Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-06 / 14. szám

Szerkeszti: Tallósi Béla Iskolarádió 1990. április 11-én 15 óra öt perctől a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának hullámhosszán a Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra! című sorozat II. része hangzik el. A műsorban a tűzvédelemről lesz szó. Arról, hogyan bánjunk a gyúlékony anyagokkal, hogyan előzhet­jük meg a tüzet, milyen eszközöket használjunk tűzoltásra. Szó lesz az ifjú tűzoltókról is. Ismétlés április 12-én 12 óra 10 perckor. •.-a­•I Egyszer Mátyás király, mikor szerteszéjjel járt az országban, hadd lássa; milyen dolga van a szegénynépnek, egy falu mellett kiment a mezőre, s ott szóba állott egy öreg szántóvetö emberrel. Ve­le volt a kísérete is. Hatalmas nagyurak. A király megismerte az öreg szántóvetöt, aki neki hajda­nában katonája volt. Ezzel a szó­val köszöntötte az öreget:- Tisztességgel, öreg! Felelt a szántóvetö:- Köszönöm az asszonynak! Azt kérdi aztán a király:- Hány pénzért dolgozik kend?- Én bizony, felséges királyom, hatért.- S hányból él kend?- Kettőből - mondja az öreg.- Hát négyet hova tesz kend? Felelte az öreg:- Azt a sárba dobom. Tovább kérdez a király; ' - Hát, öreg, hány még a har­minckettő?-A bizony, felséges királyom, már csak tizenkettő.- Hát a bakkecskéket meg tud­ná-e fejni? - kérdezi a király.- Meg biz én, felséges kirá­lyom. Azt mondja a király:- Na, öreg, az isten áldjon meg, az én kérdéseimnek magyarázatát addig senkinek meg ne mondd, míg a képemet meg nem látod.- Tovább megy a király, ott hagy­ják az öreget, s azt mondja az uraknak:- Na, urak, aki meg tudja ma­gyarázni a kérdéseimet, annak egy uradalmat adok. Bezzeg szerették volna az urak kitalálni, de hiába törték a fejüket, nem találták ki. Mit volt, mit nem tenni, visszamentek az öreghez. Körülfogták, kérték, hogy mondja meg, mi annak a beszédnek a ma­gyarázata. Azt mondja az öreg:- Hát nem hallották az urak, mit mondott a király? Addig nem sza­bad megmondanom, míg a király képét nem látom. De így, de úgy - mondották az urak, megfizetik urasan, csak ma­gyarázza meg. ^- Jól van - mondotta az öreg -, hát adjanak tíz aranyat. Mindjárt leolvasnak az öregnek tíz csengő aranyat, s kérdi az egyik úr: • -Hát mikor a király azzal kö­szöntette, hogy „tisztességgel öreg", miért válaszolta kend, hogy „köszönöm az asszonynak“?- Azért - felelte az öreg -, mert az asszony mossa rám a ruhát, a tiszta ruha pedig tisztesség.- No ez igaz - mondották az urak.- De hogy veti kend a pénzt a sárba?- Hát úgy,. hogy kettőből ma­gam élek, négyet’ a fiamra költők. Az pedig annyi, mindha a sárba dobnám, mert sohasem látom.- Hát az mi: hány még a har­minckettő?- Megmondom, ha leolvasnak tíz aranyat. Jól van, leolvassák azt is.- Ennek az a magyarázata, hogy mikor fiatal voltam, harminc­MEGFEJTÉS A március 23-i számunkban kö­zölt feladatok megfejtése: a 8-as gs a 11 -es: zebra, antilop, zsiráf, tigris, pelikán és medve. Nyertesek: Kacs- márik Erika, Attila és Krisztián, Fü­zesgyarmat; Koszonyi József, Nagykapos; Buris Adrián, Ipolyság; Pál Attila, Rimaszombat; Puzsér Angelika, Dunaszerdahely. két fogam volt, most meg csak tizenkettő.- No tám, ez nekünk eszünkbe sem jutott - mondták az urak.- Hát a bakkecskéket hogy fej­őé meg?-Azt is megmondom tíz ara­nyért. Leolvassák a tíz aranyat, s mondja az öreg:- Hát úgy fejem meg a bak­kecskéket, ahogy most az urakat megfejtem. De bezzeg elszégyellték magu­kat az urak, nagy bosszúságukban azt mondták:- No megálljon kend, majd megmondjuk a királynak, hogy megmagyarázta a beszédét, pedig még a képét sem látta.- Nem-e - modotta a öreg - én nem láttam a királyunk képét? De bizony láttam, itt van ni - s mutatta az aranyon a király képét. - Mert úgy tudják meg az urak, hogy így értette a király is, hogy addig ne magyarázzam a beszédét, míg pénzen nem látom meg a képét. De most már az uraknak sem volt több szavuk, otthagyták az öreget, s nagy szégyenkezve a ki­rály után kullogtak. .4 9 0) c '<u J D •< CL oc X I­o Eldobtam egy gyufát s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyúlánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget; De gőggel álltak fenn a fák És mosolygott minden virág, Nem rezzent senki fel a vészre, A száraz fű se vette észre, S a lázas törpe láng lehűlt, Elfáradt és a földre ült, Lobbant még egy-kettőt szegény S meghalt a moha szőnyegén. Nem látta senki más, csak én. Gondolkodom, tehát... EGYFORMA NÉGYZETEK Az ábrán látható kilenc négyzet kö­zül kettő egyforma. Nos, melyik kettő azonos? LABDÁZÓ DELFIN A képen egy na­gyon ügyes delfint látsz, amely nem egy, hanem szám­talan labdával tud ügyesen játszani. Vajon hány labdát tart az orrán? A . > • '$S' ­Nagy uralkodók (434-től 453-ig uralkodott) ojr Amikor Ázsia belsejében a szabad legelők elsivatagosod- tak, az itt élő pásztornépeknek új területeket kellett keresniük, hogy lovaik, jószágaik elé takar­mányt vethessenek. Míg ezek a pásztornépek a keresés, az új legelők kiválasztásának gondjá­val küszködtek, addig a szom­szédos világrészen - Európában - hajdan híres birodalom próbál­ta újraéleszteni erejét és dicső­ségét: a Római Birodalom küz­dött belső és külső ellenségeivel. Rómát már majdnem három­száz éve védte a germánok ellen épített védőfal (Limes Roma- nus), amikor a római császár hírnökei arról hoztak hírt, hogy mongol és más népcsoportokból álló vándorló, pásztorkodó (no­mád) nép, a Don folyó és a Kaszpi-tenger környékén lete­lepedett iráni alánokat és a keleti gotokat uralma alá vetette. Ezek a nomadizáló népcsoportok a hunok voltak. A hunok hősei­nek azokat a hiung-nu-nak ne­vezett népeket tartják, akik hoz­zájárultak a kínai Han-dinasztia bukásához, annak négyszáz­éves uralkodása után. Alig negyedszázad telt el, s az alánok és a keleti gótok felett aratott győzelem után 420 körül a hunok megjelentek az Al-Du­nánál Ruga nagyfejedelem ve­zetésével. Ez alatt a negyedszá­zad alatt, a népvándorlásnak ne­vezett időszak elején nagy válto­zások kezdődtek. Á Római Biro­dalom területén új barbár álla­mok alakultak, pl. a gótok, a van­dálok, a burgundok birodalma stb. A Dontól és a Kaszpi-ten- gertöl eljutni az Al-Dunához és a Kárpát-medencébe nem volt egyszerű dolog. Míg a hunok ezt az utat megjárták, nagy ás véres csatákat vívtak. Sajátos harci taktikájukkal, hirtelen megroha- nással, színlelt megfutamodás- sal, majd újratámadással döntöt­ték el a maguk javára az ütközete­ket. Lehetőleg a leigázott népek harcosait kényszerítették maguk előtt a csatába, így óvták önnön vérüket. A hunok az általuk ve­zérelt, nekik meghódolt népeket maguk előtt űzve, megjárták a Földközi-tenger gazdag álla­mait, sarcolták Szíriát és Bizán­cot. Harcoltak a gótok oldalán Róma ellen, de harcoltak Róma oldalán is a burgundok ellen. Ruqa naqvfejedelem 434-ben meghalt. Öt unokaöccse, Bleda követte, aki megosztotta a trón­ját öccsével, Attilával Két évvel később Attila megölte bátyját, egyeduralomra tett szert. A hu­nok birodalma Attila királysága idején volt a legnagyobb. A Kau­kázustól a Rajnáig, a Dunától a Keleti-tengerig terjedt. Köz­pontja a Duna és a Tisza között volt. A Dunától még hétnapi lovaglás után bukkant elő Attila erős, faragott gerendákból ácsolt vára, amelyet palánkkal kerítte- tett körül. Helyváltoztatás, ván­dorlás esetén az erődöt szét­szedhették és újraépíthették. A krónikások szerint Attila „ kis'termetű. széles mellű, nagy fejű" ember volt. Ritkás szakálla, apró szeme, lapos orra, barna bőre, izmos testalkata tekintélyt parancsolt: fiai és alvezérei egy­aránt szemlesütve járultak eléje. Nevét a keleti gótoktól kapta, Attila jelentése Atyácska. Uralkodásra való jogosultsá­gát Istentől származtatta. A le­genda szerint egy hun pásztor egy csodakardot hozott neki, amelyben Attila felismerte Isten kardját. A kard állítólag Mars hadistené volt s a világuralmat jelképezte; tulajdonosa minden népet megbüntethetett, az Isten ostora volt. Attila dísztelen, tiszta ruhában járt, vendégeit fatrónuson ülve fogadta erődjének fogadócsar­nokában. A fogadás után mindig lakoma következett, melyen Atti­la fakupával koccintva köszön­tötte vendégeit, míg a vendégek arany- és ezüstpohárból ittak. A lakoma végeztével a vendé­gek meghallgatták a hunok har­cait megéneklö dalokat, mulattak az udvari komédiás tréfáin, de Attila mindig komoly maradt. Fegyverrel szerzett nagy biro­dalmát házassággal szerette volna gyarapítani, ezért felesé­gül kérte II. Valentianus római császár húgát, de a császári udvar elutasította a kérőt. Attila bosszúhadjáratot hirdetett a nyugat-római császár ellen. I Attila a Bécsi Krónikából (Júlia Ferlet'áková reprodukciója) Hatalmas sereggel (gepidák, ke­leti gótok, herulok, kvádok) meg­támadta a nyugati gotokat, hogy először a császár szövetségese­it pusztítsa el. Serege, tutajokat ácsolva, átkelt a Rajnán, elfog­lalta a mai franciaországi Metz városát, de a rómaiak akkori had­vezére, Aétius, alánokból, szar­matákból, frankokból verbuvált serege CataiaunurméA megállí­totta az elszánt hunokat. A törté­nészek máig vitatkoznak azon, ki győzött a csatában. Rengeteg ember elpusztult. A rómaiak már Attila szálláshelyét ostromolták, ahol a nagy király fanyergekböl máglyát rakott, hogy elevenen elégeti magát, mintsem az ellen­ség kezére kerüljön, ám a római­ak visszavonultak. Az ütközet után Attila Róma ellen indult, de Leó pápa kérésére, vagy a tom­boló pestis miatt 452-ben visz- szarendelte seregét. , Halála után nagy birodalma fiaira (Ellák, írnek, Dengizik) szállt, de a gepidák királya által vezérelt szövetséges seregek legyőzték a hunokat, akik így kiszorultak a Kárpát-medencé­ből, a Kelet-római Birodalom szolgálatába álltak. Attiláról számos legenda ma­radt ránk. Lengyel Dénes Régi magyar mondák című könyvé­ben talán a legérdekesebb az Attila temetéséről szóló monda. Keressétek ki a kötetet az iskolai könyvtárból! Kovács Tibor-­■HHI 18 1990. IV. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents