Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-10-19 / 42. szám

ÚBUJBSBfl

21

1

990. X. 19.

Hány gyümölcsfát ültessünk?

V\\\W

zAldségesk^rt

•\\\ \VC\^N píI5| «

._V^V^ZN/^ZX_ t Bzaaoca . . \\ ^

k\\VWSl

A kerttulajdonosok többsége kedvtelésből, illetve önellátási céllal kertészkedik. Ebből következik, hogy főleg a legfeljebb 4 áras kerttelepi kiskerteket úgy kell megtervezni, betelepíteni, hogy a nélkülözhetetlen zöldségféléken kívül kora tavasztól késő őszig gyümölcsfélékből is elegendő kerüljön a család asztalára.

Mennyi fát és bokrot telepítsünk? Tervezéskor abból kell kiindulni, hogy személyenként legalább évi 75-80 kg gyümölcsöt kellene fogyasztanunk (a statisztika szerint 64,4 kg-os átlaggal Csehszlovákia 1988-ban a 14. helyet foglalta el Európában). Vagyis egy négytagú család számára legalább300 kg gyümölcsöt kell termelnünk. Az ésszerű táplálkozás elveiből kiinduló előrejelzés azzal számol, hogy a fogyasztás struktúrája a következőképpen alakul: 50% almáster- mésú, 35% csonthéjas, 15% bogyós. Vagyis az önellátásra beállított kertben mintegy 150 kg almát, körtét és birset, összesen 105 kg őszi- és kajszibarackot, meggyet, cseresznyét, szilvát és ringlót, valamint 45 kg ribiszkét, egrest, málnát, továbbá tüskét- len szedret és riszmétét kellene megtermelnünk minden évben. Természetesen nem szabadna megfeledkezni a szamócáról sem, sőt a mogyoró, naspolya, homoktövis vagy kivi is helyet kaphat a kertben.

Ezekből kiindulva, és a tervezhető hozamot figyelembe véve, a telepítési tervnek a következőképpen kellene összeállnia:

Gyümölcsfaj

Javasolt

db

Terv.

hozam

(kg)

összterm.

(kg)

Fai

Korai

ameaoszt

Középkorai

ás

___

Ké

sei

Alma

4

25

100

1

1

2

Körte

2

25

501

1

Őszibarack

4

10

40

1

2

1

Kajszi

1

20

201Meggy

1

10

101

Cseresznye

1

10

101Szilva

1

20

201

Ringló

1

10

101

Ribiszke

5

3

153

2

Egres

2

3

61

1

Málna

10

2

205

5

Tüskétlen sz.

1

5

51összesen

33301

2

16

15

Ha elfogadjuk ezt a tervet, akkor kertünkben összesen 15 gyümölcsfának és 18 cserjének kell helyet találnunk. A feladat megoldásának egyik lehetséges

módját a mellékelt rajz szemlélteti.

Legközelebb a telepítésre javasolható fajtákról szólunk.

Belucz János mérnök

Ládában, rekeszben, polcon

Az alma téli tárolására jól szellőztethető, száraz helyiséget válasz- szunk, amelyben a hőmérséklet még télen sem süllyed fagypont alá. Legmegfelelőbb a meszelt falú helyiség. Ha a padlója földes, ajánlatos benne évente friss homokréteget elteríteni. Padlózott tároló esetén célszerű a mésztejes locsolás.

Kén égetésével a tároló levegőjét is fertőtleníteni kell. Ehhez 100 köbméter légtérre számítva 5 dkg darabos kénre, vagy ennek megfelelő mennyiségű kénszeletre van szükség. Egy nap múltán alaposan szellőztessük ki a helyiséget, s már kezdhetjük is a betárolást.

Leggyakrabban ládákban, rekeszekben tárolják a gyümölcsöt. Ezeket a segédeszközöket szintén célszerű fertőtleníteni, például 2 százalékos szódaoldattal. A napon történő szárítás szintén egyfajta fertőtlenítés. Aki polcokon tárolja az almát, mossa le a polcokat, cserélje ki a polcok papírborítását.

Soha ne rakjunk sok gyümölcsöt a ládákba, a polcokon pedig csupán egy sorban és úgy rakjuk szét az almát, hogy ne érjenek egymáshoz a gyümölcsök. így kisebb a fertőzés terjedésének veszélye, könnyebb a válogatás.

Fontos alapelv, hogy az almát ne tároljuk együtt más terményekkel (burgonya, zöldségfélék), mert a gyümölcs átveszi az illatukat. Nagyobb helyiségben célszerű ventillátort felszerelni, hogy könnyebben szabályozhassuk a hőmérsékletet. Száraz pincében időnként ajánlatos meglocsolni vízzel a padlót, hogy elejét vegyük a fonnya- dásnak. A levegő páratartalmát felfüggesztett, vízzel teli edénybe lógatott vászondarabbal, zsákkal stb. is növelhetjük. (km)

/''k. -ümölcsszüret végeztével vágjuk le a fák VJIy elszáradt, beteg vagy sérült ágait, majd trágyázzuk meg és ássuk fel az ültetvény talaját. Az alma- és körteültetvényben szerves trágyát három- évenként kell adni, mégpedig a kortól függően 15-30 kilogrammot egy-egy fának. A kálium- és fosztortar- talmú műtrágyát - a csomagoláson feltüntetett, aiánSzüret után tápanyagpótlás

lőtt mennyiségben - a komposzttal vagy istállótrágyával együtt dolgozhatjuk be a talajba. Fenntartó talajmeszezésre 3-4 évenként (semleges kémhatású talajokon 6-8 évenként) kell gondolni, de soha ne a szerves trágyázás évében meszezzük a talajt. Átlagos feltételek között őrölt mészkövet, kötött talajokon égetett meszet használjunk.

Ugyancsak 3-4 évenként kell szerves trágyázni a csonthéjasok talaját. Az éppen csak termőre fordult ültetvényben 3, az idősebb telepítésű kertben 5 kg komposztot vagy érett istállótrágyát számítsunk egy négyzetméterre. Ne a törzs közelében, inkább a sorközökben dolgozzuk be a trágyát, hogy a gyökerek közelébe kerüljenek és nagyobb veszteség nélkül hasznosuljanak a felvehető tápanyagok. A szerves trágyával egyszerre áshatjuk be a Cerei itet és a kálium-, illetve foszfortartalmú műtrágyákat, meszezni viszont a következő év őszén célszerű. A cseresznyén, meggyen és szilván kívül az őszi- és kajszibarack is igényli a fenntartó meszezést, de ezeknél feltétlenül a laboratóriumi talajvizsgálat eredményeiből kell kiindulni. Előfordulhat ugyanis - főleg az őszibaracknál -, hogy túlmeszezés esetén vashiány lép fel, ami a levelek sárgulásához vezet. Ha már bekövetkezett a hiánybetegség, ősszel a műtrágyákkal együtt Chlorofént is adagoljunk a fáknak, nagyságtól és kortól függően 60-1000 grammot faegységenként.

Előfordulhat, hogy feltétlenül a szerves trágyázás évében kell meszeznünk a talajt. Ilyenkor legalább 2-3 héttel az istállótrágya bedolgozása után juttassuk ki a meszet, amely különben kiszorítaná az istállótrágyából a nitrogént, s az elillanna a légkörbe. Ugyanígy a foszfortartalmú műtrágyákkal együtt sem tanácsos meszet juttatni a talajba.

Rendszeres mészellátást kíván például a diófa, ezért kétévenként meszezni kell a földjét, négyzet- méterenként 3-4 kg égetett meszet számítva. Istállótrágyát négyévenként, foszfor- és kálimútrágyát minden ősszel kell juttatni a talajba. Jobban hasznosulnak a tápanyagok, ha a diófa esetében 10 százalékos oldatot készítünk a műtrágyákból és azt a koronacsurgóban készített, 50 cm mély barázdába öntjük. A szintén héjas mandula beéri a négyévenkénti meszezéssel, és szerves trágyából is csak fele annyit kíván, mint a diófa: négyzetméterenként 2 kilogrammot. (Záhradkár)

Drágább, de jobb az oltvány

Kötött talajú kertbe csak oltvány- szólót szabad ültetni, mert különben a szőlőgyökértetú (filoxéra) rövid időn belül az egész ültetvényt kipusztíthatja. Homoktalajon is csak ott él meg a sajátgyökerű szóló, ahol nincs a homok alatt a filoxéra szaporodásának kedvező kötött, agyagos talajréteg. Az utóbbi évek tapasztalatai arra utalnak, hogy homokon is ajánlatosabb oltványt ültetni, mert lényegesen nagyobb termést ad.

Telepíteni az erős fagyok beálltáig lehet. Az oltványt vagy gyökeres vesszőt elültetésig hűvös, nem túl száraz pincében, nyirkos homokban, vagy a szabadban elvermelve tároljuk. Ültetés előtt egy-két napra az ültetöanyagot állítsuk vízbe. A harmatgyökereket tóból távolítsuk el, a talpgyökereket kurtítsuk be 10-12

1

>o

§

'0

I

í

cm-re, a fölötte lévő szárcsomón az oldalgyökereket 1-2 cm-re vágjuk vissza, a többi oldalgyökeret távolítsuk el. A vesszőket ne bántsuk, csak tavasszal kell őket 2 rügyre visszavágni.

Akkora ültetögödröt készítsünk, hogy a gyökereket szépen elrendezhessük, a ráoltott nemes pedig 2-3 cm-rel a föld felszíne fölött legyen. A kitermelt földet fokozatosan, gondos tömörítéssel lapátoljuk vissza, majd az oltvány fölé emeljünk kisebb földhalmot, ami az alsó 2-3 rügyet megóvja a téli és tavaszi fagytól, illetve a kiszáradástól. Célszerű a karót is még ültetéskor beverni, nehogy később kárt tegyünk a gyökerekben. Jót tesz, ha minden tökét beöntünk két vagy három kanna vízzel, (szf)

Béltartalmánál fogva az alma elsősorban a vérszegénységtől szenvedőknek, valamint az idegesebb típusú embereknek ajánlható, de például bélhurut ellen is hatásos. A gyümölcs jelentős mennyiségű alma- és citromsavat, továbbá pektint, cukrot, C-vitamint, vasat és foszfort tartalmaz. Az almaié jót tesz a köhögésnél, segít az emésztési zavarok megelőzésében, illetve megszüntetésében. Lefekvés előtt érdemes elfogyasztani egy almát, nyugodtabb lesz az éjszakánk.

Egyik legszebben virágzó dísznövényünk a rhododendron. Ott díszlik igazán szépen, ahol párás a levegő és savanyú kémhatású a talaj. Sem a meszes talajt, sem a meszet tartalmazó öntözővizet nem túri. Széltől védett, árnyas helyre, üde, humuszban gazdag, félérett darabos lombfölddel vagy fenyötü-lombfölddel kevert talajba célszerű ültetni. Néhány évig nagyobb, földbe süllyesztett edényben is megél.

Érdemes kipróbálni

így működik a sárgarépa, illetve a zeller és a cékla szívógyökereinek elvágására szerkesztett, speciális kultivátor (Biokultúra)

A nyugatnémet Manss házaspár (Hohenrode-Ransbach) 1981 -ben tért át a biokertészkedésre. Több társukhoz hasonlóan sárgarépát, céklát, zellert és egyéb zöldségféléket termelnek az ivólevek készítésére szakosodott, közeli feldolgozó üzem részére. Mivel egyre szigorúbban ellenőrzik az alapanyag nitráttartalmát, a termelőknek új módszereket kellett keresniük, hogy eladhassák termésüket. A Manss házaspár nemrég ötletes megoldást talált a gyökérzöldség nitráttartalmának csökkentésére.

Gépesítették a betakarítást, s mivel a kombájn egy menetben ássa ki, szedi fel és lombtalanítja a gyökereket, a nitráttartalom az utolsó percig növekedhet a termesben. Mint tudjuk, az egészségre káros nitrát zöme a répatest belsejében, a szállító edénynyalábokban halmozódik fel, innen jut el a levelekbe, ahol folyamatosan elbomlik. Mivel éjszaka az asz- szimiláció szünetel, a legtöbb nitrát hajnalra halmozódik fel

a répában és csak a déli órákra alakul át. Túltrágyázott talajon a növény a szükségesnél több nitrátot vesz fel, s a többlet fokozatosan lerakódik.

Ebből a tapasztalatból kiindulva, Manssék kidolgoztak egy új eljárást, melynek segítségével minimumra csökkenthető a gyökérzöldség nitráttartalma. Eljárásuk lényege, hogy legalább 5 órával a betakarítás előtt elvágják a növény szívógyökereit, s ezzel véget vetnek az újabb nitrátfelvételnek, miközben a lomb tovább asz- szimilál és fokozatosan átalakítja a répatestben felhalmozódott nitrátot. Korán reggel speciális ún. lúdtalpas kultivátorral „alávágják“ a sorokat, majd délután kezdik a betakarítást.

Tapasztalataikat a házikertben is hasznosítani lehet. Akár úgy, hogy a kistraktor- hoz készítünk speciális kulti- vátort, akár úgy, hogy megfelelően vezetett ásóval vágjuk át a gyökérzöldség szívógyökereit röviddel a termés betakarítása előtt. (ká)