Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-20 / 16. szám

A PSA CERES motorja A Peugeot és a Citroen (PSA) közel 250 millió USD-t költ pers­pektivikusan kör­nyezetbarát mo­torok kifejleszté­sére. Koncepció­juk lényege: be­meneti oldalon, fogyasztáscsök­kentéssel egyide­jűleg mérsékelni a károsanyag-ki- bocsátást. Más szóval: lehetőleg a motorikus jel­lemzők, nem pe­dig a katalizátoros utókezelés eszkö­zével csökkenteni az emissziókat. Benzinmotor esetében ók is a szegény keve­rékkoncepcióban látják a probléma megoldásának nyitját. A szegény keverék ugyanis gazdaságosabb a szabályozott ka­talizátoros kipufo­gógáz-tisztí­tásnál. A Peugeot a CERES elneve­zésű, benzinmo­tor-fejlesztő prog­ramban légbefúvós A Peugeot CERES elnevezésű, szegény keverék- koncepciójú kísérleti motorján kvarcüvegbetétes dugattyút és különleges, nagy örvénylést keltő szívócsövet használnak szívócsö-be- fecskendezö és elektronikusan ve­zérelt szívócsóretesz mellett tört lándzsát, hasonlóképpen a szegény koncepció nagy úttörőjéhez, a Toyo­tához. Eredményeik biztatóak: 8... 10 százalékos benzinmegtakarítás 90-nél, 10... 13 százalékos 75-nél, 14... 17 városi menetciklusban. Az emissziócsökkentés mértéke: 18... 20g/teszt CO, 6... 7 HC és NOx. A motor termikus hatásfokát javítja az ólmozott benzin használata, ez ugyanis 97/98-as oktánszámig javít­ható, szemben a katalizátoros utó­kezelésű motorok 95-ös oktánszá- múéjával. A Peugeot-kutatóknak azonban a ’93-as előírások határértékeinek teljesítéséhez egyelőre oxidációs katalizátort is kell használniuk. A motor fejlesztését addig kívánják javítani, amíg teljesen eltekinthetnek a katalizátor használatától. P. J. Bemutatjuk Debütál a Debjut A peresztrojka hatodik évében, '93-ban tervezik gyártani a képen látható Debjutot, amelyet jobbára még A93 típusnévvel azonosítanak. A szélsőségesen kis légellenállású (cw=0,19!) kisautót a Moszkvá­hoz közeli Elabugában felépítendő, évi 300 ezer kapacitású gyárban fogják előállítani. A három- vagy ötajtós hatchbacket Fiesta méretűre tervezik. 1,1 literes motorjának normál fogyasztása 4,71 liter lesz 100 km-enként. Végsebessége meghaladja a 150 k/h-t. A 600 kg saját tömegű kisautó akciórádiusza 800 km. A négyhengeres motor terve­zéséről a szovjetek, a weissachi Porsche tervezőintézettel tár­gyalnak. Közeikéi) a Ferrariről Kilencvenesztendős korában hunyt el századunk egyik kiemelke­dő versenyzőjéből lett autógyárosa, Enzo Ferrari. Az itáliai fiatalember 1929. november 16-án nyitotta meg önálló, sportkocsik készítésére sza­kosodott üzemét szülővárosában, Modenában. Az Alfa Romeo leány- vállalataként működő gyárból még nem Ferrari jelzéssel kerültek ki a vágtázó autócsodák, először 1938-ban jelent meg a híressé vált Ferrari-paripa a versenykocsikon, s ezzel az emblémával nyerte a cég a háború utáni első nagy Grand Prix-t. Az 1947-es versenyen Fran­co Cortese ült a 12 hengeres Ferrari 125S volánjánál, s a római sikert tucatnyi világraszóló győzelem kö­vette. Ilyen volt a 24 órás Le Mans verseny, amikor 1949 júniusában a Ferrari 166 elsőként ért célba. 1952-ben Alberto Ascari nyert „Au­tomobil'világbajnokságot“ a Ferrari 500/F2 típussal. 1969-ben Enzo Ferrari eladta részvényeinek 50 %-át az olasz ipar nagy óriásának, a Fiatnak, de a Fer­rari továbbra is favorit marad. 1952-53, 1956-58 és 1961-64 után a Ferrari 1975-ben ismét világbaj­nok lett. Niki Lauda 1977-ben is a legjobbnak bizonyult Ferrari 312- es T-modelljével, amellyel később Jody Scheckter is győzelmet ara­tott. -am­* r r k Hivatásos távolsági teherautó- vezetőknél öt órányi megszakítás­nélküli vezetési idő után a reakcióidő 50 %-kal, hét óra után 100, kilenc óra után 200 %-kal nő. A fáradtság jele még, hogy a vezető látótere beszűkül, a távolság és a sebesség becslésének pontossága romlik, a vezetési automatizmusok egyre kevésbé pontosak. Minél gyakoribb rövid szünetek segítik a legjobban az éberség megőrzését, de 8-10 órányi vezetés után már ezek sem tudják tovább késleltetni a fáradás okozta teljesítménycsökkenést. Nyugat-Berlinben láthatja elő­ször a nagyközönség a Chrysler GS Turbo 2 típust. A 177 lóerős ameri­kai sportkocsi végsebessége 215 km/óra. A 2,2 literes motorral, lég­kondicionáló berendezéssel és se­regnyi elektronikus csecsebecsével ellátott sportkupéra a Chrysler cég három év (illetve 110 ezer km) ga­ranciát ad. A száguldás szerelmese­inek 38 ezer DEM-et kell fizetniük ezért az elegáns autóért. Az NSZK-ban évente több mint negyedmillió gépkocsit szállítanak el helytelen parkolás miatt. A csúcsot München tartja, ahol tavaly 37 000 autót vittek el. A francia Peugeot cég a gyártást teljesen a ,,zöld programra“ állította be. Az összes általa gyártott autót elektronikusan vezérelt üzemanyag befecskendezéssel és irányított ka­talizátorral látják el. Nyugat-Európában olyan rádió­telefon-hálózatot építenek, amely felöleli szinte az egész földrészt. Azok a vezetők, akik beépítik kocsi­jukba ezt a telefont, menet közben azonnal elérhetik vele Európa szinte bármelyik pontját. A svéd Volvo cég a kombi autók legnagyobb gyártója. Minden máso­dik Voíyo kocsi kombi karosszériával van felszerelve. autós számára kétségtelenül a szeme, a látása jelenti a legfontosabb információs forrást, ez a leginkább használt „csatorna", ám - mint újabban egyre többet is szólnak erről a szakemberek - a hallás közlekedés- biztonsági szerepe sem hanyagolható el. A vezetők egy része gyengén hallja csak a hangjelzéseket, s még többen érzéketlenek az ún. menetzajok iránt, nem érzik meg azokat A hallás és a zajok a kicsiny légnyomáskülönbségeket, amelyek pedig mindig vannak a mozgó kocsi körül, akár már csak attól is, ha a közvetlen környezetben egy másik jármű más sebesség­gel, más helyzetben mozog. A menetzajokra érzékeny hallás nemcsak azért fontos, mert az ember a saját gépkocsijának esetleges műszaki hibáit, működési változásait fedezheti fel ily módon, hanem mert a menetzaj változása a talaj és a gumiabroncsok közötti finom kapcsolati változásokat is jelezheti egyúttal, meg­erősítve ezzel az autósban mindig működő egyensúlyérzék jelzéseit. Ez pedig lényeges pl. a kocsi iránytartása, stabilitá­sa érzékelésének a visszaigazolásához. A jó hallás a jármű-út kapcsolat érzékelésére is szolgál, hiszen - ne felejtsük el - ilyenkor mindig bizonyos rezgésekről van szó, amelyeket a testével érzékel a vezető. Az információgazdag érzékelés­hez hozzátartozik tehát a hallószervünk használása, még ilyen szempontból is. Arról nem is szólok, hogy a közlekedési környezetben keletkező különféle zajok, hangok önmagukban is jelzésér- tékűek, és sokszor olyan tájékozódásbeli támpontokat ad­hatnak, amelyek különben a látásunkkal nem szerezhetők meg. Egyetlen példa, amely elhangzott a rádióadásban is: a bennünket megelőző gépkocsi motorzaja, annak felerősö­dése, de akár csak a gumiabroncs zajának milyensége is tájékoztató jellegű, mivel a zaj intenzitásából, magasságá­ból, mélységéből stb. lehet következtetni a sebességére, az oldaltávolságára, s nyilván sok más egyéb, a helyzettől függő információt is haphat az autós, ha egyáltalán megpró­bál teljes körben, tehát a hallásával is vezetni... A hátunk mögül érkező, s mellettünk elhaladó jármű zajai megerősítik mindazt, amit pl. a visszapillantó tükörből látunk, vagy esetleg nem is látunk! A hallását is használó autós értékes század másodperceket nyerhet ezzel ahhoz, hogy megfelelő magatartással reagáljon. Vasárnapi krimi John óvatosan körülnézett. A folyosó üres, sehol egy lé­lek. Gyorsan felrohant a lép­csőkön, és besurrant a szobá­jába.- John - suttogta egy hang a sötétben -, még ébren va­gyok. John halkan felnevetett:- Ezúttal is fantasztikus volt- dicsekedett.- És Carola férje? - kérdez­te Marwín. EDWIN WELDON Hunter dünnyögött valamit. Eszébe jutott a felesége... * * *- Manningné halálát ciánká­lium okozta - jelentette ki a felügyelő - helyesebben a tej, amit a teájába öntött.- Szóval gyilkosság - düny- nyögte Kandeli. - Manning gyanúsítható, hiszen hozzá­férhetett a méreghez, azonkí­vül indoka is van.- És bizonyára féltékeny - egészítette ki Hunter. - Em­lékezzen csak a keringő hírek­Miért halt meg Carola?- Hiszen tudod, hogy húsz évvel idősebb nála - szólt megvetően John. - Azonkívül nem tud semmiről. De most aludni akarok. * *# * Frank Manning, az előkelő kollégium gondnoka, ebben az évben ünnepelte működésé­nek harmincadik évfordulóját. Három éve másodszor nősült. Kapcsolatuk harmonikusan indult, szerette a feleségét, és büszke volt rá, hogy még az idős professzorok is az asz- szony után fordulnak. Egy szép nap villámcsapás­ként érte Frank Manninget a kellemetlen hír: Carolának szeretője van, méghozzá egy kollégiumi diák. Az asszony sírva vallotta be, és kérte, bo­csásson meg neki. Megfogad­ta, hogy soha többé nem for­dul elő. Manning megbocsá­totta a félrelépését. Ám Carola nem tartotta meg a szavát, újra megcsalta. Frank először válásra gondolt, de nem volt hozzá ereje, hogy megtegye ezt a lépést. Végül már az igazgató - szigorú er­kölcscsősz - is figyelmeztette felesége viselkedésére. Nem tudta mitévő legyen. Ötvenéves elmúlt, és tisztában volt vele, hogy nem talál több ilyen állást. Olykor kétségbe­esett gondolatai támadtak. Azt kívánta, bárcsak halna meg Carola, ez volna az egyetlen megoldás. * * * Hunter felügyelő kiszállt a szolgálati kocsiból, és körül­nézett. - Szép kollégium- szögezte le.- Es drága - jegyezte meg Kendall szárazon, és a gond­nok villájába kísérte a főnökét. Forest doktor már megnéz­te a hullát. - Megmérgezték- mondta valószínű ciánnal. A többit a boncolás mutatja re, meg a levélre. - A rend­őrség névtelen levelet kapott, amelyben Carola szerelmi vi­szonyairól adtak hírt, és több 'szeretőjét is felsorolták. Fo­gadni mernék, hogy a levél a kollégiumból jött. - Jöjjön- mondta a kollégájának -, elnézünk oda még egyszer. * * * John és Marvln latint tanul­tak. - Már nem érdekel - ásí­tott John, és félretette Taci- tust. Carola nem ment ki a fe­jéből. - Azt mondják, megmér­gezték. Alighanem a férje tette- tűnődött hangosan.- Nem tudod elfelejteni, ugye? - kérdezte Marvin. - Ké­szítek magamnak citromos li­monádét. Te is kérsz?- Igen - mormolta John. Marvin mindkét pohárba be­lefacsart egy fél citromot, tele- töltötte ásványvízzel, és meg­cukrozta. Megvárta, hogy John egy hajtásra kiigya, az­tán kiment... * * * Kandell és Hunter alighogy beléptek a kollégium kapuján, egy fiatalember futott oda hoz­zájuk. - Segítség! - kiáltotta.- John az ágyban fekszik, nem mozdul!-John Yardley? Éppen lá­togatóba készülünk hozzá. Magát hogy hívják?-Marvin Belmont vagyok. Egy szobában lakunk Johnnal. Azt hiszem... halott... - Mar­vin előrefutott, berontott a szobába és felkiáltott:- John! John az ágy szélén ült, meglepetten nézett előbb a nyomozókra, majd Marvinre.- Mit ordítasz? Hát ezek ketten mit akarnak? Hunter Marvinhoz fordult:- Valami hullát akart nekünk mutatni. - Aztán látva Marvin sápadt arcát, megkérdezte:- Mi történik itt? meg.-És a maradék tea, amit ivott - egészítette ki a had­nagy, majd folytatta: - Tíz óra tájban mindig teázott. A férje talált rá, tizenegykor. Azt állít­ja, hogy nyolctól tizenegyig a kollégiumot járta.- Ez nem jelent semmit - fe­lelte Hunter. - A méreggel el­követett gyilkosságot előre el lehet készíteni. Vagy úgy véli, öngyilkosság történt?- Nem - dünnyögte a had­nagy. - Sok minden kering a diákok között. A megboldo­gult vidám teremtés volt, sze­rette és élvezte az életet. - Be­szólította Manningot. Sápadt volt, de nyugodtnak látszott.- Mondja el, mit tud - szólí­totta fel Hunter.- Nem értem... elárulhat­nák, mi okozta a halálát? - for­dult a gondnok a nyomo­zóhoz.- Méreg - felelte Hunter.-Miért tette? - kérdezte Manning rémülten.- Miért gondolja, hogy ó tet­te? - Hunter hangja élesen csengett. Manning meglepetten fel­kapta a fejét: - Csak nem gon­dolja, felügyeld úr, hogy... Hunter félbeszakította: - Mi­lyen volt a házasságuk?- Egész jó - felelte tétován. - Fiatalabb volt... és hát min­den családban adódnak né­zeteltérések. Marvint még a kollégiumban letartóztatták, bevallotta, hogy meg akarta mérgezni Johnt.- Maga ölte meg Carola Manninget is - mondta szára­zon Hunter.-Igen - vallotta be a fia­talember. - Nekem is tetszett. Egyszer meg akartam csókol­ni, de pofon vágott. Kinevetett. Azt mondta, azt választja ki a fiúk közül, aki neki tetszik. Meggyülöltem, elhatároztam, hogy megölöm. A tanszerrak­tárból ciánkálit loptam, belo­pakodtam a konyhába és a te­jébe szórtam. Johntól tudtam, hogy tízkor mindig teázik.- Maga írta a levelet, ugye?- szólalt meg Kandell.-Igen, azt akartam, hogy a rendőrség tudja'meg, milyen nő volt.-De miért akarta megölni Johnt?- Tudott a pofonról, és szét- kürtölte. Kigúnyoltak miatta... Johnt is éppúgy gyűlöltem, mint Carolát. - Kis ideig hall­gatott, majd megkérdezte:- John miért nem halt meg?- John életét az ismert vegyi reakció mentette meg, amit maga nyilván nem ismer. Ha a ciánkálium citromsavval érintkezik, ártalmatlan kálisó­vá változik...-A limonádé! - kiáltott fel hisztérikusan Marvin, és felne­vetett. Fordította: kájéne * 16 1990. IV. 20. / üasÉrnap

Next

/
Thumbnails
Contents