Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-10-05 / 40. szám

BOKROS IMRE, A PRIEMSTAV LEVICE ERŐEMELŐ-CSAPATÁNAK TAGJA szerző felvétele) Bokros Imre a Lévai járásban lévő Nagygyöröd község lakosa. Nős, családi háza, kertje, 22 esztendős fia és 16 éves lánya van. A járási útfelügyelőség alkalmazottja, életében mindig fizikai munkát végzett. 1939. január 10-én született, tehát túl van az ötvenen, de alakját, kondícióját és életkedvéta tinédzserek is megirigyelhet­nék. Kedvtelése miatt a maga módján csodabogárnak számít, főleg faluhelyen, ahol mindenki mindenkit ismer, és a hagyomá­nyos életmód, a korhoz „illő" foglalatosság kötelezőbb érvé­nyű, mint mondjuk egy városi lakótelepen. Jómagam, egy erőemelő-ver- senyen ismerkedtem meg vele, a Szlovák Kupa pöstyéni záró­fordulóján, ahol a Priemstav Le- vice csapatának tagjaként az egyéni értékelésben, a 82,5 kg- os súlycsoportban a középme­zőnyben végzett. Olyan korú versenyzőket is megelőzve, akik a fiai lehetnének. (Az erőeme­BOKROS IMRE ötven fölött is a fiatalokkal (és önmagával) versenyez lés, angolul: power lifting, szlo­vákul kulturisticky silovy trojboj - nálunk még mindig aránylag kevéssé ismert sportág. Szabá­lyaiban igen hasonlít a hagyo­mányos súlyemeléshez, ver­senyszámai azonban teljesen eltérőek: guggolás vállon tartott súlyzóval, fekvenyomás pádon és felhúzás. Hazánkban és nemzetközi viszonylatban is egyre népszerűbb...) A lévai szakosztály edzőjétől, Ivan Simonovictól megtudtam, hogy Imre - akit versenyzőtársai és a sportág szurkolói ország­szerte csak „Dedónak“ becéz­nek - eddigi egyéni csúcsai a guggolásban 207,5 kg, a nyo­másban 135, a felhúzásban pe­dig 230 kg! Érthetően kíváncsi lettem erre az érdekes emberre, hobbijának mozgatórúgóira. „Ismerlek“ - szögezte le ne­mes egyszerűséggel Imre, mi­után bemutatkoztam; és nála némileg fiatalabb lévén, ő java­solta a tegeződést. „Olvasom a cikkeidet. Tudod pajtás, az úgy volt, hogy világéletemben csodáltam az erős embereket, magam is szerettem volna azzá válni, .és olyan sportot űzni, amely az egyéni erő és akarat elé állít tükröt. De hát faluhe­lyen, ismered milyen a helyzet, általában csupán a futball jelenti az egyetlen sportolási lehetősé­get. Talán azért is tart ilyen so­káig bűvöletében a súlyzó, mert későn jutottam hozzá... “ Aztán aprólékosan elmondta: 20 esztendős korában kezdett el birkózni Privigyén, ahová bá­nyásznak került. Később Svitben végzett kemény fizikai munkát, és ott koptatta tovább szabadide­jében a birkózószőnyeget is. Né­hány érmet szerezve a kerületi bajnokságon. Amikor aztán a het­venes évek elején hazatért Dél- Szlovákiába, hasonló lehetőség nem lévén, házának egyik szobá­jában erősítőtermet rendezett be. Léván, ahol a nagymalomban fűtőként dolgozott, abban az időben szervezte Karol Laskai az első erőemelő-szakosztályt. Délutánonként, hetente né­hányszor Imre is bejárt a fiatalok közé, s ahogy teljesítménye nö­vekedett, rábeszélték, próbál­kozzon meg ő is a ver­senyzéssel. „Emlékszem, még nyolcvan­egyben; negyvenkét évesen lép­tem először közönség elé, Ta- polcsányban, és az összetett­ben 510 kilót teljesítettem. Nem lettem az első, de utolsó sem. Azóta a kerületi bajnokságban egyéniben többször lettem ezüstérmes, Szlovákiában meg ötödik. Lassan nálunk is szapo­rodnak az öregfiúk erőemelő viadalai a saját korosztályom­ban még nyerni is szeretnék. De tudod, nem az érmekért csiná­lom ám. Élvezem az edzések és a versenyek hangulatát, s jó a társaság is. Szerény, rendes fiúk, s valamennyien színtiszta amatőrök. “ Társai szemlátomást büszkék a veteránra, aki a sport miatt azért nem hanyagolja el a kertjét és a szőlőjét sem. Verseny köz­ben külön buzdítják, utána nem hiányzik a némi jószándékú ug­ratás sem. Noszogatják, hogy meséljen különös rekordjairól. Az egyik ilyen „teljesítményé­vel“, amikor még 1968-ban az ótátrafüredi Grand Szállóban negyven tojásból készült rántot­tét fogyasztott el, szemlátomást nem szívesen kérkedik. (Ma ál­talában már csak tíz tojásból fogyasztja ezt az ételt, jegyzi meg.) Azt viszont tüzetesen elmeséli, miként tett meg a múlt év júliusá­ban négy nap alatt több mint 2000 kilométert kerékpáron. Célja, „hi­vatalosan“ a Csehországban ka­tonáskodó fiának meglátogatá­sa volt, ám mint gyanítható, egy sportember nem bújhat ki a bő­réből. Nyitrán, Nagyszombaton és a morva országrészen át Ta- chov, Pilzen, Prága, majd Tá­bor, Písek, Pelhrímov, Jihlava, stb. volt az útirány. Nenj, gyerek­játék. Beismeri, a végén már nagyon elege volt az egészből, de hát egy ilyen erőpróbát csak nem lehet feladni! Bokros Imre különös ember, az biztos. Sokan vannak ugyan köztünk, akik valamivel elütnek az átlagtól, és rendkívülit produ­kálnak. A sportban azonban az ő korában már valóban ritkán találkozni valami hasonlóval. Ki tudja, mire vihette volna, ha ide­jekorán és megfelelő körülmé­nyek között hódolhatott volna szenvedélyének... Major Lajos F öldi Imre neve fogalom a súlyemelőberkekben. Ez az apró termetű magyar sportoló öt olimpián indult, (Tokióban és Mexikóban ezüst-, Münchenben aranyérmet nyert) és számtalan világcsúcsot állított fel. Az utóbbi években különböző világversenyeken ismét megjelent a Földi név. A stafétabotot a hajdani sztártól 22 éves Csilla lánya vette át, aki pont akkor született, amikor édesapja a mexikói olimpián rajtolt. A csinos versenyzőnővel egy sikeres nemzetközi szereplés után Kassán készült az alábbi interjú. • Csilla, mi van az édesap­jával?- Tatabányán él. 52 éves, már nem dolgozik, nyugdíjba vonult. • Jó egészségnek örvend?- Sajnos, nem. Néhány hete hagyta el a kórházat. Gyomorfe­kélye van. Már úgy volt, hogy megműtik, de végül erre nem került sor. Viszont szigorú diétá­ra fogták. • Ö avatta be lányát a súly­emelés titkaiba?- Igen. E férfias sportággal 18. születésnapom előtt ismerked­tem meg igazán. Az ismeretség­ből hamarosan „szerelem“ lett. • Édesapja nem ellenezte akkori elhatározását?- Eleinte nem lelkesedett, hogy nyomdokaiba akarok lépni. Én viszont meggyőztem: ré­szemről ez nem szeszély, így vé- gülis beadta a derekát, sőt, min­dennemű segítséget megadott. • Gondol rá a versenyek alatt?- Noha nem kísér el a verse­nyekre, gondolatban mindig vele vagyok. Az utóbbi időben sokat foglalkoztat egészségi állapota. A múltban sohasem betegeske­dett, s most nehéz megszokni a gondolatot, hogy e téren válto­zott a helyzet. • A versenyeken tudják, ki­nek a lánya?- Természetesen. És beval­lom, ez nagyon jólesik. Általában kedves emberekkel találkozom, akik mindenben segítségemre vannak. • A legalacsonyabb súly­csoportban, a 44 kilogrammo­sok kategóriájában versenyez. Előfordul, hogy túllépi a súlyhatárt?- Elég gyakran. Általában két- három kilótól kell megszabadul­nom, ami nem egy kellemes pro­cedúra. Fogyókúrázás közben ugyanis fázom. Brrr... • Megér a sport ennyi „ön­kínzást“?- Az eredményeim bizonyít­ják, hogy igen. A múlt évi man­chesteri Európa-bajnokságon szakításban, lökésben és az összetettben is aranyérmet nyer­tem. Az Európa-bajnoki címet az idén Santa Cruzban is meg­védtem. • Részt vett a szarajevói világbajnokságon?- Igen, de csak az 5. helyet tudtam megszerezni, pedig do­bogós reményekkel indultam. A számítógép üzemzavara miatt csak hosszabb szünet után kezdhetten a versenyzést, s a kényszerpihenő eléggé meg­zavart. Mikor végre „szóhoz ju­tottam“, mintha elszállt volna az erőm. • Többre is képesnek tartja magát, mint amit eddig elért?- Szakításban 60 kilóra, lö­késben 77,5 kg-ra tartom ma­gam képesnek. • Hogy érzi magát emelés közben?- Egész jól. Verseny alatt semmim sem fáj, de utána na­gyon összehúzódik a gyomrom. Ezért a küzdelmek és edzések után jóformán alig vacsorázom. Három kanál leves, három liter­nek tűnik. Másnap csak könnyű ételeket reggelizem. • Mikor ehet sokat?- Ha nem edzem teljes inten­zitással. Akkor fél óránként szok­tam enni. Ez viszont azt jelenti, túllépem a súlyhatárt, és fo­gyasztanom kell. • Mindig a legalacsonyabb súlycsoportban rajtol?- Indultam már 48 kilogram­mosok között is. Ebben a kate­góriában úgy tudom, Európa- csúcstartó vagyok. • Melyik klubnak a tagja?- Legújabban a BKV színei­ben versenyzem, ugyanott, ahol a férjem. • Szintén súlyemelő?- Igen. Buda Attilának hívják. Másfél éves ismeretség után há­zasodtunk össze. Férjem indult a szöuli olimpián, ahol a 90 kilo­grammosok mezőnyében 5. lett. • Hogy fogadja az ön ered­ményeit?- A sikerek után megdicsér, és mindig egy nagy puszi a ju­talom. • Hogyan ítélik meg sikereit kollégái?- Hivatásos, vagyis profi súly­emelő vagyok. • Mit jelent ez a gyakor­latban?- Indulni azokon a rendezvé­nyeken, melyekre klubom vagy a szövetség kiküld. • Jól keres?- Bevételem az eredményes­ségtől függ. Annyit keresek, hogy semmiben sem szenvedek hiányt. Mindent megvehetek, amit megkívánok. • Felér fizetése, mondjuk egy miniszterével?- Nem. • Meddig kíván verse­nyezni?- Egészen 1996-ig. Akkor ugyanis már a női súlyemelés is olimpiai sportág lesz. • Mit tervez pályafutása be­fejezése után?- Talán magánvállalkozásba kezdek. Szívesen nyitnék egy testépítőszalont. • Gyerek?- Egyetlen gyermekre vá­gyom, egy kislányra? • Gondolja, hogy az nehe­zebb lesz, mint 75 kilót emelni?- Biztosan. Bevallom, félek a szüléstől, de gondolom, min­den nő így van vele. • Nem fél a súlyemelés esetleges káros hatásától?- Testem már hozzászokott a megerőltetéshez. Ha két hétig nem edzem, már hiányzik. Re­mélem, a túlzott megterhelés nem látszik meg rajtam. Idős koromban is jól szeretnék kinéz­ni. Külsőmre sok gondot fordítok. Szeretem a tisztaságot és min­dent, ami szép. Imádom a kelle­mes illatú szépítőszereket. Attila gyakran megajándékoz velük. (m-m) Csilla, a profi i/asárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József: @ 210/4453 Főszerkesztői titkárság « 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/4460 és Zsilka László: S 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: @ 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovióova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 550-18, sportrovat: ® 506-39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovióova 25, a 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprlnt, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovlóova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. ® 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovióova 25,17. emelet, a 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaóe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents