Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-30 / 13. szám
4 A só is fontos A só az egyik legfontosabb takarmánykiegészítő. Főleg a növényevő háziállatok igénylik, mivel a növényeknek csekély a nátriumtartalma. Ha a szervezet nem jut hozzá a nélkülözhetetlen sómennyiséghez, az állat nyalakodóvá válik, s nem csupán a tenyésztő kezét, de az istálló falát, a ketrec oldalát és tartozékait is szívesen nyalogatja, ami a higiéna szempontjából nem éppen előnyös. A hivatalos receptúra szerint készült takarmánykeverékek elegendő sót tartalmaznak, de mivel a háztájiban egyéb takarmányféleségeket is etetünk, speciális nyalósót is ajánlatos tenni az állatok elé. A nyalósó használatával elejét vehetjük a káros túladagolásnak, ugyanis az állatok csak annyit fogyasztanak belőle, amennyire feltétlenül szükségük van. A sót a szervezet nem tudja raktározni, ezért úgy kell összeállítani a napi adagot, hogy az állat folyamatosan hozzájusson a szükséges mennyiséghez. A táp helyett szemeseket, esetleg házilag készült keveréket használó tenyésztők gyakran konyhasót kevernek az eleséghez. Mértéktartó adagolás (0,5-1 százalék) esetén ez nem is volna rossz megoldás, csakhogy az egyenetlen keverés következtében az egyik állatnak kevesebb, a másiknak több juthat a sóból. Főleg az utóbbi lehet veszélyes, mert a túladagolás jobb esetben hasmenéshez, rosszabb esetben elhullást okozó mérgezéshez vezethet. Egyes nyulászok hetente egyszer-kétszer kevés konyhasót tartalmazó vizet kínálnak az állatoknak, mások a szénát sózzák s állítólag nem tapasztalják a sóéhségre utaló, nyalakodási hajlamot. (Föld Népe) A szájukban ringatják a kicsinyeiket A bölcsöszájú halak magyar elnevezése onnan származik, hogy a bölcsöszájú tarkasügérek (Cichlidae) egyes nemzetségeinél a szülők valamelyike a megtermékenyített ikrát a szájüregében költi ki. Ezeket a halakat szájköltóknek is szokták mondani. Más nemzetségekre viszont az jellemző, hogy a maguk vájta gödörbe, lapos kövekre vagy barlangüregekbe rakott ikrából kibújt, szétrajzó ivadékot veszély esetén a szülök gyorsan bekapják és elrejtik a szájüregbölcsö- jükben. Rendhagyó viselkedésük, megragadó ivadékgondozásuk, valamint feltűnő alakjuk és ragyogó színeik ellenére a kezdő akvaristák számára a bölcsöszájú tarkasügéreknek csak kevés faját ajánlhatjuk. Ugyanis a legtöbb faj összeférhetetlen, verekedés természetű, mások túlzott igényeket támasztanak a víz minőségével és a táplálékkal szemben. Az is figyelmet érdemel, hogy ezek a halak általában nagyra nőnek, tehát tágas medencét igényelnek, ráadásul az akvárium karbantartása is sok időt követel, mert a halak rendszeresen túrják a talajt, felforgatják a berendezést és szennyezik a vizet. A sokakat csábító márványsügér (Astronotus ocellatus) kis korában valóban szép és kedves halacska, de egyre több táplálékot vár, rohamosan növekszik és egykettőre kinövi a hagyományos méretű akváriumot. Kíméletlenül feltúrja a talajt, kiforgatja a tetszetősen elhelyezett berendezéseket, kitépi a vízinövényeket, egyszóval tökéletes felfordulást csinál az akváriumban. Ha mindez figyelmeztetőnek nem elég, rövidesen rádöbbenünk, hogy a kisebb testű díszhalaink valahogy kezdenek eltünedezni a medencéből. A néhány hónap alatt 30-50 dkg élősúlyt elérő márványsügér valószínűleg a gyerekek kedvencévé válik, ami újabb veszélyt jelent. A halakat etetgetö kisgyerek olykor a vízbe is belenyúl - a fölöttébb agresszív márványsügér pedig elkapja, megsebesíti az ujját. A sérülés néha kimondottan komoly lehet, hisz a hal játszva összeroppantja a csigaházat. Ezzel szemben a szintén nagyra növő zászlós sügér (Cichlasoma festivum) nyugod- tabb természetű és kizárólag íváskor túrja fel a talajt. Egy pár elhelyezéséhez legalább 150 literes akváriumra van szükség, amelybe nagyobb virágcserepeket is ajánlatos elhelyezni (ennek a belső falára rakják az ikrát). A gyorsan növekedő ivadékot öthetes korban külön kell választani az ismét ívásra készülő szülőktől. A kezdők számára is ajánlható zászlós sügér időnként nálunk is kapható a szakboltokban, vagy beszerezhető a szaporítással foglalkozó akvaristáktól. A bölcsőszájúak legvadabb és legszelídebb képviselője után, hadd mutassuk be röviclen a sokak által legszebbnek tartott pillangó sügért (Apistogramma ramirezi). Az átlagosan 5 cm hosszú halacska fölöttébb barátságos a környezetében élő más halakhoz, viszont családon belül - főleg a hímek részéről - az agresszivitás a jellemző az együttélésre. Testének alapszíne piros, melyen a szivárvány színei ékeskednek. Van fehér és különösen szép piros változata is, de szaküzletben csak elvétve lehet beszerezni. Chvíla Ferenc A vásárolt díszhalakat széles szájú, legalább egy literes termoszban, hűtő- táskában vagy nagyobb műanyag zacskóban szállíthatjuk haza. A fútetlen fóliasátrakban most kezdik vágni a hajtatott salátát, szedni a hónapos retket, viszont a fűtött hajtatóberendezésekben már a fónövények (paprika, paradicsom, uborka, tojásgyümölcs) telepítése van soron. A megüresedő melegágyakat uborka, sárgadinnye és tojásgyümölcs hajtatására használhatjuk. Legfőbb ideje kiültetni az eló- csíráztatott, korai burgonyát, elpa- lántázni a karfiolt, karalábét és káposztát. A nem fagyzugos helyeken némi kockázattal paradicsomot is lehet ültetni. Még vethetünk sárgarépát, petrezselymet, paszti- nákot, sóskát, spenótot, vöröshagymát, valamilyen sorjelzövel kaprot, feketegyökeret, póréhagymát és metélóhagymát, a folyamatos ellátás érdekében retket és borsót. Lassan készítsük elő a melegkedvelő növények számára kijelölt területet, az előnevelt palántákat tűzdeljük át, és kezdjük meg a csillagtök edzését. A hónap dereka után vethetünk zöldbabot, csemegekukoricát,. berakni való uborkát, tököt, dinnyét, állandó helyére csillagtököt hidegágyba kései káposztaféléket. A korán elvetett gyökérzöldség és mák már szépen sorol, kapáljuk be a földjét, majd öntözzük meg. Szedhetünk sóskát, rebarbarát, spárgát, a fólia alatt köztesként termelt újhagyma szintén feltép- hetó. A gyümölcsösben befejezzük a telepítést, a koronaalakítást és átoltást, s négyzetméterenként 4-6 dkg nitrogénműtrágyát bedolgozva, elgereblyézzük á felásott területet. Végül körültányérozzuk a fákat, lekötözzük a hajtásokat, majd elvégezzük a talajtakarást. Mielőtt kivirágzik a szamóca, locsoljuk meg a földjét, majd a sorközökbe terítsünk fekete fóliát. Ne feledkezzünk meg a többi bogyós fejtrágyázásáról. A szőlőben javítsuk meg a támrendszert (ugyanúgy a sövénymüvelésú bogyósok esetében is), pótoljuk a hiányzó karókat, majd végezzünk lemosó permetezést. Fejezzük be a hiányzó tőkék pótlását, az öreg vagy kevésbé értékes tőkéket oltsuk át. Fejtsük át a bort, majd a pincét alaposan takarítsuk ki és kénez- zük. A savas borokat házasítással vagy savtompítással javíthatjuk. Telepítsünk pázsitot, a régit fejtrágyázzuk és locsoljuk. Vessünk egynyári és évelő virágokat, telepítsük át a liliomot, kéthetenként ültessünk kardvirágot. Ideiglenes sövényt nevelhetünk a cserjepótló nyári ciprusból (seprűfú), de tartsuk szem előtt, hogy meglehetősen gyomosít. Készítsük elő az erkélyládát, ültessük át és dugványozással szaporítsuk a szobanövényeket. Április végén kell dugvá- nyozni a krizantémot. Ha télen megfeledkeztünk róla, gyorsan tegyük rendbe a kerti szerszámokat, mert életlen kapával, hasadt, törött vagy lötyögő nyelvű gereblyével gyötrelem a munka. (dek) Vegyszerek helyett A környezetünk védelmére és táplálkozásunk egészségesebbé tételére irányuló törekvéseknek köszönhetően az utóbbi években nálunk is egyre több kertbarát érdeklődik a biológiai kertművelés és növényvédelem lehetőségei iránt. A kezdeményezők munkáját segítendő rovatunkban Bio-kert fejléc alatt igyekszünk időnként közreadni néhány ötletet, hazai és külföldi tapasztalatot. Főleg a téli hónapokban sok citromot, narancsot és citrancsot fogyasztunk. Okosan teszi, aki összegyűjti ezeknek a gyümölcsöknek a héját, mert a bennük található keserű anyagok állítólag riasztó hatással vannak a növényeinket fenyegető kártevőkre. A citrusfélék héjából 20 dkg-ot 24 óráig kell 2 liter vízben áztatni, majd a leszúrt levet 10 literre kiegészítve, fel kell forralni. Lehűlés után hígítás nélkül kipermetezhetö. A körömvirág áztatásával nyert permedéről többen állítják, hogy erősíti a növényeket, fokozza az ellenálló képességüket. Ehhez Eisenkrammer Károly magyarországi kertbarát hozzáteszi, hogy a zöldségfélék közé ültetett körömvirágnak fonálféreg-riasztó hatása is van. A kertbarátok bizonyára hallottak már arról, hogy a diófa levelét nem ajánlatos komposztálni vagy beásni, mert a gesztenyelevélhez hasonlóan, csírázást gátló anyagokat tartalmaz. Viszont azt csak kevesen tudják, hogy a diófa levele elriasztja a rágcsálókat, ezért a kiültetett csemeték tányérjának takarására ajánlják. Hasonló hatású a földbe szúrt boróka- vagy tujanyesedék, a bodza- vagy fokhagymalé, illetve a csemeték körül elduggatott fokhagyma, olvastuk a jugoszláviai Magyar Szó mezőgazdasági mellékletében. A baromfi lábrühössége A baromfi lábának meszesedését a pikkelyek alá furakodó és gyulladást kiváltó rühatkák okozzák. Előbb csak korpázik a láb, de később az izgató hatás következtében nyirok szivárog a felemelkedő pikkelyek alól, majd pörkök keletkeznek. A beteg láb megvastagodik, mintha mész rakódott volna rá. Innen a népies „meszes láb“ elnevezés. Jellemző, hogy az állatok sokat tipegnek, s minduntalan csipkedik viszkető lábukat. A tyúkféléken kívül a papagájoknál és énekesmadaraknál is gyakori betegség. (msz) Időben a levéltetvek ellen Az utóbbi két évben egyes körzetekben meglehetősen elszaporodott az őszibarackot károsító fűzőid vagy rózsaszínes árnyalatú, sárgászöld levéltetű. Az ágakon és a rügyek körül található, fekete tojásokból március végén vagy április elején kelnek ki a lárvák, melyek a levelek fonáki részén szívogatnak. Kártételük nyomán a levelek elszíneződnek, zöldessárgára váltanak, a fő- érrel párhuzamosan kissé besodródnak (kanalasodnak), s erős kártétel után nyár derekán kezdetét veszi a lombhullás. A hajtások nem érnek be rendesen, ami növeli a fagykárosodás lehetőségét. S ami szintén fontos, a kártevő komoly szerepet játszik a vírusbetegségek terjesztésében. Például a szilvahimlő csaknem kizárólag a levéltetvek „jóvoltából“ terjed. A májusra kifejlődő szárnyas egyedek (ősanyák) áttelepülnek a gyomnövényekre vagy a dohányra, burgonyára, a kertben található dísznövényekre. Több nemzedéke van, az őszi szárnyas egyedek ismét felkeresik az őszibarackfákat, ahol lerakják átteleló tojásaikat. Az ismertebb fekete ösziba- racklevél-tetü kizárólag az öszibarackfákat károsítja. Lárváinak szívogatása nyomán a levelek fodrozódva sodródnak, a hajtások fejlődése leáll. A kártevő jelenlétére utal egyebek között, hogy a hajtások kunkorodnak, meggörbülnek, a levelek színe változatlan marad, viszont itt is jelentkezik a korai lombhullás. Mindez kihat a termőrügyek képződésére, tehát a terméshozamra is. A kártétel megelőzésének, illetve csökkentésének egyetlen módja a jól időzített vegyszeres beavatkozás. A kártevők megjelenésekor - és a tenyésztődben szükség szerint - a Bi-58 EC, Anthio 25, Ultra- cid 40 WP és Pirimor készítmények megfelelő töménységű oldatával kezelhetjük fáinkat. Szalai László 4 1990.111.30.
