Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-01 / 22. szám
r% Szerkeszti Tallósi Béla Gyüre Lajos Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis cingár legényke, aki erősen állította, hogy megkeresi a világ legeslegjobb emberét. Hiába mondták neki a barátai, meg a hosszú szakállú nagyapja, hogy ahhoz hét határt kell bejárnia, hét pár csizmát rongyosra koptatnia, hét véka paszulyt megennie, nem hitte el nekik. Készíttetett özvegy édesanyjával egy kemence hamuban sült pogácsát, s azt mind az iszákjá- ba rakta. A kulacsába töltött egy icce bort, vágott egy jókora husángot, arra ráakasztotta a csizmáját, vállára vette, és elindult hetedhét országnak, hogy megtalálja a világ legeslegjobb emberét. Ment, ment, mendegélt, míg ráesteledett. Éppen egy vendég- fogadó előtt ment, gondolta betér éjszakai nyugovóra. Be is fordult, illedelmesen köszönt a fogadósnak, aki éppen az ajtóban állt.-Szerencsés jó estét adjon az isten!-Jobb szeretem, ha magam csinálom meg a szerencsémet! - vágta rá a fogadós.- Hát azt meg hogyan?- Úgy földi, hogy egy hordó sörből kettővel mérek ki!-Hát szállást ad-e éjszakára?- Ha nekem adod a csizmád. Úgyis csak a hátad közepét veri. Fáradt volt az egyszeri legényke, hát beleegyezett. Mindjárt el is aludt. De bizony, nemsokára éktelen mulatozásra ébredt. A kulacsához kapott, hát uramfia, egy csepp bor nem sok, annyi sem volt benne. Mikor kérdőre vonta a fogadóst, azt felelte hetykén:- Ugyan minek lett volna az neked? Aki alszik, az ne igyon! Gondolta, legalább az árát megkéri a fogadóstól, de az any- nyira mérges lett, hogy kidobta őt. No, gondolta, ez sem lehet az, akit én keresek! Mivel a pogácsából még volt az iszákjá- ban, továbbindult, hogy megkeresse a világ legeslegjobb emberét. Pitymallatkor egy faluba érkezett, ahol éppen arról tanácskozott az elöljáróság, hogy az öregeknek meg a betegeknek ne adjanak enni, mert azok semmi hasznot nem hajtanak a falunak Látva a sok éhező öreg emberi meg a betegeket, szétosztotta közöttük a pogácsáját. De amikor ezt a főelöljáró megtudta, rögvest lefogatta a törvény embereivel, s rá akarta bírni: ismerje be, hogy ő terjeszti a betegséget a faluban. Hiába bizonygatta, hogy szánalomból osztogatta a pogácsáját, meg se hallgatták. Szerencséjére a főelöljáró kutyájának is dobott egy pogácsát, amit az jóízűen megevett, mert nem bírta azt a sok nyalánkságot, amivel nap mint nap tömték, így aztán a mi legénykénk megúszta azzal, hogy huszonötöt vertek a talpára, s kiebrudálták a faluból.- Eredj isten hírével! Többet ide ne told a képed, mert rosszul jársz! Ment is ő, ahogy csak a fájós lába bírta. Gondolta, ebben a faluban is hiába keresné a világ legeslegjobb emberét. A nap már magasan járt, melege volt, el is fáradt, hát leült egy szusz- szanásnyira a patak partján, hogy sajgó talpát a frissen csobogó vízben hűsíthesse. Ahogy mártogatta a lábát, látta ám, hogy egy nagydarab ember közelít a túlsó parton, s egyenesen feléje tart. Már messziről kiabálta:- Mondj va-va-lamit, s é-én me-egcá-tolom! - dadogta az istenadta. Megsajnálta szegényt, hát így szólt:- Hagyj békén, jóember! Úgy elverték a talpam, hogy semmi kedvem veled vitatkozni.- Ne-em is vee-rték a ta-al- pad, hanem te csaa-pódtál a bothoz.- Verték, ha mondom! - emelkedett benne az indulat.- Ne-em ee-gészen ügy van az pajtás! Te csapdo-ostad a lábad a bothoz! - így a nagydarab dadogós. Szó szót követett, a végén beugrottak a patakba, s ölre mentek. Hát lássatok csodát! A mi kis cingár legénykénk csak megfogta azt a nagy melákot, s úgy vágta a vízbe, hogy az egy szekérnyi halat csapott ki a partra. Amaz azt gondolta, felszedi, hazaviszi jó lesz a macskáknak, de mire kikászálódott a vízből, arra szaladt három pucér gyerek, s azt a temérdek halat mind összeszedték, s hárman hatfelé iramodtak vele. Ha a pucér gyerekek el nem szaladtak volna, az én mesém is tovább tartott volna. Vida Júlia Születésnapján Annát lencsevégre kapta Bernát. Anna egyre nyafogott: Fényképet nem akarok. Barna Bernát fotós híres, képei kész remekmívek. Nem érdekli ez kis Annát, morcos képpel ment el Bernát. Június 6-án 15 óra 5 perctől a Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának hullámhosszán a Gondolattól a megértésig sorozat X. részéből azok a diákok tanulhatnak sokat, akiknek szívügyük az anyanyelv ápolása. Megtudhatjuk az adásból, milyenek az igekötők, mit nevezünk szólásnak, közmondásnak. Mi a szerepük nyelvünkben? Sőt légző-, hang- és kiejtésgyakorlatot is végezhetnek. Másnap az adást 12 óra 10 perctől megismétlik. Lovaglás ügy Az egykori lovagok nem hagyhatták megtorolatlanul az őket ért megbántást, hiszen az minden lovagi erénynek az arcul- csapása lett volna. így inkább a lovag csapta arcul kesztyűjével az általánosan elfogadott szabályok szerint ellenfelét. Finomabb körökben azonban a sértett fél úgy hivta ki megbántóját, hogy a kesztyűjét annak lába elé dobta. Ha az lehajolt érte, annyit jelentett, hogy kész elfogadni a kihívást. Ebből a szokásból ered a felvette a kesztyűt szólás, amelynek jelentése ennek megfelelően: elfogadta a kihívást. l/özeleg a vakáció, a pihenés, a kirándulások ideje. Bizonyára többen - egyedül vagy szüléitekkel - Magyarországon töltőtök majd néhány napot a szünidőből. Ha még nincs konkrét úticélotok, figyelmetekbe ajánljuk a nemzeti parkokat, amelyek felejthetetlen élményt, lenyűgöző látványt nyújtanak. A következőkben bemutatjuk a Bükki, a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Mi is tulajdonképpen a nemzeti park? Hivatalos megfogalmazásban: egy országra jellemző, kevéssé módosított táj, amelyet tájképi jellegzetességének és kedvező természeti tulajdonságainak, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek megóvása, fenntartása érdekében védetté nyilvánítanak. A nemzeti park egy vagy több - érintetlen vagy némiképp módosított - ökológiai rendszert tartalmaz, természeti és kultúrtörténeti értékekben az egyéb területeknél gazdagabb. Nem hivatalosan pedig a természet remeke. Mint például a Bükki Nemzeti Park. Ez a csaknem 39 ezer hektáros tájegység ősidők óta összefüggő erdőterület. Olyan erdőterület, amely az Északi-középhegység legszebb, legérintetlenebb vidékét, a Bükk hegységet borítja. Közepén mint ékkő csillog a fennsík, amit két részre oszt a Garadna patak hosszú szurdokvölgye. Az ékkő foglalatát magas hegyek alkotják: a Bél-kő, a Tar-kő, a Pes-kő, a Vörös-kő, a Köpüs-kő, a Magas-kő, a Burgó-kő és a többi. A fennsík és a peremét övező magas hegyek között pedig a természet ezernyi kisebb-nagyobb csodája: kurta bércek, lankás mezők, zsombolyok, töbrök, széles hátak, szűk víznyelők, sebes vizű hegyi patakok, óriás famatuzsálemek, barlangok, vízesések. A hegységet alkotó mészkő belsejében csaknem félezer barlangot, üreget, különleges geológiai képződményt rejt a mélység. A védett barlangok mellett van két olyan is, amelyik szabadon látogatható: az István-forráscseppkőbarlang és a Petőfi Sándor-mésztufabar- lang, mindkettő Lillafüreden. Az előbbit látványos cseppkőképződményei - az úgynevezett mammut- fogsor, a Tordai-hasadék, az óriási vízesés - teszik felejthetetlenné. A másik a Palotaszálló függökertje alatt található, abban a csaknem 60 méter édesvízi mésztufatömbben, amelyet a Színva vize hordott össze évmilliók alatt. És ebben áll a nemzetközi jelentősége: a világszerte ismert több tízezer barlangból mindössze négy a mésztufabarlang! A többi három külföldön található, ám mindegyik csupán járatszerű üregekből áll. Kultúrtörténeti érdekességekben sincs hiány a Bükk vidékén. Vegyük például a környékbeli községeket: Szomolyát, Cserépváralját, Bogácsot, Bükkalját, Kácsot és a többit, amelyek határában jó néhány kúp és süveg alakú lávakiszüremlés, úgynevezett kaptárkő látható. E kaptárkövek külső falán apró fülkék őrzik annak a IX—XII. századi népcsoportnak az emlékét, amely Macedónia területéről menekült ide, és belterjes méhészkedést folytatott. Ök voltak e vidék kert-, szőlő- és gyümölcskultúrájának megteremtői és Eger városának alapítói is. A város latin nevét róluk kapta: Agria. A Bükk hegység erdeinek, fáinak túlnyomó részét természetesen a bükk alkotja. Fenyvest alig-alig, inkább csak elvétve látni errefelé. A bükkösök hatalmas zöld foltját kocsánytalan, molyhos és csertölgyesek pettyezik. Imitt-amott néhány őshonos tiszafa nyújtóztatja hajlékony ágait. Ami fenyves mégis akad, azt is telepítették. A fenyők lábánál hatalmas, zöld párnákat alkotnak a különböző ritka mohafajok. Mintha süppedő bársonyszönyegen tapodna az ember lába. A hegység egyetlen természetes tava, a Hámoritó igazi turistacélpont, idegenforgalmi látványosság. Ám még ennél is sokkal szebb a Szalajka-völgy sziklaforrása, amely páratlan természeti szépséggel, a mésztufa lépcsőkön lezuhanó Fátyol-vízeséssel ejti rabul a kirándulókat. Századok, évezredek viharai sem tudták letörölni e táj arcáról azt, amit az emberi kéz vésett rá - a kelta, szarmata, avar sáncokat, a földvárak maradványait, az Eger és Diósgyőr közötti hadiút nyomait, a kókorszaktól a török hódoltság idejéig épült kővárak omladékáit. Nyíri Éva Gondolkodom, tehát... BOHÓCPÁR NYOLC BOHÓCARCOT LÁTSZ A KÉPEN. A FELADATOD, HOGY KÉT EGYFORMÁT TALÁLJ KÖZÖTTÜK. MEGTALÁLOD? BETÜREJTVÉNY MEGFEJTÉS EGY ERDÉLYI VÁROS NEVE. Készítette: N. L. MEGFEJTÉS A május 18-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a B-vel jelölt árnyék; 61 háromszög. Nyertesek: Balogh Ildikó, Deáki; Szabó László, Rozsnyó; Annus Marcella, Ipolyfödé- mes; Németh Alica, Kamocsa; Pente Zoltán, Dunaszerdahely. A ' 18 1990. VI. 1. ilasérnap A világ legeslegjobb embere (Csali mese) UUDMILA HRDINÁKOVÁ A rajza
