Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-26 / 43. szám
D tíasámap 18-án kiadott 11-es számú törvénye mindent állami tulajdonba vett, nemzeti parknak minősítette a Magas-Tátrát, de az utána következő negyven évben odajutottunk, hogy feltehetjük a hamleti kérdést... Megint szólnék, de nem enged.- Javaslat van sokféle. Egyelőre azonban csak ott tartunk, hogy örülünk, ha rendszeresen összegyűjtik a szemetet, ha elismerik a motoros, az autós közlekedés korlátozásának jogosságát. Az első turista menedékházat 1793-ban építettük. Jó lenne, ha három év múlva, a jubileumi évfordulón megünepelhet- nénk az itteni turizmus újjászületését... Mindjárt meg is kérdem, tudják-e, hogy a hegység 35 völgyében' látható a jégkorszakbeli képződmény, az úgy ne-, vezeti relíf? Tudják-e, hogy a mi hegységünk növényvilága öt éghajlati csoportba osztható, és itt több mint 13 000 növényfaj él? És tudják-e, hogy milyen az esős, a havas, a napsütéses, a ködös hegyormok látványa? És onnan, a csúcsokról letekintve milyen is ez a táj...? x • Közbeszólás, vita helyett inkább indulunk is már, hogy látva lássuk. Hajdú András A terület nagysága 3JJ®mintegy Magas-Tatra. Az teleoülése turistakozpont, SSi£ Ää • —•nyári idío,ben akciója utáni heten áin^ituk: csak a vasú*v°n“ 3 kfMénn tankét szemétrakást, öt ócska, kidobott tűzhelyet láttunk. El is szomorodtunk... Most mintha tisztább, rendezettebb lenne a Tátra. Ez az első, szokatlan élmény. A másik, hogy az építőket, az építőmunkásokat, pontosabban: a hiányukat emlegetik, pedig még érvényes a 44/1978-as számú törvény építési tilalma, melyet „a nyugalom, a rend, a tiszta környezet megóvása érdekében“ rendeltek el. Csak hát erről az indoklásról egészen más a tátra- lomnici Slovan Szálló főnökének a véleménye: „A nyugalmat, a társadalmi nyugalmat igencsak szerették volna megőrizni, de arra nem gondoltak, hogy ahhoz a kőművesek munkája is kell, ha nincs tetőterasz, nincs garázs. “ És állítja, harminc építészért, ha nem lennének nevezetesek, akkor is szívesen küldene harminc taxit. Történt ugyanis, még 1917- ben, hogy dr. Szontágh Miklós, az újtátrafüredi szanatórium modernizálását svájci, davosi mintára kívánta kiviteleztetni, s táviratot kapott Pozsonyból: STOP • HARMINC ÉPÍTÉSZ MEGY • STOP • KOCSIT KÜLDJENEK • STOP. Másnap a poprádi vasútállomáson harminc fiákeres várta Harminc Mihály mérnököt, a-neves építészt. Furcsa, azóta sokszor elmesélt eset volt ez, de tény, hogy dr. Szontágh Miklós mind a harminc fiákerest kifizette, és „Harminc mérnök“ irányításával hamarosan el is készült a szanatórium légkondicionáló berendezése. x — Akkor természetes volt a davosi színvonalú vendéglátás és gyógykezelés — magyarázza Ivan Bohus történész," a TA- NAP, a Tátrai Nemzeti Park múzeumának munkatársa —, mert szó szerint értendő, hogy az idősebb dr. Szontágh Miklós, az előbb említett orvos apja, aki 1873-ban telepedett le nálunk, mint fürdőhelyként tette világhírűvé a Magas-Tátrát. Egy évszázaddal korábban, 1764-ban Kreysel Zsigmond János kézsmárki orvos tanulmányában megírta ugyan, hogy „gyógyvizű mind a három tátrai forrás“, de ügyet se vetettek rá. Később, a források vizének elemzése után Kitaibel Pál is felhívta a figyelmet: hőfokuk állandó, 8,75 °C, és a források télen sem fagynak be. Nem sokat törődtek vele. Csáky István gróf, az itteni vadászterület gazdája filagóriát építtetett a források fölé, és dicsekedett: Ilyen jó vizet máshol nem ihatsz. Még ez sem számított.- A mi orvosunk viszont rátalált a lényegre - folytatja magyarázatát. Itt komplex módon minden gyógyít: a víz, a levegő, a táj szépsége és rendkívülisége, az orvosi kezelés, meg a kifogástalan vendéglátás. És erre a programra ő, meg a fia, rátette az életét, minden pénzét. Basedo- wot, tüdőbajt gyógyítottak, külföldi folyóiratokba tanulmányokat, cikkeket írtak, szanatóriumokat építettek. Egyszerre, egyidejűleg. Például, a fiatalabb szervezte meg, és éppen száz évvel ezelőtt, az első téli gyógykezelési szezont is... Tessék, olvassa...! A Zipser Bote, vagyis a Sze- pes Hírnöke újság korabeli tudósítása hírül adja: az október 1-jén kezdődött, első szezonban, bár az ellátás díja 60 aranykorona volt egy hónapra, a szanatóriumban 475 beteg keresett és talált gyógyulást. + Ma a tátrai szanatóriumokban egyszerre, egyidejűleg 2658 ágy selők inditáványára az üdülőnek, mely egykor a Szepesi Ház nevet viselte, a Volga Szálló nevet adták. Megkérem hát, hogy a Magas- Tátra múltjának és jelenének kiváló ismerőjeként, az okulásunkra, próbáljon néhány adatot, jellemző tényt párhuzamba állítani. Tetszik neki az ötlet, és hozzá is kezd:- A múzeumban megtekintheti, hogy miféle népművészeti emléktárgyakat készítettek itt, miután 1889-ben 2000 koronás, persze aranykoronás tőkével megalapították a Tátraaljai Háziipari Egyesület részvénytársaságot, azután megtekintheti a mai ajándékboltokban látható giccsparádét. Szólni szeretnék, de leint.- Tény, hogy a múlt században, 1873-ban alapított Magyar- országi Kárpátegyesület tevékenysége nyomán fedezték fel a Magas-Tátrát a turisták, a gyógyulni vágyók, és az alapítást követő negyven évben történt is egy és más a vendégek, meg az itt élők javára. A Szlovák Nemzeti Tanács 1948. december szolgál a tüdő- és légzőszervi bántalmakkal érkezőknek. Ami pedig a téli sportokat, mondjuk a síelést illeti: elsőként 1865-ben a Norvégiából hazatelepült emigráns honvédtiszt-gyógysze- rész, Comidesz Károly, mint különleges sporteszközt mutatta be a magával hozott sítalpakat, viszont a Csorba-tó melletti síugrósáncon 1970-ben világbajnokságot rendeztek, és ma már a Magas-Tátrában nyolc kisebb- nagyobb sánc tizenkét felvonó üzemel telente. És az Interhotel vállalat szállói (A-osztály csillaggal) az idén télen is 170-190 ezer vendéget várnak. — Nem tetszenek nekem az ilyen, bár valós, de sietősen elő- ráncigált, és feltétlenül csak a változást, a mennyiségi növekedést bizonyító adatok, vélekedik a legnagyobb közigazgatási terület egyik vezetője, Milan Marencák mérnök, a fürdővárosnak nyilvánított Új-Tátrafü- red nemzeti bizottságának tanácsnoka. - Miként az sem tetszik, hogy senki sem kérte, vagy kívánta, de ügybuzgó tisztségviKopa-hágó, tengerszint felett 1749 méter magasan Csorba-tó, Hotel Patria 1990. X. 26. A felvételeket Hajdú Endre készítette
