Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
Kérem szépen azt a macit! - szólt a szomszédék kislánya, s a zongorán levő mackóra mutatott. Leemeltem a két váza közé ültetett játékot, s a kezébe adtam. Hosszú szempillái alól hálásan pislogtak ártatlan gyermekszemei. Rádöbbentem, hogy milyen régen nem tartottam a kezemben gyermekkorom legkedvesebb játékát, a kopottas, fekete szemű barna macit, amelyet most ez a kis csöppség szorongat. Régen búslakodik magányosan a hangszer tetején. Pedig valamikor egy copfos kis barna gyeréklány elhalmozta gyöngédséggel és szeretettel. Nem sokat totolyázott ő, ha a maci nem fogadott szót, és beteg lett. Előkapta orvosi táskáját, és injekcióval gyógyította a brummogó, szalmamacit. A kúra idővel hatott, a brum- mogás lassan elcsendesedett, s a szalma kicsit recsegős lett a befecskendezett rengeteg víztől. A kis copfos azonban azt hitte, hogy macija meggyógyult. Az idő múlt, s a copfos kislányból copfos nagylány lett. A maci pedig egyre ritkábban került le a zongora tetejéről. Kiváltságos helyéről minden egyes alkalommal végighallgatta hamisan csengő zongorafutamaimat. Ilyenkor csillogó szénfekete szeméből boldogság sugárzott. Addig-addig nézegettem a kislányt s a maciját, vagyis az én macimat, mígnem kivettem kezéből a bojhos állatkát. Amikor karomba zártam a puha, nyöszörgő, szőrös kis testet, felemelő érzés kerített hatalmába - újra gyereknek éreztem magam! Röviden a teacserjéről A valódi tea barna, zöldesbarna vagy fakózöld szinü, száraz morzsalék- sokan csak ilyennek ismerik az élőben nagyon szép teacserjék és teafák megszárított zsenge leveleit. A teatermesztésben a Theaceae növénycsalád nemzetségének tagjai közül mintegy tizenhat- Indiában, Japánban és Kínában őshonos - faj és ezeknek nemesített változatai, fajtái a legfontosabbak. Egy-két mérsékelt égövi fajt kivéve a teák csak a trópusi vagy a szubtrópusi éghajlatú területeken termeszthetők. Növényházakban, persze, a legtöbb országban termesztenek teacserjéket, mert nagyon szépek. Váltakozó állású, örökzöld, osztatlan, bőrszerü fényes leveleik között porcelánfehér virágok nyílnak. A virágok - a fajtól függően- közvetlenül a levélhónaljban magáffyosan vagy levélhónaljágak végén bugában állnak. Kétivarúak, s porzójuk tíz-tizenöt van, de igen sok is lehet. Virágaikból felnyíló vagy föl nem nyíló tokterméseikben magot is érlelnek. Szerencsésnek, persze, csak azok mondhatók, amelyek vadon élnek, vagy amelyeket a fajta fenntartására, dísznövénynek stb. nevelnek. A teatermesztök ugyanis, hogy minél több és jobb zsenge levélhez jussanak hozzá, sűrű, félgömb alakú formára nyírják őket - helyenként évente többször is. Az újra meg újra sarjadó hajtások zsenge leveleit leszedik, megszárítják, esetleg kosarakban letakarva egy kissé erjesztik, majd sodorják és szárítják. Ez a termék a keresett és kedvelt igazi tea vagy - ahogyan az arab kereskedők már időszámításunk előtt 2700 évvel nevezték - a csa. Más teanövényekkel ellentétben ezt fogyasztják a legnagyobb mennyiségben az egész világon, s ezért sok-sok teacserje az élete során talán egyszer sem bonthatja ki szép virágait. N. Sz. I. Dénes György Ez a város... Ez a város csúfondáros. Száz utcája, sarka, tere betontömbökkel van tele. Házai haptákban állnak, szürke arccal szalutálnak. Bár tágasak az utcák, puszták, fákat alig-alig látni a kék égre kiabálni. Igaz, nem is kék a hamvas ég; füstcsíkok tarkítják színét. Alig bírja szusszal a tüdő, olyan kénes a levegő. Vélnéd: kelepel a gólya, de az csak a kocsik kipufogója. Hogyha szói a giling-galang, meg-megrebben néhány galamb. Nincs is madár egyéb, csak galamb meg veréb. Jaj, pedig sok fa kellene, rigóval, pinttyel tele; legyen a városnak kelleme. Fogadjon bennünket zöld gyep, meg millió virág, szemet vidító tarka szőnyeg, szegfűk, petúniák. Legyen kevesebb autó, s autópark, egyre gyérülőbb autóstart! Vidítsa szívünk jó egészség, több szépség, öröm az aszfalton s a macskakövön! MEGFEJTÉS A május 11-ei számunkban közölt feladat megfejtése: a kakukktojás a 88, mert nem osztható hárommal. Nyertesek: Kovács Péter, Kisgéres; Sykora Renáta, Léva; Lencse Erika, Deáki; ifj. Stubendek Gábor, Rimaszécs; Maricsek Gyula és Tamás, Karva. Tudod-e? Hogy a papagájhalak „hálózsákban“ alusznak! Na persze, nem a sportüzletben vásárolják azt, hanem maguk készítik a legfinomabb nyálkából. A „hálózsák“ a szájuknál kezdődik s az egész testüket bebónyálja. Elöl egy kis fedő található rajta, s azon egy nyílás. Itt áramlik be a víz, átmossa a hal kopoltyúit, hogy lélegezni tudjon, majd a farok közelében levő nyíláson át távozik. Ez a „pólya" oly tökéletesen szigetel, hogy a hal szaga nem hatolhat át rajta, s így nem lehet árulója. Hogy még nagyobb biztonságban legyen, „lámpáit is kioltja“: a nappal színpompás hal éj;elre „elsápad“. így aztán az éjszaka kóboroló ragadozók nem veszik észre, sőt még a búvárok is szinte rátehetik a kezüket, oly mélyen alszik - nyitott szemmel persze, mert a halaknak nincs szemhéjuk. Hogy már az ókori orvosok alkalmaztak tömést, a lyukas fogak gyógyítására. Tömőanyagként aranyat, elefántcsontot, fát és igen gyakran ólmot használtak. Ez utóbbi anyag alkalmazásáról kapta ez az eljárás az azóta is élő plombálás nevet, mert az ólom latin neve plumbum. Gondolkodom, tehát,,. Ha végigutazol a vonalakon és beírod a megfelelő négyzetbe azt a betűt, amelyiket a felső sorból ,,hozol le“, egy csehszlovákiai magyar festőművész nevét kapod eredményül. Ki ó? Készítette: B. Gy. Húsz éve halt meg FÁBRY ZOLTÁN csehszlovákiai magyar író, publicista, kritikus, a csehszlovákiai magyar szellemi élet nagy alakja. Rejtvényünk fő soraiban öt ismert műve található. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére - 819 15 Bratislava, Martanoviőo- va 25. - legkésőbb május 30-ig. A helyes megfejtők közül - sorsolással - öten könyvjutalomban részesülnek. Készítette: LŐRINCZ LÁSZLÓ A május 11-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Csipkerózsika, Rómeó és Júlia, A haty- tyúk tava, Olasz capriccio, Diótörö, Ma- zeppa, Anyegin". Könyvjutalomban részesülnek: Szilágyi Valéria, Fülek; Fó- nad Laura, Komárom: Stastny Ferenc, Ipolyhídvég; Berkula János, Palást; Szolga Ferdinand, Ma- gyardiószeg. Hl 10 1990. V. 25.
