Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-28 / 52. szám
Pompásan habzó, frissen gyöngyöző, aranyszőke bor került a poharakba. A virágzó szőlő üdítő illata lengte körül. Szivárványként csillogott felénk a nedű, a bölcsek és mosolygók bora. Ha belekóstoltunk, gyengéden simult ajkunkhoz, nyelvünkhöz, mint a szűz leány első csókja. Ha kortyoltuk, szerelmi vágyra emlékeztető, fanyarkás és félédes zamat simogatta bensőnket. Ha ittuk, a gyomrunk felé csordogáló patakon bukfencező és tréfálkozó szellemek csónakáztak lefelé, hogy onnan minél előbb napvilágra kerülhessenek - mégpedig a világ csodájára! - a fejünkből, mint sziporkázó gondolatok... Kemény Lajos; A Pressburger Zeitung szerkesztője, jóval száz évvel ezelőtt ilyen elragadtatással írt a pezsgőről, melynek palackján ez a felirat díszlett: Chateau Palu- gyay. Nem kétséges, hogy kortársai értették, tudták, miféle borról írt, mit jelentett magyarul a címke felirata. Nekem már meg kell, hogy magyarázza Márton István pincemester:- Most a Borászati Üzemek pozsonyi igazgatóságának a pincéjében beszélgetünk. Egykor Palugyay Jakabé volt. Mások a föléje épített irodaházat palotának nevezték, ő viszont csak présháznak. Azért került a címkékre is a felirat: Chateau Palugyay. Magyarul présház a francia chateau szó jelentése. Akkoriban ugyanis divat volt a borok franciás elnevezése, főleg ha külföldre is szállították. Ismert volt a Chateau Lafite vörösbor, a fehér Chateau Yquem, de a leghíresebb persze a Chateau Palugyay pezsgő volt. A vámosokat is kijátszották Nagyon is megfontolt szándékkal építették annak idején, •vagyis 1879-ben, az akkori Lama- csi út elejére a présháznak nevezett palotát. Illetve alája a katakombaszerű, több szintű pincét, amelyet a szakértők még 1940- ben is Európa egyik legnagyobb borpincéjének minősítettek. Közvetlenül a korabeli vámhatár szélére, szemközt az akkori vasútállomással építették, mert a pincéből föld alatti csővezetéken át szivattyúzták a bort a külföldre irányított vasúti tarA PALUGYAY PALOTA MA A BORÁSZATI ÜZEMEK IRODAHÁZA SZOBORDÍSZ AZ ÉPÜLET TETEJÉN A szerző felvételei tálykocsikba. Anélkül persze, hogy vámot fizettek volna. Kedvező volt az épület fekvése abból a szempontból is, hogy a szőlőskerti dűlőutak éppen előtte vezettek rá a városba vivő kövesútra. Akkoriban viszont közel 700 hektáros volt a város szőlőskertje, de 552 kisbirtokos polgár tulajdonában, és a közjót szolgálta az, aki megvette tőlük a termést nyomban szüretkor, szintén helyben. Ami a pincét illeti, valóban rendkívüli és világszínvonalú volt a maga korában, hiszen 1939-ben, amikor a Palugyay és fiai részvénytársaság vagyontárgyait elárverezték, 293 különféle nagyságú, 200-15 000 liter Paludai Franciscu kapitány 1476-ban Mátyás királytól kapott nemesi rangot és címert. „ Állítólag az ifjú Jakab gyakran hangoztatta: Mindegy, ki az apám, ki az anyám, az a fontos, hogy én ki vagyok. Szabadelvű polgárnak tűnt. Ezért érdekes, hogy mégis elővette az ősi címert, amikor 25 esztendős korában a Vaskutacska melletti vendéglőt megvásárolta és a helyére sokkal előkelőbb, sokkal rangosabb szállót építtetett. Négy évvel később sem mondott le a címer használatáról,. űrtartalmú hordót adtak el. A legnagyobb viszont helyben maradt, az Apostolok pincéje elnevezésű részben, napjainkban is 17 370 liter bort tárolnak benne. Faragott dísze, amelyet Karol Kreibich mester készített, a pezinoki múzeumba került. Mind a pincét, mind a fölötte álló, reneszánsz stílusú palotát Brausewetter Frigyes mérnök építette. A történelmi városközpontban járókelők ma is gyakran felfigyelnek erre a névre, mert sok helyen látható: régi vízcsapokon, kanálisrácsozaton, vízgyűjtő gödröket takaró vaslapokon. A korabeli, neves építész ugyanis nemcsak a Heckenast család, majd Nyáry gróf téli palotáját építette fel, de elvállalta a város csatornahálózatának megépítését is. Palugyay Jakab tehát nemcsak a présháznak nevezett palota helyét választotta meg jól, de az építészt is. Kurtanemesből nagykereskedő A blumenthali, vagyis a virágvölgyi plébánia anyakönyvének tanúsítása szerint Palugyay Jakab Mihály 1819. augusztus 9-én született, apja neve Ignác, az anyjáé Jozefina, apjának foglalkozása: Grassalkovich úr konyhájának felügyelője. Nyilvánvaló ebből is, de a család eredetével, történetével foglalkozó kutatók egyébként is megállapították, hogy kurtanemesi, azaz elszegényedett, ám mégiscsak nemesi családban született. Legrégibb ismert ősük a liptói Palúdza faluból származó 7 bateau amikor Lőw György üzlettársával közösen megvásárolta a Promenádén álló Zöldfa fogadót, majd az épülethez csatolta a Nemzeti Szálló és a Magyar királyhoz címzett hotel épületét, s végül az egészet átkeresztelte mai nevére: Carltonnak. Sőt, a címert mint kereskedelmi védjegyet akkor érvényesítette csak igazán, amikor 1863-ban megalapította a Palugyay Jakab és Fiai céget, mely működését „a misebor minőségű, palackozott italok előállításával és szállításával“ kezdte. Néhány év múlva pedig már ,,a magyar borok belföldi és külföldi, nagybani forgalmazásával“ folytatta. A Chateau Palugyay ott szerepelt a korabeli belga, spanyol, mexikói megrendelő lapokon, de a Párizsban (1878), a Sydneyben (1880), a Melbourne-ben (1881) megrendezett nemzetközi kiállításokon is. Bár a cégnek a „szíve és az agya“, vagyis a központja Pozsonyban működött, kirendeltségeit jól ismerték Bécsben, Budafokon, Krakkóban, Aradon, de még Triesztben is. A család harmadik nemzedéke, vagyis az 1915-ben elhunyt József két fia, Ferenc és Antal, még gazdag örökséget vett át, de mert az első világháború után kialakult vámhatárok a kereskedelmet erősen korlátozták, ők már csak mentették a még menthetőt. Kétmillió koronás tőkével részvénytársaságot alapítottak 1923-ban. A családi vállalkozás szellemében, mert a tőke 85 százaléka sógorsági alapon az övék volt, de bevált a számításuk. A következő évben 89,2 hektoliter palackozott, 13 554 hektoliter hordós bort, több mint tízezer palack pezsgőt adtak el, és bár 15,5 millió koronás forgalmukból több mint 7 millió koronás vám- és adóilletéket fizettek, a tiszta hasznuk 306 926 korona volt. És ezt az évet hét hasonló esztendő követte. Csakhát jöttek a válságos évek. Egyik télen lefagyott a szőlő, a másik év őszén esőzés tette tönkre a szüretet, a harmadikban a banktól felvett kölcsön kamatját váratlanul megemelték, a negyedikben és az ötödikben felmondták részvételüket a külföldre költözött, tőkegazdag részvényesek, a hatodikban már nem adott kölcsönt a bank. Azután az IAG képviseletében egy trieszti borkereskedő felszámoló árverést indítványozott. Jöttek a megszállók, jött a háború... . És bár most is szüretelnek a szőlőskertekben, áll a présháznak nevezett palota is, alatta tele hordókkal a pince, számunkra mégis ismeretlen valami a Chateau Palugyay, pedig hogy dicsérte ízét, zamatét a korabeli újságíró! Hajdú András A kalendárium az év napjainak hónapok és hetek szerinti jegyzéke, és naptár néven jelöljük az egyes népeknél érvényes éves időszámítást is. De a világon nem mindenütt 12 hónapos, 365 napos naptár szerint mérik az idő múlását, de mindenütt a természeti jelenségekből indulnak ki. Az egyiptomiak igen korán ismerték már a napévet, amely náluk 365 egész és egy 1/4 nap volt. Az évet azonban 12 harminc napos hónapra osztották be, minden hónap háromszor tíz napból állt és minden nappal és éjszaka 12 órából. A tizenkettedik hónap után beszúrtak 5 kiegészítő napot, hogy a naptári év összeessék a hold változásaival. De az 1/4 elhanyagolása folytán elmaradtak a csillagászati év mögött, amin úgy segítettek, hogy az 1460. esztendőt áz 1461-nek számították. A babilóniaiak osztották be a Nap pályáját 360 fokra, a napot 12 órára, az órát 60 percre. Az óbabiloniaknál ugyanis a 60-as szám jelentős szerepet játszott. A hétnapos hét is babiloni eredetű: a hét holdnegyednek felel meg. Napjaink elnevezése is visz- szavezethető közvetve erre az ősi népre: ott élt az a felfogás, hogy a nap minden órája egy bolygó isten védelme alatt áll, s minden napnak az első óra védőistene a patrónusa. A mohamedánok naptára a holdfázisokon alapszik. Az év 12 hónapját 29, illetve 30 naposra osztják, de a holdév 11 nappal rövidebb, mint a napév. A zsidó hold-napév különböző tartalmú, a holdév 353, 354 vagy 355 napos, a szökőév 383, 384 vagy 385 napos. Ezzel szemben a plusznapok külön hónapot alkotnak - veadarnak nevezik. A zsidó naptár éve holdév, hónapjaik felváltva 29 és 30 naposak, de a napévvei vaiu eyyezretes miatt a 19 éves ciklusban kétszer egy 13. hónapot szúrnak közbe. Az ősi Kínában a naptár alapja a 10 napos időszak volt, három dekád alkotott egy hónapot, és 6 időszak (mindegyik 60 napból áll), alkotott egy évet. A rómaiaknál, a köztársaság korai időszakában az év csak 10 hónapból állt. Numa Pompilius óta (i. e. 717) a naptár 355 napos volt, 12 hónapból álló holdévből állott. A hónapok a következők voltak: március, április, május, június, quintilis, sextilis, szeptember, október, november, december, januárius, februárius, mely utóbbinak 23-a (a termináliák) után minden második évben egy 22. vagy 23 napból álló hónapot, a mer- cedoniust iktatták be. Julius Caesar uralkodása idején január az őszi időszakra esen. Caesar elrendelte, hogy az év 365 napból álljon, a hónapoknak ma is szokásos hosz- szával, de a 1/4 nap miatt minden negyedik évben februárhoz plusz egy napot iktattak be. így jött létre az i. e. 46-ban bevezetett Julián-naptár. XIII, Gergely pápa 1582. február 14-én kelt bullájával rendezte a keresztény naptárt. Hogy a tavaszi napéjegyenlőség ismét március 21-én legyen, a pápa elrendelte, hogy 1582-ben október 4-e után október 15-e következzék és egyúttal az év hosz- szát az Alfonz-féle táblák alapján 365 nap, 5 óra, 49 perc, 16 másodpercben vette fel. Elrendelte, hogy minden negyedik néggyel osztható év továbbra is 366 napos szökőév legyen, de a százados évek (1600, 1700 stb.j közül csak azok, amelyek 400-zal oszthatók. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-féle naptárt, a protestáns Németország csak 1699-ben. Naptártörténetek 1990. XII i/aaárnap
