Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-04 / 18. szám

Emil Zátopek, a bátor és becsületes „Lokomotív“ Emil Zátopek neve, személye fo­galom a sport, az atlétika világában. A hosszútávfutó a maga időszaká­nak kiemelkedő egyénisége volt. Négyszeres olimpiai bajnok, ebből hármat egy olimpián. Helsinkiben nyert; a Londonban 5000 méteren elért ezüstérme szinte csak ráadás, hiszen az Európa-bajnokságokon három alkalommal állt a dobogó leg­magasabb fokán. 5000 m-töl 30 km- ig egyeduralkodó volt, 18 világcsú­csot állított fel, Helsinkiben élete első maratoni versenyén, az olimpi­án is győzött! Háromszor (1949, 1951, 1952) választották a világ leg­jobb sportolójává, a nemzetközi Pierre de Coubertin fair play-díj tu­lajdonosa. Rendhagyó módon egy évben, egy hónapban és egy napon született feleségével, Danával, aki gerelyhajításban ugyancsak olimpiai bajnokságot nyert 1952-ben. Furcsa testtartással, fájdalmas arcfintorok­kal, de gözmozdonyként tört a cél felé, innen a „Csehszlovák Lokomo­tív“ elnevezés. Emil Zátopek neve ismét az érdeklődés előterébe ke­rült. Az egykori ezredest rehabilitál­ták és több tábornok társaságában emlékérmet vett át tyliroslav Vacek nemzetvédelmi minisztertől. 1. „VESZÉLYES“ EMBER. - Kato­na vagyok - emlékezett Zátopek a Ceskoslovensky sport hasábjain. - A világháború után, 1945-ben azonnal katonai szolgálatra jelent­keztem. Kezdetben úgy gondoltam, gyorsan túl kell esni ezen, ám egy­szer csak magával ragadott a kato­nai akadémia légköre. Életem a sport mellett egybeforrt a katona­sággal. Ugyanakkor teljes szívből a háború ellensége voltam. Soha nem kívántam újból átélni a borzal­makat. De azután, ami 1968 augusz­tusában történt, amikor öt or­szág megszállta köztársaságunkat, az sokkolt. Feleségemmel elhatá­roztuk, hogy valami módon tiltakoz­nunk kell. Már augusztus 21-én kö­veteltük: az agresszorok országai­nak sportolóit tiltsák el a mexikói olimpiai részvételtől. A kiváló sportember abban az időben nagyon tevékenyen vett részt a tiltakozási mozgalomban. Még az igazságot hirdető röplapok kihordására, terjesztésére is vállal­kozott. A későbbiekben mindez, fi­noman fogalmazva, erősen befolyá­solta katonai pályafutását is. A mi­nisztérium dolgozójaként a Dukla if­júsági atlétáival kellett foglalkoznia. Újabb parancsnokok érkezése után Emil megbízhatósága mind jobban megkérdőjeleződött. 1969 novem­berében aztán, 24 évi szolgálat után elbocsátották a hadsereg köteléké­ből. A négyszeres olimpiai bajnokra a nemkívánatos személy bélyegét sütötték. Más foglalkozás után kellett néz­nie. Mindig emlegette, hogy nem fél a munkától. A Bat'a egykori cipőgyá­rában sokat tapasztalt, ám iszonya­tos érzés fogta el, amikor semmilyen munka nem akadt számára. Vlasim- ban például ügynöki állást hirdettek, ám amikor leutazott a gyárba a rész­letek megbeszélésére, a portás az orra előtt csapta be az ajtót. Még csak be sem engedte. Prágában semmi munkát sem vállalhatott! Személyével kapcsolatban olyan döntést hoztak, hogy mivel „veszé­lyes“ ember, nem lehet közösség­ben. Végül a prágai geológiai intézet fogadta be, mert néhány társával együtt fővároson kívül végzendő munka várt rá - egészen 1974-ig. 2. HELYTÁLLÁS. Most viszont már arra is emlékezhetett, hogy 1949- ben parancsra javított világcsúcsot. Emil júniusban első alkalommal javí­totta meg a 10 000 m-es síkfutás világrekordját, amit azonban a finn Viljo Heino később túlszárnyalt. Ezt követően parancsot kapott a rekord visszahódítására. Háromhetes ha­táridőt szabtak a parancs teljesíté­sére. A kísérlet sikeresnek bizonyult és 1949. október 22-étől újból Záto­pek neve szerepelt a csúcslistán. így nem rendelték kihallgatásra. Más, a hadseregklubokhoz (ATK) tartozó sportolók, csapatok is kaptak hason­ló parancsokat. Győzni parancsra kellett... Alig ismert tény az is, hogy Záto­pek csak az utolsó pillanatban uta­zott ki az 1952-es olimpiára.- Stanislav Jungwirth 1951 őszén sorkatonai szolgálatát töltve került az ATK-hoz. Fiatal, tehetséges atlé­ta volt, de a káderlapján akadt egy fekete folt - az édesapja börtönben ült. Ha már viszont az ATK-hoz vezényelték, úgy éreztem, segíte­nem kell a pályafutását. Nagyon szor­galmasan, lelkiismeretesen készült és szép sikereket ért el. Az olimpia évében Lipcsébe készültünk verse­nyezni, ám Standa még oda sem kapott útlevelet. Nagyon elkesered­tem, kihallgatást kértem á miniszter­helyettestől, garanciát vállaltam ér­te, s egyben javasoltam Standét az olimpiai csapatba. A nem éppen ba­ráti beszélgetés során addig men­tünk, amíg kijelentettem: ha Jung­wirth nem utazik, akkor én sem megyek Helsinkibe. Azután várako­zó álláspontra helyezkedtem. Az utazás előtt együtt volt a csapat, a vezetőség ismertette a kiutazási tervet. Jómagam Janecek, Skobla és mások társaságában az első gépre kerültem. Ám nem hallottam Jungwirth nevét. Javasoltam, hogy Standa a helyemen repüljön, én majd megyek később a többiekkel. Jungwirthnak azonban másnap reg­gel mégsem jutott hely e gépen. De én sem .mentem ki a repülőtérre, edzettem. Harmadnap a strahovi stadionnál autó várt és a minisztéri­umba vittek. Kellemetlen érzés fo­gott el; ebből csak büntetés lehet. Nagyon meglepődtem, amikor saját útlevelem és repülőjegyem mellett Jungwirth úti okmányait is átvehet­tem. Repültünk. Az olimpiai faluban a vezetők hűvösen fogadtak, mintha fekete bárány lettem volna. Egyedül Torma Gyuszi, a kiváló magyar származású ökölvívó szólt hozzám: „Emil, nemcsak kiváló sportoló, ha­nem igazi ember is vagy!“ A kiérkezés utáni második napon Zátopek mlegnyerte a 10 000 m-es versenyt. A faluban a szakácsok sorfala várta, a vezetők azonban továbbra is hűvösek maradtak. Érté­kelésükből kicsengett: aranyérmet szereztünk, de éppen Zátopek nyer­te, akinek a viselkedése erősen kifo­gásolható. Még jobban folytatta: az 5000 méter után a maratoni távon is győ­zött, miközben felesége, Dana meg a gerelyhajításban állhatott a dobo­gó legmagasabb fokára. Közben Prágában, a honvédelmi minisztériumban „isten malmai őröl­tek“. Zátopek megbüntetésére ké­szültek a szolgálati út be nem tartá­sa és kínos közbenjárás miatt. A büntetést tartalmazó parancs már Kratochvíl tábornok asztalán feküdt, aláírásra várt, s mellette a Rudé právo aznapi száma, amelynek a címoldalán a hír: „Zátopek törzska­pitány a harmadik aranyérmét nyer­te“. A tábornok ekkor a jólértesültek szerint megkérdezte titkárnőjétől: hány Zátopek van a hadseregben? Amikor megtudta, hogy csak egy, s a háromszoros olimpiai bajnok büntetését kellene aláírnia, eltépte az aláírásra váró parancsot.- Ma már nevetségesnek tűnik az eset, de akkor nagyon örültem, hogy a Jungwirthért folyó küzdelmet is megnyertem. Standa később világ­csúccsal igazolta képességeit. 3. ELÉGTÉTEL. A közelmúltban ka­tonai autó állt meg Zátopekék prágai háza előtt. Ismét két tiszt csengetett az olimpiai bajnok házaspár lakásá­nak ajtaján.- Amikor a hálószoba ablakából megláttam őket, el sem tudtam kép­zelni, mi rossz fát tettem megint a tűzre. Egyszerű munkaruhámban fogadtam őket. Megkértek, hogy öl­tözzem fel, mert azonnal a nemzet- védelmi minisztériumba kell men­nem. Egyenruhámat már régen ki­selejteztük, így civilben indultam a hívatlan vendégekkel. A miniszté­riumban a tábornoki kar számos tag­ja várt, a miniszter bemutatott né­hány tábornok-sorstársamnak, gra­tulált, érdemeinkről beszélt. Közölte, rehabilitálnak és érmet adott át. Húsz évvel azután, hogy a hadsereg elhagyására késztettek, megnyug­vást éreztem. Arra gondolva, hogy a katonai szolgálatnak és az él­sportnak szentelt éveim mégsem voltak hiábavalók. Mindennek, amit életemben tettem értelme volt, ami egyben még hazám számára is hasznosnak bizonyult. (N. L.) MEGVERTE A TISZTELŐJÉT Fernando Nicolia, az olasz kosárlabdázás szurkolóinak egyik legismertebb egyénisége az USA-ban. Mindent, ami ked­venc sportágával kapcsolatos, megfigyelt, és ha lehetett, videó­ra is felvett. Nicolia egyik nap Phoenix városában (Arizona ál­lam) séta közben szembe találta magát az amerikaiak egyik legis­mertebb sztárjátékosával. Az olasz szurkoló áldotta a szeren­cséjét, és felvevőgépét tüstént a világhírű kosarasra irányította. A két méter 18 cm magas Kare- sen Abdul Jabbar azonban rosszkedvű volt. Nem tetszett neki az olasz lelkesedése és a vendégszurkolót alaposan helybenhagyta, sőt, a masináját is darabokra törte. Á nem éppen sportszerű ügy bíróság elé került és hamarosan ítélet született. A magáról megfeledkezett kosa­ras a tettlegességért 550 dollár pénzbírságot fizetett, ezenfelül a Fernando Nicoliát ért anyagi kár megtérítése újabb 940 dol­lárjába került. MARADONA LÁBA ÖSSZEMENT... A foci szerelmesei előtt köztu­domású, hogy Maradona techni­kájánál csak a pocakja, a tokája, no meg a „kufferja“ nagyobb. Az argentin világbajnok nemcsak a zöld gyepen, hanem az ebéd­lőasztalnál is hatalmas meccse­ket rendez, és nem tanúsít ön­mérsékletet, ha betéved egy cukrászdába. Látszik is rajta. Az utóbbi időben kezdett úgy feste­ni, mint egy lekicsinyített sumó- birkózó. Bilardo szövetségi kapitány olaszországi ellenőrző kőrútján kétségbeesetten szemlélte Die­go rengő hájtömegeit. Négy- szemközti beszélgetésükben ígéretet csikart ki a Nápolyban dagadozó sztártól, hogy tekintet­tel Argentína „nemzeti érdekei­re“, a Mondiale kezdetére tíz kilót lead a testsúlyából. A jelek szerint Maradona ha­zaszeretete erősebb a falánksá­gánál, mert a szuper törpe máris fogyott hét kilót! A hír örömmel töltötte el Argentínát, a Napoli szurkolóit; az isteni Diego azon­ban nyűgös. Villámgyorsan be kell törnie három pár új focicipőt, mert az intenzív karcsúsodás közepette a lábfeje is úgy össze­aszott, hogy most már csak egy számmal kisebb stoplis csuká­ban „érzi" rendesen a labdát... SPORTVILÁG ’ Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József: 210/4453 Főszerkesztői titkárság v 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrúd: 210/4460 és Zsilka László: -v. 210/4454. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: * 550-18, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: v 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, fi: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 HÉTVÉGI MAGAZIN Bratislava, Jiráskova 5. » 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviőova 25, 17. emelet, V 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi Index 48097 kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6..A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Emil Zátopek a londoni olimpián a 10 000 méteres futásban nyert aranyérmet ' (Archív-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents