Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
t * r ávolról, kívülről a Kassához közeli gyáróriás ma is ugyanolyan, mint tavaly, tavalyelőtt vagy korábban. Kéményei lankadatlanul ontják a füstöt; a nagyolvasztót és az acélművet vöröses porköd fátyolozza; reggel, délben és este munkások ezrei özönlenek ki-be a kapukon; a vasúti „portán“ át pedig sűrű egymásutánban érkeznek a vasércet, valamint szenet szállító szerelvények, illetve távoznak a kékesszürke lemeztekercsekkel és más fémáruval megrakott tehervonatok. v Közelebbről, belülről már korántsem olyan megszokott a kép. Sót, számos tekintetsz MÁR A FOLYAMATOS ACÉLÖNTÉS ^ ^ ^ 0r,ovsky feivétele) ben egészen más... Az évekig emlegetett, de lényegében sokáig megvalósíthatatlan „átalakítás“ most - úgy tűnik - valóban utolérte a hatalmas válmozoásban van minden. Megszűnt a pártirányítás; formálódik, erősödik a független önigazgatás; a termelésben jelentkeznek a piacgazdaság első jelei; az utóbbi hónapokban soha nem tapasztalt méreteket öltött a vezető tisztségekben a személycsere. A vállalát élén is váltják egymást az emberek. Az elmúlt év októberétől Zoltán Berghauer mérnök a negyedik vezérigazgató. Ö februárban vette át elődjétől e nem könnyű szerepet. Vele beszélgettünk a gyár jelenéről és jövőjéről. Kérdéseinkre ZOLTÁN BERGHAUER, *iot-c;7lnvákiai Vasmű vezérigazgatója válaszol ACÉLTONNÁK ÉS ÉRDEKEK- Igazgató úr, milyen érzés egy kohóipari vállalat irányítását akkor elvállalni, amikor az a hír járja, hogy a világon csökken és később is csökkenni fog az acéltermelés?- Megvallom, engem ennek a veszélynek a gondolata kevésbé foglalkoztat. Elismerem, hogy a műanyag sok tekintetben komoly konkurense a fémnek, ám nem hiszem, hogy az acélt háttérbe szorítaná. Már csak ökológiai szempontból sem. Tudniillik, a műanyagok többségét lehetetlen káros mellékhatás nélkül megsemmisíteni, illetve újra feldolgozni, s azokat az idő foga sem tünteti el. Az acélt viszont a rozsda, a korrózió elöbb-utóbb elporlasztja. Persze, csak akkor, ha hagyjuk, mert az az igazság, hogy azért a kiselejtezett fémdolgok többségét hulladékként a kohók újra beolvasztják, hasznosítják. Mi például az új acél 30 százalékát hulladék- fémből nyerjük. Tény, hogy Japánban, az USA-ban csökkentik az acélgyártást, ám a világ acéltermelése mégsem apad, mert másutt viszont növelik. Nézze, nem hinném, hogy a jövőben az emberek lemondanának a gépkocsiról, vagy a vas- úthálózatot, a vasúti közlekedést leépítenék. S mindkét jármű túlnyomórészt fémből készül.- Hazánk szakemberei viszont nyíltan hangoztatják, hogy az évi 14 millió tonna acéltermelést legalább 5-6 millió tonnával apasztani kellene...- Vitathatatlan, hogy az egy főre eső acéltermelés tekintetében a világon az elsők közé tartozunk. Ha viszont a gyártási technológiák minőségét és a termeiés költségeit nézzük, nincs mivel dicsekednünk. Az acélgyártásban ma a konvertoros módszer, valamint a folyamatos öntés jelenti a csúcsot, az a legkorszerűbb és egyben a leggazdaságosabb. Az utóbbit mi egyelőre csak kis mértékben alkalmazzuk. Hazánkban tehát az acéltermelés túl költséges. Ha mindehhez hozzászámítjuk az energiaigényességet és a környezetszennyezést, továbbá figyelembe vesszük azt is, hogy hazánk nyersanyagbázisa sem óriási, akkor érthető, hogy a szakemberek fontolgatják a termelés visszafogását. NE A ZÖLD ASZTALNÁL DŐLJÖN EL!-Ha erre sor kerülne, az önök vállalatát mennyiben érintené? Szerintem az nem a zöld asztalnál dől el, pontosabban, nem ott kellene megszabni, hogy melyik gyár mennyivel csökkenti a termelést. Azt a legigazságosabban maga a termelés gazdaságossága, a konkurenciaharc dönti el. S ezen a téren sok függ a termelési programtól, a termékszerkezettől is. A világ fém- kohászati termékeinek bő választékában alig akad olyan áru, amelyet hazánk nem gyárt. Ez részint jó, viszont ha azt vesszük, hogy a világpiacon már évek óta a fémlemezek a legkeresettebbek, akkor sokrétűségünk mégsem olyan előnyös, mint amilyennek az első látásra tűnik. S mivel a gyakorlat egyértelműen azt igazolja, hogy az építészetben, valamint a gépiparban a könnyű fémszerkezeteké a jövő, az említett konkurenciaharcban nyilván azok a cégek lesznek az erősebbek, melyek a nehéz idomvasak helyett minél előbb és minél több „könnyű“ árut tudnak gyártani.- ön azt mondta, ha hazánkban mégis sor kerül az acélgyártási program beszúkítésére, akkor a piaci mechanizmusra kell bízni azt, ki mennyivel csökkentse a termelést. Ha a kérdés a zöld asztalnál dől el, vajon reménykedhetnek-e a kassaiak?- Mi is csak a saját erőnkben, tudásunkban bízhatunk, tudniillik állami támogatásra nincs kilátás. Az évi acéltermelésünk az utóbbi időben 4-4,5 millió tonna. Nem titok, szeretnénk ezt megtartani. Tudom, tudjuk, nem lesz könnyű, de remélem, igyekezetünket majd siker koronázza. Elvégre azt mondják: minél jobban hevítik a vasat, annál jobb az acél... „LEHETNÉNK KEMÉNYEBBEK, EDZETTEBBEK IS“- Ezt úgy is érthetem, hogy a vasgyár gazdaságilag még nem eléggé erős, nem elég edzett...- Vállalatunk a majd három évtizedes létezése során feltornászta magát egy szolid, nemzetközileg is elismert szintre, ám kétségtelen, hogy állhatnánk jobban is. Stílszerűen fogalmazva: lehetnénk keményebbek, edzettebbek is.- S ilyenek lesznek?-A vasmű jövőjét illetően optimista vagyok. A műszaki berendezéseink egy része valóban korszerű, mondhatnám azt is: ráillik a csúcsszínvonal jelző. A hagyományos acélgyártási eljárások helyett már a modernebb technológiát alkalmazzuk, így például az oxigénes módszert, valamint a folyamatos acélöntést. Aránylag korszerűek a hengerműveink is. Persze, ez önmagában még kevés a boldoguláshoz. Fontos a többi üzemünk rendszeres fejlesztése is. Ahhoz pedig, hogy a világpiacon még jobban tudjunk érvényesülni, elkerülhetetlen termékeink minőségének további javítása.- A világpiacot említette. Ott jelenleg milyen a vasmű hírneve, rangja?- Áruink keresettek. Mostanában a hengerelt lemezeink 40 százaléka megy külföldre, s annak a fele a konvertibilis valutával fizető országokba. Szerintem a kivitel növelhető, s remélem, az új kereskedelmi és gazdaságpolitikánk azt lehetővé is teszi.- A kivitel növelésének egyik feltétele a nyersanyagellátás. Bízik abban, hogy a jövőben is a Szovjetunióból kapják majd a vasércet, s ugyanolyan mennyiségben, mint eddig?- A vasárcbehozatal kereskedelmi ügy, és mindkét félnek üzlet. Jóllehet, ezt az árut a Szovjetunió a jövőben is igyekszik majd a külpiacon értékesíteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a világban vasércből nincs hiány. Sót, a tőkés piacon a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Előfordulhat, hogy keleti szomszédunktól majd mi szintén dollárért fogunk vásárolni. Persze, csakis a nyersanyag vastartalmával arányos árért. Szerintepi azért is előnyös az eddigi együttműködés folytatása, mert a lelőhelyek, a bányák nincsenek tőlünk túl messze, s a széles vágányú vasút megépítésével az érc folyamatos szállítása ugyancsak megoldódott. Gazdag József 111 n 11 rí i LJ TECHIHKR Tanácsok számítógép-vásárlóknak (Befejezés) COMMODORE AMIGA Ajánlott alkalmazás • szórakozásra, játékprogramok futtatására • színes grafikára • diákoknak és főiskolai hallgatóknak t félprofi és profi szoftverírásra Kevésbé ajánlott • igényes tudományos-műszaki munkákra • mérnöki tervezőrendszerek futtatására (CAD/CAM; CADES) • publikációk profi formatervezésére (Desktop Publishing) A 8 MHz frekvenciával dobogó Motorola 68 000 típusú 16 bites mikroprocesszor szív diktálta komputer páratlan, sztereó zenei élményben részesítheti a felhasználókat. Sajnos a MIDI (Musical Instrument Digital Interface) portot, melyhez a megfelelő csatlakozóval ellátott elektronikus hangszereket lehet kapcsolni, külön meg kell vásárolni. A játékprogramok nagymestere, tökéletes zenei aláfestésen kívül 4096 féle színárnyalat egyidejű megjelenítésére képes olyan tempóban, hogy a játékos egy I valódi rajzfilm közvetlen résztvevőjének érezheti magát. A játék és zenei programok mellett az Amiga repertoárjában adatbankok, szövegszerkesztő és kalkulációs programok széles skálája is szerepel. Ehhez jönnek még a népszerű programnyelvek Amiga-féle változatai, mint a Basic a Pascal és a C-nyelv. Három típus létezik, a legkisebb az Amiga 2000. A számok az egyes típusok memóriájának kilobájtokban kifejezett közelítő értékeit jelölik. Mindegyik típust ellátták 880 kilobájt kapacitású 3.5 colos floppy mechanikával, mely a billentyűzet jobb felöli oldalán található. Az Amiga 2000 olyan csatlakozóval is rendelkezik, melyhez PC/XT illetve PC/AT áthidaló interface-kártyát illesztve valódi IBM PC kompatibilis géppé válik. ÁRAK: Az Amiga 5000 körülbelül 950 márkába kerül monitor nélkül. Közönséges tv készülékkel is kielégítően működik, de igaíi formáját csak saját monitorával tudja hozni, mely 600 márkába kerül. HD potom 1500 márka többletkiadással jár. Az Amiga 2000 monitorral egyetemben 2400 márka. PC/XT interface-kártya további 800, a PC/AT kártya pedig ennek a duplájából jön ki. ATARI ST Ajánlott alkalmazás: • játékprogramok futtatására • grafikai alkotómunkára • diákok és hallgatók számára • zenészeknek, elektronikus hangszereik irányításához, programozásához • félprofi vagy profi szoftveríráshoz Kevésbé ajánlott: • mérnöki tervezőrendszerek futtatására (CAD/CAM, CADES) • igényes tudományos-műszaki fejlesztésre • publikációk profi formatervezésére (Desktop Publishing) Szintén M 68 000 típusú mikroprocesszorral rendelkező házi számítógép, mely az AMIGA legversenyképesebb konkurense. Három kúlön-külön programozható hanggenerátora segítségével emberi nyelven is képes megszólalni, leggyakrabban angolul. Senkit sem lehet azonban meggátolni benne, hogy a számítógép arzenáljában fellelhető valamely programnyelv segítségével akár magyarul is megtanítsa. Az ST típusok még csak mono hangzást biztosítanak, de az STE jelzésű készülékek már CD minőségű sztereó hanggenerációra is képesek. Grafikus operációs rendszére annyira egyszerű, hogy dilettáns kezdők is elsajátíthatják röpke fél óra alatt. Legnagyobb előnye a szemet kímélő borotvaéles kép (72 Hz-es képfrekvencia), melyhez elengedhetetlenül szükséges egy ATARI SM-124 típusú monochromatikus monitor beszerzése. A helyenként profi igényeket is kielégítő felhasználói programok túlnyomó többsége is monochrom üzemmódra íródott. Aki elsősorban játszani kíván vele, közönséges tv-készülékkel is beérheti. Színes üzemmódban az ST típus 256, az STE 4096 féle színárnyalatot produkál. Mindkét típust 3.5 colos 720 Kbyte kapacitású hajlékonylemez-tárolóval és egérrel (Mouse) is ellátták. Hazánkban az egyik legelterjedtebb tipusok egyike. A jól kiépített klubhálózat, melynek központja a prágai Atari ST Klub, szaktanácsadást és szakirodalmat is biztosít az érdeklődőknek. ÁRAK: Az Atari 1040 STFM, beépített MIDI porttal 1 Mbyte memóriával és monochrom monitorral 1300 márkába kerül. A monitor hozzávetőleges ára 450 márka. Az 1040 STE 100 márkával drágább. A kisebb 520 STM típusokat már ugyan nem gyártják, de nagyon kedvező áron, floppyval monitor nélkül, 600 márkáért még itt-ott kaphatók. A Mega ST 2 Mbyte memóriával, monitorral mintegy 2000 márka Hozzávaló 30 Mbyte kapacitású HD 1000 márka, 60 Mbyte-os tároló a duplája. PC/XT Ajánlott alkalmazás: • kezdő programozóknak • szövegszerkesztésre, egyszerűbb adatbankok és kalkulációs programok futtatására g* játékigények kielégítésére Kevésbé ajánlott: • viszonylagos lassúsága miatt nem ajánlott bonyolult adatbankok kezelésére • CAD/CAM rendszerek futtatására • sok aritmetikai műveletet igénylő grafikai programok futtatására Teljesítménye alapján, és kedvező árai miatt a klasszikus házi számítógépek gyártóinak okoz egyre több fejfájást. Annál is inkább így van ez, mivel az Amigához és az Atarihoz képest összehasonlíthatatlanul bővebb programkínálatból válogathat egy PC/XT tulajdonos. Zenei képességei viszont messze elmaradnak a házi számítógépektől megszokott színvonaltól. Gyorsaságban is alulmaradnak az Amigával és az Atari ST-vel vívott csatában. Intel 8088- és 8086-os 16 bites 4.66 MHz-es mikroprocesszorral épülő, általában 520 Kbyte memóriával rendelkező gépekről van szó. A legújabb XT generáció azonban már a 12 MHz-es impulzusok tartományát is birtokba vette. Klasszikus 5.25 colos, 360 Kbyte kapacitású floppy külső tárolóval van forgalomban. A monochromatikus képalkotást biztosító Hercules kártyát akár VGA színes grafikus kártyára is ki lehet cserélni, melynek persze megvan a maga ára. ÁRAK: Hihetetlenül hangzik, de egy 20 Mbyte-os HD-vel ellátott, 360 Kbyte kapacitású floppy külső tárolót is magába foglaló PC/XT, monochrom monitorral döbbenetes 1500 márkába kerül. Egy Amiga vagy Atari hasonló felállásban legalább 700 márkával többe kerül. HD és monitor nélkül 1000 márka alatt hozzá lehet jutni. Egy monochrom monitor hozzávetőleg 300 márka. A 12 MHz frekvenciájú morzsákkal ellátott XT ára nagyjából 1000 márkával lehet több. Répás István * V 22 1990. V. 18. Vasárnap
