Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
KÉT RAJZ A KÖZÉPKORI ARANYBÁNYÁSZATRÓL. MA MÁR KORSZERŰ GÉPEK VÉGZIK A NEHÉZ MUNKÁT ÉS AZ ARANYPOR KIOLDÁSÁBAN DÖNTŐ SZEREPE VAN A VEGYSZEREKNEK. nyák fejlesztési osztályának dolgozója e kérdésre határozott igennel válaszol. A világon kisebb aranytartalmú lelőhelyeket is kiaknáznak. Az eredményesség feltétele az elegendő meny- nyiségü aranyérc és a csúcs- technológia. A csehországi lelőhely esetében e feltételek adottak. Egy gramm értéke tizennégy dollár. A vállalat tizenhárom év alatt 36 tonna arany kiaknázását tervezi. Nem nehéz kiszámítani, mekkora érték rejlik e Vidámnak nevezett domb belsejében. Az arany felszínre hozása dolgozójának figyelmet keltő beszámolója a csehországi arany- lelőhelyről. Természetesen az aranybányászatra szakosított külföldi cégek érdeklődését nem kerülte el. A legnagyobb európai aranylelőhely kiaknázására ausztrál, nyugatnémet, francia és amerikai vállalkozók kínálták fel segítségüket. Szóba került egy tőke-hozzájárulásos vállalat létrehozása. A csehszlovák szakemberek a kiszemelt vállalatokkal megkezdték a tárgyalásokat. Legcélszerűbbnek az ausztrál (Barrack Mines, Gwalia itteni kőzet aranytartalmát illetően nemzetközi mércével mérve is átlagon felüli. Megfelel a világ nagy lelőhelyei szintjének, mint az ausztráliai Kidston, vagy az amerikai Jamestown és Me- souite. A DOMB ELTŰNIK És a falucska huszonnégy házikója is. Lakói a közelben új otthont kapnak. S ha minden jó Kútfőid* ’“"TmS" »I e9,'e Mokrsko festőién szép közép-csehországi falucska, nem messze Prágától, mintegy kilométernyire a slapyi víztározótól. Huszonöt házacskája szinte hozzásimul a Vesely (Vidám) nevet viselő dombhoz. Ez a domb száztíz tonna, egyelőre láthatatlan aranyat rejt a gyomrában. Titkát a legutóbBi földtani kutatások tárták fel. Mit jelent ennyi arany felszínre hozása? összehasonlításként talán annyit, hogy jelenleg köztársaságunk évente négy tonna aranyat vásárol Angliától, ami egyáltalán nem olcsó mulatság. Az itt fellelt arany tehát ezt a mennyiséget közel negyven évre biztosítja. Az aranyszemcsék nagysága mindössze század- és ezredmil- liméter. Klasszikus módszerrel nem is bányászható, ezért új, korszerű kitermelést igényel. Az aranyszemcsékböl csak úgy válhatnak tonnákat kitevő téglák, ha a dombot és a falucskát is feláldozzák. 1 TONNA KŐZETBŐL 2 GRAMM ARANY E vidék aranylelőhelyei a középkor óta ismertek. Erről tanúskodnak a máig is megmaradt bányavájatok, zúzómalmok és a bányáról szóló feljegyzések 1536-ból és 1550-ból. E korból származó számos emléket a príbrami múzeum őriz. Ám annyi aranyat soha nem hoztak a felszínre, amennyit Mokrsko kínál. Csehország nak ezt a vidékét már évek óta járják, kutatják a prágai Geoindustria dolgozói, akik a lelőhelyre rábukkantak. A szakemberek megállapították, hogy egy tonna kőzetből két grammnyi arany nyerhető. Vajon kifizetődik-e ilyen jelentéktelen koncentrációjú „nyersanyag“ feldolgozása? Dr. Zde- nék Pletánek, a Príbrami Ércbáazonban nagy beruházásokat igényel. A vállalat e célból igénybe veszi a cseh-szlová- kiai bankok ún. aranyhiteleit. Előnyük az alacsony, általában 2,5 százalékos kamat, amit aranyban térítenek meg. A bánya megnyitását 1995-re tervezik. NYUGATI ÉRDEKLŐDÉS Két évvel ezelőtt zajlott le a Gold '88 nemzetközi kongresszus, ott hangzott el Dr. Peter Moráveknak, a Geoindustria Group és Pennant Holding) vállalatokkal történő együttműködés mutatkozik. A külföldi partnerek feltehetően részt vennének a bánya építésében és üzemeltetésében is. Az idegen cégekkel folytatott tárgyalások is igazolták, hogy külföldi csúcstechnika és technológia alkalmazásával, a környezetvédelmi szempontok szigorú megtartása mellett az arany nagy hatékonysággal bányászható. A nagy külföldi érdeklődés egyben arról is tanúskodik, hogy a csehországi lelőhely feltárása világviszonylatban se számít valamiféle törpevállalkozásnak. Az valamire rossz is, a fordítottja úgyszintén igaz. Ezután legalább jó ivóvizük lesz, mert az itteni víz arzéniartalmú, ezért tartálykocsikkal biztosítják a vízellátást. így is van félelem. A lakosság előtt nem titok, hogy az arany kitermeléséhez cianoidot használnak. Ez pedig mérgező anyag, amelynek hallatára bizony megborsódzik a hátuk. Hogyan is lesz a kőzetből arany? Az egész dombot - 210 hektárnyi területen - folyamatosan óriási baggerekkel valósággal feldarabolják. A kitépett kőzetet előbb zúzzák és őrlik, majd következik a lúgozás. Itt jut szóhoz a kémia - a cianid. Ez okozza a környékbeliek aggodalmát. A szakemberek felvilágosító előadások keretében magyarázzák, hogy a termelés légmentesen zárt ciklus, így mérgező anyagok nem juthatnak a földbe és az ivóvízbe. A Príbrami Ércbányák 51 millió koronát terveznek a környezetvédelemre, a kártalanításra, a kilúgozott kőzet rekultiválására pedig további 300 millióval számolnak. Ml KÉSZÜL AZ ARANYBÓL? Az arany hallatára általában királyi koronára, pénzre és ékszerre gondolunk. Jelenleg azonban esztétikai értéke mellett egyre növekszik ipari jelentősége. Szinte nélkülözhetetlen a gyógyászatban, az elektronikában, a kozmonautikában és számos más korszerű ágazatban. Ezért kár lenne a föld mélyén hagynunk a több tíz tonnányi mokrskói aranyat... (A KVÉTY nyomán) FILM-SZUPERMARKET Brüsszel szélén van a „Kinepolis“, Európa első és legnagyobb, egyszerre több filmet játszó mozija. Vajon ez a jövő filmszínháza? A moziközpontok a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején jöttek divatba: a nagy termeket kis rekeszekre osztották fel. Azután jött a videoláz, és a moziközpontok voltak ennek az első áldozatai. Egyszerre megint az „érzékelhető moziélmény“ vált keresetté: az irányzat az volt, hogy nagy vetítővászonnal és rafinált hangrendszerrel ellátott mozikat hozzanak létre. És most itt vannak az egyszerre több filmet játszó mozik. Ezek a városközponton kívül épülnek, a legújabb technikai színvonalat kínálják, és több nagy mozit egyesítenek egy fedél alatt. Az első és még mindig legnagyobb ilyen moziközpont Brüsszel szélén van: a „Kinepolis“ arra hivatott, hogy a jövő mozija legyen. Ormótlan, dísztelen és óriási alkotmány... Ridegen rendeltetésszerű, mint egy repülőtér hatalmas csarnoka. A „Kinepolis“ a „Bruparck“ szórakozóközpontban van, és parkolójában 15 ezer gépkocsi fér el, hiszen a látogatók nagy része autón érkezik. Videomonitorok jelzik, hogy melyik moziban mit játszanak: összesen 26 filmet. Az időszerű slágerfilmek dominálnak. A legnépszerűbb a Szellemirtók II., a Vissza a jövőbe II. és az Amikor Harry találkozott Sallyvel. Az igényesebb produkciókat a kisebb termekben játsszák. A belépőjegy egységesen 200 belga frank (=10 DEM). A pénztárak fölött elhelyezett videomo- nitorokról leolvasható, hogy melyik moziban még hány üres hely van. Christian Nolens a „Kinepolis“ reklám és marketingfónö- ke, iratrendezőjében sok-sok adat van: a „Kinepolis“ 1988. szeptember 9-ikén nyílt meg, 26 terme van összesen, 7000 ülőhellyel (a legnagyobb terem 700, a legkisebb 150 férőhelyes), két bárja, összterülete 24 ezer négyzetméter. Valamennyi terem Dolby-sztereohangrend- szerrel, valamint a még újabb, még hatásosabb THX-hang- rendszerrel egyaránt el van látva, a legnagyobb mozivászon 29x20 méter, a legkisebb 8x12, valamennyi filmet feliratozott, eredeti változatban mutatják be. Az építés költségei: 36 millió márkának felelnek meg. A „Kinepolis“ egyszerű stílusban épült: két emelete van, mindegyiken egy hosszú előcsarnok, jobb- és baloldalt a mozitermek sorakoznak. Mind a 26 moziban a két központi teremből vetítik a filmeket.- A mozinak - mondja Christian Nolens - újra élménnyé kell válnia. Hogy a látványosság benyomását keltsék, valamennyi előadás egy időben kezdődik. A nyolcvanas évek végén a brüsszeli filmszínházak súlyos válságban voltak. A Bert és Clayes család, amelyek közösen a piac 34 százalékát uralták, kiutat kerestek és a megoldást a nagyszabású „vásárlóközpont“ modelljében találták meg. Nagy választék és sok parkolóhely - ez volt sikerük receptje. így született meg 1987-ben a „Kinepoiis“ terve. Ma mindennap 5800-6700 látogató jön ide. A „Kinepolis“ Brüsszelben afilm- üzlet 51,4 százalékos piaci hányadát szerezte meg. A „Kinepolis“ leglátványosabb része: az „IMAX-mozi“, majdnem 600 négyzetméteres, ív alakú vetítő- vásznával, amely azt a benyomást kelti a nézőben, hogy az események kellős közepén ül. Itt főként természetfilmeket játszanak. A közeljövőben az NSZK-ban is lesznek egyszerre több filmet játszó mozik. Az angol UCI társaság a Köln melletti Hürthben és Bochumban épít, a Warner Brothers és a Hans-Joachim Flebbe multinacionális filmvállalat pedig Frankfurtban, Hannoverben és Hamburgban tervez ilyen moziközpontot. A Sternból fordította: G. Gy. 1990. V. 18. t/asűrnap
