Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám, kedd

DOKUMENTUM 1991. JANUAR 29. AZ ALAPVETŐ JOGOKRÓL ÉS SZABADÁGJOGOKRÓL SZÓLÓ ALKOTMÁNYLEVELET BEIKTATÓ TÖRVÉNY (Az Alkotmánylevél első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) (2) Ez a jog törvénnyel korlátozható a köztereken megtartott gyűlések esetében, ha a demokratikus társadalomban ezt az intézkedést feltétlenül megkívánja mások jogainak és szabadságjogainak, a közrendnek, az egészségnek, az erkölcsnek, a tulajdonnak vagy az állam biztonságának védelme. A gyűlés megtartása azonban nem függhet a közigazgatási szerv engedélyétől 20. cikkely (1) Szavatolt a szabad gyülekezés joga. Mindenkinek joga van másokkal egyletekben, társaságokban s más tömörülésekben egyesülni. (2) A polgároknak joguk van politikai pártokat és politikai mozgalmakat alapítani és bennük tömörülni-. (3) Ezeknek a jogoknak gyakorlása csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható, ha ezt a demokratikus társadalomban feltétlenül megkívánja az állam biztonsága, a közbiztonság ós a közrend védelme, a bűncselekmények megelőzése vagy mások jogainak és szabadságjogainak védelme. (4) A politikai pártok és a politikai mozgalmak, valamint más tömörülések is el vannak választva az államtól. 21. cikkely (1) A polgároknak joguk van közvetlenül vagy képviselőik szabad megválasztásával részt venňi a közügyek igazgatásában. (2) A választásokat a törvényben meghatározott rendszeres megbízatási időszak határát túl nem lépő időpontban kell megejteni. (3) A választójog általános és egyenlő s titkos szavazással gyakorolják. A választójog gyakorlásának feltételeit törvény határozza meg. (4) A polgárok azonos feltételek mellett tölthetnek be választott és más nyilvános tisztségeket. 22. cikkely Minden politikai jog és szabadságjog törvényes rendezése, érteimezese és alkalmazása kell, hogy lehetővé tegye és védje a demokratikus társadalomban a politikai erők szabad versenyét. 23. cikkely A polgároknak joguk van szembeszállni mindenkivel, aki felszámolná az Alkotmánylevélben rögzített emberi jogok és alapvető szabadságjogok demokratikus rendjét, ha meggátolták az alkotmányos szervek tevékenységét és a törvényes eszközök hatékony alkalmazását. HARMADIK FEJEZET A nemzetiségi és az etpikai kisebbségek jogai 24*. cikkely Senkinek sem lehet a kárára hozzátartozása bármely nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez. Szavatolt a nemzetiségi vagy az etnikai kisebbségekhez tartozó polgárok sokoldalú fejlődése, főleg joguk a kisebbség más tagjaival együtt fejleszteni kultúrájukat, anyanyelvükön terjeszteni és befogadni az információkat és nemzetiségi egyesülésekben tömörülni. A részleteket törvény határozza meg. (2) A nemzetiségi és az etnikai kisebbségekhez tartozó polgárok számára a törvényben meghatározott feltételek mellett szavatolt egybe.n: a) az anyanyelvi művelődés joga; b) a hivatalos kapcsolatban az anyanyelv alkalmazásának joga; c) a nemzetiségi és az etnikai kisebbségeket érintő ügyek megoldásában a részvétel joga. NEGYEDIK FEJEZET Gazdasági, szociális és kulturális jogok 26. cikkely (1) Mindenkinek joga van foglalkozása szabad megválasztására, az erre való felkészülésre valamint a vállalkozásra és más gazdasági tevékenységre. (2) A törvény meghatározhatja bizonyos foglalkozás vagy tevékenység gyakorlásának feltóteleit és korlátait. (3) Mindenkinek joga van munkával szert tenni a léthez szükséges eszközökre. Az állam megfelelő mértékben anyagilag ellátja azokat a polgárokat, akik ezt a jogukat önhibájukon kívül nem gyakorolhatják; a feltételeket törvény határozza meg. (4) A törvény a külföldiekkel kapcsolatban eltérően rendelkezhet. 27. cikkely (1) Mindenkinek joga másokkal szabadon egyesülni gazdasági és szociális érdekeinek védelmére. (2) A szakszervezeti szervezetek az államtól függetlenül jönnek létre. Megengedhetetlen számuknak korlátozása csakúgy, mint a vállalatban vagy az ágazatban valamelyikük előnyben részesítése. (3) A szakszervezeti szervezetek tevékenységét, a gazdasági és a szociális érdekek védelmére létrehozott más egyesülések létrejöttét és tevékenységét törvény korlátozhatja, ha a demokratikus társadalomban ilyen intézkedés feltétlenül szükséges az állam biztonságának, a közrendnek, valamint mások jogainak és szabadságjogainak védelmére. (4) A sztrájkjog szavatolt a törvényben meghatározott feltételek mellett: ez -a jog nem illeti meg a bírókat, az ügyészeket, a fegyveres erők és a biztonsági testületek tagjait. 28. cikkely Az alkalmazottaknak joguk van a munka igazságos javadalmazására s a megnyugtató munkafeltételekre. A részleteket törvény határozza meg. 29. cikkely (1) A nőknél, a fiatalkorúaknak és az egészségkárosodott személyeknek a munkában joguk van a fokozott egészségvédelemre és a különleges munkafeltételekre. (2) A fiatalkorúaknak és az egészségkárosodott személyeknek a munkaviszonyban joguk van a különleges védelemre és a hivatásra felkészülésben a segítségre. (3) A részleteket törvény határozza meg. 30. cikkely (1)A polgároknak öregkorban, munkaképtelenség vagy az eltartó elvesztése esetében joguk van a megfelelő anyagi ellátásra. (2) Mindenkinek, aki anyagi szükséget szenved, joga van olyan segítségre, amely feltétlenül szükséges alapvető létfeltételeinek biztosítására. (3) A részleteket törvény határozza meg. 31. cikkely Mindenkinek joga van egészsége védelmére. A társadalombiztosítás alapján a polgároknak joguk van a törvényben meghatározott feltételek mellett ingyenes egészségügyi ellátásra és egészségügyi segédeszközökre. 32. cikkely (1) A szülő és a család a törvény védelme alatt áll. Szavatolt a gyerekek és a fiatalkorúak különleges védelme. (2) A terhes nő számára szavatolt a különleges gondoskodás, munkaviszonyának védelme és a megfelelő munkafeltételek. (3) A házasságban és a házasságon kívül született gyerekeknek azonosak a jogaik. (4) A gyerekekről való gondoskodás és nevelésük a szülők joga; a gyerekeknek joguk van a családi nevelésre és gondoskodásra. A szülők jogait csak törvény alapján, bírósági döntéssel lehet korlátozni s a kiskorú gyerekeket akaratuk ellenére a szülőktől elválasztani. (5) A gyerekekről gondoskodó szülőknek joguk van az állam segítségére. (6) A részleteket törvény határozza meg. 33. cikkely (1) Mindenkinek joga van a művelődésre. A tankötelezettség idejét törvény határozza meg. (2) A polgároknak joguk van az ingyenes oktatásra az alap- és a középiskolákban a képességeik valamint a társadalom lehetőségei szerint a főiskolákon is. (3) Csak a törvényben meghatározott feltételek mellett létesíthetőek és oktathatnak más iskolák mint államiak; az ilyen iskolákon az oktatásért illeték fizethető. (4) Törvény határozza meg, milyen feltételek mellett jogosultak a polgárok tanulmányaik során az állam segítségére. 34. cikkely (1) Törvény védi az alkotó szellemi tevékenység eredményeihez való jogot. (2) A törvény által meghatározott feltételek mellett szavatolt a kulturális kincsek megközelítésének joga. 35. cikkely (1) Mindenkinek joga van a kedvező környezetre. (2) Mindenkinek joga van idejében történő teljes tájékoztatásra a környezet és a természeti erőforrások helyzetéről. (3) Jogainak gyakorlásával senki sem veszélyeztetheti s károsíthatja a környezetet, a természeti erőforrásokat, a természet fajgazdaságát és a műemlékeket a törvényben meghatározott mértéken felül. ÖTÖDIK FEJEZET A bírósági és a más jogi védelem joga 36. cikkely (1)A meghatározott eljárással mindenki érvényesítheti jogát a független és pártatlan bíróságnál és a meghatározott esetekben más szervnél. (2) Aki azt állítja, hogy jogait sérti a közigazgatási szerv döntése, bírósághoz fordulhat, hogy az felülvizsgálja ennek a döntésnek törvényességét, ha a törvény nem rendelkezik másképp. A bíróság hatásköréből azonban nem szabad kizárni az Alkotmánylevél szerinti alapvető jogokat és szabadságjogokat érintő kérdések felülvizsgálását. (3) Mindenkinek joga van a bíróság, más állami vagy közigazgatási szerv törvényellenes döntésével, vagy a helytelen hatósági eljárással okozott kára megtérítésére. (4) A feltételeket és a részleteket törvény határozza meg. 37. cikkely (1) Mindenkinek joga van megtagadni a vallomást, ha ezzel előidézné önmaga vagy hozzátartozója üldözésének veszélyét. (2) Mindenkinek joga van a jogsegélyre a bíróságok más állami vagy közigazgatási szervek előtti eljárásban, mégpedig az eljárás kezdetétől. (3) Az eljárásban minden résztvevő egyenlő. (4) Tolmácsra jogosult az, aki kijelenti, hogy nem bírja a tárgyalási nyelvet. 38. cikkely (1) Senki sem vehető el törvényes bírójától. Törvény határozza meg a bíróság és a bírók illetékességét. (2) Mindenkinek jogában van, hogy ügyét nyilvánosan, felesleges huzavona nélkül, jelenlétében tárgyalják meg a kifejthesse véleményét minden foganatosított bizonyítékról. A nyilvánosság csak a törvényben meghatározott esetekben zárható ki. 39. cikkely Csak a törvény határozza meg, hogy mely cselekvés bűncselekmény s elkövetéséért milyen büntetéssel vagy más jogi, illetve vagyoni korlátozással sújtható. 40. cikkely (1)A bűnösségről és a bűncselekményekért a büntetésről csak bíróság dönt. (2) Mindenki, aki ellen büntetőeljárás folyik, ártatlannak tekintendő addig, amíg bűnösségét nem állapította meg a bíróság jogerős elmarasztaló ítélete. (3) A vádlottnak joga van arra, hogy időt és lehetőséget kapjon felkészülésében a védelemre s hogy védhesse magát önmaga avagy védőügyvéd közvetítésével. Ha nem választ védőügyvédet, noha ezt a törvény előírja, a bíróság jelöl ki számára védőügyvédet. Törvény határozza meg, hogy a vádlottnak milyen esetekben van joga a védőügyvéd ingyenes segítségére. (4) A vádlottnak joga megtagadni a vallomást; ettől a jogától semmiképp sem fosztható meg. (5) Senki ellen sem folytatható bűnvádi eljárás olyan tettéért, amelyért már jogerősen elítélték vagy a vád alól felmentették. Ez az alapelv nem zárja ki rendkívüli jogorvoslat alkalmazását a törvénnyel összhangban. (6) A cselekmény büntethetőségét az elkövetésének idején hatályos törvény szerint ítélik meg s eszerint szabják ki a büntetést. A később hozott törvényt akkor alkalmazzák, ha ez az elkövető számára kedvezőbb. HATODIK FEJEZET Közös rendelkezések 41. cikkely (1) Az Alkotmánylevél 26., 27. cikkelye 4. bekezdésében, 28-31. valamint 32. cikkelye 1. és 3. bekezdésében, 33. és 35. cikkelyében rögzített jogokat csak az e rendelkezéseket kiegészítő törvények keretében lehet követelni. (2) Ahol az Alkotmánylevél törvényről beszél, ezalatt a Szövetségi Gyűlés törvénye értendő, ha a törvényhozási jogkör alkotmányos megosztásából nem következik az, hogy a rendezésre illetékesek a nemzeti tanácsok törvényei. 42. cikkely (1) Ha az Alkotmánylevól a ,.polgár" fogalmát alkalmazza, ez alatt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgára értendő. (2) A külföldiek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban élvezik az Alkotmánylevélben szavatolt jogokat és alapvető szabadságjogokat, amennyiben azok kifejezetten nem illetik meg csak a polgárokat. (3) Ha a korábbi előírások a ,,polgár" fogalmát alkalmazzák, ezalatt minden ember értendő, akiknek alapvető jogait és szabadságjogait az Alkotmánylevél állampolgárságuktól függetlenül elismeri. 43. cikkely A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság menedékjogot nyújt a politikai jogok és szabadságjogok érvényesítéséért üldözött külföldieknek. A menedékjog megtagadható attól, aki az alapvető emberi jogokkal és szabadságjogokkal ellentétben cselekedett. 44. cikkely A törvény korlátozhatja a bírók és az ügyészek jogát a vállalkozásra és más gazdasági tevékenységre, valamint a 20. cikkely 2. bekezdésében rögzített jogot; az államigazgatás és a területi önigazgatás alkalmazottainak a meghatározott funkciókban a 27. cikkely 4. bekezdésében rögzített jogot; a biztonsági testületek valamint a fegyveres erők tagjainak a 18., és 19. és a 27. cikkely 1-3. bekezdésében rögzített jogokat is, ha azok összefüggnek szolgálatukkal. A törvény korlátozhatja az olyan hivatást gyakorló személyeknek sztrájkjogát, amely közvetlenül feltétlenül szükséges az élet és az egészség védelméhez. MISZMOZZANATOK Az alig egy éve működő Magyar Ifjúsági Szövetség eddig minden lényeges kulturális rendezvényen képviseltette magát, akár szponzorként, akár társrendezőként. Most viszont nem az Országos Elnökség, hanem a dunamocsi helyi .csoport rendezvényére kaptam meghívást. A szombat este zajló műsoros esten - amely a falu apraját nagyját megmozgatta - nemcsak a MISZ, hanem a Magyarok Világszövetsége és az 56-os Szövetség is képviseltette magát. Igy tehát egy helyi szintű rendezvény országos jelentőségű lett. Két fontos mozzanat határozta meg az estét. Az egyik a MISZ helyi csoportjának belépése a Magyarok Világszövetségébe. Mint azt Komlós Attila, az MVSZ főtitkára elmondotta, a dunamocsiak belépése példaértékű lehet, hiszen a világszövetség többszáz Magyarországon kívüli csoportosulást tömörít, s mindenkit, aki egyetért a célkitűzésekkel és a programmal, szívesen látnak e szervezet kötelékében. A másik lényeges momentum viszont nem teljesen érthető számomra, a MISZ dunamocsi helyi csoportja komoly együttműködést folytat az 56-os Szövetséggel. Hogy melyik szervezet és milyen szintű kapcsolatokat tart fenn, abba már (szerencsére) senkinek sem lehet beleszólása. De hogy hol találkozik a MISZ és az 56-os Szövetség programja, azt nem sikerült megtudnom. Ha az együttműködés kölcsönösen előnyös lesz mindkét fél számára, semmi kivetnivalót nem találok benne. A politikai színezetű rendezvényt a dunamocsi hagyományőrzők valóban színvonalas műsora tette otthonosabbá. -lovászVÁLOGASSUNK! MEGÉRI! Az élet arra ösztönöz: ha a keresett hiánycikket valamelyik boltos ismerősünk álcázva, dugva adja át nekünk, csúsztatja a szatyrunkba, hogy mások ne lássák, nem ajánlatos azt a helyszínen kicsomagolni és megnézni, sem visszautasítani azzal, hogy hátha rábukkanunk valahol egy jobbra, olcsóbbra. Ha a pénztárcánk bírja, meg kell venni az árut. Ellenben... Ellenben, ha a keresett portéka nem „totális" hiánycikk, akkor a filléreket is számontartó fogyasztónak érdemes kutatni utána az üzletekben. Sőt, ha a kínálat lehetőséget ad rá, még válogatni is. Érdemes, mert az áttekinthetetlen árkavalkádban a türelem a vevőnek is pénzt terem. Igaz, többnyire aprót, de sok kicsi sokra megy! Főleg, ha figyeljük az árakról szóló információkat! Kollégám a minap lapunkban arra figyelmeztette a nyugat-szlovákiai vásárlókat, hogy a tejtermékeket előnyösebb a „maszek" boltokban beszerezniük, mert a jelek szerint azok vezetői az árképzésben rugalmasabbak és kisebb haszonnal is beérik. Nos, én is szolgálhatok hasonló jellegű hírrel, mert ami azt illeti, Kassán is eléggé bő az árválaszték. S nemcsak a tej-, valamint húsboltokban. Rájöttem, színes a mosópor árskálája is. Egy doboz, nemrég még 14 koronába került Biomatért kereken húsz koronát kértek tőlem egy helyi ,,schop"-ban, viszont a lányom ugyanakkor egy más üzletben „csak" 15,50-et fizetett érte. Gazdagodtam tehát egy tapasztalattal - szerencsére, „csak" négyötvénért... (gazdag)