Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK MEGGYILKOLTAK KÉT PALESZTIN VEZETŐT A merénylőt tegnap elfogták Tunézia fővárosában hétfőn este meg­gyilkolták Abu Ijadot (polgári nevén Sza­leh Khalaf) és Hadzsil Abdel Hamidot, a palesztinok két vezető képviselőjét - közölte New Yorkban Naszir Kudva, a Palesztinai Felszabadítási Szervezel ENSZ-megfigyelöje. Kudva előbb Izraelt vádolta a gyilkossággal, kijelentette: bár nincsenek közvetlen bizonyítékok, „nem kell géniusznak lenni annak leleplezésé­hez, ki érdekelt az ehhez hasonló büntet­tek végrehajtásában". Abu íjad a palesztin ellenállási mozga­lom egyik legismertebb személyisége volt, egyes források szerint ő állt a mün­cheni olimpián részt vevő izraeli sportolók lemészárlásának a hátterében. Hamidot (más néven Abu Hult) a PFSZ „belügy­miniszterének" nevezték. Palesztin forrá­sok szerint mindkét vezetőt és az egyik őrt Tunisz elővárosában, Hamid házában lőtték le. A gyilkos - Hamid egyik testőre - állítólag híve Abu íjad riválisának, Abu Nidalnak, aki a palesztinok elleni me­rényletsorozatokért 1974-ben kizártak az El-Fatahból, a PFSZ legjelentősebb szer­vezetéből. A tunéziai és a palesztin biztonsági erők tegnap hajnalban megrohamozták azt a villát, amelyben a merénylő túszként fogva tartotta Hamid feleségét és lányát. A támadó követelte: biztosítsanak számá­ra egy repülőgépet, amely közelebbről meg nem határozott helyre szállítaná ót. A legutóbbi jelentések szerint a két nőt kiszabadították és a gyilkost őrizetbe vették. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke útban volt Ammanból Párizsba, amikor tájékoz­tatták öt a merényletről. Daniel Bemard francia külügyi szóvivő Párizsban közölte, hogy Arafat emiatt lemondta franciaor­szági látogatását. Mose Arens izraeli védelmi miniszter tegnap határozottan cáfolta, hogy Tel Avivnak bármi köze lenne a gyilkosság­hoz. Az amerikai televíziónak adott nyilat­kozatában ö is annak a véleményének adott hangot, hogy a merénylet a PFSZ­en belüli rivalizálás következménye. TÖRTÉNÉSZPER PEKINGBEN Pao Szun-szin kínai történészt, a tár­sadalomtudományi akadémia egykori tagját tegnap állították bíróság elé „forra­dalomellenes propaganda és agitáció" vádjával. A professzor mindezt állítólag a tavalyelőtti kormányellenes megmozdu­lások során követte el. Paót röviddel a Ti­enanmen téri vérfürdő után tartóztatták le. Egyébként az akkor őrizetbe vettek több­ségét már szabadon bocsátották. Peking éppen most akarja lezárni történelmének e szomorú fejezetét, amikor a világ a két nagy válsággal van elfoglalva. .1ÚSZÓM 1991. JANUÁR 16. LEJÁRT AZ ULTIMÁTUM - MOST Ml LESZ? (Folytatás az 1. oldalról) zása előtt fogadta Abdel Aziz, a szaúdi hadsereg vezérkari főnöke. A nagyon nyílt megbeszélések a két ország közti együttműködés fejlesz­tését és a Szaúd-Arábiában állomá­sozó csehszlovák vegyvédelmi ala­kulat ellátásának további javítását érintették. A hadsereg parancsnokságának tagjaiból és a Szövetségi Gyűlés képviselőiből álló delegáció hétfőn ellátogatott a csehszlovák vegyvé­delmi alakulathoz, amely a szaúdi határtól mintegy 50 kilométerre állo­másozik. Az alakulat tagjai négy kü­lönböző helyszínen tartózkodnak, két egység feladata a szaúdi alaku­latok vegyvédelmének biztosítása, a másik kettő a polgári lakosság védelmét hivatott garantálni. Jiŕi Kŕižan elnöki tanácsadó átadta a katonáknak Václav Havel köztársasági elnök üdvözletét és kö­zölte, az államfő nagyra értékeli a katonák erőfeszítéseit feladataik teljesítésében. A katonákkal folyta­tott beszélgetésből kiderült, hogy lel­ki és fizikai állapotuk kiváló. Az emír felhívása Dzsabir Ahmed Dzsabir Szabah sejk, Kuvait emírje hétfőn felszólítot­ta a nemzetközi közösséget, hogy érvényesítse akaratát Irakkal szem­ben. „A sátáni erők bárminemű visz­szalépést vagy tétovázást gyenge­ségnek fognak minősíteni, ami be­láthatatlan következményekkel járna a nemzetközi közösség és a béke számára" - jelentette ki az emír Rijadban, a Szabad Kuvait televíziós állomás műsorában. Az emir szerint a békeszerető erők számára az egyedüli járható út az egység meg­őrzése és Irak rákényszerítése az ENSZ-határozatok megtartására. Elutasította, hogy az öböl-válságot összefüggésbe hozzák a palesztin kérdéssel. Kifejtette véleményét, mi­szerint a nemzetközi problémákat nem lehet megszállással megoldani. Kurt Waldheim osztrák államfő, aki hétfőn este tért vissza Bécsbe közép-keleti körútjáról, azt mondta, maximum 10 százalékos esély van a békés rendezésre. Az összes arab politikus, akikkel tárgyalt, köztük az iraki külügyminiszter is, nagyon bo­rúlátóan ítélte meg a helyzetet. Párizsban tegnap bejelentették, hogy Franciaország hatpontos terve a válság békés rendezésére újabb támogatókat kapott, de Bagdadból még nem érkezett válasz. Korábban olyan hírek érkeztek az ENSZ-ből, hogy a Szovjetunió hűvösen reagált az indítványra. Tegnap viszont a külügyi szóvivő közölte, hogy Moszkva is támogatja a javaslatot, továbbá Szaúd-Arábia, Egyiptom és Algéria. Folyamatos BT-ülés Az ENSZ Biztonsági Tanácsában hétfő délután kezdődtek meg a kon­zultációk a megszállt arab területek helyzetéről annak kapcsán, hogy az izraeli megszállók további palesztin polgári személyeket deportálnak. New York-i jelentések szerint rövi­desen várható az Izraelt elítélő nyi­latkozat. A BT tagjai szerint nem­csak ezeket a konzultációkat, de egészében véve a közel-keleti hely­zetet tovább bonyolította a PFSZ második számú vezetőjének, Abu íjadnak a meggyilkolása: Megvitatta a testület a francia rendezési javas­latot is. A francia indítvány szerint a BT-nek egy nyilatkozatot kellene elfogadnia, amelyben felszólítaná az iraki kormányt, azonnali hatállyal je­lentse be kivonulási szándékát egy pontos időrend szerint, s nyomban lásson hozzá a terv megvalósításá­hoz. Ha Bagdad kötelezné magát erre, nemzetközi megfigyelőket és ENSZ-egységeket küldenének Ku­vaitba a kivonulás ellenőrzésére. Az ENSZ-eróket arab kontingensek al­kotnák. Irak ezenkívül garanciát kapna arra, hogy nem éri támadás. A Biztonsági Tanács ülésén az ENSZ-főtitkár többszöri halasztás után, a tegnapra virradó éjszaka előterjesztette jelentését bagdadi tárgyalásairól. A BT úgy döntött, a jelentést nem teszik közzé. Ezután elnapolták a testület ülését közép­európai idő szerint kedden 16 óráig, anélkül, hogy a testület tagjai állást foglaltak volna a francia nyilatkozat­tervezettel kapcsolatban. Határtalan önbizalom Szaddam Husszein iraki elnök hétfőn, 48 órával a BT ultimátumá­nak lejárta előtt kijelentette, hadse­rege „kész és képes szétverni az agressziót". Az INA hivatalos hír­ügynökség idézte Szaddam szavait, aki szerint a nemzetközi koalíció élén álló USA a hegemóniáját akarja érvényesíteni a térségben és az egész világon. Hangsúlyozta, a pa­lesztin kérdés az Irak és az amerikai agresszió közti összecsapás tétje. Ezt a véleményt erősítette meg Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője is. A bagdadi rádió közvetítette Szaddam üzenetét, amelyben fel­hívta Fahd szaúdi uralkodó figyel­mét arra, hogy állampolgárainak százezrei fognak elpusztulni a hábo­rúban. Felrótta Fahdnak, hogy ö haj­szolja háborúba a világot, s az Irak elleni hadüzenetnek minősítette az idegen katonák behívását Szaúd­Arábiába. A katonák fel készüItek A The New York Times amerikai napilap hírszerző forrásokra hivat­kozva közölte, az iraki légierő növeli a gyakorlórepülések számát, a szá­razföldi erők pedig megerősítik állá­saikat Kuvaitban. Ez is bizonyítja, hogy Szaddam készül a háborúra. Katonai szakértők szerint Szaddam­nak meggyőződése, hogy népe há­ború esetén elfogadja az áldozatok ezreinek tényét, míg az amerikaiak és szövetségeseik nem. Az INA közölte, Muzahim Szaab Hasszan tábornok, az iraki légierő főparancsnoka tájékoztatta az ál­lamfőt: a légierő „kamikaze-egysé­gei" befejezték a kiképzést, készek a bevetésre szárazföldi, tengeri és légi célpontok ellen. Iraknak Mirage típusú francia, valamint MIG 25 és MIG 29 típusú szovjet repülőgépei vannak. Egy német szakértő szerint az Irán elleni háborúban használt Exocet tengerről indított rakétákat ezek francia gyártói távirányítással hatástalanítani képesek. Elég, ha tudják a titkos kódot, amellyel az irányítóközpont számítógépét be­programozhatják a rakéták önmeg­semmisítésére. Archie Hamilton, a brit fegyveres erők államminisztere kijelentette, brit szakértők szerint Iraknak még nincs atomfegyvere. Dick Cheney, ameri­kai védelmi miniszter a BBC-nek adott nyilatkozatában nem volt haj­landó válaszolni arra a kérdésre, beveti-e az atomfegyvert az USA, ha Irak vegyifegyverekkel vagy más tömegpusztító fegyverekkel hajt végre támadást. A Pentagonban bejelentették, az öböl térségében már több mint 400 ezer amerikai katona van. Hat repü­lögép-anyahajó tartózkodik az iraki partok közelében, fedélzetén több mint 450 harci repülőgéppel. S bár a harcok még nem kezdődtek el, már 102 katona vesztette életét. Kö­zülük 61 közvetlenül a sivatagi pajzs hadművelet színterén, 41 pedig a hadműveleti területen kívül. Az izraeli televízió közölte, az USA-tól Izrael ígéretet kapott, hogy a konfliktus esetén az amerikai re­pülőgépek támadást intéznek az Irak nyugati területén levő rakétabá­zisok ellen, ahonnan támadás érhet­né Tel Avivot. A televízió katonai kommentátora szerint ez az ameri­kai biztosíték kizárhatja, hogy Izrael maga indít támadást Irak ellen, ami megbontaná az Irak elleni nemzet­közi koalíció egységét. Hadműveleti variációk Az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág vezérkaraiban úgy vélik, ha fegyve­res konfliktusra kerül sor, a szövetsége­seknek már a támadás kezdeti szakaszá­ban határozott csapást kell mérniük „Irak szívére", hogy megakadályozzák a vegyi tölteteket hordozó rakéták kilövését. A lé­gitámadást hosszabb ideig, több napon és éjszakán át kell folytatni, még a szá­razföldi offenzíva elindítása előtt. Ennek a stratégiának a sikerét az Irak-ellenes koalíció légi és elektronikai fölénye hiva­tott biztosítani. A szövetségeseknek 1300 repülőgépük van a 700 irakival szemben. Fejlettebb a katonai elektronikájuk, így képesek a pontosabb találatra. Az Al-Ahram egyiptomi napilap szerint az amerikai csapatok csak Kuvaitra fogják korlátozni hadműveleteiket. Erre számit az iraki elnök is, bízva abban, hogy ilyen módon megőrizheti hatalmát. (Folytatás az 1. oldalról) Biztosan félnek az emberek, s nemcsak a litvá­nok, hanem a lettek és az észtek is, főleg most, hogy már vér is folyt, de riadalomra, gyávaság­ra felesleges várni. N agyon átlátszó Gorbacsovnak az a vé­lekedése is, hogy az egész problémát az áremelések indították el, az egy­szerű emberek elégedetlensége csapott át ké­sőbb politikai harcba. Az áremelést ugyan visz­szavonták, de akkor már késő volt. Jobb, ha az államfő ilyesmivel hozakodik elő. Köztu- • dptt, hogy a központi kormány már tavaly nyáron fontolgatta az áremelést, de az elége­detlenségtől tartva letett erről a tervéről. S a kö­vetkezmény: a Szovjetunió segélyekre szorul, külföldi kegyelemkenyérre. S előbb-utóbb még­is kénytelen lesz az áremelésre, mert csak így tudja rákényszeríteni a termelőket a hatékony munkára, így tudja legalább részben felszámol­ni a feketepiacot, a csalásokat, s csak így akadályozhatja meg a gazdaság totális össze­omlását. Nem is szólva arról, hogy Litvániában volt minek emelni az árát... Mégis az a legszörnyűbb az egészben, hogy a Nobel-békedíjas államfő nem ítélte el az erőszakot. Csak sajnálkozott felette, s arra a következtetésre jutott, hogy a Landsbergis­féle vezetést - a köztársasági legitim vezetését! - terheli a felelősség. Mégpedig azért, mert a függetlenséget sürgeti. Mi mást sürgessen? Erre kapott mandátumot választóitól! Meg arra, hogy bevezeti a piacgazdaságot, visszahelyezi jogaiba a magántulajdont. Hát hiába mondja Gorbacsov: az elégedetlenségnek az is oka, hogy az új vezetés a burzsoá viszonyok vissza­állítására törekszik. A Sajudis nem tesz mást, csak igyekszik megvalósítani választási prog­" ramját. Beszédének ezzel a részével az államfő csak egyet bizonyított: a piacgazdaság megte­remtését nem gondolja komolyan. Mert nincs piac magántulajdon, árliberalizálás nélkül FELELŐSSÉG - akármilyen fájdalmas következményekkel is jár mindez. Bebizonyosodott ezekben a válságos na­pokban az is, hogy hiába vár ország-világ Jelcin és Gorbacsov kibéküiésére. Jelcin a bal­tiak mellé állt, s olyan gazdasági megállapodá­sokat ajánlott fel nekik, amelyek segítségével Oroszország hatástalaníthat egy újabb közpon­tilag elrendelt gazdasági blokádot az unióból kifelé törekvők ellen. Jelcin és a baltiak egyetér­tése a válság megítélésében figyelmeztetés az államfőnek: kicsúszik kezéből az ország nagy része. Vagy már ki is csúszott. Mert milyen államfő, milyen főparancsnok az, aki utólag értesül róla: katonái az állampolgárait gyilkolják. Ráadásul belügy- és védelmi miniszterével összhangban még egyet is ért ezzel. Ha hallgatólagosan is, de egyetért. Jóváhagyja egy körzeti parancs­nok önkényes döntését. Jogosnak ismeri el egy eddig sosem volt, névtelen, legálisan semmi­lyen hatalommal sem rendelkező, a gyanúsan hangzatos nemzetmentő nevet viselő bizottság kérését. Meg a kemény kéz politikáját követelő táviratok tömegére hivatkozik, ezekkel takaró­zik. Mintha néhány száz ember nem küldhetné táviratok ezreit! Honnan tudja Gorbacsov, hogy ezek a hitelesek, s nem azok az állásfoglalá­sok, amelyek a litván tömegtájékoztató eszkö­zökben jelentek meg? Vitathatatlan, amikor hatalomra került, Gor­bacsov igazán jót akart. Merész tervei voltak, de - én úgy látom - már fél. Fél saját elképzelé­sei megvalósításának következményeitől, fél ellenfeleitől. Ha a leszámolástól tartana, még meg is tudnám érteni. De ő már a hatalmát félti. A pártapparátus, a hadseregben olyan erős konzervatív kommunista mag felismerte: a volt apparátcsik nem tud igazán kibújni a bőréből, és ezt használja ki, ezzel tartja kézben. Gorba­csov pedig híres kompromisszumaitól eljut las­san az elvtelen engedményekig. V an azért sikerélménye, arat még győzel­meket. Hiszen hétfőn is megválasztot­ta a parlament a kabinetfőnöki posztra jelöltjét, Valentyin Pavlovot, meg négy helyet­tesét. Mondanom sem kell, valamennyien ap­parátcsikok, illetve a hadsereg neveltjei. Pavlov eddig pénzügyminiszter volt. Két évig. Meg is látszik az ország pénzügyeinek állapotán. S ő most az új kegyenc. „ „ GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN L engyelországnak nincs szándé­kában összekapcsolni a litván kérdést a Varsói Szerződésből való kilépéssel. Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter így reagált Jírí Dienstbier vasárnapi javaslatára, amelyben indítványozta, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország vitassa meg a mi­előbbi kilépést a Varsói Szerződés­ből, tiltakozásul a szovjet hadsereg litvániai akciói ellen. Erről a Rzecz­pospolita című napilap számolt be. Arról is tájékoztatott, hogy Bielecki miniszterelnök Andrzej Zarebski új­ságírót nevezte ki a lengyel kormány szóvivőjévé. K ubát élesen bírálta az emberi jogok védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet, a The Human Rights Watch. Évi jelentésében az­zal vádolta a havannai kormányt, hogy szisztematikusan megtagadja a lakosságtól az alapvető emberi és polgárjogokat. Az El Nuevo Herald című amerikai napilap szerint a do­kumentum hangsúlyozza: a kubai jogrendszer nem biztosítja az objek­tivitást, a vádlottakat az állammal szemben lojális, tehát nem független ügyvédek védik. B enzingondok. Magyarországon holnaptól drágább lesz a ben­zin és a motorolaj. A benzin az oktánszámtól függően 53-59 forint, a motorolaj pedig 31-34 forint lesz. A benzin ára tehát literenként 8-9 forinttal emelkedett. Romániában tegnaptól korlátozták a benzin és a motorolaj eladását. A magán- és állami személygépkocsik havi üzemanyagkeretje 40 liter, a taxiké 200 liter, a motorkerékpároké pedig csupán 10 liter. Aki ennél több ben­zint akar vásárolni az kétszeres árat fizet. J ugoszlávia alkotmánybírósága hétfőn hatályon kívül helyezte a Szlovén Köztársaság szuverenitá­sáról szóló nyilatkozat három kulcs­fontosságú cikkelyét. Ezek lényegé­ben Szlovénia függetlenségének ki­nyilvánítását tartalmazták. Nem várható, hogy Szlovénia tiszteletben fogja tartani az alkotmánybíróság döntését, mivel a köztársaság veze­tői már többször kijelentették: nem ismerik el a szövetségi szerveket. R amiz Alia albán államfőnek mi­hamarabb tárgyalnia kellene az ellenzék vezetőivel a parlamenti vá­lasztásokról - hangsúlyozta Gramoz Pasko, az Albánia Demokratikus Pártjának képviselője. Mint mondot­ta az elnöknek ezen a találkozón kellene választ adnia az ellenzék kompromisszumos javaslatára, hogy a február 10-ére tervezett vá­lasztásokat hat héttel halasszák el. M ichel Aun tábornok, a libanoni keresztények megbuktatott ve­zetője e hét folyamán elhagyhatja az országot. Ezt politikai forrásokra hi­vatkozva közölte az An-nahar címú bejrúti napilap. Tájékoztatása sze­rint Aun Franciaországba megy, ahol politikai menedékjogot adnak neki. J orge Serrano Elias, a guatema­lai elnökválasztások győztese hétfőn letette a hivatali esküt. Be­szédében elmondta, a 30 éve tartó fegyveres konfliktus befejezésére, a nemzeti megbékélésre, az igaz­ságon és szolidaritáson alapuló tar­tós békére fog törekedni. B anglades választási bizottsága hétfőn elutasította Húszain Mo­hammed Ersad egykori elnök kéré­sét, amelyben szerette volna jelöl­tetni magát a februári parlamenti választásokra. T öbb mint 450 keletnémet válla­latot privatizáltak az elmúlt év során - összesen 2,5 milliárd márka értékben. Ezt hétfőn este közölte a keletnémet gazdaság privatizálá­sával megbízott hivatal. Tájékozta­tása szerint még mintegy 7500 álla­mi vállalatot adnak magánkézre. Az új tulajdonosok megígérték, hogy a következő években 45 milliárd márkát fordítanak a vállalatok felújí­tására. Az említett hivatal egyébként azt is közölte, hogy a privatizálással kb. 200 ezer munkahelyet tudtak megőrizni.

Next

/
Thumbnails
Contents