Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-21 / 38. szám

ŐBUJ&SBfl ■-------------------------------------------------------­­A _ eperjesi kollégium /ÍZ több mint szátöt- ven éves fennállása alatt szá­mos híres magyar politikus, . író, költő, tudós és művész ; egykori iskolája volt. Tanít­ványai közé tartozott többek között Pulszky Ferenc, Gre- ; guss Ágost, Vahot Imre és Vachott Sándor, Irányi Dá­niel, Merényi Frigyes, Roch- litz Gyula és mások, a ma­gyar történelem kiváló sze­mélyiségei. Közülük is a leg-. jelentősebb a két nagy sza­badságharcos, Thököly Imre és Kossuth Lajos alakja. An­nak ellenére, hogy csak né­hány évet töltöttek el itt, éle­tükben a kollégiumnak fon­tos szerepe volt s mindketten gyakran és szívesen emle­gették. A Habsburg-ellenes kuruckori nagy felkelés vezére, Thököly Imre 1668 és 1670 között tanult Eperjesen. 1668. január 22-én lépte át először a város kapuit, tízéves gyerekként. Az ünnepé­lyes fogadtatás után a kollégium diákjává fogadták, és a harma­dik, grammatikai osztályba (Classis Grammatistarum) sorol­ták. A rektor, dr. Pomarius Sá­muel a grammatika tanárának, Szánthó Andrásnak a gondjaira bízta. Tanulmányai ideje alatt nagyon szorgalmas diáknak mu­tatkozott példásan vett részt a tanítási órákon, s az iskola legjobb tanulójaként értékelték. A rektor azt hangsúlyozta, hogy ezeket' az eredményeket nem a származása, hanem kizárólag szorgalma révén érte el. Az ifjú Thököly Imre gróf Eperjesen két iskolai színdarab főszereplőjeként is ismertté vált. Ezeket a drámákat, amelyeknek a szerzője Ladivér Illés, az iskola logikaprofesszora volt, nyilvá­nos előadásokon mutatták be az iskolaév ünnepélyes befejezése alkalmával. Az első előadás az Eleazar Constans (A szilárd hitű Eleazar) című darab bemutatója volt 1668 október 13-án. A má­sik dráma, amelyben szerepelt, a Papinianus Tetragonos (A de­rék Papinianus) egy év múlva, 1669. október 4-én került bemu­tatásra. Az előadások nyelve la­tin volt, s a színdarabhoz német, magyar és szlovák nyelvű kom­mentárt nyomtattak. Mind a két dráma a bibliából és a magyar történelemből merítette a témá­ját, s császárellenes hangvételé­vel az eperjesi polgárok körében nagy tetszést keltett. Figyelmre méltó, hogy Ladi­vér Illés mintha 'előre tudta vol­na, milyen jövő vár tanítványá­ra; a Papinianus Tatragonos cí­mű drámában Imre magyar ki­rály szerepét osztotta Thö- kölyre. 1670-ben politikai megfonto­lások miatt vissza kellett térnie apjához, s tanulmányait az erdé­lyi Nagyenyeden fejezte be. Az alig három év, amelyet Thököly Eperjesen töltött, nagy jelentőségű személyisége és né­zetei kialakulása szempontjából. Az itteni iskolai környezet, ahol nemcsak Magyarország külön­böző részeiből, de Közép-Euró- pa más országaiból származó ki­váló képességű tanárok oktat­1990. IX. 21. ■■■■■■■■ tak, jó hatással volt az inteligens és művelt ifjú fejlődésére. Egész élete folyamán szeretettel emle­gette és támogatta a kollégiu­mot. 1682-es eperjesi látogatása­kor a hatszáz holdnyi területű hegyaljai szőlőket és Rimaszom­bat fele jövedelmét adományoz­ta a kollégiumnak. Még ugya­nebben az évben visszahívta száműzetéséből egykori tanárát, Ladivér Illést, és a kollégium rektorává nevezte ki. Törökor­szági száműzetésében sem feled­kezett meg iskolájáról; végren­delete ötödik pontjában Rima­szombat és Gyöngyös jövedel­mét adományozta a kollé­giumnak. KOSSUTH LAJOS EPERJESEN Közel százötven évvel Thö­köly után tanult Eperjesen a ma­gyar nép másik nagy fia, az eljö­vendő államférfi, politikus és forradalmár Kossuth Lajos. A kollégiumba az 1816/17-es tanév elején érkezett, a sátoral­jaújhelyi iskola befejezése után. 1817-ben végezte a második, ré- torikai-poétikai osztályt és beso­rolást nyert a filozófiai-teológiai tanfolyam első évfolyamába. A második évet 1819-ben fejez­te be. Ezután a sárospataki kol­légiumban folytatta tanulmá­nyait. Mind a három évet kitűnő eredménnyel végezte. Mint ké­sőbbi emlékezéseiből kitűnik, tanárai közül a legnagyobb tisz­telettel irodalomtanára, Kar- lovszky Zsigmond, és különösen filozófia- és történelemtanára, az író Greguss Mihály iránt vi­seltetett, akihez magánórákra is járt, s egy ideig nála is lakott. Azon kívül, hogy eminens ta­nuló volt, az ifjú Kossuth (1816- bah, amikor tanulmányait kezd­te Eperjesen, még csak 16 éves volt) kiváló tehetségű szónok­ként is bemutatkozott. Már itt gyakorolhatta szónoki képessé­geit, amelyeket a későbbi évek­ben gyakran bizonyított lángoló hatású beszédeivel az országy- gyűlés, a kormány vagy a hon­védelmi bizottság ülésein. Taná­rainál átütő sikert aratott „A lélek halhatatlanságáról“ című szónoklata, amelyet 1819-ben, a záróvizsgán adott elő. Érde­kes, hogy már eperjesi tanulmá­nyai idején a politikát választot­ta jövendő életpályájának. Ugyancsak három évig volt a kollégium tanulója, de hogy ezt az időszakot mennyire érté­kelte, tanúsítják a következő sorai: Én is tanítványainak egyike vagyok; én is részt vettem az erkölcsi és tudományos nevelés­ben, melyet e tiszteletreméltó intézet nyújt hazám protestáns ifjúságának. Ezen intézet termei­ben, tanításának és történetének befolyása alatt vert lelkemben gyökeret ragaszkodásom őseim­nek vallásához, melyet alkal­mam volt tanúsítani a legválsá­gosabb körülmények közt. Ott virradóit fel lelkemben azon el­veknek világossága, melyek ve­zéreltek viharos életemben a ha­zám és felebarátim iránti köte­lességnek ösvényén, melyek ad­tak s meg vagyok győződve, hogy adni fognak halálom őrá-' jáig mind akaratot, mind elszánt­ságot és erőt feláldozni életemet s vagyonomat hazám eltörölhe- tetlen jogainak megvédésére és a polgári, nemzeti és vallássza­badság szolgálatában“. Jogi tanulmányai befejeztével Sárospatakon a huszas évek ele­jén ismét visszatért Eperjesre, ahol egy ideig a járásbíróságon és az ügyvédi irodában dolgo­zott mint gyakornok. Még egyszer, hosszú évek után, 1861-ben lépett be újra az eperjesi kollégium életébe. Ek­kor a távoli Genovában élt emig­rációban, ennek ellenére akkor segített a legjobban egykori is­kolájának, amikor erre talán a legnagyobb szüksége volt. Az 1848/49-es forradalom, és szabadságharc bukása után a bé­csi kormány az egész magyaror­szági iskolarendszert saját fenn­hatósága alá akarta rendelni. Ez az igyekezet a jelentős mérték­ben önálló evangélikus iskolá­kat, így az eperjesi kollégiumot is sújtotta. Az iskola sok mecé­nása emigrálni kényszerült, és amikor a császár elrendelte a pesti bank pénzének és érték­papírjainak az elégetését, az is­kola összes vagyonát elvesztet­te. A tanárok és az alkalmazot­tak fizetésére sem volt pénz. A kormány nem volt hajlandó támogatást adni, és az evangéli­kus egyházbanknak erre nem volt anyagi lehetősége. Pénzügyi ne­hézségek miatt meg kellett szün­tetni a filozófiai és a jogi kar működését, csak a gimnázium és a teológiai akadémia maradt meg. Ebben a kritikus helyzet­ben a kollégium vezetősége a külföldi, elsősorban az angliai és skóciai protestánsokhoz for­dult segítségért. Ekkor Kossuth kihasználta nemzetközi tekinté­lyét s levélben fordult Anglia és Skócia protestánsaihoz. Ebben vázolta a kollégium múltját, Ma­gyarország és *Közép-Európa műveltségéhez és kultúrájához való hozzájárulását, s megvilágí­totta jelenlegi katasztrofális helyzetét és ennek okait. Egyút­tal azt kérte, hogy akadályozzák meg ennek a hírneves iskolának a megszűnését, s részesítsék megfelelő támogatásban. Kossuth Lajos diákévei emlé­kére az itteni joghallgatók (Az Eperjesi Joghallgatók Testületé) 1900-ban a kollégium előcsarno­kában emléktáblát állíttatott, amely a mai napigjs itt látható. A zóta sok év telt el, a városban sok minden megváltozott, l \ megszűnt a kollégium is, s a mai Eperjes polgárai közül bizonyára kevesen tudják, hogy valaha itt élt történelmünk e két nagy alakja, sokak számára talán a nevük is ismeretlen. De a kollé­giumban töltött néhány évük az iskola legdicsőbb hagyományai közé tartozik, s egyben Eperjes városa múltját gazdagítja. Kónya Imre (A szerző reprodukciói) AZ EPERJESI KOLLÉGIUM A XVII-XVIII. SZÁZADBAN THÖKÖL Y IMRE FEJEDELEM KOSSUTH LAJOS EMLÉKTÁBLÁJA A KOLLÉGIUM ÉPÜLETÉBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents