Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-01 / 22. szám

Vasárnapi krimi Adiabatikus motor Az adiabatikusság - környezeti hófelvétel és hőleadás nélküliség - a termikus folyamatok fontos, de valóságos viszonyok között soha el nem érhető, legfeljebb megközelít­hető jellemzője. Éppen olyan fikció, mint a súrlódásmentesség, vagy a 100 százalékos hatásfok. Az adia­batikus motorban az égési, a hűtési és a kipufogási hőveszteségek mini­málisak. Rendszerint hűtő nélküliek, és valamilyen hatásfokkal az égőtér- ból kiáramló kipufogó gázok mozgá­si és (termikus) energiáját is hasz­nosítják. Egy ilyen adiabatikus motor felépítését szemlélteti a kép, amely az Isuzu ilyen irányú kutatásai során kifejlesztett adiabatikus mo­tort szemlélteti a kerámiából készült szerkezeti alkatrészek feltüntetésé­vel. Az ábrából kitűnik, hogy ez a motorfajta a kerámiák alkalmazá­sának első időszakából származik. Abból, amikor a dugattyú kerámiából készített dugattyúfenék részét csa­varkötéssel rögzítették a dugattyú­öntvényhez, tekintettel arra, hogy a fém-kerámia ragasztások megbíz­hatósága az idő tájt (1981-85 kö­zött) még igen csekély volt. (Zárójel­ben említjük meg, hogy a turbófeltöl­tőt nem csupán a beszívott levegő mennyiségének növeléséért alkal­mazták, hanem azért, hogy a kipufo­gógázok mozgási energiáját, meg­felelő áttételeken keresztül, a motor lendkerekének hajtására is haszno­sítsák. Ez utóbbi megoldás miatt ezt a motorfajtát turbókompound motor­nak is nevezik.) A japánok részéről az említett Isuzu kerámiamotort 600 üzemórán át csúcsterheléssel járatták (teljes gázzal 140km/h-s jármúsebesség- gel). A hűtő nélküli motornál 12 szá­zalékos üzemanyag-megtakarítást értek el. A mérések szerint a motor kopó-súrlódó elemein a kopás mér­téke nem érte el a fémből készült alkatrészekből álló kontrollmotoré- nak az egytizedét. A motor henger­falán azonban jelentős volt a kopás. Ezt a hengerfal túlságosan vastag kerámiabevonatával és az emiatt ki­alakult nagy höterheléssel magya­rázták. Ezen a hőmérsékleten a ke­rámia szilíciumrészei mikroolvadási (üvegolvadási) jelenségeket mutat­tak, ami fokozott kopáshoz vezetett. Kevesebb benzin több gondossággal Az NSZK-ban a közelmúltban kis füzetecske jelent meg az üzemanyag-takarékos autóvezetésről. Részlete­sen foglalkozik a gazdaságos vezetés objektív és szub­jektív feltételeivel. A szubjektív feltételek megteremtése magán az autóson múlik, viszont az objektív már össze­tettebb munkát igényel - írják a szerzők és ehhez adhatnak segítséget az Autószerviz Egyesüléshez tarto­zó budapesti, valamint vidéki autójavító üzemek. Alapfeltétel, hogy a motor beállítási adatai az adott típus gyári előírásainak feleljenek meg. Az esetleges hiányosságok különösen a hideg évszakban éreztetik hatásukat. Melyek ezek? Az üresjárati fordulatszám, az előgyújtás mértéke, a keverékarány optimális beállítása. Ezek szorosan összefüggnek még a környezetvédelem­mel is. A karburátorok pontos beállítása házilag szinte lehetetlen, ezért igénylik a szervizek valóban pontos műszereit. De ez vonatkozik a gyújtásra is. Az előgyújtás ellenőrzése a hagyományos gyújtású motoroknál össze­kapcsolható a gyújtásmegszakító alapos átvizsgálásá­val. Nem árt, és ha bírja a pénztárcánk is, a hagyomá­nyos, mechanikus megszakításé gyújtást cseréltessük ki elektronikus rendszerűre. Ilyen szinte valamennyi autótí­pushoz kapható. Ha már a gyújtásnál tartunk, a tanács­adó füzetecske felhívja a figyelmet, hogy érdemes tél előtt - előírt értékű - új gyertyákat beszerelni, a régebbi­eket pedig a melegebb időszakban ismét elővenni. Lényeges a levegószúrő betét ellenőrzése, ha elpiszko­lódott, következzék a cseréje. Egyes típusoknál a szűrő- házat kézzel kell átállítani a „téli-nyári“ üzemre, erről ne feledkezzünk el. Újabb típusoknál bimetál szabá­lyozza a hideg-meleg levegő áramlását a szűrőbe. Nem árt, ha időnként ellenőriztetjük, hogy a nyitás, illetve a zárás a megfelelő hőfokon történik-e. A kis füzet felhívja a figyelmet, hogy minimális többletfogyasztást idézhet elő a kilyukadt kipufogódob és a -cső. A benzinfecskendezéses motorok még több figyelmet igényelnek, legyen az benzin- vagy dízelüzemű. Ellenőr­zésük csakis korszerű diagnosztikai műszerekkel lehet­séges. Ha még nem érkezett el az olajcsere ideje, javasoljuk a márkás gyártmányú olajadalékok használa­tát. Arra hivatkoznak, hogy a hosszabb idejű téli „szíva- tós“ melegítésnél több idegen anyag, például benzin, ólom kerülhet a kenőolajba, és azok rontják a hatékony­ságát. Ezekkel a - nem éppen olcsó - adalékokkal sokat lehet segíteni. A füzet megemlíti a tengelykapcsoló beállítását és a fékek állapotát is. Külön részt szentel az akkumulátor­nak. Javasolja, hogy télen 5-6 hetenként, de a nagyobb utazások előtt is, hasznos külön feltölteni az akkumulá­tort. Felhívja a figyelmet a gumik előírt levegőnyomásá­ra. Érdekes, hogy a szerzők ellenzik a téli, alacsonyabb levegőnyomást, mert nem a laposabb guminak, hanem a megfelelő téli bordázatnak kell biztosítania a csúszás­mentességet. A japán autógyárak nagy lendü­lettel készülnek 1991-re, biztos lá­bakon akarnak állni Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Egymás után létesülnek vegyes vagy önálló üzemeik kész kocsik vagy alkatrészek gyártására, az új típusok tervezésére, illetve kipró­bálására. A tavalyi Tokiói Autókiál­lításon nagy sikert aratott a Subaru kaliforniai gyárában tervezett és készített csodakocsi, az SRD-1- es (Subaru Researck and De­sign Inc.). A 4510 mm hosszú, 1985 mm széles, 1310 mm magas és 2905 mm tengelytávú, ötajtós kombi autónak 3,3 literes, 6 hen­geres, 24 szelepes, 184 kW (250LE)-os bokszermotorja á négy kereket hajtja meg. Az első és a hátsó kerekek közötti erőátviteli arányát elektronika szabályozza a mindenkori út-, időjárási és se­bességi viszonyoknak megfelelő­en. A jármű sorozatgyártását kis mennyiségben az idén kezdik meg az amerikai piac számára. A kocsi gyártási értékének a 25 százalékát BEMUTATJUK már az elektronika teszi ki. Ezt a viszonyszámot a Mercedes ve­zetői az ezredfordulóra jósolták, és íme, a japánok 10 évvel előbb megvalósították. A központi szá­mítógép összehangoltan irányítja a motor befecskendező szivattyú­ját, a gyújtást, az automata sebes­ségváltót, a tengelyek közötti nyomatékelosztást, a rugózást, valamint a lengéscsillapítás mérté­két, a szervokormány működését. A zárak, az ülések, a légkondicio­nálás működését ugyancsak elekt­ronika irányítja, éppen úgy, mint a lámpák fényerejét. Ez azt jelenti, hogy nappal erősebb fénnyel vilá­gítanak a stop-, a helyzet-, az irányjelzó lámpák, mint az esti idő­szakban Az SRD-1-et már gyári­lag szerelik fel autótelefonnal és műholdas navigációs rendszerrel. A karosszériát számítógéppel ter­vezték, a légellenállási érték (cw) 0,3 alatt van. Az üvegeket a keret­be ragasztották és szerves egysé­get képeznek a fémszerkezeti ele­mekkel. -am­Marian Déva Ki lopta el a „Menyasszonyt“? Manfred Berg belépett a zsúptetős házba. Ö se tartozott a legszegé­nyebbek közé, de a dúsgazdagok golfpályát övező házai nagy benyomást tettek rá.- Tetszik? - kérdezte ót Jean-Claude. - Colette nagynéném itt lakik nem messze. A nagynéni szívélyesen fogadta fiatal vendégeit és a nappaliban itallal kínálta őket. Mosolyogva figyelte, hogy Manfred valósággal elbűvölve nézi képgyűjteményét. Olyannyira, hogy egyszerre kicsú­szott kezéből a pohár és darabokra tört. Elképedve állt az egyik kép előtt: Menyasszony fátyollal Vermeer van Delitől.- Bájos, ugye? - mondta Colette nagynéni az üvegcserepeket szedegetve. - Dédnagyapám a festő műtermében.vásárolta. Ez a mi büszkeségünk.- Hölgyem! Ez kizárt dolog! - kiáltott fel Manfred. - Az eredeti apám müncheni galériájában van. A családi krónikából tudom, hogy üknagyapánk valaha régen Amsterdamban vásárolta. Ugyanebben ai időben Berg és fia müncheni képcsarnokában egy vásárló ostromolta a tulajdonost:- Próbáljunk megegyezni. Ezt a képet szeretném megvenni. Berg, a tulajdonos azonban hajthatatlan maradt.- Sajnos, nem eladó. Ez a Vermeer-kép a legnagyobb büszkesé­gem, mondhatnám , hogy családunk történetének egy darabja. Nincs az a pénz, amiért lemondanék róla. Másnap a képcsarnok egyik alkalmazottja hívta fel a tulajdonos figyelőt egy idősebb úrra, aki kényelmesen elhelyezkedik a Vermeer- kép előtti fotelban.- Már megint itt van... Szemével csaknem felfalja a Menyasszo­nyunkat.- Amíg valóban fel nem falja, hadd gyönyörködjék benne. Manfred apja jól ismerte a nem eladó kép előtt üldögélő férfit. Isme­retségük akkor kezdődött, amikor az első ajánlatot tette a kép megvételére. Azóta számtalanszor megjelent és már horribilis össze­get kínált a festményért. A hiábavaló ráígérgetések után minden héten kétszer-háromszor megjelent és Vermeert újra és újra meg­csodálta. Begolyózott műgyűjtő, állapította meg Berg és fontosabb ügyei után nézett. Mijnher van Goostwold haragosan nézett utána dús őszülő szemöl­döke álól. Rettenetes ember, állapította meg magában. Nem és nem tudja tőle megszerezni az ő Vermeerjét. Mert azt valóban a sajátjának tekintette. Hisz a dédnagymamáját ábrázolja! Évek óta kutatott a festmény után. Most végre ráakadt, de mihaszna. Hiába kínált fantasztikus összeget érte, Berg ragaszkodik a képhez. Pedig minden áron meg kell szereznie. De hogyan? Sokat gondolkodott, míg végre megtalálta a megol­dást. A képet ellopja! Igen, így lesz. Saját ötlete mosolyra derítette, távozott a képcsarnokból és többé nem is mutatkozott. Egy héttel később Jean-Claude újra meglátogatta nagynénjét. A nappaliban Manfredet találta, aki állványa előtt állt és a Menyasz- szony másolatát festette.- Miért mások művét kopírozod?- Mert az apám váltig azt állítja, hogy a festészetem fabatkát se ér. Ez pedig rettenetesen bosszant. Ezzel a kópiával akarok neki bizonyítani - bizonyos értelemben.- Talán igazad van. Ez idő tájt Münchenben egy másik festő, jóval idősebb, ugyanazt csinálta, amit Manfred. Mijnher minden ecsetvonását figyelemmel követte.- Nem rossz ötlet, hogy az eredetit kicseréli az én másolatommal. Ahhoz képest, hogy amatőr, jól kiőtlötte...- Büszke is vagyok erre - mondta az idős ember. - Természetesen nappal azonnal felfedezik a hamisítványt. A festő sóhajtott.- Hát igen, hamisítvány. De a legnagyobb géniusz se képes jó másolatot készíteni színes fényképek alapján.- Elvégre szép kis összeg üti a markát - nevetett fel Mijnher. - Ha Bergnek nem kellett a sok pénz, majd megkapja más. De az eredményért kezeskedik.- Igen, igen. Szombatról vasárnapra virradóra. Mire hétfőn reggel rájönnek a cserére, már hetedhét országon is túl leszünk. Manfred a hét végén érkezett haza. Megállapította, hogy apja Londonba utazott.- Jean-Claude, holnap este kicseréljük a képeket. Ha valaki a kópiámat majd eredeti Vermeernek tekinti, az öregemet akkor győzöm meg arról, hogy tudok festeni... A képcsarnok tulajdonosa fiának a csere gyerekjáték volt. Jean- Claude a harmadik Menyasszonyt az eredeti keretbe látva a képcsar­nok falán megelégedéssel állapította meg, hogy a kópia neki az eredetinél is jobban tetszik. Még azon az éjszakán - kissé később - megtörtént a második csere is. A harmadik Menyasszony keretébe behelyezték a negyedi­ket, vagyis a másik kópiát. Mijnher végre otthonában is megcsodálhatta Vermeer Menyasz- szony fátyollal című festményét.- Ma talán még szebb, mint eddig volt. Bizonyára azért, hogy végre az én tulajdonom - motyogta csak úgy magának. Hétfőn reggel Berg szokásos időben érkezett a képcsarnokába. Valósággal megdöbbent. Ezt kővetően elindult a pokol. Manfred Jean-Claude-dal együtt hozták a letakart eredeti képet. A Vermeer-kép előtt az alkalmazottak, rendőrök és kíváncsiskodók tolongtak. . 1- Az apám mégis rájött - mosolygott szomorúan Manfred, de hirtelen felkiáltott: - Hiszen ez nem az én kópiám! Mi következett ezután? A kérdések özöne és magyarázkodás Wüllner felügyelő végül is elnevette magát:- Gratulálok Berg úr! A fia nagy kártól óvta meg. De vajon mit gondolhattak a tolvajok, amikor rájöttek tévedésükre9 /Fordította: —ilk/ 1990. VI. 1. Vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents