szerint súlyos hibákat kezdünk elkövetni. Leginkább ahhoz az emberhez hason­líthatom önmagunkat, aki valamikor réges régen félelmében mocsaras területeken rejtőzött el. Eleinte úgy gondolta, hogy bizgnyos ideig itt bújik meg, ám aztán elmúlt a félelme és elhatározta, hogy visszatér. Ám amikor belelépett a mo­csárba, igyekezvén mielőbb a túlsó partot elérni, megdöbbent, mert rájött, hogy nem gondolta végig: miként, merre térjen visz­sza, s nem hozott magával jó hosszú botot sem, amellyel kitapogathatta volna, hol, milyen mély a mocsár. Véleményem szerint ezekben a napokban süllyedni kezdünk saját mocsarunkban, habár na­gyon jól tudom: más út nem vezet a múl­tunkkal való leszámolás és a tényleges demokrácia irányába. Az a nagy baj sze­rintem, hogy megfeledkeztünk arról a bi­zonyos hosszú botról, amely segíthetne bennünket, hogy utunk során elkerüljük a ránk leselkedő legnagyobb veszélyeket. Moldan miniszter esete - akinek a neve ugyan ott szerepelt az államrendőrség nyilvántartási listáján, de a bizottság je­lentése szerint nem volt titkosügynök, s ennek ellenére mégis leváltották - min­denképpen komoly figyelmeztető. Nem akarom az ügyet részletezni, ezért csak azt hangsúlyozom, hogy félelem fog el, ha ezt az ügyet precedensként értelmezem. Ha jogállamot akarunk, akkor nem él­hetünk, nem cselekedhetünk megfelelő törvények nélkül. Már csaknem egy éve beszélünk arról, hogy világos törvényre van szükségünk, amely pontosan rendel­kezik arról, hogy melyek azok a közéleti tisztségek, amelyeket az egykori állam­rendőrség tagjai és titkosügynökei nem tölthetnek be. Ilyen törvény azonban nem készült a mai napig, s még legalább egy hónapig nem is lesz. Ezalatt a feddhetetlenségi vizsgálat, a lusztráció valósággal traumát okozott. Emiatt húzódtak vissza, sőt begörcsöltek a politikai pártok, amelyeknek már hóna­pok óta a közeljövő kérdéseivel és távla­tos célokkal kellene foglalkozniuk. A par­lament és a két nemzeti kormány vélemé­nye eltérő e kérdéskörről, a probléma kezelésére, megoldására temérdek ener­giát fordítanak. A lusztráció leginkább a szüntelenül fölgennyező sebhez hason­lít, újra súlyos politikai kérdéssé vált. Ugyanakkor számos homályos ügy bor­zolta föl a kedélyeket: többek között a Bartoníík-ügy, a november 17-ei ese­ményeket vizsgáló korábbi bizottság munkája kapcsán kialakult nézeteltéré­sek. Nem lezárt a CSKP csúcsvezetősé­ge politikai felelősségének megítélése sem. Néhány hete a november 17-ei ese­ményeket vizsgáló új parlamenti bizottság igyekszik fokozatosan feloldani a rejtélyes ügyeket. Ám még mindig nincs a kezük­ben az a bizonyos hosszú bot. Tartok attól, hogy még mindig nem tudatosítjuk kellóképpen a ránk leselkedő veszélye­ket. Meggyőződésem, hogy ezen a rögös úton csak akkor juthatunk át, tehát csu­pán akkor nem tévelyedünk el, ha egyér­telmű törvényt alkotunk, s ennek alapján ítélkezünk. Olyan jogi normákat kell beve­zetnünk, amelyek az állampolgár megíté­léséhez kellő szakmai és erkölcsi érték­rendet nyújtanak, s amelyek meggátolják a legkülönbözőbb hecckampányokat, visszaéléseket, a tudatos vagy szándé­kos félreértéseket. Szerintem mi nem ink­vizíciót akarunk, amely a félelemre és a megfélemlítésre épül, hanem megfon­tolt, törvényes ítélkezést. Ehhez első­sorban azt kell tisztáznunk, hogy tettein­ket bosszúállás, vagy az igazság kideríté­sének és az önmegismerés igénye ve­zérli-e. JAN URBAN, Lidové noviny H urrá! Újabb szakaszába lé­pett a gazdasági reform. Ismét egy lépéssel köze­lebb vagyunk a célhoz. Ha nem' tudnák, most épp a kisprivatizáció­nál tartunk. Vagyis abban a sza­kaszban vagyunk, amikor a kivá­lasztott boltok, szállodák, éttermek részére keressük a vállalkozó szel­lemű, gazdag egyéneket - a tulajdo­nosokat. Azokat az embereket, akik, isten tudja honnan szedett millióikat teszik fel egy lapra, kockáztatva ez­zel mindent, hogy nekünk, egyszerű halandóknak megteremtsék a piac­gazdaságot, vagy legalább is annak egy részét - a konkurenciától duz­zadó környezetet. PIACGAZDASÁGOT TESSÉK! Nekem végül is nem a milliomo­sokkal van problémám, hanem a si­kertelen árverésekkel és az aukciók nem éppen megfelelő időzítésével. Az előző az árverési bizottságok felkészületlenségéről tanúskodik, az utóbbi pedig a gazdasági reform­program alkotóit,,dicséri". Tudjuk, a hétvégi aukciók néme­lyikét a bizottságok hibájából ér­vénytelenítették. Vajon mi volt a probléma? Az árverések játéksza­bályait nem dolgozták ki egyértel­műen, netán az árverezők felejtették el alaposan megtanulni őket? Vagy csupán kezdeti gyermekbetegségről van szó? Tulajdonképpen majdnem mindegy mi a válasz. A lényeg, hogy mikor emberek milliókat kockáztat­nak, akkor ,,müvi" hiba nem fordul­hat elő. ^ _ végül is a felkészület­I j Ĺ J lenség ebben az eset­\/ ben valószínűleg nem vezet tragédiához, hiszen az isme­retek hiánya elvileg gyorsan pótol­ható. Sokkal nagyobb problémát okozhat, illetve már okozott is az, hogy az árverésekre csupán az árli­beralizáció után került sor. Mindnyá­jan érezzük már annak a szeren­csétlen lépésnek a hatását, amelyre január elsején került sor. A minden­nemű konkurenciát nélkülöző gaz­dasági környezetben életbe lépett az árakról szóló jogszabály, s ezzel egyidejűleg elszabadult a pokol. De ha netán fordítva lett volna a sor­rend, ha először kisprivatizáltunk volna, vagyis ha teret adtunk volna a gazdasági versenynek... Viszont először nem kisprivatizáltunk, nem versenyeztünk sem az árukén sem a fogyasztókért, hanem szabádjára engedtük az árakat. Vajon miért? Netán a piacgazdaságot akartuk, akarjuk megvenni szabad áron? At­tól tartok, ez nem sikerül. KOVÁCS EDIT ÁLL A BÁL Szlovákiában mára közel kilenc­venezer vállalkozó folytatja áldásos tevékenységét. Az előzetes számí­tások szerint a tavalyi évben egy milliárdot meghaladó hasznot hoz­tak az országnak. Mi sem természe­tesebb tehát, mint hogy komoly tár­sadalmi rétegnek tekintsük őket. S ez a „komoly társadalmi réteg" rádöbbent arra, hogy vállalkozói te­vékenységükben közösek az érde­kek, de még az érdeklődések is. A találkozás, beszélgetések, kap­csolatfelvételek egyik járható útjá­nak tartják a közös szórakozást is. Történelmi eseménynek számít te­hát február végén a vállalkozók első nagyszabású bálja'a pozsonyi Kijev Szállóban. Mint azt a szálló illetékes osztá­lyán megtudtuk, még el sem indult a rendezvény reklámja, máris óriási az érdeklődés. A szállóban négy helyen folyik majd a műsor, megle­petés lesz néhány neves pozsonyi művész bemutatkozása, a Luna­bárban pedig éjféli sztriptízt nézhet­nek meg az érdeklődők. A legdrá­gább a bankett-termi jegy, ahol a rendezvény főműsorai zajlanak majd. Minden valamit érő farsangi „buli" kötelező műsora a tombola - az első díj itt egy videó. Egyelőre ennyit tudtunk meg a rendezvényről. Akit pedig érdekel - a bál február 23-án lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents