Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-06 / 14. szám
Szerkeszti: Tallósi Béla Iskolarádió 1990. április 11-én 15 óra öt perctől a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának hullámhosszán a Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra! című sorozat II. része hangzik el. A műsorban a tűzvédelemről lesz szó. Arról, hogyan bánjunk a gyúlékony anyagokkal, hogyan előzhetjük meg a tüzet, milyen eszközöket használjunk tűzoltásra. Szó lesz az ifjú tűzoltókról is. Ismétlés április 12-én 12 óra 10 perckor. •.-a•I Egyszer Mátyás király, mikor szerteszéjjel járt az országban, hadd lássa; milyen dolga van a szegénynépnek, egy falu mellett kiment a mezőre, s ott szóba állott egy öreg szántóvetö emberrel. Vele volt a kísérete is. Hatalmas nagyurak. A király megismerte az öreg szántóvetöt, aki neki hajdanában katonája volt. Ezzel a szóval köszöntötte az öreget:- Tisztességgel, öreg! Felelt a szántóvetö:- Köszönöm az asszonynak! Azt kérdi aztán a király:- Hány pénzért dolgozik kend?- Én bizony, felséges királyom, hatért.- S hányból él kend?- Kettőből - mondja az öreg.- Hát négyet hova tesz kend? Felelte az öreg:- Azt a sárba dobom. Tovább kérdez a király; ' - Hát, öreg, hány még a harminckettő?-A bizony, felséges királyom, már csak tizenkettő.- Hát a bakkecskéket meg tudná-e fejni? - kérdezi a király.- Meg biz én, felséges királyom. Azt mondja a király:- Na, öreg, az isten áldjon meg, az én kérdéseimnek magyarázatát addig senkinek meg ne mondd, míg a képemet meg nem látod.- Tovább megy a király, ott hagyják az öreget, s azt mondja az uraknak:- Na, urak, aki meg tudja magyarázni a kérdéseimet, annak egy uradalmat adok. Bezzeg szerették volna az urak kitalálni, de hiába törték a fejüket, nem találták ki. Mit volt, mit nem tenni, visszamentek az öreghez. Körülfogták, kérték, hogy mondja meg, mi annak a beszédnek a magyarázata. Azt mondja az öreg:- Hát nem hallották az urak, mit mondott a király? Addig nem szabad megmondanom, míg a király képét nem látom. De így, de úgy - mondották az urak, megfizetik urasan, csak magyarázza meg. ^- Jól van - mondotta az öreg -, hát adjanak tíz aranyat. Mindjárt leolvasnak az öregnek tíz csengő aranyat, s kérdi az egyik úr: • -Hát mikor a király azzal köszöntette, hogy „tisztességgel öreg", miért válaszolta kend, hogy „köszönöm az asszonynak“?- Azért - felelte az öreg -, mert az asszony mossa rám a ruhát, a tiszta ruha pedig tisztesség.- No ez igaz - mondották az urak.- De hogy veti kend a pénzt a sárba?- Hát úgy,. hogy kettőből magam élek, négyet’ a fiamra költők. Az pedig annyi, mindha a sárba dobnám, mert sohasem látom.- Hát az mi: hány még a harminckettő?- Megmondom, ha leolvasnak tíz aranyat. Jól van, leolvassák azt is.- Ennek az a magyarázata, hogy mikor fiatal voltam, harmincMEGFEJTÉS A március 23-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a 8-as gs a 11 -es: zebra, antilop, zsiráf, tigris, pelikán és medve. Nyertesek: Kacs- márik Erika, Attila és Krisztián, Füzesgyarmat; Koszonyi József, Nagykapos; Buris Adrián, Ipolyság; Pál Attila, Rimaszombat; Puzsér Angelika, Dunaszerdahely. két fogam volt, most meg csak tizenkettő.- No tám, ez nekünk eszünkbe sem jutott - mondták az urak.- Hát a bakkecskéket hogy fejőé meg?-Azt is megmondom tíz aranyért. Leolvassák a tíz aranyat, s mondja az öreg:- Hát úgy fejem meg a bakkecskéket, ahogy most az urakat megfejtem. De bezzeg elszégyellték magukat az urak, nagy bosszúságukban azt mondták:- No megálljon kend, majd megmondjuk a királynak, hogy megmagyarázta a beszédét, pedig még a képét sem látta.- Nem-e - modotta a öreg - én nem láttam a királyunk képét? De bizony láttam, itt van ni - s mutatta az aranyon a király képét. - Mert úgy tudják meg az urak, hogy így értette a király is, hogy addig ne magyarázzam a beszédét, míg pénzen nem látom meg a képét. De most már az uraknak sem volt több szavuk, otthagyták az öreget, s nagy szégyenkezve a király után kullogtak. .4 9 0) c '<u J D •< CL oc X Io Eldobtam egy gyufát s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyúlánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget; De gőggel álltak fenn a fák És mosolygott minden virág, Nem rezzent senki fel a vészre, A száraz fű se vette észre, S a lázas törpe láng lehűlt, Elfáradt és a földre ült, Lobbant még egy-kettőt szegény S meghalt a moha szőnyegén. Nem látta senki más, csak én. Gondolkodom, tehát... EGYFORMA NÉGYZETEK Az ábrán látható kilenc négyzet közül kettő egyforma. Nos, melyik kettő azonos? LABDÁZÓ DELFIN A képen egy nagyon ügyes delfint látsz, amely nem egy, hanem számtalan labdával tud ügyesen játszani. Vajon hány labdát tart az orrán? A . > • '$S' Nagy uralkodók (434-től 453-ig uralkodott) ojr Amikor Ázsia belsejében a szabad legelők elsivatagosod- tak, az itt élő pásztornépeknek új területeket kellett keresniük, hogy lovaik, jószágaik elé takarmányt vethessenek. Míg ezek a pásztornépek a keresés, az új legelők kiválasztásának gondjával küszködtek, addig a szomszédos világrészen - Európában - hajdan híres birodalom próbálta újraéleszteni erejét és dicsőségét: a Római Birodalom küzdött belső és külső ellenségeivel. Rómát már majdnem háromszáz éve védte a germánok ellen épített védőfal (Limes Roma- nus), amikor a római császár hírnökei arról hoztak hírt, hogy mongol és más népcsoportokból álló vándorló, pásztorkodó (nomád) nép, a Don folyó és a Kaszpi-tenger környékén letelepedett iráni alánokat és a keleti gotokat uralma alá vetette. Ezek a nomadizáló népcsoportok a hunok voltak. A hunok hőseinek azokat a hiung-nu-nak nevezett népeket tartják, akik hozzájárultak a kínai Han-dinasztia bukásához, annak négyszázéves uralkodása után. Alig negyedszázad telt el, s az alánok és a keleti gótok felett aratott győzelem után 420 körül a hunok megjelentek az Al-Dunánál Ruga nagyfejedelem vezetésével. Ez alatt a negyedszázad alatt, a népvándorlásnak nevezett időszak elején nagy változások kezdődtek. Á Római Birodalom területén új barbár államok alakultak, pl. a gótok, a vandálok, a burgundok birodalma stb. A Dontól és a Kaszpi-ten- gertöl eljutni az Al-Dunához és a Kárpát-medencébe nem volt egyszerű dolog. Míg a hunok ezt az utat megjárták, nagy ás véres csatákat vívtak. Sajátos harci taktikájukkal, hirtelen megroha- nással, színlelt megfutamodás- sal, majd újratámadással döntötték el a maguk javára az ütközeteket. Lehetőleg a leigázott népek harcosait kényszerítették maguk előtt a csatába, így óvták önnön vérüket. A hunok az általuk vezérelt, nekik meghódolt népeket maguk előtt űzve, megjárták a Földközi-tenger gazdag államait, sarcolták Szíriát és Bizáncot. Harcoltak a gótok oldalán Róma ellen, de harcoltak Róma oldalán is a burgundok ellen. Ruqa naqvfejedelem 434-ben meghalt. Öt unokaöccse, Bleda követte, aki megosztotta a trónját öccsével, Attilával Két évvel később Attila megölte bátyját, egyeduralomra tett szert. A hunok birodalma Attila királysága idején volt a legnagyobb. A Kaukázustól a Rajnáig, a Dunától a Keleti-tengerig terjedt. Központja a Duna és a Tisza között volt. A Dunától még hétnapi lovaglás után bukkant elő Attila erős, faragott gerendákból ácsolt vára, amelyet palánkkal kerítte- tett körül. Helyváltoztatás, vándorlás esetén az erődöt szétszedhették és újraépíthették. A krónikások szerint Attila „ kis'termetű. széles mellű, nagy fejű" ember volt. Ritkás szakálla, apró szeme, lapos orra, barna bőre, izmos testalkata tekintélyt parancsolt: fiai és alvezérei egyaránt szemlesütve járultak eléje. Nevét a keleti gótoktól kapta, Attila jelentése Atyácska. Uralkodásra való jogosultságát Istentől származtatta. A legenda szerint egy hun pásztor egy csodakardot hozott neki, amelyben Attila felismerte Isten kardját. A kard állítólag Mars hadistené volt s a világuralmat jelképezte; tulajdonosa minden népet megbüntethetett, az Isten ostora volt. Attila dísztelen, tiszta ruhában járt, vendégeit fatrónuson ülve fogadta erődjének fogadócsarnokában. A fogadás után mindig lakoma következett, melyen Attila fakupával koccintva köszöntötte vendégeit, míg a vendégek arany- és ezüstpohárból ittak. A lakoma végeztével a vendégek meghallgatták a hunok harcait megéneklö dalokat, mulattak az udvari komédiás tréfáin, de Attila mindig komoly maradt. Fegyverrel szerzett nagy birodalmát házassággal szerette volna gyarapítani, ezért feleségül kérte II. Valentianus római császár húgát, de a császári udvar elutasította a kérőt. Attila bosszúhadjáratot hirdetett a nyugat-római császár ellen. I Attila a Bécsi Krónikából (Júlia Ferlet'áková reprodukciója) Hatalmas sereggel (gepidák, keleti gótok, herulok, kvádok) megtámadta a nyugati gotokat, hogy először a császár szövetségeseit pusztítsa el. Serege, tutajokat ácsolva, átkelt a Rajnán, elfoglalta a mai franciaországi Metz városát, de a rómaiak akkori hadvezére, Aétius, alánokból, szarmatákból, frankokból verbuvált serege CataiaunurméA megállította az elszánt hunokat. A történészek máig vitatkoznak azon, ki győzött a csatában. Rengeteg ember elpusztult. A rómaiak már Attila szálláshelyét ostromolták, ahol a nagy király fanyergekböl máglyát rakott, hogy elevenen elégeti magát, mintsem az ellenség kezére kerüljön, ám a rómaiak visszavonultak. Az ütközet után Attila Róma ellen indult, de Leó pápa kérésére, vagy a tomboló pestis miatt 452-ben visz- szarendelte seregét. , Halála után nagy birodalma fiaira (Ellák, írnek, Dengizik) szállt, de a gepidák királya által vezérelt szövetséges seregek legyőzték a hunokat, akik így kiszorultak a Kárpát-medencéből, a Kelet-római Birodalom szolgálatába álltak. Attiláról számos legenda maradt ránk. Lengyel Dénes Régi magyar mondák című könyvében talán a legérdekesebb az Attila temetéséről szóló monda. Keressétek ki a kötetet az iskolai könyvtárból! Kovács Tibor-■HHI 18 1990. IV. 6.
