Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-04 / 18. szám

Ilasirnap 21 1 990. V. 4. A korán beültetett, fűtött fólia­házak lassan piacképes papri­kát, uborkát kínálnak, és itt-ott már pirosodó paradicsom is akad a töveken. A fütetlen hajta­tó berendezésekben most kezd virágozni a paprika. Mértékkel öntözzük a földjét, fejtrágyát pe­dig majd csak az első terméskö­tés után adjunk. Jó tudni, hogy a salátauborka többet terem, ha folyamatosan szedjük. Mi vár ránk májusban? Vessünk babot, későbbi sze­désre borsót, céklát, csemege- kukoricát, palántaneveléshez salátát, kései káposztát meg bimbóskelt. Később, a fagyve­szély elmúltával ültessük ki a szabadföldi paprikát, paradi­csomot, tojásgyümölcsöt, ubor­kát, dinnyét, spárga- és csillag­tököt. A másodvetésű borsót óv­juk a verebektől. Az idősebb fákat szükség szerint, a telepített csemetéket rendszeresen öntözzük. Ha nem takartuk a talajt, ilyenkor már kapálni kell. A rendszeres kapá­lásnak, sarabolásnak nem csu­pán talajlazító és gyomirtó, de vízgazdálkodást javító szerepe is van. Mielőtt kapát fogunk, kös­sük össze a kartioi lombját, ritkít­suk meg a gyökérzöldséget. Ha áprilisban elmulasztottuk, most adhatunk még fejtrágyát az ön­tözést is igénylő bogyósoknak. Az almafák lisztharmatos hajtás­végeit csípjük le, a farágó lepkék hernyóit próbáljuk dróttal elpusz­títani, járataikat pedig tömjük be benzines vattával. Ha permete­zünk, az oldatba tegyünk lomb­trágyát is. A pirosodó szamóca alá tegyünk szalmát, forgácsot vagy cserépdarabokat. A szőlőben végezzük el a táp­anyagpótlást (Cererit), s készül­jünk fel a fagykár megelőzésére. Ha folyamatos öntözéssel aka­runk védekezni, mindaddig ön­töznünk kell, amíg a hőmérséklet tartósan 0 fok fölé nem emelke­dik. (A hogyanról bővebben a jö­vő héten.) A most telepített olt­ványokról a földkupacot csak a hónap végén koptassuk el, amikor a termő ültetvényben már a hajtásválogatás és a zöldoltás van soron. A virágoskertben bársonyvirá­got, díszbabot, kínai szegfűt és piliangóvirágot vethetünk (a bár­sonyvirág riasztó hatását a vete­ményeskertben is célszerű ki­használni), megmetszhetjük " a futórózsát, arany- és gyöngy- vesszőt, japánbirset, babaró­zsát, kivághatjuk az orgona sarj- hajtásait. A hónap végén kerül­het helyére a dália, a gyökeres krizantém és az előhajtatott kán­ná. Az új gyepet első alkalommal feltétlenül kézzel kaszáljuk, mert a motoros fűkaszák sok növényt gyökerestül kitépnek, ráadásul a kerekek mély nyomot hagynak a laza talajon. (dek) A pincelakó meztelencsigák tete­mes kárt okozhatnak, ha nem előz­zük meg tömeges elszaporodásu­kat. Elsősorban a húsosabb állomá­nyú növényeket, de a helytelenül elraktározott zöldségféléket is meg­rágják, elértéktelenítik. Nedvességkedvelök, ezért ned­ves rongycsomók vagy korhadó deszkadarabok kihelyezésével egy helyre csologathatók. Előszeretettel látogatják élelemkereső kőrútjaik al­kalmával az erjedő anyagokat, amit az ellenük folytatott harcban hasz­nosítani lehet. Például úgy, hogy mintegy kétujjnyi sört tartalmazó üvegoharakat süllyesztünk a pince talajába. A sörtől a csigák elbódul­nak, majd elpusztulnak, nekünk csak össze kell gyűjtenünk a tete­meket. Hatásosnak bizonyul, ha mész- porral, porított szuperfoszfáttal fel­szórjuk a csigajárta helyeket (3-5 dkg egy négyzetméterre). A nedves­ségelvonó anyagokkal érintkező csi­gák fokozott nyálkakiválasztásra kényszerülnek, minek következté­ben kiszáradnak és elpusztulnak. Ismételt megtelepedésüknek, fel- szaporodásuknak úgy vehetjük ele­jét, ha a pincében betapasztjuk a re­pedéseket, megszüntetjük a nyirkos zugokat, és a tárolási idény kezde­tén és végén alaposan kitakarítjuk, átmeszeljük vagy lepermetezzük a pincét. (Kertészet és Szőlészet) SZ0L0 AZ ERKÉLYEN Kert, sót udvar hiányában sem kell lemondanunk a szö- lönevelésröl, hisz egy-egy tö­ke - nagyobb virágládában, dézsában vagy legalább jó arasznyi mély, egyéb edény­ben - a teraszon, az erkélyen is megél. A högazdálkodás ja­vítása céljából a nem fából készült edényt ajánlatos desz­kával kibélelni vagy beborí­tani. Tápanyagokban gazdag, le­vegős szerkezetű, a fölös víz­mennyiséget jól elvezető, lite­renként 2-5 dkg komposzttal kiegészitett kerti földet hasz­náljunk, s ebbe telepítsünk. Az edény aljára legalább ujjnyi vastagon sódert, koksztörme­léket vagy darabos tőzeget te­rítsünk, és a vízelvezető nyílá­sokról se feledkezzünk meg. Korai vagy középkorai cseme­geszőlőt válasszunk (pl. Csa­bagyöngye, Irsay Olivér, Ko­csis Irma, Szölöskertek király­nője muskotáy stb.), s gyöke­res vessző helyett oltványt te­lepítsünk. Az alsó gyökereket kurtítsuk meg, a felsőket távo­lítsuk el, s az oltványon csak egy kétrügyes vesszőt hagy­junk meg. Az edényes oltvány rügyfakadás után is ültethető. A visszahajló gyökereket ren­dezzük el, a gyökérzóna köze­lébe tegyünk 1-2 táptablettát (Preform), s az oltvány mellé szúrjunk karót. Ezt követően már csak a rendszeres öntözésről, ala­kító metszésről és növényvé­delemről kell gondoskodnunk. Télre a tartóedényt rakjuk kö­rül polisztirénnel vagy több ré­teg újságpapírral, a tökét pe­dig jól bugyoláljuk be zsákvá­szonba, esetleg árnyékoljuk gyékényszövettel, nádtakáró- val. Ha mindent jól csináltunk, a második vagy harmadik év­ben termést is várhatunk az erkélyen nevelt, dísznek sem utolsó szőlőtőkétől. (Ezermester) JO, HA TUDJUK Kora tavasszal a kertbarátok so­kat bosszankodnak a gondosan elő­készített, talán már be is vetett, ülte­tett ágyásokban éktelenkedő va­kondtúrások miatt. Valamelyik kül­földi szaklapban olvastam, hogy a bodzaleves beöntözés elriasztja a vakondot a kertből. J. Bienik a Záhradkár című folyóiratban az erdei mályva riasztó hatását említi. Meg lehet próbálni, de egyúttal fel kell készülni arra, hogy ez esetben a talajlakó kártevők állományának gyérítése a kertészkedő dolga marad. Valószínűleg sokan hallottak már arról, hogy a növények biológiailag aktív anyagokat választanak ki, s ezzel befolyásolják a környezetük­ben élő többi növény fejlődését, éle­tét. így például a folyondár szulák és a mezei ászát gyökérváladéka féke­zi a kultúrnövények fejlődését. Per­sze jó, hasznosítható példákról is tudunk. A bogyósok közelébe vagy a gyümölcsfák törzse köré telepített snidling elriasztja a levéltetveket. Ugyanígy valószínűleg a rózsa is megvédhető az egyébként gyakori permetezést igénylő levóltetvektól. Sót, a fóliás paprika esetében is célszerű volna kísérletet tenni a me­télőhagymával. A vegyeskultúrás termesztés iránt érdeklődök figyelmébe ajánljuk a kö­vetkező megfigyeléseket: a paradi­csomnak a petrezselyem, a sárgaré­pának a vöröshagyma, az uborká­nak a bab, a káposztaféléknek a zel­ler (a paradicsomnak is), a spenót­nak a szamóca a legjobb társnövé­nye. Ezzel szemben paradicsomot borsó közelében, sárgarépát és hagymát káposzta mellett, karósba­bot hagymával vagy paprikát paradi­csommal vegyesen nem célszerű termeszteni, mert hátráltatják egy­mást a fejlődésben. (ká) Természeti feltételeink között fóliás hajtatás nélkül nehéz volna korai zöldségfélékkel ellátni a piacot (Lőrincz János felvétele) Van-e jövője a fóliás zöldségtermesztésnek?“ - kérdezi szer­kesztőségünknek címzett levelében Simon Sándor marcelházi olva­sónk, majd így folytatja: „Mifelénk ugyanis az a hír járja, hogy a jövő évtől kezdve megtiltják a fóliázást, nem fogják szerződéses alapon felvásárolni a fóliaházakban termelt, hajtatott zöldségféléket. A jövőre való felkészülés szempontjából jó volna tudni, mi várható valójában ezen a téren“. A bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésre Cyril Virgoviő mérnök­től, a SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának mun­katársától kértünk választ.- Nem tudjuk, honnan ered a rémhír, viszont egyértelműen kije­lenthetem, teljesen alaptalan. Ilyen vagy hasonló kérdés a minisztéri­umban szóba sem került. Köztudott, hogy a zöldség- és gyümölcsfé­lékkel való ellátás megalapozásában jelentős mértékben a kertbará­tokra, az egyéni gazdálkodókra és a háztáji szerződéses árutermelést folytató kertészkedökre támaszkodtunk. A jövőben még inkább ez lesz a jellemző, hisz azt szeretnénk, hogy az ország zöldségszükség­letének mintegy 70 százalékát a magánszektor termelje meg. Az egyéni vállalkozásnak nagy jövője van, hisz a tekintélyes bértö­megadó a nagyüzemekben veszteségessé tette a zöldségtermesz­tést. A kistermelők kezdeményezését már csak azért sem korlátoz­hatjuk, mert a szövetkezetek és állami gazdaságok zömében csök­kentik, vagy teljesen felszámolják a zöldségtermesztést. A fóliázók- nak tehát sem tiltásoktól, sem különféle korlátozó intézkedésektől nem kell tartaniuk. Gyanítom, hogy a rémhír azért kapott szárnyra a kistermelők között, mert nem titkoljuk, az áru nitráttartalmát ezentúl is ellenőrizni fogjuk, mégpedig szigorúan. Ez annyit jelent, hogy csakis az egészségügyi követelményeknek megfelelő szállítmányo­kat vagyunk hajlandók felvásárolni és forgalmazni. Persze ez a fóliás, az üvegházi és a szabadföldi zöldségfélékre egyaránt vonatkozik, csak a fóliaházakból kikerülő árunál nagyobb a nitrát felhalmozódásá­nak veszélye. (tszl) Táblázat a vegyszerszükséglet kiszámításához Vízmeny­nyiség, liter Növényvédőszer-szükséglet grammban, cm3-ben, ha a töménység 0,05 % 0,08 % 0,1 % 0,15 % 0,2 % 0,3 % 0,4 % 0,5% 0,6 % 0,75 % 1 % 1,5 % 3% 1 0,5 0,8 1 1,5 2 3 4 5 6 7,5 10 15 30 2 1 1,6 2 3 4 6 8 10 12 15 20 30 60 3 1,5 2,4 3 4,5 6 9 12 15 18 22,5 30 45 90 5 2,5 4 5 7,5 10 15 20 25 30 37.5 50 75 150 10 5 8 10 15 20 30 40 « 50 60 75 100 150 300 12 6 9,6 12 18 24 36 48 60 72 90 120 180 ' 360 14 7 11,2 14 21 28 42 56 70 84 105 140 210 420 15 7,5 12 15 22,5 30 45 60 75 90 112,5 150 225 450 18 9 14,4 18 27 36 54 72 90 108 135 180 270 540 20 10 16 20 30 40 60 80 100 120 150 200 300 600 25 12,5 20 25 37,5 50 75 100 125 150 187,5 250 375 750 50 25 40 50 75 100 150 200 250 300 375 500 750 1500 100 50 80 100 150 200 300 400 500 600 750 1000 1500 3000 Mértékszámítás: 10 cm3 = 1 cl 100 cm3 = 1 dl 1000 cm3 = 1 titer 10 g = 1 dkg 100 g = 10 dkg 1000 g = 1 kg Legjobb a sörcsapda

Next

/
Thumbnails
Contents