Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-02 / 44. szám

ÚeUJBSBfl Man dulából legalább kettőt Valahogy úgy vagyunk a mandulával, hogy ha már van, szívesen fogyasztjuk, de hogy legyen, azért keveset teszünk. Pedig a tápértéke és a sokoldalú felhasználhatósága amellett szól, hogy legalább két fát minden kertben telepíteni kellene. Sokan talán a csalódások miatt idegenkednek tőle. Pedig a csalódásoknak nem a növény, hanem a terme­lő az oka. Mindenekelőtt az a tévhit, hogy a mandula oda való, ahol más gyümölcs nem terem meg. No meg a fajtatársítás elmulasztása, ami hiányos kötéshez, gyenge terméshozamhoz vezet. Mandulatermesztésre a védett, déli lejtésű területek a legalkalmasabbak, ahol a szőlő is szépen díszlilk. A fa érzékeny a téli lehűlésre, korán nyíló virágaiban kárt tehetnek a tavaszi fagyok, megporzásának ered­ményessége a méhjárást befolyásoló időjárástól is függ. A mandula a középmély vagy mély termőrétegű, laza, morzsalékos, a vizet jól áteresztő, levegős, mész- ben gazdag talajokat kedveli. Sok vizet igényel, de a magasan álló talajvizet nem tűri. A tápanyagban szegény talajokon csak sínylődik, alig terem. Elismert fajtáink önmeddőek, ezért - esetleg a szomszéddal megbeszélve - megközelítően azonos időpontban virágzó, egymást jól termékenyítő fajtákat vegyesen kell telepíteni. Házikerti termesztésre első­sorban a papír- és félpapírhéjú fajtákat ajánljuk. Leg­alább 5x6, de inkább 6x6 méteres térállásban telepít­sük, mert ha beárnyékolják egymást, gyorsan felkopa­szodnak, keveset teremnek a fák, illetve bokorfák. Ha nem metszik, arányos, de gyorsan besűrűsödő koronát nevel, ezért telepítéshez bokorfa helyett koronás olt­ványt válasszunk, s azon - egymástól 10-15 cm távolságra - három vesszőt hagyjunk meg vázágnak. Mivel a tapasztalatok szerint a korona alsó szintje szenved legtöbbet a tavaszi fagyoktól, legalább 80-100 cm-es törzset hagyjunk, ebben a magasság­ban neveljük ki a legalsó vázágat. (km) A konténerben, csomagolt földlabdá­val árusított dísznövényeket tulajdon­képpen az ev bármely S2akaban bátran ültethetjük, de például a szabadgyökerű rózsát legjobb ősszel telepíteni. Így a tö­vek még a fagyok előtt begyökeresed­nek. kora tavasszal biztonságosan kihaj­tanak. korábban és hosszabb időn át virágoznák. Lehetőleg 3-4 erős. beérett vesszővel, és elágazó gyökérzettel ren­delkező töveket vásároljunk, otthon 24 órára állítsuk vízbe, csak azutan ültes­sük ki az előkészített gödörbe. Telepítés előtt az éretlen, vékony hajtásokat vág­juk le. az erős vesszőket öt szemre vág­juk vissza, s ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne hajoljanak vissza. A tövet öntsük be egy kanna vízzel, majd kupacoljuk föl úgy. hogy a vesszőkből csak 1-2 cm látsszon ki. A rózsát olyan melyre ültessük, hogy a szemzés helye 2-3 cm-re a talajfelszín ala kerüljön. Ez kedvez a tohajtasok fejlődésének, mert az alapi rügyek nem szaradnak ki. I 1 "ÚJ fo a 52 Új § w ÚJ >. a 5 0 1 o tt o á: <t Ne vegyünk meg akármit Vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg a facsemetét. A gyümölcsfaoltványok alap­vetően kétfélék. A koronás oltvány azt jelen­ti, hogy a törzsön legalább három fejlett koronavessző van. Ezek elhelyezkedése meghatározza a törzsmagasságot, és - fel­téve, hogy így elfogadjuk - a leendő koro­naformát is. Hagyományos koronaformák kineveléséhez a koronás oltvány tökélete­sen megfelel. Ezzel szemben a suháng elágazás nélkü­li (egy-két satnya oldalelágazás persze le­het rajta) fácska. Ennek előnye, hogy rajta a visszametszéssel magunk határozhatjuk meg a törzsmagasságot. Választásunkban a gyökerzet épsége és dússága legyen a döntő. Ha a törzs netán alacsonyabb és az oltvány kevésbé tetsze­tős is, ezt a kezdeti szépséghibát jó gyökér­zettel hamarosan kinőheti a fácska. Kimon­dottan ügyeljünk az oltásforradás helyére, nehogy „nyílós“ oltványt vegyünk meg. Golyvás (baktérium által fertőzött) gyökér- zetű növényeket tilos forgalmazni, mégsem árt - főleg piacon árusított facsemeték vá­sárlásakor - jól szemügyre venni az ültetőa­nyag gyökérzetét. -rát Nevenincs csodapaprika Kertbarátkörökben egy idő óta sokat beszélnek a Sípos-féle csodapaprikáról. Gondoltuk, mi is megnézzük, ha már országos híre van. A házikert felét uraló 114x8 méter alapterülető fólia­ház Sípos János számára a vilá­got jelenti. Itt piheni ki ültetés, kapálás, öntözés közben a napi munka fáradalmait, a kerti mun­ka öröme feledteti a gazdával az egyéb gondokat. Apa és kertészetet tanult fia egymással versengve mesélték, hogy a kertben kora tavasztól késő őszig a kölönböző színek­ben pompázó salátafajtáké a fő­szerep. Összesen tizenkét szin- változatban termesztik ezt a nö­vényt, melyre biztos vevő a po­zsonyi Kijev Szálló. Bennünket viszont inkább a fóliasátor teljes hosszában vígigfutó, nyolc sor paprika érdekelt. Nem csupán azért, mert október derekán már kevés helyen látni intenziven ter­mő ültetvényt, de azért is, mert nem hagyományos módon ke­zelt növényzetről van szó. A támrendszer mellett nevelt tö­vek hajtásai általában 2 méternél is hosszabbra nőttek, s még min­dig bőségesen kínálnak termést. A kései időpont ellenére a bo­gyók átlagon felüli nagyságúak, kivétel nélkül megfelelnek a nyá­ri első minőségi osztály követel­ményeinek.- Az átlagos bogyók súlya 100-200 gramm között van- magyarázták vendéglátóink.- Nagyobb paprikák legalább 280 grammosak, de szép szám­ban akad közöttük 350 grammos is. Milyen fajta ez?- Mi azt mondjuk, nevenincs paprika, a falubeliek pedig csak Sípos-féle paprikaként emlege­tik. A helyi kertbarátszervezettel együttműködve, nemrég nép­szerűsítő bemutatót rendeztünk.- Szakemberek, kutatók vagy nemesítők látták már ezt a papri­kát?- Persze, hisz őket is meghív­tuk a bemutatóra. Megnézték, megcsodálták, de ez minden. Egy szóval sem mondták, hogy talán a kutatásnak is érdemes volna foglalkozni vele, vagy esetleg fajtajelöltként bekerül­hetne az ellenőrző kísérletek­be... Semmi érdeklődés, pedig szerintünk messze megelőzi az elismert hazai fajtákat. Sőt. Pél­dául koraiság tekintetében a leg­újabb holland hibridek egy ré­szét is lepipálja. Tudjuk, mert a Sluis en Groot nemesítő és magtermelő vállalat megbízásá­SIPOS JÁNOS: - NEKEM ELÉG, HA A GYAKORLAT EL­FOGADJA, DE A GYAKOR­LATNAK AZ VOLNA JOBB, HA A TUDOMÁNY ISMERNÉ - VAGY UTASÍTANÁ - EL (Sípos János archívumából) ból összehasonlító kísérleteket végzünk a legújabb hibridekkel. Valóban, a fóliaház egyik ré­szében Hollandiában nemesített hibridpaprikák (Indra, Gedeon, Jupiter, Ursus, Blondy stb.) „ágaskodnak“ a spárgahuzalos támrendszer mellett.- A kutatók értetlenül állnak a jelenség előtt, hogy a PCR és a folytonnövő Indra spontán ke­reszteződéséből miként jöhetett létre ez a bőtermő, rendkívül nagy bogyókat adó változat.- Maguk szerint hogyan?- Gondolom, a céltudatos ki­választás, a 13 éven át végzett szelekció révén. Mindig a leg­szebb bogyókat adó, erős és egészséges tövekről fogtunk magot, s természetesen azt is figyeltük, hogy a kiválasztott nö­vények miként reagálnak a ter­mesztési technológiára. Kipró­báltunk többféle tő- és sortávol­ságot, különböző tápanyagpótlá­si, öntözési és szellőztetési mód­szereket, s miközben kineveltük a szerintünk legtökéletesebb vál­tozatot, a számára legmegfele­lőbb technológiát is megtaláltuk. Fűtés nélkül áprilisban ültetek és a fagyok beálltáig van mit szüre­telnem. Aki fűtésre rendezkedett be, már március 10-e táján ültet­heti. Síposéknál egymás kezébe adják a kilicset a látogatók, így lassan az egész országba eljut a perbetei nevenincs paprika hí- re-magja. Lehet, hogy egyszer még a nemesitők is felfigyelnek rá? Egri Ferenc 1990. XI. 2. Egyre hűvösebb, csapadékosabb idő'várható, ezért ajánlatos mielőbb befejezni a kései zöldségfélék beta­karítását. Kertben teleltethető némi petrezselyem, pasztinák, feketegyö­kér, bimbóskel, s az első komoly fagyokig még kint maradhat a kései fejes káposzta. A gyökérzöldség sorközeit szórjuk meg szalmás trá­gyával, hogy enyhébb napokon té­len is szedhessünk belőle. A téli retket szedjük fel, a halványításra váró endíviát földlabdával telepítsük át árnyékolt melegágyba. Vágjuk le a spárga elszáradt lombját, enyhébb napokon szellőztessük, napos idő­ben árnyékoljuk a spenót fölé emelt fóliaalagutat. Az őszi vetésből kelt sárgarépa fólia alatt vagy melegágyi ablakokkal védve teleltethető. Készítsünk tervet a jövő évi vetés­hez és ültetéshez, s ennek megfele­lően végezzük a felszabadult ágyá­sok trágyázását. Mint arról korábban már írtunk, ősszel legjobb hozzáfog­ni a hagyományos kert bioművelésű kertté való átalakításához. Novem­berben lehet hó alá korai zöldborsót, MAR A TÉLRE KÉSZÜLÜNK petrezselymet, sárgarépát vetni, s ilyenkor legjobb tormát telepíteni, vörös- és fokhagymát duggatni. Szüret után is bőven akad tenni­való a gyümölcsösben. Szedjük ösz- sze a hullott gyümölcsöt, a fákról távolítsuk el a hernyófészkeket, gyü­mölcsmúmiákat, vágjuk le a beteg, száraz vagy sérült ágakat, s a fák törzsére erősítsünk hernyóenyves övét. A lehullott falevelet a kijuttatott trágyákkal együtt ássuk be (vigyá­zat, a kajszi- és őszibarackfák külö­nösen érzékenyek a gyökérsérülés­re). Ha meszezni akarunk, istállótrá­gya helyett komposztot használjunk. Facsemetét, bogyósokat a fagyok beálltáig telepíthetünk. Soha ne ül­tessünk fát-bokrot közvetlenül a ki­vágott fák helyére, mert a talajunt- ság rendszerint az új növény pusztu­lását okozza. Irtás esetén csonthéja­sok után almagyümölcsüeket kell te­lepíteni, és fordítva. Mindig jó rögösre ássuk a talajt, így többet képes befogadni a téli csapadékból, melyre az utóbbi aszá­lyos éveket követően, igencsak nagy szükség van a talaj vízkészle­tének feltöltéséhez. A szőlőben és a gyümölcsösben a talajforgatás után lehullott leveleket célszerű megpermetezni karbamiddal, illetve a Nitrosan 2, vagy a Fundazol 0,2 százalékos töménységű oldatával. A kis és a nagy téli araszolok állo­mányának gyérítésében segítsé­günkre lehet a fák törzsére erősített, hernyóenyves öv, viszont a gyűrűs- és gyapjaspille tojáscsomóit ma­gunknak kell felkutatnunk és meg­semmisítenünk. Lombhullás után ritkítsuk meg a bokor alakú birset, egrest és ribisz­két, vágjuk ki a tüskétlen szeder letermett vesszőit, s kurtítsuk meg a folyton termő málnát. A szamócást hintsük meg komposztfölddel, vagy szórjuk meg istállótrágyával, de a növények szívrészét ne takarjuk be. A trágyafélék kihordása után a szőlőben is hozzálátunk a talaj­munkákhoz. A hagyományos ültet­vényt fedjük, a fiatal tőkéket felkupa- coljuk. Most célszerű pótolni a hiányzó tőkéket (oltvány, gyökeres vessző, döntés vagy bujtás), illetve az előkészített területen megkezde­ni a telepítést. Ne feledjük, a pincé­ben is akad munka. Két-három hét­tel a zajos erjedés után az újbort ajánlatos lefejteni a seprőről. A dísz- vagy pihenőkertben vág­juk vissza a rózsát, a bokrokat kupa­coljuk föl, a rózsafákat csavarjuk be papírral. A gyepet szórjuk meg szer­ves trágyával, telepítsünk díszcser-' jéket, a régieket pedig tisztogassuk meg. A medencéből engedjük le a vizet, a szabadban tartott leandert, kukoricalevelet és babérmeggyet vi­gyük fagymentes helyiségbe. Télen a többi szobanövényhez hasonlóan, ezeket is csak mérsékelten öntöz­zük, s szellőztetéskor óvjuk a hu- zattóí. (ká) Vigyázat, talajuntság! Az ültetöanyag iránti növekvő keresletből ar­ra lehet következtetni, az idén ősszel a meg­szokottnál többen ter­veznek szőlőt telepíte­ni. A tervezgetöknek fi­gyelmébe ajánljuk, hogy a most kivágott öreg szőlő helyére nem célszerű azonnal ismét szőlőt telepíteni. A talaj­untság miatt az ilyen ül­tetvény nagyon rosz- szul fejlődik, általában nagy a kiesés is. Leg­jobb 2-3 évig pihentetni a talajt, pillangósokat (bab, borsó) vagy ka­pásokat termelni ben­ne, kiadós istállótrá­gyázással. Aki mindenáron azonnal be akarja ültet­ni a területet, feltétlenül végezzen általános ta- lajf ertöt len ítést (Basa­mid, Basudín, Diazion), s bő szervestrágyázás­sal készítse elő telepí­téshez a talajt.

Next

/
Thumbnails
Contents