Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám, szombat

HIREK - VELEMENYEK ,ÚJ SZÓ, SZLOVÁK Dl PLOMÁCIAl AKTIVITÁS A nemzetközi kapcsolatok miniszterének tájékoztatója GYÁSZNAP VOLT A BALTIKUMBAN ÚJABB LÖVÖLDÖZÉS VILNIUS KÖZELÉBEN • HOL VAN PRUNSKIENE? • AZ AMERIKAI KONGRESSZUS HATÁROZATA (Munkatársunktól) - Rendszeresíteni akarja az újságírókkal való találkozókat a nemzetközi kapcsolatok minisztériuma, jobban szeretné tájékoztatni a közvéle­ményt ennek a tárcának a tevékenységé­ről, melynek Szlovákiában még egyálta­lán nincs hagyománya. Ezért tervezik, hogy a minisztérium létrehozza saját saj­tóközpontját is. Tegnap Milan Kňažko miniszter foglalta össze, hogy mit tettek az év első napjaiban, és vázolta, milyen • fontos eseményekre lehet a közeljövőben számítani a szlovák diplomáciai életben. Bizonyára sokakat érdekel, hogy májusra tervezik a brit trónörökös, Károly herceg és felesége, Diana csehszlovákiai látoga­tását, aminek brit részről is nagy fontos­ságot tulajdonítanak. Tárgyalások folytak a kanadai Quebec tartomány külügymi­niszterének és kormányfőjének pozsonyi látogatásáról. A fő cél Szlovákia és Que­bec kapcsolatainak a bővítése minden lehetséges területen. Természetesen ezúttal is szóba került a Katona Tamás magyar államtitkár Szlovákiára nézve sér­tő kijelentése nyomán kialakult helyzet. Ezt a kérdést nem részletezzük, hiszen tegnapi számunkban interjút közöltünk Boros Jenő magyar főkonzullal, s ebben az ügyről bőven tájékoztattunk. Megtudhattuk, hogy Peter Mihókot ki­nevezték a szlovák kormány megbízottjá­vá, ami fontos lépést jelent afelé, hogy Szlovákis is közvetlenül részt vegyen az Európai Közösségekhez való csatlakozá­sunkat (társult tagság) rögzítő szerződés előkészítésében. Kiemelkedő lesz az a látogatás, ame­lyet a szlovák kormány több minisztere Belgrádban csütörtökön történelminek nevezett tárgyalást folytatott Jugoszlávia jövőbeni állami elrendezéséről Szlobo­dan Milosevics szerb és Milan Kucsan szlovén elnök. A hivatalos jelentés szerint a régóta várt találkozón egyetértett a két fél abban, hogy a jugoszláv válság megol­dása során a nemzetek önrendelkezési jogából kell kiindulni, tiszteletben kell tar­tani az érdekek különbözőségét és sajá­tosságait. A kiadott közlemény szerint Szerbia nem vitatja el Szlovénia jogát a saját útra, Szlovénia pedig elismeri Szerbiának azt az érdekét, hogy egy államban akar élni a többiekkel, s hogy a jövőbeni államszerződésnek ezt tiszte­letben kell tartania. Ez a közlemény azonban csak látszó­P éntek volt az utolsó nap abból a háromból, amelyet az elnö­ki rendelet adott a szovjet állampol­gároknak vagyonuk megmentésére. De tett arról is, hogy ez ne sikerül­jön. A kedden k'adott ukázzal kivon­ták a forgalomból az eddigi 50 és 100 rubeles bankjegyeket, vagyis a legnagyobb címleteket. Az embe­rek pedig mindössze három napot kaptak beváltásukra, pontosabban felváltásukra kisebb címletekre, mi­vel az új bankókat még nem hozták forgalomba. Kitört a pánik - először a Távol­Keleten, s végigsöpört az országon, egészen a nyugati határig. A töme­ges idegesség jogos volt, hiszen nemcsak az idő rövidsége akadá­lyozta a pénzbeváltást, hanem az is, hogy a bankoknak és takarékpénz­táraknak, de még a postáknak sem volt elég kisebb címletű bankjegyük, az üzletekben pedig már nem fogad­ták el az ötveneseket és százasokat. Nyilvánvaló, nem is az volt a ve­zetés célja, hogy kivonjon a forga­lomból bizonyos címleteket, hanem az, hogy megkurtítsa a lakosság készpénztartalékait. Előzetes becs­lések szerint ez az állami vagyonel­kobzás a pénztömeg 25-30 száza­lékos megkurtítását eredményezte. Azt viszont minden felmérés nélkül merem állítani, hogy aligha érte el igazi célját, nem a feketézőket rövi­dítette meg, hanem - mondjuk - azt a kisnyugdíjast, aki egyedül él, s esetleg éppen betegen feküdt ott­hon. A feketézők, a maffiózók ebben a helyzetben is feltalálták magukat, ők most is megtalálták azokat, akik tesz a közeljövőben Bajorországban és Alsó-Szászországban. A cél ezúttal is az együttműködés bővítése, főleg az ener­gia- és elektrotechnikai iparban, a cellu­lóz* és papírgyártásban, az iskolaügyben, a konverzió terén stb. Jegyzőkönyvet ír­nak majd alá Szlovákia, valamint Bajoror­szág együttműködéséről, s várhatóan több konkrét megállapodás is születik. Kňažko miniszter cáfolta azokat a saj­tóban elterjedt híreket, amelyek szerint a franciák ajándékként kórházat építené­nek Pozsonyban. Ez nem ajándék, ha­nem francia részről pénzügyi exportról van szó, a tervek csehszlovák-francia együttműködéssel készültek, hazai válla­latok lesznek a kivitelezők, nem pedig külföldiek. Tehát puszta kooperáció ez, az viszont igaz, hogy Párizstól kedvező hitel­feltételeket kaptunk. Szóba kerültek a leg­időszerűbb nemzetközi kérdések is. A miniszter, aki az utóbbi napokban izraeli és palesztin diplomatákkal is tárgyalt, az Öböl-háborúval kapcsolatban elutasította azokat az elméleteket, amelyek szerint ott most két kultúra csap össze. Ez már csak azért is képtelenség, mert például az egy táborba került USA, Szaúd-Arábia és Csehszlovákia igazán nem nevezhető azonos kültúrának. Azzal sem lehet egyet­érteni, hogy az Öbölben Észak és Dél harca kezdődött meg. Egyszerűen egy diktátor került szembe a nemzetközi kö­zösséggel. A miniszter ^és jelenlevő he­lyettese egy kérdés kapcsán azt mondot­ta, nincs tudomásuk arról, hogy amerikai katonai gépek engedélyt kaptak volna a csehszlovák légtér használására. (-nák) lag mentes a konfliktustól. Az udvarias megfogalmazás sem változtat semmit azon a tényen, hogy egyik fél sem hajlik a kompromisszumra. A saját hegemóniáját érvényesíteni akaró Szerbiának nemcsak Szlovéniával vannak nézeteltérései, hanem Horvátor­szággal is. Tegnapra tervezték ugyaneb­ben az ügyben Milosevics és Franjo Tudjman hon/át elnök találkozóját, de elhalasztották. A horvát vezető ugyanis közölte, hogy a Belgrád és Zágráb közötti feszültség miatt nem utazik el a találkozó­ra. A hon/át fővárosban és más városok­ban is rendőrök és speciális alakulatok tagjai járőröznek, őrzik a legfontosabb épületeket. A rendőrséget a legnagyobb fokú készültségbe helyezték. cservonyecre, vagyis tízesre váltot­ták piszkos pénzüket. Tiszta rablás - vélekedett a pénz­reformnak nevezett akcióról Vlagyi­mir Tyihonov akadémikus, a kisszö­vetkezeti mozgalom elnöke. Véle­ményével csak egyetérteni lehet, hi­szen nagy a valószínűsége annak, hogy jobbára a becsületesen meg­keresett rubelek kerülnek a papír­zúzdába. Az emberek ugyanis nem azért tartották otthon, pontosabban maguknál a pénzüket, mert nem hittek a takarékpénztáraknak, ha­nem mert az állandósult áruhiány erre kényszerítette őket. Néha több ezer rubelt hordtak maguknál, hogy ha valamit „adnak" a boltokban, hát megvehessék. Voltak ezenkívül hi­vatásos sorbanállók, jobbára kis­nyugdíjasok, akik így egészítették ki sokszor mindössze 40-50 rubeles nyugdíjukat, amelyből megélni kép­telenség. Az ő bérük a felár volt, amellyel a hiánycikket továbbadták. De ilyen módon javították anyagi helyzetüket a mindig csóró diákok meg a megszorult sokgyermekes családok is. Gorbacsov írta alá az ukázt, így meg lehetett kerülni a parlamentet, amely aligha adta volna hozzájáru­lását egy ilyen döntéshez. Ráadásul az emberek sem szerezhettek róla jóelőre tudomást, nem kezdhették meg időben a pénzmentést. Az el­nöké az aláírás de az ötlet nyilván­valóan Valentyin Pavlovtól, a vado­natúj kormányfőtől származik, aki előtte két évig pénzügyminiszteres­kedett - s most itt a következmény. Pedig Pavlov még egy héttel a ren­A lett fővárosban tegnap helyi idő szerint röviddel 9 óta után megkez­dődött a köztársasági belügyminisz­térium épülete elleni fegyveres tá­madás négy áldozatának temetése. A gyászszertartás keretében a Riga központjában levő Szabadság em­lékműnél nagygyűlést tartottak, amelyen részt vett Anatoli j Gorbu­novs, a parlament elnöke és Ivars Godmanis kormányfő is. A lett kabi­net rendelete alapján pénteken nemzeti gyásznap volt a köztársa­ságban. A szolidaritás jeleként ha­sonló döntést hozott a litván és az észt kormány is. Alfred Rubiks, a Moszkva-párti lett kommunisták vezetője csütörtö­kön határozottan cáfolta, hogy a Lett KP kapcsolatokat tartott fenn a bel­ügyminisztérium elitalakulataival, az úgynevezett feketesapkásokkal, és anyagi támogatást nyújtott nekik. Ezzel próbálta jelezni, hogy a köz­társasági kommunista párt vezető­ségét nem terheli a felelősség a fe­ketesapkások fegyveres támadásai­ért. Rigai sajtóértekezletén Rubiks nem zárta ki annak lehetőségét, Lettországban bevezetik az elnöki rezsimet, hogy „megakadályozzák a vérontást". Tagadta, hogy ő volt az úgynevezett lett nemzeti meg­mentési bizottság egyik fő szervező­je, közvetve azonban beismerte, ak­tívan részt vesz a szervezet tevé­kenységében. A továbbiakban Ru­biks azt állította: nem törvénytelen a bizottság nyilatkozata a hatalom átvételéről. „Tekintet nélkül Mihail Gorba­csov kijelentésére, hogy a szovjet hadsereget nem lehet felhasználni egyetlen szervezet vagy bizottság érdekeinek védelmére, folytatódik a szovjet egységek önkénye" - je­lentette ki Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke a testület csütörtöki ülésén. A litván kormányt és a parlamentet nem tájékoztatják időben a belügyi egységek áthelye­zéséről, s ez gyakran különböző híresztelések terjesztéséhez, ide­gességhez vezet, fűzte hozzá Landsbergis. Tájékoztatta a képvi­selőket, hogy a problémáról tárgya­lásokat folytatott Georgij Taraze­viccsel, Gorbacsov elnök litvániai képviselőjével, és magyarázatot kért tőle. Az újságírók körében bizonyos zavart keltettek azok az információk, melyek szerint Kazimiera Prunski­ene volt litván miniszterelnök eluta­zott az országból. A TASZSZ szerint Németországba ment, a szovjet te­levízió azonban a Vremja című hír­magazinjában azt közölte, Prunskíe­ne az Egyesült Államokba utazott, hogy anyagi támogatást biztosítson Litvániának. Csütörtökön este Vilnius közelé­ben a szovjet katonák állítólag pán­célozott járműből lőtték az egyik úton haladó gépkocsikat. Helyi tájé­koztatások szerint az incidens során egy .személy megsebesült. Eddig nem derült ki, hogy a katonák miért nyitottak tüzet. Az amerikai Kongresszus szená­tusa határozatban ítélte el a balti köztársaságokkal kapcsolatos szov­jet politikát, s felszólította Bush el­nököt, a szovjet megtorló politika folytatása esetén léptessen életbe gazdasági szankciókat Moszkvával szemben. Mihail Gorbacsov a legutóbbi megtorlásokkal a Baltikumban sem­mit sem oldott meg, csak gyengítette saját pozícióját - írta csütörtöki szá­mában a New York Times. Figyel­meztetett rá, a szovjet elnök a nyílt terrorral maga ellen fordította azokat a demokratikus erőket is, amelyek még hajlandók lettek volna támogat­ni őt, és megijesztette külföldi szö­vetségeseit. Litvániának nincs olaja, viszont van demokráciája, és ez megérdem­li a Nyugattól ugyanazt a határozott­ságot, mint amilyent a Perzsa-öböl­ben tanúsított - jelentette ki Alain Madelin, a Francia Republikánus Párt alelnöke, aki szerdán fejezte be „diszkrét" látogatását Vilniusban. Vytautas Landsbergisszel folytatott megbeszéléseket, s Párizsba két le­velet hozott magával. A litván állam­fő az egyiket Mitterrand elnöknek, a másikat pedig Henrik Crespo Ba­ronnak, az Európai Parlament elnö­kének címezte. Madelin szerint Landsbergis mindkét vezetőt felszó­lította arra, hogy szorgalmazzák a balti népek diplomáciai támoga­tását. 1991. JANUÁR 26. NÉHÁNY SORBAN A.ing Cö-min, a Kínai KP főtit­vS kára Mihail Gorbacsov meg­hívására májusban Moszkvába uta­zik - közölték pekingi diplomáciai források. 1957, vagyis Mao Ce-tung szovjetunióbeli látogatása óta most először utazna kinaí pártvezető Moszkvába. Megfigyelők emlékez­tetnek rá, hogy Gorbacsov 1989 jú­niusában, a demokrácia melletti tün­tetések időszakában járt Kínában, s irónia lenne, ha Csiang Cö-min is akkor érkezne Moszkvába, amikor hasonló tiltakozó akciókat tartaná­nak a Vörös téren. O_oulban tegnap tájékoztattak OZ róla, hogy az USA és a Dél­koreai Köztársaság ebben az évben is megrendezi a Team Spirit fedőne­vű közös hadgyakorlatot. Már ebben a hónapban megkezdődik az egysé­gek átcsoportosítása, maga a had­gyakorlat csak tíz napig fog tartani. A manőverről tájékoztatták a KNDK­1 és Kínát is, közölte az amerikai katonai szóvivő. M ájustól szeptemberig mintegy 3 ezer Csernobil környékéről érkező gyerek üdülhet Jugoszláviá­ban. Ezt Dragan Jovanovics, az ak­ciót szervező jugoszláv bizottság el­nöke közölte tegnapi belgrádi sajtó­értekezletén. Ez a humanitárius ak­ció nagy visszhangra talált a jugosz­láv nyilvánosság körében, egyének és szervezetek anyagi támogatással járultak hozzá a gyermekek üdülte­téséhez. M oszkvában csütörtökön este a szovjet határőrség szóvivője cáfolta Petr Kulannak, a Szövetségi Gyűlés képviselőjének állítását, mely szerint fegyveres incidensre került sor a csehszlovák-szovjet ha­táron. A szóvivő közölte, a szovjet fél semmilyen incidensről nem érte­sült. Mq Bulgária egy humanitárius íl d segély keretében nem kap azonnal gyógyszereket, akkor az or­szágban sok ember élete kerül ve­szélybe, mindenekelőtt a cukorbete­geké és a gyermekeké. Ezt Petko Szimeonov, a külföldi segélyekkel foglalkozó ügynökség elnöke közöl­te szófiai sajtóértekezletén. A külke­reskedelmi minisztérium egyben fi­gyelmeztetett arra, hogy Bulgáriá­nak sürgősen szüksége van 80 ezer tonna húsra, 20 ezer tonna vajra, 30 ezer tonna tejporra, nagy mennyisé­gű sajtra, cukorra, olajra és rizsre. r gnap közölték a Sri Lanka-i tamil szeparatisták, hogy azon­nali hatállyal felmondják a január 1 -én kihirdetett egyoldalú tűzszüne­tet. A felkelők azzal vádolták a kor­mányt, hogy az elmúlt négy nap alatt a biztonsági erők támadásokat haj­tottak végre ellenük. Randzsan Rid­zseratne védelmi miniszter ezt meg­erősítette, s közölte, a kormány azért nem tartja be a tűzszünetet, mert a felkelők szintén megsértették saját fegyvernyugvási nyilatkoza­tukat. A népi képviselők krími kerületi tanácsa felszólította az ukrán parlamentet, hogy a köztársaság al­kotmányába vegye be a félsziget új statútumát érintő módosításokat. A múlt vasárnapi népszavazáson ugyanis a lakosság túlnyomó több­sége síkraszállt a Krími Autonóm Köztársaság felújításáért Ukrajnán belül. O—iad Barre felajánlotta lemon­Vfc dását, ha a Mogadishuban harcoló lázadók tűzszünetet kötnek a kormánycsapatokkal. Szomália Egységes Kongresszusának (USC) hívei visszautasították Barre korábbi tűzszüneti ajánlatát, s kijelentették, a tárgyalások nem kezdődhetnek meg, amíg az elnök nem mond le. H űvösebb lett az utóbbi időben a román-magyar viszony, s kormányszinten gyakorlatilag semmilyen kapcsolatokat nem tar­tottunk fenn - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bukaresti sajtóértekezletén. A magyar küldött­ség bukaresti látogatásának az a célja, hogy megpróbálják kimozdí­tani a holtpontról a román-magyar kapcsolatokat. De nem vagyok ben­ne biztos, hogy már sikerült átlépni a kölcsönös vádaskodások idősza­kán - hangsúlyozta Orbán. delet kiadása előtt is vehemensen tagadta bármilyen pénzreform szük­ségességét, kizárt minden merény­letet az emberek pénztárcája ellen. Nagyon megnyugtatóan nyilatko­zott, mondván, egy pénzreform csak akkor lenne sikeres, ha már fellen­dülőben volna az ország gazda­sága. Fellendülésnek pedig nyoma sincs, erre a Szovjetuniónak nem egy hétre lenne szüksége, pénzle­váltás viszont van. Meg tanulság a jövőre nézve: így kell hinni a kor­mányfőnek. .. Tudatosan írtam pénzleváltást, mert ezzel az ötlettel szerintem sike­rült az ország vezetésének elérnie, hogy az emberek végleg elveszítsék bizalmukat a rubel iránt. Már eddig is sok gondot okozott a „dollárizáiás", az emberek már eddig sem hittek nagyon a „farubelnek", vagyis az elértéktelenedő, árufedezet nélküli (A Verdnes Gang rajza. C§W Syndicate) honi pénznek, amelyet a jegybank szinte számolatlanul adott ki. Gorba­csov egyik tanácsadója még decem­berben úgy nyilatkozott, csak akkor lesz vége ennek a pénzpokolnak, ha elfogy a papír, amire a rubelt nyom­iák. Sztanyiszlav Satalin, aki időköz­ben vette a kalapját és otthagyta Gorbacsovot, ehhez hozzáfűzte: amíg nem rendezik a rubel helyze­tét, addig a nyugati gazdasági segít­ség annyit ér a Szovjetunió számá­ra, mintha halottnak adnának gyógy­szert. Satalin szerint az állami deficit már 100 milliárd rubel, vagyis a brut­tó nemzeti termék 14 százalékkal egyenlő. Nyugaton már akkor meg­kongatják a vészharangokat, ha ez a deficit a bruttó nemzeti termék 3-5 százaléka. Ennyit a különbségekről a piac­gazdaság éš a szovjet gazdaság között. Ennél már csak az árfolya­mok cifrábbak. Egy rubel hivatalosan 1,66 dollár! Az úgynevezett ke­reskedelmi árfo­lyam szerint 1 dol­lár 1,88 rubel. A moszkvai szál­lodákban 1 dollá­rért 6 rubelt adnak - s bizonyára nem fizetnek rá az üz­letre. Az igazi ba­rométer azonban a feketepiac - itt 1 doliár 20 rubelt ér! Ha Pavlov mi­niszterelnök elv­társ erre figyelne, talán nem kellene az emberek zse­bében koto­rásznia. GÖRFÖL ZSUZSA JUGOSZLÁVI A * HIÁNYZIK A KOMPROMISSZUMKÉSZSÉG PÉNZLEVÁLTÁS

Next

/
Thumbnails
Contents