Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-18 / 20. szám

t * r ávolról, kívülről a Kas­sához közeli gyáróriás ma is ugyanolyan, mint tavaly, tavalyelőtt vagy korábban. Kéményei lankadatlanul ont­ják a füstöt; a nagyolvasztót és az acélművet vöröses por­köd fátyolozza; reggel, délben és este munkások ezrei özön­lenek ki-be a kapukon; a vas­úti „portán“ át pedig sűrű egymásutánban érkeznek a vasércet, valamint szenet szállító szerelvények, illetve távoznak a kékesszürke le­meztekercsekkel és más fém­áruval megrakott tehervo­natok. v Közelebbről, belülről már korántsem olyan megszokott a kép. Sót, számos tekintet­sz MÁR A FOLYAMATOS ACÉLÖNTÉS ^ ^ ^ 0r,ovsky feivétele) ben egészen más... Az évekig emlegetett, de lényegében so­káig megvalósíthatatlan „áta­lakítás“ most - úgy tűnik - va­lóban utolérte a hatalmas vál­mozoásban van minden. Meg­szűnt a pártirányítás; formáló­dik, erősödik a független öni­gazgatás; a termelésben je­lentkeznek a piacgazdaság el­ső jelei; az utóbbi hónapok­ban soha nem tapasztalt mé­reteket öltött a vezető tisztsé­gekben a személycsere. A vál­lalát élén is váltják egymást az emberek. Az elmúlt év októbe­rétől Zoltán Berghauer mér­nök a negyedik vezérigazgató. Ö februárban vette át elődjétől e nem könnyű szerepet. Vele beszélgettünk a gyár jelenéről és jövőjéről. Kérdéseinkre ZOLTÁN BERGHAUER, *iot-c;7lnvákiai Vasmű vezérigazgatója válaszol ACÉLTONNÁK ÉS ÉRDEKEK- Igazgató úr, milyen érzés egy kohóipari vállalat irányítását akkor elvállalni, amikor az a hír járja, hogy a világon csökken és később is csökkenni fog az acéltermelés?- Megvallom, engem ennek a ve­szélynek a gondolata kevésbé fog­lalkoztat. Elismerem, hogy a mű­anyag sok tekintetben komoly konku­rense a fémnek, ám nem hiszem, hogy az acélt háttérbe szorítaná. Már csak ökológiai szempontból sem. Tudniillik, a műanyagok több­ségét lehetetlen káros mellékhatás nélkül megsemmisíteni, illetve újra feldolgozni, s azokat az idő foga sem tünteti el. Az acélt viszont a rozsda, a korrózió elöbb-utóbb elporlasztja. Persze, csak akkor, ha hagyjuk, mert az az igazság, hogy azért a kiselejtezett fémdolgok több­ségét hulladékként a kohók újra be­olvasztják, hasznosítják. Mi például az új acél 30 százalékát hulladék- fémből nyerjük. Tény, hogy Japán­ban, az USA-ban csökkentik az acélgyártást, ám a világ acélterme­lése mégsem apad, mert másutt viszont növelik. Nézze, nem hinném, hogy a jövőben az emberek lemon­danának a gépkocsiról, vagy a vas- úthálózatot, a vasúti közlekedést leépítenék. S mindkét jármű túlnyo­mórészt fémből készül.- Hazánk szakemberei viszont nyíltan hangoztatják, hogy az évi 14 millió tonna acéltermelést legalább 5-6 millió tonnával apasztani kel­lene...- Vitathatatlan, hogy az egy főre eső acéltermelés tekintetében a vi­lágon az elsők közé tartozunk. Ha viszont a gyártási technológiák mi­nőségét és a termeiés költségeit nézzük, nincs mivel dicsekednünk. Az acélgyártásban ma a konvertoros módszer, valamint a folyamatos ön­tés jelenti a csúcsot, az a legkorsze­rűbb és egyben a leggazdaságo­sabb. Az utóbbit mi egyelőre csak kis mértékben alkalmazzuk. Ha­zánkban tehát az acéltermelés túl költséges. Ha mindehhez hozzászá­mítjuk az energiaigényességet és a környezetszennyezést, továbbá fi­gyelembe vesszük azt is, hogy ha­zánk nyersanyagbázisa sem óriási, akkor érthető, hogy a szakemberek fontolgatják a termelés visszafo­gását. NE A ZÖLD ASZTALNÁL DŐLJÖN EL!-Ha erre sor kerülne, az önök vállalatát mennyiben érintené? Szerintem az nem a zöld asztal­nál dől el, pontosabban, nem ott kellene megszabni, hogy melyik gyár mennyivel csökkenti a terme­lést. Azt a legigazságosabban maga a termelés gazdaságossága, a kon­kurenciaharc dönti el. S ezen a téren sok függ a termelési programtól, a termékszerkezettől is. A világ fém- kohászati termékeinek bő választé­kában alig akad olyan áru, amelyet hazánk nem gyárt. Ez részint jó, viszont ha azt vesszük, hogy a világ­piacon már évek óta a fémlemezek a legkeresettebbek, akkor sokrétű­ségünk mégsem olyan előnyös, mint amilyennek az első látásra tűnik. S mivel a gyakorlat egyértelműen azt igazolja, hogy az építészetben, valamint a gépiparban a könnyű fémszerkezeteké a jövő, az említett konkurenciaharcban nyilván azok a cégek lesznek az erősebbek, me­lyek a nehéz idomvasak helyett mi­nél előbb és minél több „könnyű“ árut tudnak gyártani.- ön azt mondta, ha hazánkban mégis sor kerül az acélgyártási program beszúkítésére, akkor a pia­ci mechanizmusra kell bízni azt, ki mennyivel csökkentse a termelést. Ha a kérdés a zöld asztalnál dől el, vajon reménykedhetnek-e a kas­saiak?- Mi is csak a saját erőnkben, tudásunkban bízhatunk, tudniillik ál­lami támogatásra nincs kilátás. Az évi acéltermelésünk az utóbbi idő­ben 4-4,5 millió tonna. Nem titok, szeretnénk ezt megtartani. Tudom, tudjuk, nem lesz könnyű, de remé­lem, igyekezetünket majd siker ko­ronázza. Elvégre azt mondják: minél jobban hevítik a vasat, annál jobb az acél... „LEHETNÉNK KEMÉNYEBBEK, EDZETTEBBEK IS“- Ezt úgy is érthetem, hogy a vas­gyár gazdaságilag még nem eléggé erős, nem elég edzett...- Vállalatunk a majd három évti­zedes létezése során feltornászta magát egy szolid, nemzetközileg is elismert szintre, ám kétségtelen, hogy állhatnánk jobban is. Stílszerű­en fogalmazva: lehetnénk kemé­nyebbek, edzettebbek is.- S ilyenek lesznek?-A vasmű jövőjét illetően opti­mista vagyok. A műszaki berende­zéseink egy része valóban korszerű, mondhatnám azt is: ráillik a csúcs­színvonal jelző. A hagyományos acélgyártási eljárások helyett már a modernebb technológiát alkalmaz­zuk, így például az oxigénes mód­szert, valamint a folyamatos acélön­tést. Aránylag korszerűek a henger­műveink is. Persze, ez önmagában még kevés a boldoguláshoz. Fontos a többi üzemünk rendszeres fejlesz­tése is. Ahhoz pedig, hogy a világpi­acon még jobban tudjunk érvénye­sülni, elkerülhetetlen termékeink mi­nőségének további javítása.- A világpiacot említette. Ott je­lenleg milyen a vasmű hírneve, rangja?- Áruink keresettek. Mostanában a hengerelt lemezeink 40 százaléka megy külföldre, s annak a fele a kon­vertibilis valutával fizető országok­ba. Szerintem a kivitel növelhető, s remélem, az új kereskedelmi és gazdaságpolitikánk azt lehetővé is teszi.- A kivitel növelésének egyik fel­tétele a nyersanyagellátás. Bízik ab­ban, hogy a jövőben is a Szovjetuni­óból kapják majd a vasércet, s ugyan­olyan mennyiségben, mint eddig?- A vasárcbehozatal kereskedel­mi ügy, és mindkét félnek üzlet. Jóllehet, ezt az árut a Szovjetunió a jövőben is igyekszik majd a külpia­con értékesíteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a világban vasércből nincs hiány. Sót, a tőkés piacon a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Előfordulhat, hogy keleti szomszé­dunktól majd mi szintén dollárért fogunk vásárolni. Persze, csakis a nyersanyag vastartalmával ará­nyos árért. Szerintepi azért is elő­nyös az eddigi együttműködés foly­tatása, mert a lelőhelyek, a bányák nincsenek tőlünk túl messze, s a széles vágányú vasút megépíté­sével az érc folyamatos szállítása ugyancsak megoldódott. Gazdag József 111 n 11 rí i LJ TECHIHKR Tanácsok számítógép-vásárlóknak (Befejezés) COMMODORE AMIGA Ajánlott alkalmazás • szórakozásra, játékprogramok futtatására • színes grafikára • diákoknak és főiskolai hallgatóknak t félprofi és profi szoftverírásra Kevésbé ajánlott • igényes tudományos-műszaki munkákra • mérnöki tervezőrendszerek futtatására (CAD/CAM; CADES) • publikációk profi formatervezésére (Desktop Publishing) A 8 MHz frekvenciával dobogó Motorola 68 000 típusú 16 bites mikroprocesszor szív diktálta komputer páratlan, sztereó zenei élményben részesítheti a felhasználó­kat. Sajnos a MIDI (Musical Instrument Digital Interface) portot, melyhez a megfelelő csatlakozóval ellátott elektronikus hangszereket lehet kapcsolni, külön meg kell vásárolni. A játékprogramok nagymestere, tökéletes zenei aláfestésen kívül 4096 féle színárnyalat egyidejű megjelenítésére képes olyan tempóban, hogy a játékos egy I valódi rajzfilm közvetlen résztvevőjének érezheti magát. A játék és zenei programok mellett az Amiga repertoárjában adatbankok, szövegszerkesztő és kalkulációs programok széles skálája is szerepel. Ehhez jönnek még a népszerű programnyelvek Amiga-féle változatai, mint a Basic a Pascal és a C-nyelv. Három típus létezik, a legkisebb az Amiga 2000. A számok az egyes típusok memóriájának kilobájtokban kifejezett közelítő értékeit jelölik. Mindegyik típust ellátták 880 kilobájt kapacitású 3.5 colos floppy mechanikával, mely a billentyűzet jobb felöli oldalán található. Az Amiga 2000 olyan csatlakozóval is rendelkezik, melyhez PC/XT illetve PC/AT áthidaló interface-kártyát illesztve valódi IBM PC kompatibilis géppé válik. ÁRAK: Az Amiga 5000 körülbelül 950 márkába kerül monitor nélkül. Közönséges tv készülékkel is kielégítően működik, de igaíi formáját csak saját monitorával tudja hozni, mely 600 márkába kerül. HD potom 1500 márka többletkiadással jár. Az Amiga 2000 monitorral egyetemben 2400 márka. PC/XT interface-kártya további 800, a PC/AT kártya pedig ennek a duplájából jön ki. ATARI ST Ajánlott alkalmazás: • játékprogramok futtatására • grafikai alkotómunkára • diákok és hallgatók számára • zenészeknek, elektronikus hangszereik irányításához, programozásához • félprofi vagy profi szoftveríráshoz Kevésbé ajánlott: • mérnöki tervezőrendszerek futtatására (CAD/CAM, CADES) • igényes tudományos-műszaki fejlesztésre • publikációk profi formatervezésére (Desktop Publishing) Szintén M 68 000 típusú mikroprocesszorral rendelkező házi számítógép, mely az AMIGA legversenyképesebb konkurense. Három kúlön-külön programozható hanggenerátora segítségével emberi nyelven is képes megszólalni, leggyakrabban angolul. Senkit sem lehet azonban meggátolni benne, hogy a számítógép arzenáljá­ban fellelhető valamely programnyelv segítségével akár magyarul is megtanítsa. Az ST típusok még csak mono hangzást biztosítanak, de az STE jelzésű készülékek már CD minőségű sztereó hanggenerációra is képesek. Grafikus operációs rendszére annyira egyszerű, hogy dilettáns kezdők is elsajátíthatják röpke fél óra alatt. Legnagyobb előnye a szemet kímélő borotvaéles kép (72 Hz-es képfrekvencia), melyhez elengedhetetlenül szükséges egy ATARI SM-124 típusú monochromatikus monitor beszerzése. A helyenként profi igényeket is kielégítő felhasználói programok túlnyomó többsége is monochrom üzemmódra íródott. Aki elsősorban játszani kíván vele, közönséges tv-készülékkel is beérheti. Színes üzemmódban az ST típus 256, az STE 4096 féle színárnyalatot produkál. Mindkét típust 3.5 colos 720 Kbyte kapacitású hajlékonylemez-tárolóval és egérrel (Mouse) is ellátták. Hazánkban az egyik legelterjedtebb tipusok egyike. A jól kiépített klubhálózat, melynek központja a prágai Atari ST Klub, szaktanácsadást és szakirodalmat is biztosít az érdeklődőknek. ÁRAK: Az Atari 1040 STFM, beépített MIDI porttal 1 Mbyte memóriával és monochrom monitorral 1300 márkába kerül. A monitor hozzávetőleges ára 450 márka. Az 1040 STE 100 márkával drágább. A kisebb 520 STM típusokat már ugyan nem gyártják, de nagyon kedvező áron, floppyval monitor nélkül, 600 márkáért még itt-ott kaphatók. A Mega ST 2 Mbyte memóriával, monitorral mintegy 2000 márka Hozzávaló 30 Mbyte kapacitású HD 1000 márka, 60 Mbyte-os tároló a duplája. PC/XT Ajánlott alkalmazás: • kezdő programozóknak • szövegszerkesztésre, egyszerűbb adatbankok és kalkulációs programok futta­tására g* játékigények kielégítésére Kevésbé ajánlott: • viszonylagos lassúsága miatt nem ajánlott bonyolult adatbankok kezelésére • CAD/CAM rendszerek futtatására • sok aritmetikai műveletet igénylő grafikai programok futtatására Teljesítménye alapján, és kedvező árai miatt a klasszikus házi számítógépek gyártóinak okoz egyre több fejfájást. Annál is inkább így van ez, mivel az Amigához és az Atarihoz képest összehasonlíthatatlanul bővebb programkínálatból válogathat egy PC/XT tulajdonos. Zenei képességei viszont messze elmaradnak a házi számítógépektől megszokott színvonaltól. Gyorsaságban is alulmaradnak az Ami­gával és az Atari ST-vel vívott csatában. Intel 8088- és 8086-os 16 bites 4.66 MHz-es mikroprocesszorral épülő, általában 520 Kbyte memóriával rendelkező gépekről van szó. A legújabb XT generáció azonban már a 12 MHz-es impulzusok tartományát is birtokba vette. Klasszikus 5.25 colos, 360 Kbyte kapacitású floppy külső tárolóval van forgalom­ban. A monochromatikus képalkotást biztosító Hercules kártyát akár VGA színes grafikus kártyára is ki lehet cserélni, melynek persze megvan a maga ára. ÁRAK: Hihetetlenül hangzik, de egy 20 Mbyte-os HD-vel ellátott, 360 Kbyte kapacitású floppy külső tárolót is magába foglaló PC/XT, monochrom monitorral döbbenetes 1500 márkába kerül. Egy Amiga vagy Atari hasonló felállásban legalább 700 márkával többe kerül. HD és monitor nélkül 1000 márka alatt hozzá lehet jutni. Egy monochrom monitor hozzávetőleg 300 márka. A 12 MHz frekvenciájú morzsákkal ellátott XT ára nagyjából 1000 márkával lehet több. Répás István * V 22 1990. V. 18. Vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents