Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-30 / 13. szám

E tíasűmap A \ T an yák — elképzelésünk szerint egy nyugodtabb világot jelentenek. Ám míg az aprófalvak még élvezhetik a közeli községek, városok előnyeit, a tanyák, amelyeket csupán hepehupás földutak kötnek össze a külvilággal, hátrányosabb helyzet­ben vannak, hiszen hozzájuk nem jár a mozgóbolt se, és rossz időben a postásnak sincs kedve átver­gődni a sártengeren, hogy kézbesítse a leveleket. Könözsi István felvétele latokkal küszködni; városon erre nincs mód. Nem vagyunk magányo­sak, hiszen az unokáink gyakran eljönnek hozzánk. A nagy fóliákban is a fiam kertészkedik, neki is elkel a segítség néha. Terézia néni végigkalauzol az ud­varon, majd a kerten. Búcsúzáskor, a porta kapujában kifakad: - Amióta a szövetkezet erre hordja a trágya­Benépesül ismét a tanyavilág? • Víz nélkül elképzelhetetlen az élet • Városban lakni - tanyán dolgozni ÖRTÉNY nincs messze Gútától. A Vág-parti kistelepülésen 35 család él. Az itteniek zömében a szövetke­zet közeli telepén dolgoznak, néhá- nyan pedig a város üzemeiben, ör- tényben nincsen óvoda, sem iskola, sem kultúrház. A községi élet egyet­len színhelye a vegyesbolt, estén­ként a vendéglő. Az emberek itt dicsekedhetnek, panaszkodhatnak, itt beszélhetik meg örömüket, bána­tukat. Az aprócska üzlet elárusítónője és vezetője, Zuber Erzsébet szívesen mesél a faluról, hiszen itt született, mindenkit ismer.-Az örtényiek dolgos emberek. Azonkívül, hogy munkába járnak, szinte mindenki foglalkozik kertész­kedéssel és már mozgolódnak azok is, akik vállalkozni akarnak. Nemrég tartottak falugyűlést, amelyen a Gútai Városi Nemzeti Bizottság képviselői is részt vettek, megbe­széltük a falu helyzetét és új képvi­selőket választottunk. ígérték, beve­zetik a gázt, a telefont és a vizet, mert örtényben, úgy két éve, ihatat­lan a víz. A városból kell hoznunk - még szerencse, hogy a legtöbb családnak van autója. Egyébként én huszonhárom éve dolgozom az üz­letben. Az áruellátásra nem panasz- kodhatom, az itteni igényeket kielé­gíti. Üdítőket, déligyümölcsöt is ka­punk, bár a kenyeret kétnaponta szállítják. Az utóbbi időben örtényben több fiatal család is letelepedett. Néme- thékné\ a családfő, Imre, a gútai szö­vetkezet közeli telepén dolgozik. A közelmúltban választották meg a falu egyik képviselőjévé. A problé­mák kitűnő ismerője, hiszen a lako­sok hozzá fordulnak panaszaikkal, és ő maga is tapasztalja a hiányossá­gokat.-Az első és legfontosabb dolog az ivóvíz bevezetése, mert az itteni vizet az orvos még a kisgyermekek fürdetésére sem ajánlja. A víz attól ennyire szennyezett, hogy a szövet­kezet állandóan és óriási mennyiség­ben hordja a trágyalét a környező szántóföldekre. A falugyűlésen vol­tak, akik inkább a gázvezetéket tar­tották fontosnak, hiszen mindenki fóliázik és a fűtés így egyszerűbb lenne. Bár a vezeték pár száz méter­re fekszik a falutól, a lélekszám messze nem éri el az előírtat, így egyelőre erre nem számíthatunk.- Érdekes - veti közbe a feleség, Alica -, hogy mi városi adót fize­tünk, mintha Gúrához tartoznánk, de például még a hulladékot sem szállítják el rendszeresen. A vizet is tartályokban kell hordanunk. Köte­lességeink azonosak a városiakéval, ám jogaink távolról sem. A Gútai Városi Nemzeti Bizottságnak jelen­tettük a hiányosságokat, de konkrét választ még nem kaptunk.- Kértük, hogy a városi busz ör- ténybe is kijárjon, jelenleg ugyanis csak az iskolásokat szállító autóbusz jár el hozzánk. Két óra után itt megáll az élet, nyáron pedig egyálta­lán nincs közlekedés. Úgy tudjuk, a buszjáratot a közeljövőben nem is indítják meg. A Paptója tanyához, amely ör- tényhez tartozik, girbegörbe, hepe­hupás földút vezet. Míg odaérünk, több lakatlan ház mellett haladunk el. Jezsóék portája előtt takaros ólak, hatalmas szénaboglya és szal­makazal. Hófehér kuvasz vicsorog ránk. Ők maguk éppen fokhagymát kapálnak. Az idegenek jöttére Jezsó Judit leteszi a kapát és bekísér a kis­konyhába.- Már évek óta szerződéses állat- tenyésztéssel foglalkozunk, malaco­kat, borjakat hizlalunk és a ház körül dolgozgatunk. Nyugdíjasok lévén, már több időnk van erre. Bevásárol­ni Kamocsára járok biciklivel, de csak jó időben. A postás is hol kihoz­za a nyugdíjat, hol nem. Sárban, hóban ő sem jön ide, olyankor ne­künk kell Gutára menni. Utat kelle­ne ide építeni. A városban van egy házunk, ott a fiunk lakik a családjá­val. Én már meguntam ezt az életet, hiszen világéletemben tanyán lak­tam. Telente be is költözöm a fia- mékhoz, de a férjem nem akarja elhagyni a tanyát, a városi, négyáras telken nem érezné jól magát. Azért, főleg nyáron nagyon jó tanyán élni. Csönd van, nyugalom, szabad a tér, friss a levegő és jólesik a madárcsi­csergést hallgatni. A végtelennek tűnő szántófölde­ken tovább-bukdácsolva elérkezünk Tagyra, Ösziék portájára. A kertben hatalmas fóliasátrak virítanak, az udvaron ludak, pulykák, tyúkok ka- pirgálnak, szaladgálnak. Itt is kutya­ugatás fogad: kutya nélkül nem lehet tanyán élni - tudom meg később. Őszi Teréziát találjuk csak otthon, a tanyasi életről beszélgetünk.- Három gyermekünk van, de egyikük sem akar tanyán élni. Talán majd valamelyik unokám. Mi is épí­tettünk Gútán házat, a férjem éppen ott tartózkodik most, de én nem akarok odaköltözni. Mindig tanyán laktam, nem bírnám máshol. Hogy mi tart itt? Az a végtelen nyugalom, amit csak itt érezhet az ember. Rá­adásul én nagyon szeretek a háziál­lét, rengeteg a légy, és állandóan szörnyű a bűz. A trágyalevet több helyre és hígítva kellene szétszórni, de ezzel nem törődnek. Nézze csak meg, ezen az ősziárpa-táblán, azok a nagy sárga foltok a mértéktelen trágyázástól keletkeztek. Kiégett a vetés. Vagy tavaly - mázsaszámra hevert a földeken a cukorrépa. Az újságokban meg azt olvastam, nem elég a termés, kevesebb lesz a cukor. Ezeknek a földeknek, úgy látszik, senki sem gazdája... A következő tanyán is nagy fó­liák. Sokáig csahol a kis „patkányfo­gó“ eb, míg a gazda, Molnár Gyula előjön. Gyula bácsi, mint később megtudtam, 82 éves. öt éve él egye­dül. Hétvégeken meglátogatják őt a gyermekei, ételt hoznak. Hogy mit csinál napközben és miért nem köl­tözik inkább valamelyik gyereké­hez? - Reggeltől estig dolgozom. Bőven akad tennivaló a kertben. Itt születtem, itt érzem jól magam. Mi­ért menjek el? A családomnál is egyedül lennék, hiszen napközben a gyermekeim sincsenek otthon, mert dolgoznak - mondja. örtény komoly gondokkal küsz­ködik, elegendő, ha megemlítjük, hogy naponta kell ivóvizet horda­niuk. Ráadásul az embernek a zava­ros, sárgás vízben még fürödni sincs kedve. Igaz, a város közel van, fon­tosabb dolgokért pár perc alatt ott terem a lakos - autóval. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ennek az aprócska falunak nincsenek egyéb igényei. Napjainkban még jobban kellene támogatni a fiatal családok letelepedését, hiszen Gútán nagy a lakáshiány és ez elsősorban a fiata­lokat érinti, örtény pedig ideális „la­kásforrás“ lehetne, ha kellő gondot fordítanának a fejlesztésére. A tanyákon élők szinte mind­annyian idős emberek, akiknek gyermekei inkább beköltöztek a vá­rosokba, falvakba. Csak a szülők maradnak, akik, mint egész életük­ben mindig, továbbra is látástól va- kulásig dolgoznak; szívesen gondoz­zák fiaik, lányaik fóliasátrait, neve­lik a jószágot. A gyerekeknek nincs egyéb gondjuk, mint megtekinteni,- esetleg leadni a zöldséget. A tanyasi­ak, bár felépítették házukat a város­ban, mégsem költöznek oda. A utóbbi időben egyre több a kihalt tanya. x\Z Pedig a tanyasi életben is sok a szépség. Az anyagi gondokkal viaskodó fiatal családoknak itt jó alkalmuk van a jövedelemkiegészítésre. No, per­sze, ez sok lemondással jár, bár ma már a tanyán sem élnek elmaradottan. De ezt a csöndet, nyugal­mat, a véget nem érő zöldterület kellemes látvá­nyát, a madárcsicsergést, a természet közelségét csak a tanyákon lehet igazán élvezni. Talán nem kellene a hangulatos tanyasi portákat az enyészetre hagyni. póda Erzsébet Fényes üstökös az égbolton A nap- és a holdfogyatkozás, vagy fényes üstökös váratlan megjelenése a csillagos égbolton az aránylag ritka, de a legszebb csillagászati jelenségek közé tartozik. Éppen ezért már az ókorban is rendszeresen megfigyelték és részletesen feljegyezték a babilóniai, egyiptomi és a kínai csillagászok. Egy fényes üstökös váratlan megjelenése még a középkorban is félelmet keltett nemcsak az egyszerű emberekben, de a csillagászokban is, akik megszokták, hogy az égi jelenségekben is teljes „rend uralkodott". A nap- és a holdfogyatkozást a csillagászok már az ókorban is elég pontosan előre jelezték, az üstökösök érkezését azonban nem tudták kiszámítani, s mert váratlanul jelentek meg, gyakran nevezték őket „vándor- vagy vendégcsillagoknak“ is. Az újkori csillagászoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy az üstökösök is naprendszerünk hasonló tagjai, mint pl. a bolygók, és őket is ugyanazok a gravitációs törvények kényszerítik a Nap, mint központi égitest körüli keringésre. Az év első felében az Austin nevű fényes üstökös nálunk is látható lesz, mert április 9-én elhalad a Nap, majd május végén pedig a Föld közvetlen közelében. Az üstököst 1989 végén Austin csillagász fedezte fel, ezért a nemzetközi szokás szerint a felfedezőjéről nevezték el. Ha a csillagászok előrejelzése beválik, akkor az Austin- üstökös lesz a legfényesebb az 1976 után megjelent üstökösök között. A West-üstökös volt ilyen rendkívüli fényességű. Az Austin-üstökös a Napot kb. 52 millió, a Földet pedig kb. 38 millió kilométerre közelíti meg. Az üstökös április első felében napkelte előtt, reggeli szürkületkor az északkeleti égbolton, a hónap második felében éjfél után látható a Halak és az Androméda csillagképben. Májusban már egész éjjel megfigyelhető az Androméda, Pegazus, Delfin és a Sas csillagkép­ben. Június elejétől az üstökös már a déli égbolt csillagképeiben tartózkodik, a delelési látóhatár feletti magassága Szlovákiában nem éri el a 14 fokot, ezért szabad szemmel is látható, de egy jó vadásztávcsó (ZEISS 10x50) sokat segíthet megkeresésében. Az üstökös a csillagok között aránylag gyorsan mozog keletről nyugat felé naponta kb. 1,5 fok sebességgel, miközben áthalad a megneve­zett csillagképeken. Az üstökös láthatóságáról az érdeklődök részletesebb tájékozta­tást a kerületi és a járási csillagvizsgálókban vagy a járási csillagá­szati kabinetekben kaphatnak. Molnár Iván, fizikus A Tudomány (a világhírű Scientific American magyar vál­tozata) 1989. decemberi számá­ban Szabó T. Attila és Pózsik Lajos érdekes tudománytörténeti felfedezésről számolnak be. 1988 őszén a két kutató Brünn- ben járt, ahol a Mendel-múzeum igazgatója, Vitézoslav Orel dok­tor felhívta figyelmüket gróf Fes­tetics Imrének (1784-1847) 1819-ben megjelent cikkére a beltenyészetről. Festeticsék birtokain pontos feljegyzéseket vezettek a te­nyészállatok tulajdonságairól és Imre gróf (a Georgikont alapító György öccse) ezeket a megfi­gyeléseket összegezte az Oeko- nomische Neuigkeiten und Ver­handlungen elnevezésű szak­lapban. Festetics nem végzett kísérleteket és nem volt célja az öröklődés törvényeinek a kutatá­sa, munkája tisztán gyakorlati célt szolgált. Ennek ellenére fel­ismerte Mendel második törvé­nyének a lényegét: „A nagyszülők azon tulajdon­ságai, amelyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nem­zedékben“. További érdekessége a cikk­nek, amelynek fakszimiléje és fordítása megtalálható a Tudo­mány említett számában, hogy Festetics, a bevezetőben a ter­mészet genetikai törvényeiről ír, pedig ez a kifejezés csak a hu­szadik század elején honosult meg, az öröklődéssel foglalkozó tudomány megjelölésére. A kornak, amelyben Mendel nevét nem volt szabad kiejteni, még ma is kísért az emléke. Nemrég egy egészségügyi szak- középiskola végzős diákjaitól hallottam azt a meglepő véle­ményt, hogy a tiszteletreméltó apát szovjet (!) tudós volt. A' tudomány szempontjából teljesen mellékes, hol élt, milyen nyelven beszélt Einstein, Szent- Györgyi, Heyrovsky. A haza és a nemzet tudata szempontjából azonban nem. A Közép-Európá- ban most születő demokratikus társadalmi rendszerek egyik fő feladata lesz, hogy mindent megtegyenek fiatal kutatóik, mű­vészeik, sportolóik érdekében, függetlenül attól, hol élnek, és milyen nyelven beszélnek. Dr. Rácz Olivér Világújdonságnak hirdetik Nürnbergben az asztali parafíntüz- helyt mely egyaránt alkalmas fűtésre, világításra, főzésre és grillsütő­ként is használható. Az ötletes berendezésben két fokozatra kapcsol­ható, alacsony fordulatszámú turbina biztosítja az egyenletes hőmér­sékletet. Az első fokozatban az új tűzhely és világítótest 1-2, a másodikban óránként 2,7 kilowatt áramot fogyaszt. Asztali tűzhely 1990.111.30.

Next

/
Thumbnails
Contents