Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-24 / 34. szám

Szerkeszti: Tallósi Béla Most megint arra buzdítunk benneteket, és parancsoljuk nektek, hogy a leggyorsabban siessetek mihozzánk. Az ellenség szemünk láttára több helyen lángba borítja országunkat. Csak rátok vá­runk még, s mihelyt megér­keztek, Isten segedelmével megütkö­zünk az ellenséggel. Sies­setek tehát a leggyorsabban. Kelt mohácsi táborunkban, 1526. augusztus 25-én. Lajos király saját kezével. Gyorsan, gyorsan, gyorsan. Úgy siessetek, hogy holnap hajnalban már itt legyetek, ha nem előbb.“ II. Lajos tehát már Mohácsnál várta augusztus 25-én a magyar csapatokat. Hiába. Annál inkább jöttek a törökök. A háromszoros túlerővel szem­ben Tömöri nehézlovas jobb- szárnya némi sikert ért el a ru- méliai lovasok ellen, de a bal­szárnyat az anatólai szpáhik visszaverték. A gyalogság szinte teljesen odaveszett, a janicsárok puskastüze mindenkit elpusztí­tott. A másfél-két óráig tartó üt­közetben több ezer harcos esett el, köztük a fővezér, Tömöri is. Szapolyai hadaival már nem ér­kezhetett az ütközet színhelyére. A menekülő király a megáradt Csele-patakba fulladt. Az ország király nélkül ma­radt. (A trónért Szapolyai és Habsburg Ferdinánd vetélkedik majd). Holttestét - Brodarics István szerémi püspök szerint- „fél mérföldnyire a Csele nevű falutól egy mély földszakadék­ban találták meg utóbb; ebben a szakadékban a Duna kiáradá­sa következtében akkor a ren­desnél nagyobb víz volt, ebbe fúlt bele lovastul együtt, úgy, amint volt, teljes fegyver­zetben .. 1526. augusztus 19-i mohácsi győzelme után II. Szulejmán szabadon rabolhatta az országot- Budáig ellenállásra nem talált. A török által meg nem szállt országrészek Mohács után rész­ben a Habsburgok, részben az erdélyi fejedelemség uralma alá kerültek. A megszállt rész a bu­dai pasa irányítása alatt a török birodalom része lett. Kovács Tiboi Gondolkodom, tehát... + ÉGI SZÁMTAN Odjátok meg az ábrán kijelölt feladatot! Vajon az égitesteket ábrázoló rajzok helyébe milyen számokat kell írnotok? Nos, melyik égitest mit ér? MEGFEJTÉS-------------------------­Az augusztus 10-i számunkban közölt felada­tok megfejtése: 40 tojás; Balázs. Nyertesek: Ren- czés Krisztina, Galánta; Kovács Szabolcs, Ri­maszombat; Doró Zoltán, Tornaija; Darnay Zsolt, Bős; Marosi Zoltán, Gúta. LABIRINTUS Melyik gyümölcsöt nem érheti el a süni? Miután az oszmán-törökök a 14. század közepén elfoglalták a Balkán-félsziget délkeleti ré­szét, a magyar királyság szinte állandóan harcban állt velük. A 15. század első felétől már közvetlenül Magyarországot ve­szélyeztették, Bulgária, Szerbia és Bizánc nem tudott ellenállni nekik. Néhány vereség után (várnai csata - 1444, rigómezei csata - 1448) 1456 nyarán Hu­nyadi János Nándorfehérvár (a mai Belgrád) alatt megállította talán egy Mátyás király zsoldos seregéhez hasonló haderő állít­hatta volna meg, de a magyar királynak - II. Lajosnak - ilyen serege nem volt. Hibaként róhat- juk fel a királynak, hogy börtönbe vetette a Szulejmán békeajánla­tát hozó török követet. Szulej­mán megsértődött, s 1522-ben bevette Orsovát, 1524-ben Szö­rény várát. A király az országon belül is ellenségekre talált: Szapolyai János erdélyi vajda a Dózsa­SZÉKELY BERTALAN: II. LAJOS HOLTTESTÉNEK MEGTALÁ­LÁSA (Júlia Ferletaková reprodukciója) II. Mehmed szultán hatalmas seregét. A törökök újabb támadásait a magyar-horvát határvidéken kialakított párhuzamos végvár­láncolat - 60-80 km távolságra lehetett egymástól a két várvonal - fél évszázadig távol tartotta az ország belsejétől. De 1521-ben Szulejmán szultán bevette Nán­dorfehérvárt, majd a többi vég­várat is. A török birodalom terü­lete meghaladta az egymillió négyzetkilométert.) A szultán se­rege Európa összes hadseregé­vel szembeszállhatott volna. Ma­gyarország nem számíthatott egyetlen szomszédjára sem. Ráadásul a nyugat-európai sere­geket a franciák és a Habsbur­gok közti vetélkedés foglalta le. A félelmes erejű török sereget parasztfelkelés leverése után nyíltan a trónra tört. Tömöri Pál kalocsai érsek és alsó-magyarországi főkapitány 1526 júliusában Péterváradnál még megállította pár hétre a Szávát átlépő török sereget, ami tehetővé tette, hogy a király parancsára összegyűljön mint­egy huszonötezer főnyi fegy­veres. II. Lajos ekkor már kétségbe­esett leveleket küldözött az or­szág főembereinek. Batthyány Ferenc horvát bán ezt a levelet vette kézhez a király követétől 1526. augusztus 25-én: ,,.... Ma már írtunk egyszer nektek, és kamarásunkat küldtük hozzátok azzal a ké­réssel, hogy siessetek mihoz­zánk. ELDURRAN? (Archív felvétel) w-'i——i—"—i—.................. BA RÁTUNK SZÁMÍTÓGÉP Adattárolás és-feldolgozás A számítógép fő feladata az adatfeldolgozás, melyet a gép központi egysége végez. Ahhoz azonban, hogy a feldolgozáshoz szükséges adatok és programok a számítógépbe kerülhessenek szükség van a beviteli egysé­gekre. Az adatfeldolgozás célja egy bizonyos eredmény elérése, melyet a kiviteli egységek segít­ségével kapunk meg. A ki- és beviteli egységeken kívül van­nak olyan egységek is, melyek a számítógéppel párbeszéd folytatását teszik lehetővé, ezért párbeszédes berendezéseknek nevezzük őket. Azokat az adato­kat, programokat, melyekre a ké­sőbbiekben szükségünk lehet tá­rakban őrizzük meg. A nagyobb érthetőség kedvéért rajzunkon a számítógép funkcionális egységeit ábrázoljuk.: A háttértárak a számítógép köz­ponti egységével kapcsolatban álló egységek, melyek teher­mentesítik az operatív tárat azoktól a programoktól és ada­toktól, amelyekre éppen nincs szükség. Legfontosabb adattá­rak: a mágneslemezes tár, mág­nesszalagos tár, hajlékony mág­neslemezes tár, kazettás mág­nesszalagos tár. A számítógé­pek „szívét“ a félvezetős tárak két alaptípusa alkotja: 1. ROM (Read Only Memory) csak olvasható tár, amelynek tartalmát a gyártó a vásárló kí­vánsága szerint az előállítás so­rán rögzíti. Áramkiamaradás esetén az információk nem vesz­nek el, de azok nem is változtat­hatók meg. A ROM-okban olyan információkat tárolunk, amelyek­re ismételten szükség van. A beviteli egységek segítsé­gével visszük be a számítógép­be azokat az információkat, amelyekre annak a feldolgozás­hoz szüksége van. Mindezek a berendezések közvetlenül, vagy pedig vezetékeken keresz­tül vannak a központi egységgel összekötve. A beviteli berende­zések közé tartozik: a képernyős terminál, a nyomtatós terminál, a lyukkártyaolvasó, a lyukszalag­olvasó, a mágnesírásolvasó, a jelölésérzékelő, a mágnesle­mezes tár, a mágnesszalagos tár, a hajlékony mágneslemezes tár (floppy-disk), a kazettás mág­nesszalagos tár, a beszédbevi­teli berendezés. Az adatfeldolgozás eredmé­nyeinek kiadására használatos berendezések választéka ugyanolyan, mint a beviteli be­rendezéseké. Vannak berende­zések, amelyek kizárólag kivitel­re alkalmasak, mint például a nyomtatók, rajzgépek (plotter), mikrofilmre kivivő berendezések, továbbá olyan berendezések, melyek más funkciók mellett az adatok kivitelére is alkalmasak, mint például a terminálok, mág­neslemezes, mágnesszalagos, hajlékony mágneslemezes és mágnesszalag-kazettás egysé­gek, amelyek által az adatok ki is vihetők. Az adattárolás az operatív-, illetve a háttértárakban történik. 2. RAM (Random Access Memo­ry) írható és olvasható tárak, amelyek tetszőlegesen sokszor írhatók és olvashatók, átmeneti­leg megőrzik az adatokat, infor­mációkat. Áramkimaradás vagy a számítógép kikapcsolása után az információk elvesznek. Az eddig említett berendezé­sek az adatok és programok be­vitelét, tárolását és kivitelét biz­tosították, a központi egység pe­dig az adatok feldolgozását vég­zi. A központi egység vagy CPU (Central Processing Unit) vezérli és ellenőrzi az adatfeldolgozó berendezés minden folyamatát. A számítógép központi egysége a következő részekből áll: vezér­lőegység, aritmetikai és logikai egység, operatív tár, be-, illetve kiviteli vezérlés. A vezérlőegy­ség vezérli és koordinálja azokat a tevékenységeket, amelyek a központi egységben lefolynak. Az aritmetikai és logikai egység végzi az összes számítási műve­letet. Az operatív tárban tároljuk a közvetlenül feldolgozásra ke­rülő adatokat és programokat. A be-, illetve kiviteli vezérlésnek az a feladata, hogy a szükséges kapcsolatokat a CPU és a perifé­riák között létrehozza, és az adat­átvitelt végrehajtsa. Két hét múlva megtudhatjátok - hogyan írunk programokat. Kotolácsi Erzsébet mérnök # 18 1990. Vili. 24.' „Gyorsan, gyorsan, gyorsan.” A mohácsi csata 464. évfordulója

Next

/
Thumbnails
Contents