Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-12-28 / 52. szám

21 1990. XII. 28. Miért nem virágzik? A karácsonyi kaktusz sokak számára hozzátartozik az ünnepek hangulatához. Az idén vajon hányán bosszankodtak, hogy megint nem virágzott ki a növényük? Merthogy ez az érzékeny dísznövény nem mindig szokta virágözönnel megörvendeztetni ápolóját. Ha a karácsonyi kaktusz nem virágzik ki karácsonyra, annak több oka is lehet. Például a bimbókkal berakodott vagy már virágzó növényt nem szabad forgatni, mert a megszokott fényviszonyok megváltozására a kaktusz a virágbimbók elrúgásával reagál. Előfor­dul, hogy szellőztetés idejére a növényt kénytelenek vagyunk elvinni az ablak közeléből. Ilyenkor a virágállványon rajzoljuk körül a cserép helyét, sőt a cserépen és az állványon is készítsünk jelet, hogy elfordítás nélkül kerüljön eredeti helyére a növény. A virágbimbók elrúgásának gyakori oka a tápanyaghiány. Ennek hetenkénti, tíznaponkénti tápoldatozással vehetjük elejét. Talán még ennél is fontosabb, hogy ne tartsuk túl meleg, száraz levegőjű szobában a növényt, mert ez gyors elvirágzást illetve bimbóhullást okozhat. Sokan azzal érvelnek, hogy télen is rendszeresen szellőztet­nek, tehát nem lehet száraz a szoba levegője. Nagy tévedés, hisz a beengedett hideg levegő igencsak páraszegény. Ha már virágzik a kaktusz, világos, de hűvös szobában a helye. Legmegfelelőbb a 15 fokos hőmérséklet. S elvirágzás után még hidegebb, 8-10 fokos környezetben kell tartani a növényt, márciusig tartó pihentetéssel, ritkán és csak mérsékelten öntözve, valamennyi hajtását két ízközzel megkurtítva. Március derekán célszerű nagyobb cserépbe, friss virágföldbe ültetni, s augusztus elejéig 20 fok körüli hőmérsékleten tartani. Ekkor újabb nyugalmi állapot kezdődik, melynek a mérsékelt öntözés és a 8-10 fok hőmérséklet kedvez. A bimbóképződéstől 2,5-3 hónap telik el a virágnyílásig, kedvező feltételek között a kará­csonyi virágzás 4-6 hétig tart. Ha nem így van, valahol hibát vétettünk. (isz) Kerttelepi feltételek között a bor tárolására az üvegballon volna a legalkalmasabb, csak­hogy nagyon törékeny. Ezzel szemben a fahordó drága, keze­lése, tisztántartása munkaigé­nyes. Megoldást jelenthetne a műanyag edények használata, viszont ezektől meg kellemetlen szagot kaphat a bor. A fentiek ismeretében érdek­lődéssel olvastam a magyaror­szági Tábori József kertésztárs Írását a Kertészet és Szőlészet hasábjain arról, hogy ő már megoldotta a műanyag edények használatát gátló problémát. Méhviasszal vonta be az edé­nyek belsejét. Konkrétan: előbb forró szódás vízzel alaposan ki­mosta a boltban vásárolt 50-100 literes edényeket, majd száradás után durva csiszolópa­pírral jól felkarcolta a belsejüket. Mégpedig kizárólag vízszintes irányú csiszolással, hogy a fes­tésnél felhordott viasz kevésbé folyjon, inkább tapadjon. Kell a változatosság A nyúltáp olyan összeállításban készül, hogy szükség esetén akár kizárólag ezen is megéljen az állat. Persze egészségesebb, és főleg ol­csóbb, ha nem csupán táppal etetjük a nyulakat. Télen, amikor friss zöld- eleség nem áll rendelkezésre, első­sorban szénával kell kiegészíteni a napi adagot. Ezenkívül répát, ka­ralábét és káposztát célszerű ada­golni. Az utóbbiakból nem kell sok, hisz inkább csak az étrendi hatásuk fontos, nem a táplálóértékük. Ahhoz, hogy elegendő teje le­gyen, az anyanyúlnak bőségesen kell táplálkoznia. Márpedig ha nap mint nap ugyanazt az eleséget kí­náljuk az állatnak, ugyanúgy elve­szíti az étvágyát, mint az ember. Ne sajnáljunk tehát nyulainktól egy-egy répát, karalábét, esetleg almát, sár­garépát, néhány káposztalevelet. Külön említést érdemel, hogy fő­leg az egész nyáron zöldtakarmány- nyal etetett nyulak sínylik meg, ha a tél kezdetével egyszeriben telje­sen áttérünk a száraz eleség adago­lására. A finomabb eleségre váró állatok képesek napokig koplalni, ami jobb esetben kondícióromlás­hoz, szoptatás idején esetleg a fió­kák pusztulásához vezethet. Csiszolás után újra kimosta az edényeket, s amíg azok szá­radtak, előkészítette a méhvi­aszt. Mint állítja, két 50 literes edény kezeléséhez 0,5 kg méh­viaszra (valódi műlép, üres új lép, olvasztott méhviasz) van szükség. Ezt felaprította, másra már nem használható lábasban, állandó kevergetés mellett meg­olvasztotta, majd 5-6 cm széles ecsettel gyorsan felkente az edények belsejére. Az így kiala­kított 1 mm vastag viaszréteg tökéletesen szigeteli a műanya­got. A viaszréteget sem az erje­dő must, sem a tárolt bor nem oldja, s attól sem kell tartani, hogy a bor esetleg átveszi a méhviasz szagát, (dek) Egy nagyobb narancs héján dör­zsöljünk le 20 kockacukrot, majd öntsünk rá 1 liter jó erős, sötét teát. Utána gőz fölött habüstben 8 tojás sárgáját keverjük el 8 evőkanál cu­korral, s adjuk hozzá a cukros teát. Habverővel kevergetve, forrósítsuk A Wísconsini Egyetem kutatói olyan gombafajjal kísérleteznek, amely lehetőséget kínál az almava- rasodás elleni biológiai védekezés­re. Megállapítást nyert, hogy az At- helia bambacina gombafaj jelenlété­ben télen gyorsabban elrothatnak a lehullott falevelek, így a szokásos­nál lényegesen kevesebb tápanyag marad a varasodás telelő kórokozói- Ne szömyülködj Róza, csak ki­próbálom az ajándékodat... Foszforból is megárt a sok Átlagos feltételek között talajaink­ban csak ritkán halmozódik fel annyi foszfor, amennyi káros lehet a növé­nyek számára. Enyhe foszforfölös­leg esetén lerövidül a tenyészidö, korán beérik a termés (pl. az ősziba­racknál). Ha a talaj a szükségesnél lényegesen több felvehető foszfort tartalmaz, akkor a leveleken feltűnő szürkésfehér nekrotikus foltok je­lentkeznek. A foszfortúltengés gátol­ja némely tápanyagok felvehetősé- gét (Zn, Fe, Cu, Mn), ami hiánybe­tegségekhez vezet. Az őszibarack- és almafáknál jelentkező cinkhiány­nak általában ez az oka. A tápanyagpótlásnál abból az is­meretből kell kiindulni, hogy a fosz­for nagyon lassan mozog a talajban. Telepítés előtt a foszfortartalmú műtrágyákat beszánthatjuk vagy az ültetőgödrökbe is adagolhatjuk, de a mennyiséget tanácsos laboratóriu­mi talajvizsgálat alapján meghatá­rozni. Meliorációs tartaléktrágyázás­ra Thomas-salakot, őrölt foszfátot vagy szuperfoszfátot használha­tunk. Közepes táperőben lévő, ne­héz talajokon áranként 3 kg Tho­mas-salakot vagy 2,4 kg szuper­foszfátot, középkötött talajon 2,5 és 2 kg-ot, könnyű talajon pedig ugyan­ezekből a műtrágyákból 2 és 1,6 kilogrammot célszerű használni. Amennyiben az ültetőgödrökbe jut­tatjuk a műtrágyát, akkor az adagot átlagosan kétharmad résszel csök­kenteni kell. (rn) fel (forrnia nem szabad, mert a to­jássárgája összeugrik), majd a tűzről levéve, adjunk hozzá negyed liter rumot és egy citrom levét. Kétdecis poharakba töltve azonnal fogyaszt­ható. Egészségünkre! számára. A többször megismételt kísérletekkel kicsiben sikerült bebi­zonyítani, hogy ilyen feltételek kö­zött lényegesen kevesebb volt a spóra, kevésbé fenyegette a vara­sodás az almafákat. Ha a kezelés a nagyüzemi feltételek között is be­váltja a kutatók reményeit, a jövőben valószínűleg az almáskertekben is még nagyobb teret kaphat a környe­zetkímélő biológiai növényvédelem. Rák ellen - búzakorpa? A búzakorpában gazdag étrend javíthatja a súlyos vastagbélrákban szenvedők túlélési esélyeit. Legalábbis ezt állítja néhány amerikai kutató, akik vizsgálódásuk során megállapították, hogy búzakorpa fogyasztása ese­tén lassul a végbélnyálkahár­tya sejtjeinek szaporodása, ami a vastagbélrák várható fellépésének egyik fontos fi­gyelmeztető luneie. A*, emlí­tett sejtek lassúbb szaporo­dásából az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy a búzakorpára alapo­zott étrend segíthet a műtétet követő visszaesés megelő­zésében. A kutatók ugyanak­kor úgy vélik, további vizsgá­latokra van szükség az emlí­tett étrend és a daganatos betegség közötti közvetlen összefüggés bizonyításához. Szilveszteri puncs Biológiai módszerrel a varasodás ellen A PAJZÁN TERMÉSZET Kerekded formák, pajzán tréfái a nagy rendező­nek: a természetnek. Hamvas barack-ülep, némi kis tartozékkal, szerelmes önkívületben ölelkező répa­pár, kétmakkú burgonya. Vagy amit akartok - mon­daná Shakespeare. Nosza, ki ad nekik frappáns nevet? i •* Végre van megoldás

Next

/
Thumbnails
Contents