Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám, szerda

A VÉN AVANTGÁRD TÁVOZÁSA A művéézet nem politika, állította, hogy valakitől számonkérjék, miért ilyen most, hiszen korábban más volt... FÜGG ETLEN NA PILAP (4. oldal) Szerda, 1991. január 30. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 25. szám INKVIZÍCIÓ VAGY MEGFONTOLT ÍTÉLKEZÉS? A lusztráció leginkább a szüntelenül fölgennyező sebhez hasonlít, újra politikai kérdéssé vált... (5. oldal) MEGKEZDŐDÖTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 13. EGYÜTTES ÜLESE TÖBB MINT HÉTMILLIÁRD A NYUGDÍJAK EMELÉSÉRE (Munkatársunktól) - Kedden délelőtt megkezdődött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 13. együttes ülése. A képviselők többsége egyetértett azzal, hogy a több rtapra tervezett ülés napirendjét bővítsék ki az állam veszélyeztetettségi helyzetére vonatkozó alkotmánytörvényjavaslat megvitatásával. A tegnapi tanácskozáson, amelyet kezdetben Zdenék Jičínský, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke vezetett, részt vett a szövetségi kormány több tagja, közöttük a két újonnan kinevezett miniszter, Imrich Flassik és Jozef Bakšay is. Első napirendi pontként Petr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter megindokolta a kormánynak a nyugdíjak emeléséről szóló törvényjavaslatát. Ez három és fél millió nyugdíjast érint közvetlenül, s jóváhagyása hozzájárul az árliberalizáció következtében kialakult szociális feszültség csökkentéséhez. Az egész föderációra vonatkozó nyugdíjemelési intézkedés fontos feltétele az egységes szociális rendszer működésének. A javaslattal egyetértettek a tagköztársaságok kormányai, a CSNT és az SZNT illetékes bizottságai s a CSSZSZK gazdasági és szociális tanácsa is. Az emeléshez 1991 -ben 7,3 milliárd korona szükséges. Ezzel az összeggel a tagköztársaságok költségvetési tartalékai számolnak. A törvényjavaslat meghatározza a nyugdíjemelés általános elveit, amelyek szerint ha a létfenntartási kiadások a legutóbbi emelés után legalább 10 százalékkal nőnek, akkor ismét sor kerül a nyugdíjak emelésére. Idén előreláthatólag még kétszer, júliusban és novemberben növekednek a nyugdíjak. A vita során több módosító javaslat is elhangzott, de a képviselők végül is az eredeti kormányjavaslatot hagyták jóvá. A felszólalók főként az áremelkedések és a nyugdíjemelkedés közti aránytalanságokra, a nyugdíjak alsó, illetve felső határával összefüggő problémákra hívták fel a figyelmet. Elhangzott az is, hogy felül kellene vizsgálni a letűnt rendszer nómenklatúrájához tartozók nyugdíjkategóriákba való besorolását. Többen rámutattak, hogy a 3800 koronás felső határ sem felel már meg az árviszonyoknak. Ezt követően a képviselők Ladislav Jakinak, a Szövetségi Találmányügyi Hivatal elnökének indoklása, valamint a bizottsági előadók - Magyar Ferenc és Drahomíra (Folytatás a 2. oldalon) AZ 1991-ES NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL A szövetségi kormány döntése alapján 1991. március 3-án kerül sor a köztársaság egész területén, valamint a CSSZSZK külképviseleti és külkereskedelmi intézményeiben és szervezeteiben a nép-, ház- és lakásszámlálásra. A népszámlálások fontosságát már az ókor kultúrnépei a kínaiak, az arabok, a görögök és a rómaiak is felismerték. Európában az 1800-as években vezették be a rendszeres népszámlálásokat. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén a népszámlálások 1869-től váltak általánossá és rendszeressé. Az első Csehszlovák Köztársaságban 1921 februárjában, majd 1930 decemberében került sor népszámlálásra. A második világháború után Csehszlovákiában 1950 márciusában, 1961 márciusában, 1970 decemberében és 1980 november 1 -jén tartottak népszámlálást. Ez a 10 éves ciklus nem véletlen. A tapasztalatok szerint egy évtized kell ahhoz, hogy az állam és a társadalom életében olyan mérhető változások következzenek be, melyekre a gazdasági élet reagálhat, illetve amelyeket a prognosztika szintjén érvényesíteni kell. Minden statisztikai felmérés, így a népszámlálás is annyit ér, amennyit a valóságból feltár. Ezért olyan lényeges az, hogy a népszámlálás eredményei a tényleges valóságot tükrözzék. Ez mindenekelőtt két tényezőtől függ: a kérdések feltevésétől - vagyis a népszámlálási kérdőív összeállításától - és attól, hogy a megkérdezettek megértsék a kérdéseket és a valóságnak megfelelően válaszoljanak rájuk, illetve töltsék ki a kérdőíveket, A kormány a felmérés gyakorlati elvégzéséveľa járási és körzeti hivatalokat, a polgármestereket, valamint a központi és járási statisztikai hivatalokat bízta meg. Ezek a szervek e napokban toborozzák azokat a népszámlálási biztosokat, és ellenőröket, akik a nép-, ház- és lakásszámlálási kérdőíveket az ország valamennyi családjához eljuttatják, és kellő felvilágosítással szolgálnak kitöltésüket illetően. Ezek a személyek a népszámláláj si feladatok elvégzéséért 800-1600 korona jutalmat kaphatnak az állami költségvetésből, tehát nem a község pénzéből. A népszámlálási biztosokat és ellenőröket úgy kell kiválasztani, hogy személyük biztosítékul szolgáljon arra, hogy a népszámlálás a valóságnak megfelelő adatokkal járul hozzá egy olyan objektív kép kialakításához, amely az elkövetkező tíz évben elengedhetetlenül szükséges, s tárgyilagos tükröt tart társadalmunk elé, és így a gazdasági és kulturális élet fellendítésének alapját képezheti. Ezt a tárgyilagosságot a kormány azáltal is igyekszik biztosítani, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaságban egyaránt bevezette az önszámlálás módszerét. Ez azt jelenti, hogy a népszámlálási ívet nem a népszámlálási megbízott tölti ki, hanem minden lakásban a családfő. Az önszámlálás módszerét a kormány a múlt rossz tapasztalataiból kiindulva vezette be. Az 1991. március 3-i népszámláláskor a népszámlálási megbízottnak, csak az lesz a feladata, hogy a népszámlálási ívet, a kitöltést elősegítő módszertani útmutatást és a mintát átadja a családfőnek, esetleg elmagyarázza $ kitöltés módját és megegyeznek abban, hogy mikor jön a kitöltött ívért. A népszámlálási biztosnak tilos a család ilyen vagy olyan irányú befolyásolása. Bár a népszámlálásnak az élet minden területén óriási jelentősége van, mégis (Folytatás az 5. oldalon) EURÓPA TANÁCS MA DÖNTENEK HAZÁNK FELVÉTELÉRŐL KÜLDÖTTSÉGÜNKET JIRÍ DIENSTBIER KÜLÜGYMINISZTER VEZETI Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése mai ülésén vitatja meg Csehszlovákia tagfelvételi kérését. A strasbourgi tanácskozás Csehszlovákia számára egyfajta érettségi lesz a demokráciából. Egyébként a mai ülésen Jirí Dienstbier külügyminiszter vezetésével hazánk küldöttsége is részt vesz. A felvételi kritériumok igényesek. Hazánk túl van az első „akadályon", mert 1990. május 7-én megkapta az Európa Tanács megfigyelői státusát és részt vesz szerveinek ülésein. Azóta további lépéseket is tett - állapítja meg az a beszámoló, amelyet a hazánkban járt bizottság nevében Jacques Baumel francia képviselő terjeszt a közgyűlés elé. „Csehszlovákia már ma azokhoz az európai országokhoz tartozik, amelyek maximális mértékben tiszteletben tartják a demokratikus szabadság- és emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait is" - hangsúlyozza a dokumentum. Az ajánlásokat már jóváhagyták az Európa Tanács illetékes szervei, s ezért várható, hogy a parlamenti közgyűlés szorgalmazni fogja, a miniszteri bizottság következő ülésén vegyék fel Csehszlovákiát az Európa tanács teljes jogú tagjává. * * * Az Európai Közösségek 12 tagországának pénzügyminiszterei tegnap Brüsszelben kezdték meg tanácskozásukat a Közösség gazdasági és pénzügyi uniója megvalósításának egyes lépéseiről, valamint az ingadozó olajárakból eredő inflációveszély elleni harcról. A miniszterek egyben egyetértettek a Csehszlovákiának szánt 500 millió dolláros kölcsönnél, amelyet elsősorban a fizetési egyensúly támogatására, a csehszlovák gazdaság stabilizálására és korszerűsítésére fordítanának. Hazánk összesen egymilliárd dollárt kért, az EKminiszterek az összeg felének a megadását javasolták, s követelték, hogy a maradékot a „huszonnégyek" csoportjában képviselt országok folyósítsák. Az EK minisztertanácsa a továbbiakban megbízta a végrehajtó szervet, hogy Magyarországgal egyezzen meg a 250 millió dolláros kölcsön feltételeiben. Magyarország tavaly már kapott 700 millió dollárt az európai „tizenkettektől". Norman Schwarzkopf tábornok, amerikai főparancsnok sajtóértekezletén szintén az olajfolttal foglalkozott (Telefoto: ČSTK-AP) FELHÁBORODÁS AZ ENSZ-BEN AZIZ LEVELE MIATT SZADDAM SZERINT JOGOSAN ENGEDTÉK AZ OLAJAT A TENGERBE LEMONDOTT A FRANCIA VÉDELMI MINISZTER • BONN ÚJABB 5,5 MILLIÁRDOT ÍGÉRT Tegnap reggel a francia harci repülőgépek két támadást hajtottak végre a kuvaiti határ mentén állomásozó iraki elitegységek, a Köztársasági Gárda állásai ellen - közölte Raymond Germanos tábornok, a francia katonai szóvivő. Valamennyi francia gép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. Az ilyen jelentéseket általában eddig Jean-Pierre Chevenement védelmi miniszter szokta bejelenteni, de ő tegnap reggel benyújtotta lemondását. Döntését nyilván az motiválta, hogy az utóbbi időben sorozatos bírálatok érték, amiért nem támogatta valami lelkesen az Irak elleni háborút. Hubert Védrine elnöki szóvivő közölte, Pierre Joxe, eddigi belügyminiszter vette át a hadügyi tárca irányítását. Az új belügyminiszter Philippe Marchand, eddigi miniszteri rangú megbízott lett, aki a belügyminisztériumban a közigazgatással és közbiztonsággal foglalkozott. Iráni hírügynökségi jelentés szerint a szövetséges légierő tegnap ismét bombázta Bászrát, a dél-iraki kikötővárost, Irak második legnagyobb városát. Az IftNA szerint lángokban áll a petrolkémiai Az ÍRNA idézte az iraki kurd ellenzék rádióállomását is, amely szerint a szövetségesek légitámadásai súlyos károkat okoztak a Bagdadtól kb. 140 kilométerre északra fekvő Kirkuk olajvárosban. Károkat szenvedett a repülőtér, a rádió és a televízió épülete, a város laktanyája és (több lőszerraktár: Nyugtalanságot keltenek azok a hírek, miszerint újabb és újabb iraki harci repülőgépek szállnak le Iránban. Az Al-Ahram kairói napilap brit forrásokra hivatkozva (Folytatás a 2. oldalon) CSÚCSSZINTEN AZ ATOMERŐMŰRŐL Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár tegnap egynapos munkalátogatásra Pozsonyba érkezett. Röviddel 15 óra után találkozott Marián Calfa szövetségi miniszterelnökkel. A tanácskozáson részt vett a két kormány néhány minisztere is és fő napirendi pontja a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű kérdése volt. Ezen kívül foglalkoztak a migráció, a Pentagoné lé-országok együttműködése, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése problémáival is. VÁCLAV HAVEL POZSONYBAN A CSSZSZK elnöke tegnap este egynapos munkalátogatásra a szlovák fővárosba érkezett. Vacsorán találkozott a szlovák politikai reprezentáció képviselőivel, egyebek között František Mikloškóval, az SZNT elnökével és Ladislav Snopkóval, az SZK kulturális miniszterével. Ma többek között Peter Kresánekkel, Pozsony főpolgármesterével, a NYEE és a KDM, valamint a biztonsági testületek képviselőivel és a Slovnaft dolgozóival találkozik. A találkozónak, amint azt Václav Havel mondotta, több témája lesz, elsősorban az új alkotmányokon folyó munka és a gazdasági reform megvalósításának eddigi folyamata. A SZLOVÁK KORMÁNYFŐ NÉMETORSZÁGBAN Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság kormányának elnöke tegnap délután hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott, Bajorország és Alsó-Szászország miniszterelnökének meghívására. Kíséretében van az SZK több minisztere s néhány szlovákiai vállalat és szervezet képviselője. Mečiar még aznap Münchenben megkezdte hivatalos tárgyalását Max Streíbl bajor tartományi kormányfővel a kölcsönös gazdasági együttműködés alapjainak lefektetéséről. A tanácskozás keretében kétoldalú egyezményeket írtak alá a szlovákiai és a bajorországi cégek képviselői. A FORINTVÁSÁRLÁSRÓL -HARMADSZOR , Mint arról már olvasóinkat tájékoztattuk, január 28-tól korlátlanul vásárolhatnak forintot a csehszlovák állampolgárok magyarországi utazásukhoz. A szabálymódosítással kapcsolatban a Csehszlovák Állami Bank pontatlan közleményt adott ki. Ezt részletezve a CSÁB központi igazgatóságának illetékesei lapunknak elmondták, hogy készpénzben csak 2000 forintot lehet be-, illetve kivinni az országból (500 forintnál nem nagyobb címletekben), a többit pedig forintcsekkben. Tájékoztatták továbbá lapunkat arról is, hogy a devizatörvény értelmében ezer koronát vihetnek ki a csehszlovák állampolgárok az országból, s válthatnak be más ország területén. A Magyar Nemzeti Bank és a CSÁB megállapodása értelmében azonban Magyarország területén egyszeri alkalommal csak 300 koronát válthatnak be állampolgáraink. (gá-)