Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-09 / 45. szám
i/asűrnap HA LOMBA VELE! Növényi kivonattal serkenthető a komposzt érése Ősszel nagy mennyiségű növényi maradvány, kaszált tű, hullott falevél halmozódik fel a kertekben. Ne égessük el ezt az értékes anyagot, inkább készítsünk belőle komposztot. A kert félreeső, lehetőség szerint fákkal árnyékolt zugában rakjuk halomba az érlelésre szánt anyagot. A komposzttelep alapja mindig föld legyen, hogy a giliszták felhúzódhassanak. Alulra vastagabb növényi részek, aprított gallyak, szőlővenyige, paprika- és kukoricaszár kerüljön. Felhasználható a szölötörköly és a fahamu is. Viszont nem való a komposztba a tarack, mezei szulák, de a gyö- kérsarjak maradványa sem, a fóliáról és a szervetlen hulladékokról nem is beszélve. A kártevőkkel és kórokozókkal fertőzött növényi részeket célszerűbb elégetni és a hamujukat hozzákeverni a kom- poszthoz. Ne komposztáljuk a vadgesztenye és a diófa levelét, mert ezek csírázást és növekedést gátló anyagokat tartalmaznak. A felhalmozott anyagot 20 centiméterenként 5 cm vastag földréteggel takarjuk. A szerves hulladék közé juh-, nyúl-, baromfi- vagy galambtrágyát szórhatunk, értékesebb lesz a komposzt. Ha nem túl meszes a talajunk, az érlelés serkentésére kevés mészport adagolhatunk. Jó hatása van a zeolitnak A KOMPOSZTTELEPNEK LEHETŐSÉG SZERINT A FÁK ÉS BOKROK ÁLTAL ÁRNYÉKOLT KERTRÉSZBEN KERESSÜNK HELYET is. A kész halmot szénával, friss fűvel takarhatjuk, száraz időjárás esetén célszerű az öntözés. Jót tesz, ha a halomba némi csalán, cickafark is kerül. Külföldi tapasztalatok szerint, gyógynövényekből készült oltóanyaggal meggyorsítható a felhalmozott anyag érése. Az oltóanyaghoz orvosi székfűre, gyermekláncfűre, macskagyökérre, cickafarkfű-virágra, csalánra, tölgykéregre, méz- és tejcukorra, vagy tejre van szükség. A száraz növényeket porrá morzsoljuk, a tölgykérget lereszeljük és azonos arányban összekeverjük. Egy köbméter felhalmozott anyag kezelésére egy púpozott mokkáskanálnyit kell ebből a keverékből feloldani fél liter esővízben. A törzsoldathoz még egy-két csepp méz és néhány kanál tej is kell, így érleljük egy napig. Végül a törzsoldathoz 6-8 liter esővizet adunk, majd az oltóanyagot a komposzt- halomba készített lyukakba öntjük. A lyukakat betömjük földdel, s érni hagyjuk a komposztot. Tapasztalatok szerint a kom- posztoltót akkor legjobb a felhalmozott anyaghoz adagolni, amikor a szerves anyag alaposan felmelegedett és kezd kissé megrogy- gyanni. Hasonlóképpen a halomba rakott istállótrágya érése is serkenthető. (ká) BIOKERT: Vegyszert pótolhat a diófalevél A diófa levele csírázást, fejlődést gátló anyagokat tartalmaz, ezért nem tanácsos sem beásni, sem a komposztba keverni. Lombhullás után mégis érdemes összegyűjteni, mert a levelekben található cserzőanyagnak nagy hasznát vehetjük a biológiai növényvédelemben. Stefan Blazek gelnicai kertbarát például a levéltetvek elleni harcban ért el figyelmet érdemlő eredményt a diófa leveléből készült főzettel, ötliteres fazékban 250 gramm száraz diófalevelet főzött forrásponton 35-40 percig, majd másnapig hagyta kilú- gozódni a leveleket. Másnap leszűrte a főzetet, hozzákevert fél liter esővízben feloldott, 100 gramm kenöszappant, s az egészet kipermetezte a levéltetvek által megtámadott növényekre. Mint állítja, a kezelést ajánlatos kétszer-háromszor megismételni, mert csak a permedével eláztatott levéltetvek pusztulnak el. A kenőszappan nélkülözhetetlen, mert nélküle a permedé nem tapad meg a kártevőkön, s így nem is tesz kárt bennük Figyelmet érdemlő a módszer, hiszen a diófalevél-kivo- nattal kezelt gyümölcs és zöldség alapos mosás után azonnal fogyasztható. A természetes alapanyagú permedé nem büdös, s nem ingerli a bőrt és a nyálkahártyát. Jugoszláviai tapasztalatok szerint - olvasom a Magyar Szó Föld Népe című mellékletében - a diófa levele a rágcsálók és némely kártevők (pl. a burgonyabogár) riasztására is felhasználható. Ezért is tanácsolják a kertbarátoknak, hogy a kiültetett facsemeték tövéhez, tavasszal pedig a tányérba terítsenek diófalevelet. Jó tudni, hogy a cserzöanya- gok a levegőn oxidálódnak és lebomlanak. Ezért az összegyűjtött leveleket tökéletes száradás után fólíazsákban, száraz és hűvös helyiségben kell tárolni Hasonlóképen hasznosítható a tölgy kéreg, amelyből 200 grammot kell apróra törve kifőzni 5 liter vízben. (dek) Kell a talajforgatás SOKAN ELŐSZERETETTEL ÜLTETIK BE GUMÓS BEGÓNIÁVAL AZ erkélyládAkat. NEM CSODA, HISZ IGEN HALÁS EZ A NÖVÉNY, MÁJUSTÓL KÉSŐ ŐSZIG VIRÍT. ÉRDEMES TEHÁT ELRAKTÁROZNI A GUMÓJÁT. HA ELSZÁRADT A NÖVÉNY LOMBJA, SZEDJÜK FEL, TISZTÍTSUK MEG A FÖLDTŐL, MAJD SZÁRAZ ÉS SZELLÖS HELYEN SZIKKASSZUK MEG A GUMÓKAT. UTÁNA HOMOKKAL TÖLTÖTT LÁDÁBAN SEKÉLYEN ÜLTESSÜK EL, ÉS VIGYÜK SZÁRAZ, SZELLÖS, FAGYMENTES HELYISÉGBE. TÉLEN NE ÖNTÖZZÜK, MERT IDŐ ELŐTT KIHAJTANAK A GUMÓK. Nem egy-két évre, hanem több évtizedre telepítjük a szólót, ezért ne kapkodjuk el a munkát. A növény szereti a mélyrétegű, tápdús talajt, de a gyengébb talajokat is jól hasznosítja, ha megfelelően gondoskodunk a tápanyagpótlásról. Telepítés előtt célszerű 60-70 cm mélyen megforgatni a talajt, mert később ilyen mélységbe a gyökérzet megkárosítása nél0,1 5 m ÍGY HELYEZZÜK EL AZ ÜLTE- TÓGÖDÖRBEN AZ OLTVÁNYT, S AZONNAL KERÜLJÖN MELLÉ KARÓ IS kül nem juttathatunk tápanyagokat. A kerttelepeken általában nincs mód gépi talajforgatást végezni, így itt 60 cm mély és 1 x 1 méteres ültetögödröket készítünk. A kitermelt földet szervesés műtrágyával keverjük, majd úgy dobjuk vissza a gödörbe, hogy lehetőleg a feltalaj kerüljön a gyökérzónába. A tápanyagpótláshoz nem lehet általános érvényű tanácsot adni. Legjobb laboratóriumi talaj- vizsgálattal megállapítani, hogy adott feltételek között milyen készlettrágyázás célszerű. Nagy általánosságban szerves trágyából négyzetméterenként 5-10 kg javasolható, de arra mindig ügyeljünk, hogy a trágya tökéletesen érett legyen A félérett istállótrágya vagy egyéb szerves trágyaféleség tápanyag-ellátási és élettani zavarokat válthat ki, sőt megégetheti a gyökereket és az oltvány pusztulását okozhatja. Előfordulhat, hogy az ültető- gödrök ásása közben cserebogár-pajorokra és egyéb kártevőkre bukkanunk. Ilyenkor feltétlenül gondoljunk a talajfertötlení- tésre (6-8 gramm Basudin 5 G, 3-4 gramm Basudin 10 G, vagy 40-100 gramm Basamid négyzetméterenként) -rát Kell a rágófa Főleg a nagyüzemi nyúlfarmokon gyakori jelenség, de néha a háztáji tenyészetekben is előfordul, hogy egy-egy tenyészállat semmilyen betegség tüneteit nem mutatja, mégis rohamosan romlik a kondíciója. Ilyenkor ajánlatos megvizsgálni az állat fogait. Néha ugyanis nem kopnak a fogak kellő mértékben, s ezért úgy megnőnek, hogy a szerencsétlen állat képtelen velük rágni, sót olykor már a száját sem tudja rendesen becsukni. Ilyesmi főleg akkor fordul elő, ha tartósan zöldtakarmányokkal és kapásokkal etetünk, s nem adunk az állatoknak időnként rágófát, vastagabb ágdarabokat, vagy legalább száraz kenyeret. Ha nem vesszük észre idejében a bajt, a túlnőtt fogú nyúl teljesen lesoványodik, s végül egyszerűen éhen hal. Ha tenyészállatnál fordul elő fogtúlnövés, selejtezzünk, mert rendszerint az utódaik is hajlamosak a rendellenességre. Viszont a pecsenyenyulaknál, valamint a gyapjú- termelő angóráknál célszerű fogóval visszacsípni a túlnőtt fogat. Első alkalommal mindenképpen ajánlatos állatorvosra bízni ezt a műveletet. KÉRDEZETT - VÁLASZOLUNK Simon Ilona érsekújvári olvasónknak üzenjük: Igaza van, az idén valóban nem foglalkoztunk a meztelen csigák elleni védekezés módjával. Abból indultunk ki, hogy ezek a kártevők csak párás, nedves környezetben -szaporodnak el, márpedig az idén igencsak nagy szárazság volt. Persze a rendszeresen öntözött házikertekben, mint például önöknél is, ettől függetlenül még felszaporodhatott az állományuk. Irtásukra elsősorban a Metaldehyd 5 G csalétket, a Mesurol GR porozót és az utak permetezésére szolgáló Mesurol WP 50 készítményt ajánlják. Sajnos, egyiktől sem várható teljes siker, ezért célszerű maró hatású műtrágyákkal, mészporral vagy hamuval felhinteni a kártevők által szívesen látogatott kertrészeket, főleg a jellegzetes csigajáratokat. Kimondottan jó eredményt lehet elérni az éjszakai vagy hajnali csigavadászattal (a kártevők ekkor kutatnak táplálék után), illetve a csigajárta helyeken földbe süllyesztett, kevés sört tartalmazó üvegpoharakkal és konzervdobozokkal (csapdázás). Sajat tapasztalatból javasolhatom, hogy a kert árnyékos, nedves zugaiban helyezzen ki elszórtan nedves rongycsomókat, cserép- tégla- vagy deszkadarabokat, melyek alól rendszeresen összegyűjtheti a meghúzódó kártevőket. Az is nagy segítség lehet a kártevők elleni harcban, ha az őszi talajmunkák előtt egy-két napra beengedi a kertbe a baromfit. (ká) Derítve tükrösebb Első fejtés után rendszerint nem elég tiszta, tükrös az újbor, ezért deríteni kell. Az ajánlott deritöanyagok közül legjobb a csersav és a zselatin, mert nem adunk a borba olyan anyagokat, amelyek helytelen adagolás esetén károsak lehetnek az egészségünkre. A csersav és a zselatin együtt oldhatatlan csapadékot képez, amelynek a fajsúlya nagyobb a borénál, így lassan leülepszik a hordó (üvegballon) aljára, s közben megköti a zavarosító anyagokat, vagyis megtisztítja a bort A borok jellegétől függően, 100 literhez 2-16 gramm csersavat és 4-20 gramm zselatint kell adni. A szükséges mennyiséget legjobb próbaderítéssel meghatározni. A csersavat kevés langyos vízben vagy borban oldjuk fel, s mindig ezt adjuk elsőként a borhoz. A zselatint törjük apró darabokra, kétszer mossuk át, majd hideg vízben egy órán át duzzasz- szuk. Ezt követően adjunk hozzá tízszeres mennyiségű vizet, s a lábast papírral vagy ruhával bélelt, vízzel egyharmadig töltött, nagyobb edénybe (vízfürdőbe) helyezve, lassú tűzön addig kevergessük a zselatint, amíg hígfolyós nem lesz. Csak ezután adagolható a borhoz. Bekeverés előtt a hordóból (ballonból) vegyünk ki 10-15 liter bort, részben a keveréshez szükséges hely miatt, részben azért, mert a zselatintól a bor mindig erősen habzik. Előbb a borban elkevert csersavat öntsük a hordóba, majd az alapos elkeverést követően, ismét vegyünk ki egy kanna bort a hordóból, s keverjük hozzá a kimért higfolyós zselatint. A keveréket öntsük a hordóba, s derítövassal (ballon esetén gumicsövén befújt'levegővel) alaposan keverjük meg a bort. Ha leült a hab, töltsük fel a hordót a kezelés elején kivett borral, majd lazán dugjuk be az akonanyílást (üvegballonra legjobb gumigyűrűvel leszorított fóliadarabot tenni). A letisztult bort 10-15 nap múlva fejtsük át gyengén kénezett hordóba (ballonba). Mivel a zselatin sok LÉNYEGESEN MEGKÖNNYÍTI A FEJTÉST, ÉS AZ ÜLEDÉK FELKAVARÁSÁNAK IS ELEJÉT VESZI, HA A GUMICSŐ VÉGÉT HOSSZÚ PÁLCÁHOZ KÖTJÜK színanyagot is megköt, a vörösbort házilag célszerűbb tojásfehérjével deríteni A fehérjéből habot verünk (100 liter borhoz 2-4 friss tojást törünk fel), hozzáadunk 1 liter bort, alaposan elkeverjük, majd a hordóba öntjük, s jól összekeverjük a borral, (km) 1990. XI. 9.
