Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
21 1990. május 25, XXIII. évfolyam Ára 2 korona Janics Kálmán DEMOKRÁCIA A POLGÁRI CSEHSZLOVÁKIÁBAN A két világháború közötti csehszlovák állam sikerrel mutatta be a világ felé demokratikusnak elismert arculatát a közép-európai térségben, ahol sem a szomszédok, sem a szövetségesek nem érték el a csehszlovák jogállamiság színvonalát. (Ausztria lehetőségeit az állandó polgárháborús feszültség tette kérdésessé.) Napjaink okulására csak hasznos lehet egy bevált politikai-társadalmi képlet megismerése, ahol az üres, hangzatos, semmitmondó jelszavakat már megszületésük pillanatában bírálni lehetett, függetlenül a csoportérdekek befolyásától. A polgári Csehszlovákiának legkiemelkedőbb egyénisége az első áljamfö, Tomás G. Masaryk, aki mindvégig szilárd híve volt a demokratikus életformának, nézetei napjainkban is helytállóak: „...az^állam van a lakosságért, nem a”lakosság az államért“.1 Mivel nemzeti-kisebbségi létünkkel szemben újból járványszerü kezd lenni az államnyelv eszméjének propagálása, tovább idézzük Masaryk nézeteit: ,,Az állam nemzeti jellegét azonban nem az államnyelv biztosítja; a nyelv nem meríti ki a nemzeti karaktert, államunk nemzeti karakterének következetesen és nyomatékosan keresztülvitt összkulturális programon kell alapulnia“.2 Az akkori elnök sem volt hajlandó azonosulni a rangos és másodrendű etnikai létezések törvényesítésével, ez akkor is igazság marad, ha tudjuk, hogy az akkori cseh nemzetnek a nagyszámú német kisebbség létezésével kellett szembenéznie. Az egyetlen és helyes igazságot Masaryk is felismerte: „Minthogy nemzetiségileg kevert államban élünk, és mivel ilyen különleges helyzetünk vanvEurópa közepén, a nyelvkérdés nemcsak politikai, de kulturális tekintetben is igen fontos nekünk... A kisebbségek érdekében áll az államnyelv ismeretét elsajátítani, de ugyanígy érdekében áll a többségnek a kisebbségek, különösen a nagy kisebbségek nyelvének az ismerete“.3 Vagyis Masaryk a többségi nemzet nyelvét „államnyelvnek“ nevezte, de nem olyan elképzelésekkel és következtetésekkel, mint a mai forrongás egyes szervei szeretnék, a nemzeti kisebbség nyelvének a közéletből való kiszorításával. Masaryk nemcsak a tudós fel- készültségével és személyének elnöki tekintélyével ért el sikereket, de értékelni kell, hogy elveit a Romániával és Jugoszláviával létrehozott eléggé agresszív szövetségnek, a kisantantnak a légkörében sem változtatta meg, tiszteletben tartotta az 1919-ben Saint- Germainben aláírt kisebbségvédelmi szerződést. Ennek szellemében fogadta el 1920-ban a Nemzetgyűlés az állam első alkotmánytörvényét, mely szabályozta a polgárság jogait, kimondta a polgárok egyenrangúságát nyelvre és fajra való tekintet nélkül (106. §), elvetette a sajtó előzetes cenzúrázását. A 128. paragrafus szerint minden polgár nyelvre való tekintet nélkül bármilyen tisztséget (Folytatás a 3. oldalon) LEHETŐSÉG Javában folynak az előkészületek a választásokra. A sajtó, a rádió és a televízió naponta foglalkozik a pártok, mozgalmak programjaival, beszámol a választási kampányról, bemutatja a képviselőjelölteket. Dél-Szlovákia községeiben és városaiban az alábbi kérdésre kértünk választ olvasóinktól: HOGYAN KÉSZÜLNEK A VÁLASZTÁSOKRA ÉS MIBEN LÁTJÁK AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁSOK JELENTŐSÉGÉT? PÓDA FERENC (46 éves) úszori váltókezelő Bizonyára jobb, hogy most több politikai párt közül választhatunk, de én csak kisember vagyok, sorsomat a politikusokra bízom. Nem tudom, kire szavazok majd, nem ismerem a pártokat, mozgalmakat. Akkor döntök, ha megkapom a szavazólapokat. Számomra mindegy, hogy milyen nemzetiségű lesz a képviselőnk, melyik pártnak lesz a tagja, de elvárom, hogy a jövőben is mindenki szabadon elmondhassa véleményét és munkánkat jobban megbecsüljék. Jelenleg sokat dolgozom, de nem látom eredményét. BARABÁS KATALIN (45 éves) a Nagyfödémesi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ' igazgatóhelyettese Kevesen üdvözölték a változásokat olyan lelkesen, mint én. Figyelemmel kísérem az eseményeket, sokat olvasok, nézem a tévét. Bevallom, eddig többnyire a budapesti műsort, de most a pozsonyi is érdekel, hogy tájékozódni tudjak, lássam, hogyan alakulnak a dolgok. A régi rendszerben csalódtam, de az újban egyelőre még csak bízni tudok. Sok minden nem úgy történik, ahogyan szeretném, s ami a legrosszabb, lépten-nyomon tapasztalom, hogy megromlottak az emberek közötti kapcsolatok. Az iskolaügyben a jó szándékú elképzelések is inkább ártottak, mint használtak, a tantestületek felbolydultak, megoszlottak. Jobb lett volna, ha az igazgató-választásokat a tanév után bonyolítják le, nem lenne annyi súrlódás, nézeteltérés. A mostani szabad választások lehetőség arra, hogy mindenki kifejtse véleményét, 'kinyilvánítsa,Hogyan képzeli el a jövőt. Ezzel a lehetőséggel valameny- nyiünknek élnünk kell. Bízom abban, hogy győzni fog a józan ész, igazi demokrácia és olyan légkör alakul ki, amelyben kölcsönösen tiszteljük és szeretjük majd egymást, tiszteletben tartjuk nézeteinket és közösen támogatjuk a jót, a hasznosat. URBÁN KÁROLY (75 éves) jókai református lelkész Sok mindent átéltem már, de szabad választásokon először vehetek részt. 1945 után jogfosztottként nem volt szavazati jogom, később pedig külön ellenőrizték, hogy leadom-e a formális szavazócédulákat. Nagyon örülök, hogy mint lelkész, s nem utolsósorban mint magyar, megélhettem a változásokat. Remélem, hogy a választások megerősítik az eddigi vonalat, gondolkodásra késztetnek mindenkit. Félek viszont, hogy magyar kisebbségünk, minden vonatkozásban, így politikailag is éretlen, nem elég tájékozott. Az előző rendszer leszoktatta az embere(Folytatás a 3. oldalon)
