Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
A bejutási arány tehát nagyon kedvező.- Iskolánkban általános- és gyermeknővéreket képezünk. Hosszú évekig két első osztályt nyitottak, tavaly az iskola átalakítási munkálatai után már három párhuzamos osztály nyílt. Nagyon sokan szeretnék, ha a jövőben akár 4-5 is nyílna, mivel egyre kevesebb az egészségügyi nővér, s a környező iskolákban sincs mód a bővítésre. Szóba került, hogy lennének jelentkezők egy esetleg megnyíló szlovák osztályba is. Ezzel az járnak, el a szakoktatók felügyelete alatt a közeli karosai kórházba.-Iskolánk 100-120 tanulót tud elhelyezni a diákszállóban. Sajnos, ez elég alacsony szám, de gond az étkeztetés is. Bár számíthatunk a szomszédos mezőgazdasági szakközépiskola jóindulatára, sürgetnünk kell egy ebédlő és egy diákotthon felépítését. Aki azonban egy kicsit is tájékozott, az tudja, miK evés az egészségügyi nővér. A reszortban nagy a munkaerő-vándorlás, az ápolónőknek alacsony fizetésért sokat kell dolgozniuk. Dunaszerdahelyen immár húsz éve működik az egészség- ügyi szakközépiskola, ahol évente 60-70 lány fejezi be a tanulmányait. A Nyugat-szlovákiai kerületben ez az egyetlen ilyen iskola, melynek falai közt magyar nyelven is folyik oktatás. Nagy hát a vonzereje, sok tanuló jelentkezik ide a szomszédos járásokból is. A bejutás azonban (eddig) nem volt egyszerű, és sokszor nem is azokat vették fel, akik a legjobb bizonyítvánnyal, legeredményesebb felvételi vizsgával dicsekedhettek. Vajon csak rágalom lenne a hoppon maradtak megjegyzése, hogy ebbe az iskolába csak ismeretség útján lehet bejutni? Nincs szándékunkban az „ismeretség általi felvétel“ különféle változatait boncolgatni ám elgondolkodtató, hogy a tanulmányi eredmények gyengék, amit csak némileg pótol az elsajátított szaktudás. Mi hát a megoldás? Jó szakembereket, vagy megfelelő érettségi tudással rendelkezőket neveljen-e az iskola? Minderről PhDr. Sipos Éva tanárnővel beszélgettünk, aki a január végi igazgatóválasztáskor került az egészségügyi iskola élére.- Kéthónapos igazgatónői ,,tapasztalattal“ még nincsenek olyan irányítási ismereteim, mint az elődömnek voltak. Ráadásul csak a múlt év szeptemberétől tanítok ebben az iskolában. Tíz évig a Nagymegyeri Közgazda- sági Szakközépiskola szlovák-orosz szakos tanára voltam. Mikor idekerültem, nemcsak munkahelyet változtattam, hanem az oktatásügyből átléptem az egészségügybe. Ez a két reszort nem vehető egy kalap alá, ahogy a két iskolatípus se. Más dolog a hivatalnoknők és megint más az egészségügyi nővérek képzése. Mindenesetre úgy érzem, hogy ez utóbbi sokkal igényesebb, és bizonyára nehezebb is. erre Felvételik új módon • Hány első osztály nyíljon a jövőben t Húsz év után legyen szlovák tagozat is? • Az elmélet is fontos SIPOS ÉVA IGAZGATÓNŐ: „A TANÁROKTÓL IS SOK FÜGG“ A diákok rendszeres gyakor- leti oktatáson vesznek részt, az érettségi előtt álló negyedikesek már például heti háromszor fél napot a járási, illetve a közeli erdőhátkarcsai kórházban dolgoznak. Nincs is hiba a szakma elsajátítása terén, hiszen a fővárosból is olyan visszajelzéseket kapnak egykori diákjaikról, amelyekre az oktatók büszkék lehetnek. De más értékrendek is léteznek.- Diáklányaink többsége sajnos elhanyagolja a tanulást. A gyakorlatokon általában helytállnak, de az osztályban, a tábla előtt már más a helyzet. Nem állítom, hogy egy nővérkének a reáltantárgyak a legfontosabbak, viszont szomorú, hogy nem szeretik a történelmet, az idegen nyelveket, és ha hallaná, hogy egyikük-másikuk milyen katasztrofálisan beszéli a saját anyanyelvét! Iskolánkban 23 tanár, 16 orvos és 3 szakoktató képezi a 326 diáklányt. A külső munkatársak, az egészségügyi központ orvosai a legnagyobb odaadással végzik munkájukat, mégis úgy érzem, hogy ez részükről egyfajta önfeláldozás. Többen nem is titkolják, hogy munkájuk mellett csak azért vállalják az oktatást is, mert szívügyüknek tekintik a magyar iskola sorsát, a színvonal megtartását.- Azt bővebben nem kell részletezni, vajon mi okoz hétről hétre csalódást az orvostanároknak ...- Természetesen, vannak ügyes, jó előmenetelő, kitüntetett diákjaink. Ám vannak kitűnő bizonyítvánnyal érkezők is, de jegyeik nem fedik valós tudásukat. Régi igazság, hogy az alapiskolák színvonala a középiskolában mérhető le igazán. Nos, az idei felvételi vizsgákat új módszerrel kívánjuk lebonyolítani. Koncepciómat elfogadta a pedagógustanács. Lényege, hogy a felvételi vizsgák alól nincs felmentés, minden jelentkezőnek tesztvizsgán kell átesnie. Nem nehéz az egyes kérdések megválaszolása, hisz azok az alapiskola 5-8. osztályában tanult biológiai ismereteken alapulnak. Ez évben 117 tanuló jelentkezett az egészségügyi szakközépiskolába. Közülük nyolcva- nan kezdhetik meg tanulmányaikat az 1990-91-es tanévben. ... munkában (Méry Gitoor felvételei) elképzeléssel nem értek egyet, hisz szlovák tanítási nyelvű egészségügyi iskola több is van a kerületben, míg a mi iskolánk egyedüli. Ha jól tudom, Érsekújváron is mindössze egy magyar osztály működik, a többi szlovák. Tehát az illetékeseknek figyelembe kell venniük, hogy a dunaszerdahelyieken kívül hozzánk még három, jobbára magyarlakta járás tanulói is járnak. A bővítés azért is elképzelhetetlen, mert a diáklányok szinte be sem férnek a járási egészségügyi központ egyik-másik rendelőjébe, vagy kórházi osztályára. Minden bizonnyal nagy segítség, ha délelőttönként ellátják a betegeket, ám a tétlen szemlélődés rossz hatással van a fiatalokra. Ezt megelőzendő lyen nehéz manapság ilyenbe belekezdeni. Rummer Károlyné, a szakmai nevelésért felelős tanárnő, ugyancsak nyíltan beszélt az iskola belső problémáiról.- Erre a pályára vagy születik az ember, vagy nem. Azt ugyanis nem tudom megtanítani a diáklányaimmal, hogy a beteggel együttérezzenek, hogy a mások iránti figyelmük belső énjükből fakadjon. Meg aztán... nehezen veszik fel a kapcsolatot a betegekkel, ami úgy érzem, abból adódik, hogy a mai fiatalok elődeiknél sokkal kevesebbet olvasnak. Legalábbis ezzel magyarázom kommunikációs nehézségeiket. Sajnos, többségük azt tartja, elég a gyakorlati tudás, az elméletre úgysem lesz szükségük. Azért így is nagyon szeretem őket. Még akkor is, ha néha igen felbosszantanak. * * * A Magyar Diákszövetség iskolai szervezetének 26 tagja van.- Nem kevés? Hisz több mint háromszázan vagytok - teszem föl a kérdést a lányoknak.- Nem akarunk erőszakkal tagokat toborozni. Nem akarunk olyanok lenni, mint a SZISZ volt. Nem akarunk nagy létszámú tömegszervezetet -jönnek a válaszok.-Tanulni sem akartok?- Hát... minek kell például a történelmet bifláznunk? - döbbent meg viszontkérdésével az egyik diáklány. - A beteg ágyánál úgyis mással kell törődnöm.- Vagy minek van orosz és matek? No, meg földrajz? - jön a következő kérdés.- De azért nem bántátok meg, hogy erre a pályára jelentkeztetek? Megkönnyebbülten sóhajtok. Valamiben egyetértünk. Szitás Gabriella Az még csak természetes lenne, hogy megoszlanak a vélemények az új AIDS elleni szerrel kapcsolatban, de a két kutató- csoport vezetői között is dúl a vita a módszer alkalmazásáról. GOUDSMIT professzor, akit az AIDS első számú specialistájának tartanak Hollandiában, szemére vetette BUCKNAK, a szerves kémia professzorának, hogy lelkesültségében túlzottan optimista. Azt nyilatkozta ugyanis, hogy öt éven belül nem lesz AIDS-beteg a Földön.- Ennél sokkal óvatosabbnak kell lennünk, mondta Goudsmit doktor, hiszen még semmit sem mondhatunk a gyógykezelésről. S ha a gyógyszer nagy sikert hoz is, akik már fertőzöttek a vírussal, akkor is tovább fertőzAz egész emberiség AIDS-es lesz? hetnek másokat, ha ők maguk nem betegedtek is meg. Hogy ezt megértsük, lássuk kicsit részletesebben a felfedezést. Az AIDS hatásmechanizmusa nagyjából a következő: Az első fázisban a vírus a szervezetbe jutva „keres magának" egy fehér vérsejtet, s ott RNS-é válik. így képes bejutni a sejtekbe, ahol egy időre „megint nyugalomba vonul“. Később - akár évek múlva - az RNS elkezdi másolni magát és DNS lesz belőle. DNS-ként már a sejtmagba is be tud jutni, ezzel „genetikai programunk" részévé válik. Így az egészséges DNS-ek ezt is másolni kezdik. A DNS kettős spiráljából az egyik fonat hordozza az információt, a másik pedig „másolatokat készít“. A felfedezés lényege, hogy egy „másoló" DNS-t juttatnak az információhordozó DNS-be, ennél fogva az „kikapcsol". Elvileg a betegség mindkét fázisát gyógyíthatják a felfedezés révén, az első esetben a sejtben blokkolva a virus- RNS-t, a másodikban, a sejtmagban a vírus-DNS-t. A bökkenő csak ott van, hogy - bár a betegség kifejlődését megakadályozzák, vagy megállítják - a beteg tovább fertőz. Egyes vélemények szerint - mivel a betegség nem gyógyíthatatlan többé (talán), az AIDS- esek száma gyarapodni fog. Képtelenségnek tűnhet, de logikailag elképzelhető, hogy az egész emberiség AIDS-es lesz, bár ez nem számít majd betegségnek. Ha a felfedezés egyáltalán alkalmazható az emberi szervezetben. Buck professzor már öt éve kísérletezik baktériumokkal és növényekkel, s körülbelül egy éve jutott eszébe, hogy a módszer talán alkalmazható az AIDS ellen ts. Ekkor kereste tel Goudsmit professzort. S bár a kémcsőben sikerültek a kísérletek, még mindig nyitott kérdés: működik-e az emberi szervezetben, mekkora dózis szükséges, mennyi ideig tart a blokkolás, kikapcsolja-e majd az egész DNS-eket is, ugyanúgy hat-e az afrikai AIDS-re? (Mivel eddig csak az európai betegek sejtjével próbálkoztak.) S egyáltalán: lesz-e elég pénz, hiszen a módosított DNS-eket „gyártó" gép nagyon drága, s nem túl nagy a kapapitása. Főleg ahhoz képest nem, hogy a Földön ma 5-10 millió AIDS-es beteg van. Vajon hányán tudják megvárni majd közülük a vita végét? Stern Gabriella (PESTI HÍRLAP) 1990. V. 18.
