Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-27 / 30. szám
• Valóban a barcelonai olimpiára edz?- Igen! Különös ötlet volt, de minél többet foglalkoztam vele, annál erősebb lett az elhatározásom. És ráadásul rájöttem, azok a sportolók, akikkel 20-22 éves koromban úsztam, ma sokkal gyorsabbak nálam. Persze általában, hogy valaki gyorsan vagy lassan úszik, nem nagy dolog, mert az idők megugrottak, és így öt-hét másodperccel lassúbb vagyok. De a 100 méteres pillangóban az időm teljesen versenyképes. A tavalyi nemzeti bajnokságon, az 54,47-es müncheni időmmel a második lettem volna. • Az idők összehasonlítása nem sokat jelet.- Lehet. De Münchenben minden számban indulnom kellett. És ráadásul hosszútávúszóként edzettem, hogy mind a hét számhoz legyen elég kitartásom. Soha nem úgy, hogy igazi sprinter váljék belőlem. Márpedig két számom gyorsszám: a 100 méteres gyorsúszás és a 100 méteres pillangó. Sokkal gyorsabban tudtam volna úszni, ha csak egyetlen számban indulok. Ez a legfőbb oka annak, hogy úgy gondoltam, visszatérek, és csak egyetlen számra koncentrálok. így még jobb időt érhetek el, mint Münchenben. • Jó élete van itt Los Angelesben. Úgy tudni, a „visszavonulása“ óta még a saját úszómedencéjében sem úszott.- Ez igaz. Még otthon sem úsztam, mert az úszáshoz kell, hogy legyen egy ok. Ez nem olyan játék, mint a tenisz. Ma van rá okom: egy olyan dolgot véghezvinni, amilyenre eddig még senki sem vállalkozott. Igaz, amit 1972-ben csináltam, az is egyedülálló. Ott voltam a 68-as olimpián. Ott határoztam el, Münchenig valami nagy dolgot kell csinálnom. Minden edzést nem kezdek újra, de remélem, elegendő lesz tizedany- nyit edzenem, mint München előtt, mert csak egyetlen napról, s csak egyetlen versenyszámról van szó. • De ön mint sportoló már öreg...- Nem! Úgy érzem, a testem ma jóval erősebb. Huszonkét esztendős koromban még nem voltam teljesen érett. És az én időmben, hiszem, hogy alul- edzett voltam, noha ma a fiatalok mintegy 20 százalékkal kevesebbet úsznak, mint amennyit én úsztam. Mielőtt eldöntöttem, hogy visszatérek, elhatároztam, az edzéseim ugyanolyan intenzívek lesznek,. mint amilyenek tizenhét évvel ezelőtt voltak. • Tizenhét év alatt hogyan őrizte meg a formáját?- Soha nem híztam meg. Sőt, talán az a tény, hogy tizenhét évig nem úsztam, hozzájárult ahhoz: nem vagyok kiégett ember! Ezért olyan izgató dolog most visszatérni a vízbe. Az én 1972-es olimpiai rekordomat csak a 84-es olimpia előtt döntötték meg. 1988-ban, tehát 16 évvel München után, Szöulban is döntős lehettem volna. Határozottan állítom: Barcelonában legalább olyan gyors leszek, mint amilyen 1972-ben voltam, vagy még gyorsabb. Nem nyugtalankodom, mert az időeredmények nem ugranak látványosan. Természetesen lesznek vetélytársaim, de hát mindig is voltak. Még egyszer mondom, keményen kell készülnöm, de pszichológiailag sokkal köny- nyebb. Ezért tettem ezt a felAz 1972-es müncheni olimpián Mark Spitz 7 aranyérmet nyert úszásban. Azóta a neve sporttörténeti fogalommá vált, ő maga pedig abbahagyta a versenyszerű úszást, még a saját kertjének medencéjében is csak néha-néha mártózott meg. Egészen az elmúlt esztendő augusztusáig. Akkor, 39 évesen határozta el: visszatér egykori sporthőstette közegébe, s azóta újra nap nap után szorgalmasan rója a medencehosszakat. Teszi ezt azzal a céllal, hogy az 1992-es olimpián megnyerje a 100 méteres pillangóúszást! Elérni ezt a célt - 20 év után ismét olimpiai aranyérmet nyerni - még az egykori csodaúszótól is maga lenne a csoda! Az elképesztő vállalkozásról a francia L’Equipe munkatársa kérdezte Mark Spitzet. Mark Spitz Barcelonára készül! Az évszázad sportvállalkozása ajánlást. Én vagyok az egyedüli, aki ezt meg tudja csinálni. Meg kell ragadnom ezt a lehetőséget. Nincs semmi vesztenivalóm. • Reméli, hogy ha mostantól Barcelonáig napi 6000 métert úszik, az kellően motiválni fogja?- Igen. Az első olimpiámon, 1968-ban még 18 évesen vettem részt, azért hajtottam. Négy évvel később pedig azért, hogy minden rekordot megdöntsek. Most az motivál, hogy olyan dolgot csináljak, amit eddig még soha senki. • A családja mit gondol erről az egészről?- Először azt gondolták, megbolondultam. De mit tehetnek velem? Ha nem jutok el az olimpiára, senki sem haragudhat rám, és senki nem kérheti számon tőlem az aranyérmeket. Amit Münchenben csináltam, az is volt valami, ám amire most készülök, az egészen más dolog. • Hogyan látja az elkövetkező időket?- Meg akarom mutatni a viAnatolij Sztarosztyin, olimpiai és világbajnok szovjet öttusázó:- A versenysportban az a legnagyszerűbb, hogy még a gyávába is bátorságot önt. Vladimír Dzurilla, a csehszlovák jégkorong-válogatott olimpiai és világbajnok kapusa:-Az edzői taktika olvan, mint a mágnes: az egyik oldala vonz, a másik meg taszít. lágnak: Mark Spitz 42 évesen gyorsabban úszik, mint ahogyan ugyanő úszott 20 éves korában. • A 18 éves srácok, ha legyőzi őket, utálni fogják önt. Kikapni egy 40 évestől?- Nem hiszem. Az úszásban van egy különös dolog. Azoknak van tekintélyük, akik elénk kerülnek. És a fiatalok talán megtanulnak tőlem néhány dolgot. És megpróbálnak legyőzni. • Győzni Barcelonában ön szerint, tehát többet érne, mint a müncheni hét aranyérem?- Igen. Akkor is volt ugyan egy tervem, amit megvalósítottam. Ma azonban, az én koromban az esély nem az oldalamon van. És mivel nincsenek esélyeim, még jelentősebb dolog történhet, mint ami 1972-ben. Örült nagy dolog lenne! De attól is boldog lennék, ha csak meg- dönteném a müncheni időmet. És ha válogatott leszek, mindenki mögöttem fog állni. • Önnek gyakran a szemé- vetik, hogy egoista, és semmit sem ad az úszásért cserébe. Sárosi László, olimpiai bajnok vízilabdázó:- Én voltam a világ legjobb védője, mert ,,rólam" lőtték a legszebb gólokat. Günter Netzer, világbajnok nyugatnémet labdarúgó:- A rossz edzők a hibáikat sok magyarázkodással sem tudják kijavítani. Kornélia Ender, többszörös olimpiai és világbajnok keletnémet úszónö:- Az újságírókat a hallgatással- Adni? Mit? Tizennégy évet adtam az életemből ennek a sportágnak azzal, hogy nyertem hét aranyérmet. A szívemet és az álmaimat adtam az úszásnak, és mindent kihoztam belőle, amit csak lehetett. Elvégeztem a feladatom, s egy jó kis műsort csináltam Münchenben. Az, amit most csinálok, azt nemcsak a saját hasznomra teszem, mert ebben nagyon nehéz edzések vannak, a siker biztosítéka nélkül. • Most, hogy újra vízbe szállt, újra megtalálta a fiatalságát?- Nem. Nincs szükségem arra, hogy újra átéljem mindazt a szenvedést, amit 14 év alatt kiálltam. • München óta a sport sokat változott. Mindenekelőtt a doppingszerek nagy arányú alkalmazására gondolok.- Az én sportom nem függ a szteroidoktól. Ha volt is úszó, aki alkalmazta, az úszásban nem volt kézzelfogható visszaélés. Talán azért nem, mert lehet a legjobban megleckéztetni. John Walker, olimpiai bajnok új-zélandi középtávfutó:- Amikor a csúcson voltam, tudtam, hogy vetélytársaim igazi véleményét csak akkor tudhatom meg, ha már nem tartanak tőlem. Stellán Bengtsson, többszörös világbajnok svéd asztaliteni- szezö:- Úgy voltam az ellenfeleimmel, mint Caligula császár az övéivel. Nem baj, ha gyűlölnek, csak féljenek tőlem. nincs benne pénz. Az atlétáktól, amikor átmennek Európába és 100 000, vagy 200 000 dollárt kapnak, amiért elindulnak egykét versenyen, azért bizonyos szintű teljesítményt várnak. Az emberek rekordokat akarnak látni. Ez szinte kötelezően a doppinghoz és a kábítószerhez vezet, ami növeli a teljesítményt. összehasonlítva, az úszás ebből a szempontból még a középkorban van. • És a kokain? Segít elfelejteni az edzések fájdalmait?- Néhány embernek szüksége van arra, hogy különböző módon motiválja magát. Nekem van egy tűrésküszöböm a nagyon nagy fájdalomra. Megértem, hogy vannak emberek, akik a kokainhoz nyúlnak. Remélem, tudják, mit csinálnak. • Az, hogy az atléták ilyen óriási összegeket kapnak, zavarja önt?- Ellenkezőleg. Azt gondolom, ez rendkívül jó dolog. Hosszú éveken át sokan éltek az atlétákból. Most az atléták kereshetnek. Pénz, pénz, pénz. Ez hozza közös nevezőre a kiválóságokat a sportban. Az úszásban semmi előrelépés nem lesz addig, amíg nem engedik, hogy szponzorok adják a pénzt. Akkor majd tudunk jobb programot csinálni a fiataloknak. De én nem a pénz miatt jövök vissza, mert ebben a sportágban nincs pénz. Nagyon szeretném, ha megjelenne egy szponzor, ám ez nem meghatározó tényező most. • Mit csinál mostanában, amikor nem edz?- Ingatlanirodám van Beverly Hills-ben. Építkezünk, és olyan bankokat és biztosítókat keresünk, akik befektetnek. Emellett a feleségemnek van egy sport- ruhaüzlete már két éve. Neki is segítek, ha van időm. • Azt mondják, a müncheni olimpia óta ötmillió dollárt keresett az aranyérmein...- Minden összeg, ami a köztudatban forog, csak a látszat. Ha a sajtó azt állítja, egy atléta 10 millió dollárt fog kapni, senki sem fogja azt letagadni. Sem a társaság, amelyik fizet, sem az atléta, mert ez mutatja az értékét. Ez egy pókerjátszma. És én voltam az áldozat, a szenvedő fél! • Úgy gondolja, kihasználták önt az olimpia után?- Én voltam az első úszó, akinek volt választási lehetősége. A későbbiekben nem volt erre példa. Nem volt összehasonlításra alapom. Nem hiszem, hogy hasznot húztak volna belőlem. Az egyetlen hiba, amit elkövettem, az az volt, amikor felajánlottak egy-két filmforgatást, és úgy határoztam, nem csinálom meg. Azt gondoltam, jobb a fokozatosság. • Mennyit ér ma ön?-Többet, mint 22 éves koromban. Ez minden, amit mondani tudok. Ok mondták... i/asárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József: 210/4453 Főszerkesztői titkárság 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrud: « 210/4460 és Zsilka László: 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: "H: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 81918 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, ^ 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj- a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. *■