Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-07 / 49. szám
A MEGTISZTÍTOTT. KIÉLEZETT ÉS KONZERVÁLT SZERSZÁMOK KEVÉS HELYEN JÓL ÁTTEKINTHETŐEN TÁROLHATÓK, HA EGYSZERŰ, A KAMRA OLDALÁRA-FALÁRA ERŐSÍTHETŐ SZERSZÁM- TARTÓT KÉSZÍTÜNK TÉLEN A KERTBEN Óvakodjunk a nyers sertéshústól Tél van, de amíg nem fagy át, s nem borítja hótakaró a földet, a gondos gazda mindig talál munkát a kertben, a ház körül. Például a gyümölcsösben folytathatja a fák tisztogatását, megpermetezheti az ásás után lehullott faleveleket, s ha valamilyen oknál fogva megkésett vele, még befejezheti a talajforgatást. Tisztogatás után célszerű bemeszelni a fák törzsét, főleg a kajszibarackokét, s akár azonnal meg lehet kezdeni a metszést. A lemosó permetezéssel nem kell sietni, hisz a tél végén kijuttattott permetlé sokkal többet elpusztít a már ébredező kártevőkből. Mihelyt beköszönt az igazi tél, ki kell helyezni a madáretetőket. A hónap derekán rendszeresíteni kell a tárolt gyümölcs ellenőrzését, mert ilyenkor már jelentkezni kezdenek a tárolóházi betegségek. Segít a gyümölcs frissességének megőrzésében, ha a tárolóban vizet párologtatunk - például vízzel teli edénybe lógatott zsákszövet segítségével vagy néha fellocsoljuk a padlót. Hátráltatja a gombabetegségek terjedését, ha a tárolóban kéthetenként elégetünk egy-egy kénszeletet. Decemberben még megszedhetjük az oltóvesszőt. Akinek szőlője van, most elbí- belödhet a támrendszer javításával, a megnyúlt vagy szakadozott huzalok feszesebbre húzásával, kicserélésével. Persze nem szabad megfeledkezni a permetező megtisztogatásáról, a meghibásodott részek kijavításáról, kicseréléséről sem. A korábban erjesztésre használt hordókat töröljük át lenolajba mártott szövettel, az óbort derítés után palackozzuk, az újat rendszeresen töltögessük. Egyesek azzal követnek el hibát, hogy használatba vétel előtt és után nem öblítik ki a lopót vagy gumitömlőt, mások a hordó alá löttyintik az Öblítővizet, viszont a nedves - netán penészes - pince talaját elfelejtik meghinteni kénporral. Aki ősszel nem halogatta egyik napról a másikra a kerti tennivalókat, már bizonyára megforgatta a veteményeskert talaját, kiengedte a csővezetékekből a vizet. A sebtében összetekert gumitömlőt ajánlatos nedves ruhával áttörölni, s meggyőződni arról, valóban kicsurgott-e belőle az összes víz, amikor felcsavartuk. A nagyobb belvilágú tömlők végébe célszerű fából dugót faragni, nehogy belemásszanak az egerek. Ha valahol eltömödik, tavasszal bajlódhatunk a hiba eltávolításával. Legfőbb ideje, hogy a kútból is leengedjük a vizet, leszereljük a motoros vizpumpát. A pumpából öntsük ki a vizet, töltsünk bele kevés olajat, majd forgassuk meg a lapátokat, hogy megelőzzük a rozsdásodást. Gyűjtsük össze, tisztogassuk meg és kötegelve vigyük száraz helyre a karókat. Ellenőrizzük a tárolt zöldséget, majd gondosan takarjuk be a vermeket. Amíg az időjárás engedi, takarítsuk ki és készítsük elő az üvegházat, melegágyat és a palántanevelés, illetve hajtatás egyéb kellékeit. Aki korai hajtatásra készül, lassan elvetheti a salátát és a karalábét, később a paprikát. A biogilisztákkal betelepített trágyarakványt télre ajánlatos betakarni szalmával, kukoricaszárral. A virágoskertben most nem sok tennivaló akad. Ha sok hó hullik, a fenyőkről és örökzöldekről óvatosan rázogassuk le a havat. Ettől a munkától is mentesülünk, ha örökzöldjeinket takarással-árnyé- kolással óvjuk átél viszontagságaitól. A magunk termelte virág- és zöldségmagvakat célszerű már most kitisztítani, kiszelelni. Karácsonyra különösen szép asztali díszt készíthetünk, ha a napokban néhány vesszőt vágunk a cseresznyéről, meggyről, szilváról és a díszcserjékről. A két-három órára 40 fokos vízbe mártott vesszőket szobahőmérsékleten könnyen kivirágoztathatjuk. Sok tavaszi bosszúságnak elejét vehetjük, ha a hosszú téli estéken megjavítjuk, megélesítjük kerti szerszámainkat, kicseréljük a törött nyeleket, beszerezzük a vetőmagot, a jövőre bizonyára megdráguló vegyszereket és műtrágyákat. Munkánk eredményesebbé tételét segítheti, ha évi mérleget készítünk, összegezzük tapasztalatainkat, tervet készítünk a jövő évre, és ismét kézbe vesz- szük az év közben sebtében átlapozott szakirodalmat. (dek) Állatról emberre terjedő, súlyos betegség a trichinellózis, melyet egy hozzávetőlegesen 3-4 mm hosszú fonalféreg, az ún. Trichinella spirális okoz. Rosszul hökezelt vagy nyersen fogyasztott sertéshússal kerülhet szervezetünkbe. A fonalférek a sertéshúsban betokolódott, szabad szemmel nem látható lárvákkal fertőz. A lárvák az ember gyomrában kiszabadulnak a húsból, majd a bélfalon át előbb a véráramba, onnan pedig az izomzatba kerülnek, ahol ismét betokolódva évekig is élhetnek. Most, a házi disznóölések idején nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy a füstölés a betokolódott lárvákat nem pusztítja el. Sőt, a sózás is csak hónapok múltán teszi ártalmatlanná őket. Az egyetlen, legbiztosabb lárvaöló módszer a hőkezelés, melynek során már 60 fokon 10-15 perc alatt elpusztulnak a trichinella- lárvák. Sertéseink leggyakrabban a borztól, rókától vagy vadisznótól fertőződnek, de a patkányok is terjeszthetik a lárvákat. A vágóhidakon szigorúan ellenőrzik a hús minőségét, ezért a hentesnél vásárolt hús fertő- zöttségétöl nem kell tartani. Annál inkább óvakodjunk a házi disznóölésből származó hús és különféle készítmények nyers állapotban történő fogyasztásától. Legjobb, ha a házi vágásból származó sertéshúst (illetve a vaddisznó húsát) megvizsgáltatjuk az állatorvossal. (ÁLLATVILÁG) Ha ősszel nem kaptunk ültető- anyagot, enyhébb napokon most még tőosztással szaporíthatjuk a ribiszkét és egrest. Óvatosan ássuk körül, majd emeljük ki a tövet, és éles ásóval, vagy inkább baltával vágjuk két-három részre úgy, hogy mindegyiken legyen legalább két jól fejlett vessző. Az új tövek begyökerezését, fejlődését serkenthetjük, ha a takaróföldbe érett komposztot keverünk. Díszcserjék fásdugványozással Kedvelt díszcserjéink közül többet fásdugványozással szaporíthatunk. Ilyen például a meredek rézsűk beültetésére kiváló ördögcérna, továbbá a madárbirs, magyal, borbolya és nyáriorgona. Legsürgetőbb a fagyérzékeny nyáriorgona fásdugványnak szánt vesszőinek megszedése, de a többi cserjéről is célszerű még a kemény hidegek beállta előtt levágni a megfelelő vesszőket. Csak érett, megfásodott vesszörészeket készítsünk be. Homokban elvermelve, hűvös, de fagymentes helyen tárolhatók. A lomblevelű örökzöldek szintén aránylag jól szaporíthatok fásdugványozással. Persze csak addig, amíg a hideg nem tesz kárt a levelekben. A gyökereztetéshez 16-20 fokos hőmérsékletre van szükség. Előfordul, hogy a tűztövis dugványai röviddel az elduggatás után elhullajtják a levelüket. Nem kell megijedni, ha a vesszőkben van megfelelő tápanyagtartalék (ezért kell időben megszedni a vesszőket), akkor a lombhullást rövidesen gyökérképzödés és hajtásnövekedés követi. A dugványok szalmabálával körülrakott, nádtakaróval fedett, részben vagy teljesen földbe süllyesztett melegágyban teleltethetök, szükség szerinti öntözéssel és szellőztetéssel. 1990. XII. 7. Hozamnövelés delejes öntözővízzel Külföldi kutatók többszörösen ellenőrzött kisérletékkel bebizonyították, hogy ha öntözésre mágnesezett vizet használnak, nő a terméshozam és javul a növényzet egészségi állapota. Az igazsághoz tartozik, hogy az elektromágneses mezőnek a csírázásra és növekedésre gyakorolt hatását már évtizedek óta vizsgáljuk, de a mágnesezés megfelelő módszerét csak a közelmúltban sikerült kifejleszteni. Ahhoz, hogy a mágneses mező hatása érzékelhető legyen, a víznek legalább 100 ppm oldott ásványi sót kell tartalmaznia. Amikor a különböző elektromos töltésű részecskéket (ionokat) tartalmazó víz átáramlik a mágneses mezőn, az ionok kölcsönhatásba lépnek egymással, megváltoztatják a folyadék (víz) tulajdonságait, s hatékonyabb lesz a szerves és szervetlen hártyákon való áthatoló képességük. Az elektromágneses hatás növeli a víz oldóképességét, megszünteti a vízkőlerakódást, illetve megelőzi újabb lerakódások kialakulását, valamint az algaképződést az öntözőrendszer csővezetékeiben. A delejes (mágnesezett) víz a növényekre és az állatokra egyaránt jótékonyan hat. Nő az életképességük, termékenységük, növekedési erélyűk és termőképességük, valamint a tápanyag-áthasoní tó képességük. Például amágneses öntözővízzel ellátott dinnye terméseinek mérete és cukortartalma egyaránt nőtt, a növényzet lombja sötétebb, fényesebb és egészségesebb volt kevésbé mutatkoztak rajra az öregedés jelei. Másként hat az ilyen víz, amennyiben alacsonyabb a levegő hőmérséklete, s kisebb a víz sótartalma. A floridai Immokalee-ban szabadföldi paradicsommal kísérleteztek. A mágnesezett vizet csö- pögtetve juttatták a növényeknek, s a kontrolihoz képest 12,5 százalékos hozamnövekedést tapasztaltak. Még ennél is meglepőbb volt az a felismerés, hogy a kezelt növények levelében lényegesen kevesebb ként, mangánt, rezet és cinket, a bogyókban pedig kevesebb foszfort, magnéziumot, kalciumot, káliumot, rezet, mangánt és cinkel találtak, holott a kiséhati és ellenőrző parcellákon azonos tápanyagpótlást végeztek. Egy további kísérletben a gránátalmát öntözték delejes vízzel. Annak ellenére, hogy a szokásos mútrágyamennyiségnek csupán a felét használták, a szüretet két héttel korábban kezdhették, s rekordtermést takaríthattak be. Mint már utaltunk rá a mágnesezett víz hatása függ a víz minőségétől, a talaj ásványi- anyag-tartalmától. Kedvező feltételek között a delejes vízzel végzett öntözés 5-20 százalékkal növelheti a többtermésből származó bevételt. Ezzel szemben a delejes öntözővíz hatását befolyásolja, akár teljesen megszüntetheti a kezelt növényzet közelében lévő elektromágneses mező, továbbá az erős meleg- vagy hideghatás, valamint a vízben lévő ásványi agyagok túl nagy mennyisége vagy hiánya. (A Grower nyomán) Gerberát növényasztalon Gerbera. A szegfű után ez a legkeresettebb vágott virágunk, tehát nem csoda, hogy a háztájiban is egyre többen próbálkoznak a termesztésével. Mivel általában két évig azonos területen termesztik, monokultúrában nevelik, gyorsan elszaporodnak a károsítói. Laza szerkezetű, mélyrétegü, nagy humusztartalmú, könnyen melegedő, 5-6,5 pH-értékú talajt igényel. Fontos a talaj elszigetelése és a fölös vízmennyiség elvezetése. Ebből következik, hogy a gerberát főleg növényasztalon, konténerben vagy fóliával elszigetelt talajon lehet biztonságosan termelni. A bakhátas módszernél nagy a talajkártevök elszaporodásának veszélye. Nem mindegy, hogyan ültetjük a töveket. A magas ültetés gátat vet á hervadást előidéző betegségek terjedésének, viszont a pangó víz, a tartós nedvesség súlyos következményekkel járhat. Az állomány káros besúrűsooese a növények tág térállásával, az idős, sárguló és már felesleges levelek rendszeres eltávolításával megelőzhető. Viszonylag kevés betegség fenyegeti a gerberát. Közülük a hervadást okozó betegségek a legveszélyesebbek, mert ezeket talajlakó gombák okozzák, amelyek ellen nehéz a védekezés. Egyebek között azért, mert a kórokozók ellen más-más hatóanyagú gombaölő szerek hatásosak. Leggyakoribba fitoftórás hervadás, melynek során a növények kifakulva elhervadnak, miközben a gyökérnyakon barnásfekete vizenyős elhalások figyelhetők meg. A gomba a talajban mozgó vízzel terjed és a sebeken át fertőz. A nedves, hideg, rosszul szellőző talajban, a mélyen ültetett növényeken járványszerú- en pusztít, s a talajban több évig életképes marad. Ellene metalaxil hatóanyagú gombaölö szerekkel védekezhetünk. Olykor fuzáriumos és verticillumos hervadás is előfordul. Ezek ellen benomil hatóanyagú készítményeket ajánlanak. A botritiszes betegséggel fertőzött töveken az idős levelek, virágbimbók és elnyílott virágok szürke ko- nídiumtartó gyeppel borítva halnak el. A fertőzésnek a nedves, rosszul szellőző környezet kedvez Kiadós és rendszeres szellőztetéssel megelőzhető. A szklerotiniás her-, vadás hatására a beteg növényrészek megpuhulnak és elfekszenek a talajon. Jellemző tünet a vatta- szerű gombafonal-bevonat és a fekete kitartótelepek (szkleróciu- mok) megjelenése. A levélbetegségek közül szóba jöhet még a lisztharmat és az altemáriás levélfoltosság. Mivel a legtöbb betegségnek a nedves környezet, illetve a pangó víz kedvez, növényasztalon, konténerben vagy fóliával szigetelt talajon legbiztonságosabb gerberát termeszteni.-szét Kerti lépcsőt általában a 15 százalékosnál meredekebb területekre, valamint különböző szintű területek összekötésére építünk. Legkedveltebb a fából készült lépcsők, ezért rajzunkon is egy ilyen változatot mutatunk be. Anyaga lehet tölgy, akác vagy vörösfenyő. Olcsó és praktikus megoldás, elkészítése nem igényel különösebb szakértelmet. Legjobb, ha hozzávetőlegesen 10 cm átmérőjű rönköket használunk, hosszúságuk a lépcső tervezett szélességének megfelelő legyen. A rönkökből lépcsőfokonként hármat-hármat kell számítanunk, s ezek mellé hasonló vastagságú, baltával kihegyezett cölöpöket kell veri. A támfalak elkészítése után töltsük fel a lépcsőfokokat, a lépcső mellé pedig telepítsünk valamilyen díszcserjét, örökzöldet. (fn) > > A » A á KERTI LÉPCSŐ, FÁBÓL
