Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-22 / 25. szám

Gyakori a vashiány • A növényi táplálékokból hiányzik a D-vitamin • Magas nitráttartalmú zöldségek A nyugati egyetemek kutatóköz­pontjaiban egészséges felnőtteken végzett kísérletek ismételten bebizo­nyították, hogy a jól tervezett teljes vegetáriánus diéta a szervezetünk számára feltétlenül szükséges összes hatóanyagot hiánytalanul tartalmaz­za. Az ilyen táplálkozás gyakran jobban megfelel a hivatalos táplálko­zási ajánlásoknak, mint a jelenlegi szokásos hazai élelmiszer-fogyasz­tás. Ebben a diétában, amely válto­zatos formában tartalmaz fehérjét, megfelelő a fehérje- és az aminosav- tartalom. Ezzel szemben a tervezet­len, egyoldalú táplálkozás, amely azokat a vegetáriánusokat jellemzi, akik csak növényi eredetű élelmi­szert hajlandóak fogyasztani és elve­tik a tejet, kritikus mértékben csök­kenti néhány nélkülözhetetlen ható­anyag, nevezetesen a B12-vitamin, a vas, a mész és a D-vitamin bevételét a szervezetbe. A vérszegénység megelőzése érdekében A Bl2-vitamin kizárólag az állati eredetű élelmiszerben fordul elő. Hi­ánya vészes vérszegénységet idéz elő. Szerencsére ebből a vitaminból a szervezetnek rendkívül kis meny- nyiségre van szüksége, s hiánya csak azt követően nyilvánul meg, ha éve­ken át csak növényi eredetű élelmi­szert fogyasztanánk. A fejlődő országok csaknem kizá­rólag gabonát, rizst és hüvelyeseket fogyasztó népességében a vashiány gyakran okoz vérszegénységet. Vi­szont a gazdaságilag fejlett országok vegetáriánusainál ritkán fordul elő vérszegénység vashiány következté­ben, mivel sok leveles zöldséggel, valamint vasban-gazdag gabona ter­mékkel táplálkoznak. Élelmiszerük­ben sok a C-vitamin, amely lényege­sen elősegíti a növényi eredetű élel­miszerből a vastartalom felszívódá­sát a szervezetbe. A kizárólag növényi táplálékban viszonylag kevés a kalcium és ezen felül olyan anyagokat tartalmaz, amelyek lényegesen csökkentik a növényi táplálék vastartalmának szervezet általi felhasználását. A kalciumhiány azonban csak a szi­gorú vegetáriánusokat fenyegeti. A tejet és tejtermékeket is fogyasz­tók táplálékukból viszonylag elegen­dő kalciumra tesznek szert, sőt, an­nak a szervezet általi kihasználása kedvezőbb, mint a vegyes táplálko- zásúak esetében. A kizárólag növényi táplálékból hiányzik a D-vitamin is. Ez a bőrben is létrejön az ultraibolya sugarak hatására, de télen nem kielégítő mér­tékben. A szigorú vegetáriánusok­nak ezért ajánlatos étrendjükbe be­iktatni a csukamájolajat. Hadd jegyezzem meg, hogy na­ponta két pohár tej teljes egészében fedezi a gyerekek B12-vitamin szük­ségletét s D-vitamin, valamint kalci­umszükségletük jelentős hányadát is. Az élelmiszerskála túlságos leszűkítése is kockázatos A vegetáriánus táplálkozással kapcsolatban még több probléma nyitott. Ezeknek megválaszolása a tudomány feladata, együttműkö­désben a vegetáriánus mozga­lommal. Néhány évvel ezelőtt például még vajmi keveset tudtunk egyes sajátos struktúrájú zsírsavakról, amelyek az emberi szervezet számára nélkülöz­hetetlenek. Hiányuk ugyanis zavaro­kat idéz elő a központi idegrendszer­ben és a látásban. Ezek a zsírsavak főleg a halhúsban találhatóak meg. Nemrégen megállapították azt is, hogy feltétlenül szükséges számunk­ra a taurin elnevezésű aminosav is. Ezt a felnőtt emberi szervezet meg­felelő mennyiségben produkálja, vi­szont a magzat nem. Az állatokon végzett kísérletek kimutatták, hogy hiánya vakságot idézhet elő. Márpe­dig ez a taurin egyáltalában nem fordul elő a növényi eredetű táplá­lékban. A két említett példa bizo­nyítja az élelmiszerskála túlzott le­szűkítésének kockázatát. Milyen táplálkozás a legelőnyösebb? ■■■ További probléma, hogy táplálé­kunk idegen anyagokkal szennye­zett. A gabonaszemek héjában fel­halmozódnak egyes mérgező anya­gok, például a kadmium, amely az afrikai foszfátokból készített műtrá­gyából kerül a talajba. Ennek az a kockázata, hogy durván őrölt liszt­ből készült, a szakemberek által ajánlott élelmiszertermékekből az „egészséges“ táplálkozás keretében egészségkárosító mennyiségben jut kadmium a fogyasztók szervezeté­be. Közismert a zöldségben a magas nitráttartalom problémája is. A kizá­AZ ÉLELMISZERSPEKTRUM BESZŰKÍTÉSE, A KEVÉSBÉ VÁL­TOZATOS VEGETÁRIÁNUS TÁP­LÁLKOZÁSMÓD MEGKÍVÁNJA ANNAK A KÉRDÉSNEK TÁRGYI­LAGOS MEGVÁLASZOLÁSÁT, VAJON AZ ILYENFAJTA TÁPLÁ­LÉKBAN MEGTALÁLHATÓ-E AZ EMBERI TEST SZÁMÁRA MIN­DEN NÉLKÜLÖZHETETLEN HA­TÓANYAG. MÁS SZÓVAL, VA- JON ENNEK AZ ÉLETMÓDNAK KÉTSÉGTELEN ELŐNYEIVEL NEM JÁR-E BIZONYOS KOCKÁ­ZAT IS. rólag növényi eredetű élelmiszert fogyasztókat tehát jobban fenyegeti az a veszély, hogy bizonyos káros hatóanyagok kerülnek a szerveze­tükbe, mint a vegyes táplálkozású- akat. Végül meg kell válaszolni a lai­kust leginkább foglalkoztató kér­dést: milyen táplálkozás a legelő­nyösebb? Az illetékes szakembernek nem az a kötelessége, hogy diktálja a pontos étkezési módot. Kötelessé­ge elősegíteni, hogy az élelmiszer optimális mértékben tartalmazza a nélkülözhetetlen hatóanyagokat s minél kisebb mértékben a kockáza­tosakat. Egészségügyi szempontból nem lehet ellenvetésünk a változa­tos, tejjel és tejtermékekkel dúsított vegetáriánus táplálkozás ellen, vi­szont az sem állítható, hogy káros a változatos vegyes táplálkozás. Né­zetem szerint körülményeink között a legmegfelelőbb az olyan vegetáriá­nus táplálkozás, amelynek alapját növényi eredetű élelmiszerek képe­zik, kiegészítve az alacsony zsira­déktartalmú terjtermékek széles vá­lasztékával, sok hallal, gabonával és kevésbé gyakran baromfi-, valamint egyéb, kevés zsiradékot tartalmazó hússal, például vadhússal. Türelmes egészségügyi nevelés szükséges Ez nem érhető el valamiféle köz­ponti utasítással. Szükséges a türel­mes egészségügyi nevelés, mivel az emberek a sok éven át folytatott félrevezető propaganda miatt elve­szítették bizalmukat a jó szándékú és tudományos ismeretekkel alátá­masztott tanácsok iránt is. Ebben a vonatkozásban fontos szerepet tölthetnek be a vegetáriánus étter­mek és tanácsadó szolgálatuk. A pi­acgazdaságnak reagálnia kell a gyü­mölcs, zöldség, szójabab, a tejtermé­kek, a gabona és halhús stb, iránti megnövekedett keresletre. Mégpe­dig az egészséges élelmiszer tarka választékának fokozott kínálatával s ezzel szemben a zsírban gazdag sertés-, füstölt hús, tojás, állati ere­detű zsiradék stb. produkciójának visszaszorításával. A szakemberek és a polgári aktivitások vállvetett törekvésének sikere nemcsak lakos­ságunk egészségügyi állapotának olyannyira szükséges javulásához vezetne, hanem országunkban az ökológiai és a gazdasági helyzet nem kevésbé szükséges javulásához is. Dr. Emil Ginter kandidátus, a pozsonyi Népélelmezési Kutatóintézet munkatársa Méry Gábor és Prikler László felvé­telei TORMÁS TÚRÓ 400 g sovány túró, 1 és 1/2 dl tej, 50 g reszelt torma, só, cukor, 10 g darált vagy reszelt hagyma, fél citrom leve, 30 g salátalé, 5 g búzacsíra. A tormát sóval, cukorral, citromlével marinírozzuk. A tú­rót áttörjük és fűszerezzük. Amikor jól összedolgoztuk, metélöhagymát rakunk bele. Kenyeret, vajat és az évszaknak megfelelő salátát adunk hozzá. \ MÁLNATEJ 4 dl író vagy joghurt, 4 dl tej, 200 g málna, 50 g cukor, 1 db citrom leve, 5 g búzacsíra. A megmosott és jól lecsurgatott málnát cukorral és citromlével ízesítjük, a tejjel és íróval összekeverjük, poharakba öntjük és búzacsírával megszórjuk. Változtatás: ugyanilyen módon készíthető tejes szamó­ca, szeder, egres, szőlő, feketeribiszke és fekete áfonya is. PARADICSOM ELŐÉTEL 500 g paradicsom, 1/2 dl joghurt, 25 g étolaj, só, cukor, pirospaprika, 50 g póréhagyma, 1 db főtt tojás. A paradicsomokról eltávolítjuk a kocsánymaradványo- kat, majd forrázás után a héját is lehúzzuk, feldaraboljuk. A paradicsomot a joghurttal, fűszerekkel és az olajjal összekeverjük, majd lehűtjük. Az előételt poharakba vagy kistányéron tálaljuk fel, finomra vágott póréhagymával és felaprított főtt tojással díszítjük. SZAMÓCA GRAPE-FRUITTAL 400 g szamóca, 200 g grape-fruit, 60 g cukor. A megmosott és kocsánytalanított szamócát a cukor 2/3 részével rövid ideig állni hagyjuk, közben a grape-fruitot meghámozzuk, felkockázzuk, megcukrozzuk és a szamó­ca közé keverjük. Tejszínhabbal díszítjük vagy felaprított diót, vagy man­dulát, vagy kókuszreszeléket szórunk rá. SZAMÓCAJOGHURT ALMÁVAL 1/2 dl joghurt, 200 g szamóca, 60 g cukor, 150 g alma, 1 db citrom leve, 5 g búzacsíra. A megmosott és jól lecsöpögtetett szamócát megcuk­rozzuk. A meghámozott, felszeletelt almát összekeverjük citromlével és joghurttal, hozzáöntjük a szamócát és poharakba öntjük. Búzacsírával szórjuk meg. Változtatás: alma helyett banánból vagy körtéből is készíthetjük. KAJSZI ÍRÓVAL 3/4 I író, 250 g kajszibarack, 80 g cukor vagy méz, 1 db citrom leve, 5 g búzacsíra. A kimagozott kajszit cukorral, citromlével és egy kevés íróval összekeverjük, majd a megmaradt többi írót hoz­záadjuk, poharakba töltjük és megszórjuk búzacsírával. Két evőkanál rummal vagy borpárlattal is meglocsolhat­juk, gabonapelyhet, kukoricapelyhet, rozsból készült kót- szersültet, kekszet és egyebet adunk hozzá. 1990. VI. 22. ilasúrnap

Next

/
Thumbnails
Contents