Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
N apjaink labdarúgása mind magasabb követelményeket támaszt a nemzetközi élvonalhoz tartozó csapatok mérkőzéseit vezető bírókkal szemben. Az egyre képzettebb játékosok technikai-taktikai képességei mellett erőállapotuk is növekszik. Gyorsabbá vált a( játék, a profi futballban a győzelmi prémiumok csillagászati magasságokat értek el. A játékosok, mert egyre több pénzért játszanak, úgy vélik, a cél minden eszközt szentesit. Ami számít: csak a siker. Éppen ezért időszerűbb, mint valaha, az UEFA-nak az az 1980-ban szétküldött és húsz pontból álló körlevele, amely a játékszabályok megfelelő alkalmazására és betartására hívta fel a figyelmet, s amely a brutális labdarúgás ellen vette fel a harcot. Sajnos, nem nevezhetjük százszázalékosnak az eredményt. 1. A játékvezetőn egyre több múlik. A bíráknak, ha jól felkészültek, megvannak a maguk eszközei ahhoz, hogy véget vessenek a durvaságnak. Mi több, megakadályozzák, megelőzzék. Következetesen kell alkalmazni a figyelmeztetést és a kiállítást, a sárga és a piros lápokat. Ha azonban a bíró kezdettől fogva kezében tartja a mérkőzést, elkerülheti EGY KÍMÉLETLEN BELEMENÉS, EGY GESZTUS FELKORBÁCSOLHATJA A SZENVEDÉLYEKET A PÁLYÁN ÉS A LELÁTÓN (Archívumi-felvétel) ezeknek az eszközöknek az alkalmazását, és mindenképpen képes alapvető feladatának megoldására; a meccset a szabályok megszabta keretek között tudja tartani. Rendkívül fontos, hogy a bíró különbséget tegyen a szándékos és nem szándékos szabálytalanságok között, mint ahogyan azt a szabály- könyv is előírja. A játékvezetőnek különösen a találkozók első perceiben kell megmutatnia: ő az úr a pályán, és az is marad, amíg csak az összecsapás végét jelző hármas sípszóval nem jelzi a játék befejezését. Sőt, még tulajdonképpen azután is jórészt övé a felelősség, hogy ne legyen a mérkőzés után botrány. A nézőket ugyanis nagyon sokszor a labdarúgók heccelik fel. A színészkedő, sérülést színlelő játékosok, ha a játékvezető tűri, hogy ilyen módon percekre megszakadjon a játék, felkorbácsolják a hangulatot. Ez is sportszerűtlen magatartás, amelyet megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni. Ugyancsak fontos: a játékvezető követelje meg az általa megítélt szabadrúgások gyors, azonnali elvégzését. Ne tűrje a reklamálásokat, ne bocsátkozzék vitába ítéletéről a játékosokkal. Nem engedheti meg sem azt, hogy sípszó után a vétkes csapatjátékosai messzire rúgják a labdát, de azt sem, hogy kézbe vegyék, vagy pedig közvetlenül odaálljanak a már a szabadrúgásra letett labda elé. Ilyenkor a figyelmeztetés helyénvaló. Végül is, ha ezekben az esetekben nem is az ellenfél testi épségét veszélyeztető cselekedetekről van szó, mégis súlyos sportszerűtlenségek, amelyek a másik fél részéről brutális játékmódot válthatnak ki. A játékvezetőnek tisztában kell lennie azzal, sok sportszerűtlenséget azért követnek el, hogy megnehezítsék működését. A bírónak úgy kell tevékenykednie, hogy a játékosokban tiszteletet ébresszen, és azok rájöjjenek, vele nem lehet akármit csinálni. A szabálykönyv előírja, a durvaságoknak már a kísérletét is büntetni kell. A játékvezetők azonban a szabálynak ezt a fontos részét alig alkalmazzák. Sok esetben az előnyszabályra hivatkozva engedik tovább a játékot. Ez esetben azonban fennáll annak a veszélye, hogy a labdarúgó úgy gondolja, a játékvezető nem vette észre tettét, vagy esetleg csak nagyvonalú a büntetendő játékmód megítélésében. És ennek a következménye csak az újabb durvaság, majd azok sorozata lehet. A kiemelkedő képességű labdarúgók őrzésére az edzők gyakran kijelölnek egy játékost, aki néhány centiméteres távolságból követi annak minden megmozdulását. Ez jó alkalmat teremt az alattomos rúgásokra. A bíró azonban nem egyedül vezeti a mérkőzést. És bár sok minden történik a pályán a háta mögött, a partjelzők egyikének feltétlenül észre kell vennie, ha valamilyen különös esemény játszódik le, még akkor is, ha a labda másutt jár. Vannak játékosok, akik kicsiben kezdik el „műsorukat“, és ártatlan arckifejezéssel csodálkoznak, mentegetőznek, ha szól a síp. Ha bejön az első trükk, nincs megállás. És akkor már nagyon nehéz a játékvezetőnek megfognia a mérkőzést. 2. A játékvezetőnek be kell tartania a szabálykönyvet, amelyet csak egyféleképpen lehet értelmezni: sárga lappal figyelmeztetni a futballistát, ha az következetesen vét a szabályok ellen, szavakkal vagy mozdulatokkal bírálja a játékvezető bármilyen ítéletét, sportszerűtlenül viselkedik. Ki kell állítani azt a labdarúgót. aki súlyos sportszerűtlenségben vagy durva játékban vétkes, goromba, sértő kifejezéseket használ, figyelmeztetés után sportszerűtlen magatartást tanúsít. A szabálykönyveknek ezek az előírásai éppúgy nem adnak mérlegelési lehetőséget, mint ahogyan azt sem bízták a szabályalkotók a bíróra, hogy a 16-oson belül szabálytalanságért 11 -est ad-e vagy sem. A világszínvonalú labdarúgó-mérkőzések világszínvonalon álló bírákat követelnek. Különösen fontos, hogy a játékvezető négy aranyszabályt képes legyen érvényesíteni: 1. Gyorsan észre kell vennie, kik azok a futballisták, akiket az ellenfél kulcsjátékosainak semlegesítésével bíztak meg. Azonnal reagálnia kell már az első szabálytalan megmozdulásra is. 2. A lehető leggyorsabban fel kell ismernie a mérkőzésen részt vevő csapatok taktikáját, és ahhoz megfelelő játékvezetési stílust alkalmazni. 3. A bíró kondícióját gyakran tévesen csak a testi mozgékonyság és az állóképesség szempontjából értékelik. Az a helyes azonban, ha pszichikai és fizikai állapotát is számításba veszik. Testi teljesítő képesség és szellemi terhelhetőség objektív kölcsönhatást fejtenek ki egymásra. ' 4. A „fekete ruhás“ feladata pedagógiai munka, és jellegét tekintve vezetési tevékenység. Nyugalmat, nyugodtságot, lélektani képességet, jó beleérző készséget várnak el tőle, továbbá bizonyos megértést is a játékosokat illetően. Ez semmit sem változtat azon, hogy a bírónak a szabályoknak megfelelően, következetesen kell döntenie. 3. A legutóbbi időben egyre sűrűbben előfordult, hogy a labdarúgók szidják ellenfeleiket, mégpedig olyan hangerővel, hogy azt a játékvezető ne hallja, különböző sértő kifejezésekkel igyekeznek kihozni a sodrukból. A jó bíró, ha igazán érti a dolgát, ha nem is hallja a gorombaságokat, mégis érzékeli a történteket. És bár nem kell a sípjába fújnia, magatartásával tudtára adhatja mindenkinek: észrevette, amit észre kell vennie, és nem engedi meg a verbális durvaságot sem. Ha a játékvezető érti a dolgát, testileg, lelkileg, idegileg egyaránt rendben van és felkészült, akkor képes rá, hogy még az oly sok pénzért játszó, tehát a sportbeli kereteken már tulajdonképpen átlépő csapatok mérkőzéseit is a sportszerűség keretei között tartsa. Kár azon sopánkodni, hogy elmúlt a fair play ideje. Századunk 80-as éveinek mérkőzéseit olyan bíráknak kell vezetni és olyan módon, amilyeneket és amilyet a megváltozott, megnehezedett körülmények szükségessé fp<?7npk (Szovjetszkij Szport) ÁTKÉPZÉS UTÁN- Semmi vész, főtörzském! Ez már csak amolyan beidegződés az Ottó fiúnál. Azelőtt rohamrendőr volt... (Mikus Sándor karikatúrája) AKI VIZET PRÉDIKÁL...- Mondd, Lajos, honnan szerzi Ödön a pénzt az italra?- Hát nem tudod? Elrettendő plakátokat fest az alkoholfogyasztásról! ELŐNYÖS TULAJDONSÁG- Nem értelek, Malvin: az új férjed nemcsak öreg, hanem még csúnya is. Azonkívül, hogy gazdag, van-e egyáltalán valamilyen előnyös tulajdonsága?- Hát persze: már két infarktusa volt! TELEFONKÖNYV Az elmegyógyintézetben az egyik beteg buzgón olyassá a telefonkönyvet.- Mondd, érdekes ez a regény? - kérdezi a társa.- Nem nagyon. Tömérdek szereplő van benne és semmi cselekmény! HAJÓTÖRÖTT- Ki az az ember? - kérdezi a hajó kapitányától az egyik utas, és egy szakállas férfira mutat, aki a közeli sziget partján ugrabugrál, kiabál valamit és integet.- Nem tudom kérem, de minden évben, valahányszor a közelében haladtunk el, ilyen rettenetesen örült nekünk! MŰEMLÉK- Mikor építették eát a gyönyörű várat? - érdeklődik'a turista.- A XIV. század végén - feleli az idegenvezető.- Jobb helyet nem találtak neki, mint éppen itt, egy ilyen forgalmas autópálya mellett?! Egy letűnt korszak viccei 1950 nyara. A magyar-szovjet határon találkozik egy magyar és egy orosz kisfiú. A magyar kisfiú kezében hatalmas szelet vajas kenyér van, azt majszolja nagy buzgalommal. Az orosz kisfiú epekedő pillantásokat vet a vajas kenyérre, miközben nagyokat nyel. A magyar kisfiú hencegni kezd:- Nekem van vajas kenyerem! - mondja, elnyújtva az utolsó szót. Az orosz kisfiú irigykedve nézi a jóízűen falatozó magyar kisfiút. Kis ideig töpreng: mit is válaszoljon? Aztán büszkén kihúzza magát és nagy hangon mondja:- Nekünk van Sztálin apánk! A magyar kisfiút némileg meglepi a büszke válasz. Hirtelen nem is tudja, hogy erre mit válaszoljon. Aztán felcsillanó szemekkel kijelenti:- Nekünk is lesz Sztálin apánk! Mire az orosz kisfiú nyomban rávágja:- Nem is lesz akkor vajas kenyeretek! ELTÉVESZTETTE A HÁZSZÁMOT- Miért hatolt be abba az idegen lakásba?-Egy kicsikét ittam, tisztelt biró úr, és eltévesztettem a házszámot.- Ez rendben van, de miért kezdett el futni, amikor a lakás tulajdonosnőjével találkozott?- Mert azt hittem, hogy a feleségem .. E heti aforizmánk Milyen régóta halljuk: a tizenkettedik órában vagyunk! Vajon mennyit késtünk mostanáig? LÁBMOSÁS- A lábát mégis megmoshatta volna! - mondja a reumatoló- gus az új páciensnek, aki lábfájásra panaszkodik.- A körzeti orvos is mondta ezt, és én éppen azért jöttem el önhöz, mert minden fontosabb döntés előtt szakorvostól szoktam tanácsot kérni. Mai magyar karikaturisták-MONDTAM NEKED, HOGY NE SZEDD AZOKAT A KGST GYÁRTMÁNYÚ TESTÉPÍTŐ KÉSZÍTMÉNYEKET. Jelenszky László rajza ilasúrnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József: * 210/4453 Főszerkesztői titkárság 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrud: 210/4460 és Zsilka László: 210/4454. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: « 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25,17. emelet, ■*: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícla a dovoz tlaée, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük Vissza. Síppal a brutalitás ellen . - ■ v >; :■ ■ i.'V .
