Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-10 / 32. szám
■m (2 Ilii1 Szerkeszti: Tailósi Béla r'zerkilencszázötben az In- t__ zia mentén kóboroltam. Termékeny vidéket szel keresztül a folyó. Messze környék valóságos réme itt az elefánt: örökös nyugtalanság forrása, annyi temérdek kárt csinál az ültetvényeken. Pedig errefelé, ahol nem vadásznak rá fegyverrel, s védekezésül, legfeljebb ha vermet ásnak neki - kegyetlen, de könnyen elkerülhető vermeket -, az ilyen vidéken az elefánt meglehetősen szelíd, jóindulatú jószág A Tanganyika partján hallottam, hogy a száraz évszakban, amiTORDAY EMIL kor szokásos legelöterületeiket leperzseli a hőség, az elefántok gyakran ellátogatnak a folyó menti ültetvényekre. A bennszülöttek bottal hajszolják őket! Hiába üti őket az ember, vagy hajigálja kővel r beszélték -, az elefánt rá sem hederít. Nagy néha megesik, hogy egy-egy bor- jas elefánt megkergeti az üldözőjét néhány száz lépésnyire, de nem tesz kárt benne, nem is haragszik, hiszen még csak a fülét sem mereszti széjjel és az ormányát sem veti föl, ahogy a bőszült elefántok szokták. De persze azért elinal előlük az ember: egyszer egy kisfiú megbotlott és elesett, az elefántok őt sem bántották, csak homokot fújtak rá. Szó ami szó, magam is tanúja voltam egy Ízben, hogy ezek a jóindulatú szörnyetegek éppen csak hogy félretaszítottak egy embert az útjukból, ahelyett, hogy agyontaposták volna, pedig éppen elég okuk lett volna feldühödni. Nem csoda, ha hajlottam rá, hogy elhiggyem azt a sok minden jót, amit az elefántokról regéltek. Már jó ideje éltem a vidéken, amikor végre hozzájutottam, hogy kiruccanjak vadászgatni egy kicsit. Egy környékbeli, barátságos főnök megígérte, hogy ha éjszakára elmegyek a falujába, reggelre előteremti nekem az elefántokat. Kíséretébe szegődtem. Útközben egy helyütt a főnök mutatja a fákat: mind derékon tördösve, tövük föltúrva.- Az elefántok! - magyarázta. - Reggelre színről színre fogja látni őket. Ajánlotta, ladikon menjünk, hogy zajtalanul megközelíthessük vadászzsákmányunkat. Az állatok különben nem túlságosan félősek. Mindez nagyon biztatóan hangzott. Kora hajnalban fölkészültem, s várakozással néztem elébe a nap eseményeinek. Sűrű köd ülte meg a folyót: alig láttam tíz lépésre az orrom elé. Figyelmeztettem a főnököt, de csak legyintett, és kijelentette, gondja lesz rá, hogy elég közelről láthassam majd az elefántokat. Jó ideig siklottunk lefelé a folyón, amikor a főnök intett, maradjak veszteg: közeledtünk célunkhoz. Csakugyan hangok ütötték meg fülemet: a vizet pas- kolta valami, és mintha szuszo- gást is hallottam volna - közvetlen közelből. Előrehajoltam a ladik orrában, hogy kikémleljem, mi az: szürke tömeg imbolygóit előttem - eleinte azt hittem, szikla vagy hajladozó ágak. Éppen azon voltam, hogy figyelmeztetem rá társamat, amikor a szürke tömeg széjjelszakadozott, s elefántok váltak ki belőle! Fegyveremért sem nyúlhattam, s már benne voltunk az elefántcsorda kellős közepében. Jobbra elefánt, balra elefánt, előttem és mögöttem, amerre nézek, mindenütt elefánt! Nem tudom, hányán lehettek: egész gyűrűben vettek körül - úgy látszik, a gyűrű egy résén úszott közibük a ladikunk. Két otromba fej megfordult és merő enyelgésből vízsugarat lövellt ránk. Sokkal jobban el voltam képedve, hogysem eszembe juthatott volna célba venni őket - no, nem is lett volna tanácsos! Csak bámultam és bámultam rájuk... Jócskán magunk mögött hagytuk már az elefántcsordát, amikor gúnyosan megszólalt a főnök, aki egész idő alatt figyelte az arcomat:- Remélem, nem fogja azt mondani, hogy adós maradtam az ígért elefánttal. Éppen elég közelről megmutattam. Közelről? A kezemmel elérhettem volna őket? Valóságos csoda, hogy nem borították föl a csónakunkat, akár dühükben, akár mulatságból. OSVAT ERZSEBET Ez a ház, ez a ház, hü de csuda-fura ház! Gömbölyű a teteje. Gurigázhatsz is vele. A gömbölyű tetején futkáz a nap, a fény. Nincs ajtaja, ablaka. A szél sem jár be rajta. Mégis sok a lakója: ezer testvérmagocska. Ez a ház, dinnyeház, hol sok testvér tanyáz, puha, édes és piros. Kóstold csak meg! Nem tilos! A V MEGFEJTÉS A július 27-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 6 darab állat - zsiráf, malac, szamár, hal, bagoly, kakas: München. Nyertesek: Nagy Norbert, Ipolyság; Marosi Zoltán, Gúta; Molnár Mária, Runya; Pécsi Tibor, Vágfüzes; Filipovics Csaba, Zalaba. A KENGURU - HAZÁJA AUSZTRÁLIA ÉS A KÖRNYEZŐ SZIGETVILÁG. A KENGURUFÉLÉK JÓL BÍRJÁK A FOGSÁGOT, ÁLLATKERTEKBEN IS SZAPORODNAK. (Hajdú Endre felvétele) Érdekességek a természetben A vízipók táplálékul olyan halat is képes zsákmányul ejteni, amelynek súlya háromszor akkora, mint a támadójáé. A különféle vízinövényekbe kapaszkodva közlekedik a víz felszínén. Ha alámerül, a testének apró szőröcskéin megtapadó légbuborékokat lélegzi be. Miután elejti kiszemelt áldozatát, a víz felszínére úszik vele, s ott kiszívja a vérét, vagy pedig rejtekhelyre vonszolja. Tudjátok-e, hogy a gyermekláncfű leveleit sokan saláták és főzelékek ízesítésére használják? Ezek ugyanis sok vitamint és különféle ásványi anyagokat tartalmaznak. Erre a célra azonban kora tavasz- szal, még virágzás előtt, a zsenge leveleket kell gyűjtenünk, mert később e növény levelei az említett ételfajták ízesítésére már nem alkalmasak, minthogy akkor már meglehetősen keserűek. A világ legintelligensebb papagájának tartják a tudósok, valamint az egzotikus madarak gyűjtői az Afrikában őshonos szürkepapagájt. Hamar hozzászokik a gazdájához, és rövid idő alatt képes jó néhány szót, sőt mondatot megtanulni. A vele végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy ezeket a szavakat, illetve mondatokat ez az „intelligens" madár érti is. Szlovák gyermeklapokból fordította: -síGondolkodom, tehát,. BETÜREJTVÉNY Készítette N. L. ♦ HÁNY TOJÁS? Azt kérdezi az egyik fiú a másiktól:- Áruld már el, hány tojást cipelsz ebben a táskában!- Nem sokat. De ha még egyszer ennyi lenne benne, s ahhoz még hozzáadnád annak a felét, amennyi most benne van, akkor kereken száz tojás lenne a táskában. Nos, hány tojást cipel a fiú? I jjü BARÁTUNK IP* A SZÁMÍTÓGÉP A számítógép számrendszerei A számítógépen belül a fizikai mennyiségek ábrázolása nem a hagyományos decimális (tízes) számrendszerben, hanem egy nem decimális számrendszerben történik. Ahhoz, hogy a számítógéppel hatékonyan tudjunk dolgozni, ismernünk kell a nem decimális számrendszereket. De először ismerkedjünk meg a számrendszer fogalmával. Egy számrendszer fizikai jelenségek mennyiségeinek - ábrázolására alkalmas eszköz. Nézzük meg például a 13 decimális számot. Láthatjuk, hogy két számjegyet tartalmaz: az 1 -es és 3-as számjegyeket. A tízes számrendszerben - mint tudjuk - 10 lehetséges számjegy van, amelyeket bármely decimális számban felhasználhatunk, ezek a 0,1,2,3,4,5, 6, 7, 8, 9 számjegyek. Mindegyik számjegy valamely számban számlálóként szerepel A mi 13-as számunk esetében a 3-as számiegy a számban levő 1-esek számát számlálja (azaz a 13-as számban három 1-es van). A következő számjegy balra a számban levő 10-esek mennyiségét számlálja (a 13-as számban egy 10-es van). Tehát: 13 = 1.10 + 3.1 Minden egyes számjeggyel kapcsolatos súlyok vagy szorzók egy meghatározott rendszer szerint alakulnak. Kezdve az 1-es súllyal, minden következő súlyt az előző súly 10-szeres sorozata adja. Tehát a súlyok: 1 = 1 1.10 =10 (1.10).10 = 100 és így tovább. Azért, mert a különböző számjegyekhez rendelt súlyokat a 10-zel való szorzás határozza meg, és mert 10 különböző számjegy áll rendelkezésünkre, ezt a számrendszert decimális, vagyis tízes számrendszernek nevezzük. A nem decimális számrendszerekre is érvényes az az elv, amelyeken a decimális számrendszer alapszik. Azaz a nem decimális számrendszerek is számjegyek és súlyok különféle sorozatából állnak. A bináris (kettes) számrendszerben csak két számjegy van - az 1 és a 0. 1 -gyei kezdve a súlyt, minden egyes következő súlyt az előző szám kétszerese határoz meg. A bináris súlyok tehát a következők: 2.16 2.8 2.4 2.2 2.1 1 32 16 8 4 2 1 Nézzük meg, hogy néz ki binárisan a is decimális szám: 13 = ©.8 + ©.4 + ®.2 + ©.1 vagyis 13 = 1101 (binárisan). Egy decimális szám bináris megfelelőjének meghatározására használhatjuk az osztásos algoritmust is. Ennek lényege az, hogy a decimális számot ismételten osztjuk 2-vel, megjegyezve a maradékot minden egyes osztás után addig, amíg a hányados nulla nem lesz. A minden 2- vel való osztás feljegyzett maradéka- a kapott sorrenddel ellentétes irányban- az eredeti decimális szám bináris megfelelőjét ábrázolja. Vegyük például, a már ismert 13-as számot: 13 : 2 6:2 1 3 : 2 0 1 : 2 1 0 1 mmm Tehát 13 = 1101 (binárisan). Ha bináris szám decimális megfelelőjét akarjuk meghatározni, akkor a bináris számokat beszorozzuk a bináris szám- rendszer megfelelő súlyaival, például: 1101 (binárisan) = 1.8 + 1.4 + 0.2 + 1.1 1101 (binárisan) = 8 + 4 + 0 + 1 =13. A hexadecimális számrendszerben 16 számjegy van. Mivel mi csak 10 számot ismerünk (0, 1, 2, 3*4, 5, 6, 7, 8, 9) a további 6 számjegy helyett betűket használunk, mégpedig az A, B, C, D, E, F betűket, melyek a következő számjegyeket képviselik: A = 10, B = 11, C = 12, D = 13, E = 14, F = 15. A hexadecimális számrendszer súlyai 1 maammBmsmmmmammmmmm avel kezdődnek, és a következő súlyokat az előző szám 16-tal való szorzása határozza meg (1,16, 256, stb.). Egy hexadecimális szám decimális megfelelőjének meghatározásakor ugyanúgy járunk el, mint a bináris számok esetében, tehát a hexadecimális számokat beszorozzuk e számrendszer súlyaival; példa: 3AC = 3.256 + A.16 + C.1 3AC = 3.256 + 10.16 + 12.1 = 940 (decim.) A számítógépben a számokat vagy fizikai mennyiségeket bitek sorozataként ábrázoljuk. Az információ legkisebb egysége egy bit. Azonban az adatokat csak 8 bites csoportokban lehet elérni, melyet byte- nak (bajt) hívunk. A számítógép tárában minden byte-hoz egy egyedi címet rendelünk, amellyel a benne levő számot el lehet érni. A byte-okat további egységekké állíthatjuk össze, amelyeket félszónak (2 byte vagy 16 bit), szónak (4 byte vagy 32 bit) és duplaszónak (8 byte vagy 64 bit) nevezünk. A számrendszerek titokzatos világát sajnos, ilyen kis helyen nem lehet teljesen felfedni és felfedezni, de majd az iskolában és a számítástechnikai szakkörökön, ahol az itt leírtakat gyakorolni fogjátok, közelebb kerültök a lényeghez. Következő fejezetünkben megismerkedünk a számítógép funkcionális egységeivel és azok funkcióival. Kotolácsi Erzsébet mérnök 18 1990. Vili. 10. x i/Bsárnap gyűrűjében
