Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-02 / 44. szám

1 15 1990. XI. 2. % te<hes Anno lohnten é* a Colvert házaspár Kinek a gyereke lesz? Négy esztendővel ezelőtt Mary Beth Whitehead ügye hozta lázba az amerikai közvéleményt, aki azzal fordult a bírósághoz: neki ítéljék azt a kislányt, akit egy gyermektelen házaspár kérésére hordott ki, miután megtermékenyítették az apa spermájával. Most egy hasonló, de az előzőnél még bonyolultabb ügy került a bíróság elé. Ez esetben arról kell döntenie a bírónak, megtarthatja-e majd a „pótmama“ világra jötte után azt a gyermeket, akihez genetikailag semmi köze. A 29 éves kórházi ápolónő, Anna Johnson vállal la, hogy 10 000 dollárért kihordja a Calvert házaspár spermájából, illetve petéjéből lombikban fogant emb­riót, ha beültetik azt méhébe. A műtétet januárban elvégezték, a magzat szépen fejlődik, a pótmama azonban meggondolta magát, s közölte, hogy nem adja át a születendő babát Calvertéknek. Döntését azzal indokolja, hogy a házaspár nem teljesítette a szerződésben foglalt anyagi feltételeket. Calverték ezt tagadják, s zsarolással vádolják az ápolónőt. Egyelőre nem tudhatni, végül kinek ítéli majd a bíró­ság a születendő gyermeket, de Calvertéken kívül mintegy 50-80 hasonló helyzetben levő amerikai há­zaspár várja izgatottan a döntést, hiszen az nyilván meghatározó lesz az ö sorsukra is. (ORSZÁG-VILÁG) A jövő század gépkocsijai sok­féle fantasztikus technikai megol­dással rendelkeznek, de eddig csak a Volkswagen gyár Futura prototípusa tud önállóan parkolni. A genfi autószalonban kiállított csodajárgány két gomb benyomá­sára a legkisebb helyre is ügyesen becentizi magát. A „kereső" gomb érintésekor érzékelők vizsgálják meg, hogy van-e elegendő hely a parkolásra. Elöl-hátul mindössze 20-20 centiméterre van szükség, és a kocsi .befurakodhat a jármű­vek közé. (Átlagosan ügyes veze­tőknek fél-fél méter kell). A „parkoló“ gomb benyomásá­val már a művelet elvégzésére adja ki a vezető a parancsot. Mint­ha láthatatlan kéz tekerné a kor­mányt, mozgatná az első és hátsó kerekeket, manőverezné az autót. Az elképesztő teljesítmény a kor­mányozható hátsó tengelynek, hat lézt”'- és nyolc ultrahang-érzéke­lőnek köszönhető. Ha a manőverezés mégsem si­került, nincs koccanás, recsegés­ropogás, hanem egy „stop“ jelző egyszerűen megállítja az autót. A VW wolfsburgi kutató-fejlesztő mérnökei szerint három éven belül sok egyéb hasznos jelzés is segíti majd az autósokat. Például: ha a sztrádán a követési távolság csökken, a műszerfalon először sárga, majd piros figyelmeztető fény jelenik meg. A rádióban nem­csak a szórakoztató programokat lehet majd hallani, hanem bizo­nyos sávon, a haladás irányában 50 kilométeres körzetre érvényes közlekedési információkat is lehet venni. Az autótelefon pedig úgy működik néhány év múlva, hogy a hívott nevének hangos bemon­dására jelentkezik. (SCHWEIZER ILLUSTRIERTE) ÉPÜLETEK ROBBANTÁSA A világ nagyvárosaiban mindenütt nagy átépítési munka folyik. A városok átépítésé­nek, egyes városrészek szanálásának va­gyunk tanúi, mert kirívó ellentétek mutat­koznak az új, korszerű és a belső városrész elavult, korszerűtlen épületei között. Az épületek bontásával kapcsolatban két irányvonal alakult ki. Az egyik a hagyomá­nyos bontásmód. Ez az épületek építésé­nek fordított sorrendjében végzett kézi bon­tást jelent, és arra törekszik, hogy a maxi­mális mennyiségű - hagyományos - épü­letanyagot termelje ki. Lényegében véve, így bontanak évszázadok óla. Az építőipar azonban ma már sehol sem engedi meg magának azt a fényűzést, hogy egy épület bontása majdnem ugyanannyi ideig tartson, mint a felépítése. A hagyományos építő­anyagok (tégla, cserép, kő stb.) kitermelése egyébként egyre kisebb jelentőségűvé vá­lik. Ezért alakult ki a korszerű bontásmód, a robbantás. Az épületeket töltetek segítségével rob­bantják. A töltetek különféle méretű és ala­kú robbanóanyagok, amelyek robbantása a behelyezett gyutacs távolból való gyújtá­sával történik. Ami meglepő: egy jól megtervezett, le­nyűgöző méretű épületrobbantás által elő­idézett rezgés a környezetben kisebb, mint egy teli, robogó autóbuszé. Képünkön: műszaki érdekesség ez a hamburgi csokoládégyár, amelyet nem sikerült felrobbantani, csak megroggyant és ferde toronnyá vált. (MTI) HALÁL NARKÓZISBAN A narkózisban levő beteg­nek hamarosan egy kellemes hang fog magnószalagról op­timizmust és gyógyulásba vetett hitet sugallni. Ezt java­solja legalábbis a rotterdami egyetem kutatócsoportja, amely az emberi agy eddig kevéssé ismert tulajdonságát tette vizsgálata tárgyává: minden jel arra mutat, hogy az idegrendszer még a leg­mélyebb narkózisban is fel­dolgozza az akusztikus inge­reket és elraktározza a tu­datalattiban. Az operációk alatt szer­zett, nem kívánt érzéki be­nyomásokról már többen be­számoltak a sajtóban az utóbbi években. Az orvos­team a rotterdami egyetemi klinika betegei egy csoportjá­nak sebészi beavatkozás közben egy hangszalagot játszott le, amelyen a tenger zúgása volt hallható, közben pedig a „banán“, „sárga“, „körte“ és „zöld“ szavak is­métlődtek. Amikor a kísérlet alanyai felébredtek, megkér­dezték tőlük, milyen színek és gyümölcsök jutnak spon­tán az eszükbe. A többség a banánt és a körtét, a zöldet és a sárgát nevezte meg. A kontrollcsoport tagjai, akik csak a hullámverés zaját hal­lották, más gyümölcsöket említettek. Egyetlen kísérleti személy sem emlékezett semmilyen eseményre a mű­tét lefolyásával kapcso­latban. Kézenfekvő tehát, hogy a narkózisban felfogott üze­netek - különösen, ha lénye­ges információról van szó - tartósan gyökeret vernek a tudatalattiban és befolyást gyakorolhatnak a beteg to­vábbi életére. Ebből követke­zik, hogy az orvosoknak ajánlatos tartózkodniuk a műtőben a betegség lefo­lyását és gyógyulási esélye­ket illető pesszimista meg­nyilvánulásoktól. A páciens tápláltsági állapotára vonat­kozó cinikus megjegyzések sem járulnak hozzá a beteg kedvező lelki beállítottságá­nak kialakításához. Az orvosok értékelik a fel­fedezésben rejlő lehetősége­ket is: máris azt fontolgatják, nem lehetne-e a beteg tudat­alattiját fejhallgatón történő zenebejátszással a sebész­zsargontól és a nem éppen kellemes műtéti zajoktól megkímélni. Rotterdamban pedig az irányított szuggesz- tiót az operáció utáni gyor­sabb felépülés szolgálatába kívánják állítani. (DIE PRESSE) Diszkrimináció a filmvilágban Lehetséges, hogy Sylvester Stallone valóban négyszer annyit ér, mint Meryl Streep? Az átlagos mozilátogató aligha ért ezzel egyet, Hollywood viszont annál inkább. A menő filmszí­nészek fizetése fantasztikusan megugrott az elmúlt néhány évben, köztük Stalloneé, aki 20 millió dollárt kap a következő Rocky (V) forgatókönyvének megírásáért és a főszerep eljátszásáért. Bár a hölgyek sem nyomorognak, mégis lénye­gesen alulmaradnak. A pénzügyekre vonatkozóan ugyan elég nehéz pontos adatokat beszerezni, egyesek azért tudni vélik, hogy a legjobban fizetett színésznő Barbara Streisand, aki 6 millió dollárt kap filmenként. Streisand, akinek az 1983-ban készült Yentl óta nem volt hasonló sikere, azzal igyekszik ezt ellensúlyozni, hogy filmjeit maga rendezi, játssza, sőt, egyben ő a producer is. Streep és Jane Fonda maguk 5 millió dollárjával mögötte kullognak. Mindent egybevetve, a nők a Filmszínészek Egyesületében (SAG) átlag 8,895 dollárt keresnek évente, azaz 38 %-kal kevesebbet, mint a férfiak. (Az átlagban beleértendők a reklámokban és az ipari oktatófil­mekben szerzett jövedelmek is.) Timothy Blake, a SAG női bizottságának elnöke szerint az akció- és a kalandfilmek nem sok alkalmat kínálnak a nőknek. A férfiorientált filmek tényleg óriási összegeket hoztak a kasszába a nyáron, de a női sztárokra sem panaszkodhatnak a stúdiók. Átlagban Cher utolsó öt filmje egyenként 48 millió dollárt hozott, Stallone 40 milliójával szemben. Néhány jól menő színésznő kezd ugyan­azért a munkáért ugyannyit követelni. Sigourney Weaver pedig öldöklő csatát vívott azért, hogy férfihoz méltó fizetést kapjon az Aliens III. című, készülő sci-fi akciófilm főszerepé­ért. Weaver állítólag 4 millió dollárt kap majd, plusz a profit egy bizonyos százalékát. Jól fizetett színészek: (millió dollár) Jack Nicholson 11 Eddie Murphy 10 Arnold Schwarzenegger - 10 Tom Cruise 8 Mel Gibson 7 Bruce Willis 7 Jól fizetett színésznők: (millió dollár) Jane Foda 5 Meryl Streep 5 Sigourney Weaver 4 Sally Field 3 Michelle Fteiffer 3 Kim Basinger 2 (FORTUNE) * Parkolás — gombnyomásra

Next

/
Thumbnails
Contents