Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-23 / 12. szám

X\\ä99al< dasa9 HOL, Ml ­mennyibe kerül? Vitatkozó társadalmunk lassan a számokban gondolkodó emberek közösségévé válik. Nem árt azonban, ha egy pilla­natra abbahagyjuk a mindennapi számvetést, félretesszük a pénztárcánkat és megnézzük, miként élnek mások, mennyit keresnek, mit vehetnek munkájukért, mennyi ideig kell taka­rékoskodniuk a televízióra, az autóra, mibe kerül a lakás... Magyarország Az egy főre jutó nemzeti jövede­lem 2800 dollár, ami nem sok, mégis 64 százalékkal több, mint például Lengyelországban. Tavaly az állami szektorban az átlagkereset havi 7700-8000 forint volt. Az utolsó áremelkedések után egy kenyér 14,80 forintba, egy kiló cukor 27,80 forintba, egy vaj 32,40, egy liter tej pedig 18,20 forintba kerül. Tehát a 8000 forintot kereső lakos 540 darab kenyeret, vagy 287 kilogramm cukrot, esetleg 246 darab vajat, vagy 439 liter tejet vehet a fi­zetésén. Egy 50 négyzetméteres lakás lak­bére átlagosan 900 forint, ami a fize­tés 11,25 százaléka. Egy liter benzin 31 forint, vagyis hatszor drágább, mint egy metró­jegy, az autóbusz-menetjegy árának pedig ötszöröse. Az előbbi 5, az utóbbi pedig 6 forintba kerül. Egy havi fizetésért 258 liter benzint lehet vásárolni. A legolcsóbb vodkából fél,liter 119 forint, s az ugyancsak legol­csóbb cigarettából 24 forintba kerül egy doboz. A napisajtó 4,80-ba kerül, egy telefonhívás pedig három percig tartó beszélgetés esetén két forint. A tartós fogyasztási cikkek közül a színes televízió három havi és pár napi (25 ezer) fizetésbe kerül, a mo­sógép valamivel olcsóbb. A Lada 13Q0 S típusú személygépkocsi 255 ezer forint, vagyis nagyjából 32 havi átlagkeresetért vásárolható meg. Német Demokratikus Köztársaság Közép-Európában ebben az or­szágban a legnagyobb az egy főre eső nemzeti jövedelem, amely 5600 dollár. Az átlagkereset havi 1000 márka. pért 2,5 hónapot (2300 márka) kell dolgozni. Trabantot egy évi, Wartburgot pe­dig majdnem három évi munka árán lehet venni. Egyébként szabadon nem lehet személygépkocsit vásá­rolni. Fél liter vodka ára 9 rubel, a ciga­retta 20-80 kopejkába kerül. A hazai gyártmányú színes teleyí- zióért nem egész három hónapot (640 rubel), a félautomata mosógé­pért nem egész egy hónapot (180 rubel) kell dolgozni. A Zaporozsec személygépkocsi 5500 rubelbe (25 havi munkába), a legújabb, a Lada Szamara pedig 9000 rubelbe (41 havi munkába) kerül. Német Szövetségi Köztársaság Az egy főre jutó nemzeti jövede­lem 25 634 márka, vagyis 15 400 dollár. Az átlagfizetés például a ke­reskedelemben 2770 márka, a bankszférában 3750, a mesterem­berek esetében pedig 17,60 márka egy órára. Mint Nyugaton mindenütt, a fizetés 30 százalékát a biztosítás és az adó nyeli el, ezért a kereske­delemben körülbelül 1940, a bank­szektorban pedig 2600 márka a net­tó fizetés. A legolcsóbb kenyérár a 2 márka, egy kiló cukor 1,70, egy liter tej 1,05-1,20 márkába kerül. Tehát egy munkás ezer darab kenyeret vagy ezerszáznegyven kiló cukrot, eset­leg ezerhétszázhatvanhárom liter tejet vehet az egyhavi fizetéséből A hivatalnok esetében pedig 1300 darab kenyérre, vagy 1530 kiló cu­korra, esetleg 2360 liter tejre futja a havi béréből. Az 50 négyzetméteres lakás havi bére 500-700 márka (beleszámítják-f ■>%■* niijIniMH Egy kenyér 1 márkába kerül. Egy kilogramm cukorért 1,55, egy darab vajért 2,40, egy liter tejért pedig 0,66 márkát kell fizetni. A havi átlagkere­setből 645 kilogramm cukrot, vagy 416 darab vajat, esetleg 1515 liter tejet lehet venni. A régebbi típusú, 50 négyzetmé­teres lakások havi bére 40 márka, az újaké 75 márka (vagyis a fizetésnek 4 vagy 7 százaléka). A sárga benzin literje 1,65, a zöl­dé 1,50 márka (tehát a fizetés havi 606 vagy 666 liter benzinre ele­gendő). Fél liter vodka 10,35, a közepes minőségű cigaretta pedig 3,20 már­kába kerül. Egy telefonhívás 20 pfennig, s ugyanennyibe kerül a városi közle­kedésben egy menetjegy. A színes televízióért öt hónapot (4900 márka), az automata mosógé­Szovjetunió A nemzeti jövedelem összegét az átalakítás ellenére sem lehet ponto­san tudni, de lehetséges, hogy az egy főre jutó összeg akkora, mint Lengyelországban, vagy valamivel nagyobb. Az átlagkereset 220 rubel. Egy kenyér 20-35 kopejkába, egy kiló cukor 92 kopejkába, egy darab vaj 85 kopejkába egy liter tej pedig 32 kopejkába kerül. Tehát a havi fizeté­sért 628-1100 kenyeret, vagy 239 kiló cukrot, 258 darab vajat vagy 687 liter tejet lehet venni. Lakbérre a fizetés 4,5-6 százalé­kát költik, vagyis 10-13 rubelt. Egy liter sárga benzin 76, a kék pedig 40 kopejkába kerül, vagyis a havi fizetésből 239 liter drágább vagy 550 liter olcsóbb benzinre futja. A városi közlekedésben egy me­netjegy 5, a napisajtó pedig 3 kopej­kába kerül. a melegvizet és a fűtést is), vagyis a netto fizetés 25-30 százaléka. Egy liter benzin 1,10-1,25 márka, az ólommentes valamivel olcsóbb. (Ez utóbbi esetében az ár 40 száza­lékát az állam dotálja.) Egy munkás havi fizetése 1700 liter, egy hivatal­noké pedig 2260 liter benzinre ele­gendő. A vodka 12, a cigaretta 4 márká­ba kerül. A napisajtó 0,5-2,4 márkába kerül. Az 51 colos 30 csatornás televí­zióért 10-14 napot, a 70 colosért 2-3 hetet kell dolgozni. Az automata mosógép 850-1200 márkába kerül, vagyis két-három heti munkabérért megvásárolható. A 21 ezer márkás VW Golf típusú személygépkocsiért a munkás tíz hónapot, a hivatalnok nyolc hónapot dolgozik, a Mercedes körülbelül 35 ezer márkába, vagyis 1,5 évi mun­kába kerül. A Lada Samara 12 ezer márkáért, vagyis fél évi munkabér­ből vehető meg. Új autó vásárlása^ kor általában 10 százalékos az árengedmény. Svédország Az egy főre jutó nemzeti jövede­lem 120 ezer korona, (körülbelül 19 500 dollár). Egy munkás átlagkeresete 7100 korona, a hivatalnoké 8750 korona körül mozog. Egy fehérkenyér 22 koronába, a fekete 30 koronába kerül. A cukor 8, a vaj10, a fe/5,50 korona. A mun­kás havi fizetése 322 darab fehérke­nyérre, vagy 887 kiló cukorra, eset­leg 710 darab vajra, vagy 1200 liter j tejre elegendő. Egy tipikus svéd lakás 90-100 négyzetméter területű, így a lakbér 3000-3500 korona vagyis a fizetés 42-50 százaléka. Egy liter benzin 5,10 koronába kerül, a városi közlekedésben pedig 12 korona a menetdíj (a havi bérlet 300 korona). A havi fizetésért 1400-1700 liter benzin vásárolható. Fél liter vodka 85 korona, egy csomag cigaretta 19, a napisajtó pedig 5 koronába kerül. Egy telefon- hívás 2 korona. Új színes televízióért két hetet, (3000 korona) kell dolgozni, a mosó­gépért valamivel többet (5000 ko­rona). Egy kis személygépkocsii például Suzuki) 76 ezer korona, a közepes (például - Opel Vectra) 118 ezer korona, a Volvo Limuzin 200 000 korona. A svédek 9-25 havi munka­bérükből vásárolhatnak autót. A svéd vásárlóerő egy kicsit meg­tévesztő, ha a hagyományos fo­gyasztói kosarat vesszük alapul, de tudni kell, hogy nagyon magas a tár­sadalmi fogyasztás (magas a csalá­di pótlék, az iskolákban ingyenes az étkezés, abban a városban ahol a dolgozó munkahelye van talono­kért lehet étkezni, menetdíjkedvez­mény a munkahelyre.) Olaszország Egy főre jutó nemzeti jövedelem 16 millió 500 ezer Ura, vagyis körül­belül 12 ezer dollár. A mezőgazdaságban 1 millió 600 ezer líra, az iparban 1 millió 570 ezer, a szolgáltatásban 1 millió 870 ezer a havi fizetés. Egy kenyér 2000-3000 líra, á cu­kor 1400, a vaj 2000-2500, a tej pedig 4300 lírába kerül. A lakbér 700 ezer-1 millió 300 ezer líra, vagyis a fizetésnek éppen a fele. A benzin literje 1425 líra, havonta tehát 1100-1200 litert lehet vásá­rolni. Fél liter vodka 5000-7000 lírába, a cigaretta 2000; a napisajtó 1000, egy helyi telefonhívás pedig 200 lírába kerül. Színes televízióhoz kétheti mun­ka után 700 ezer líráért lehet hozzá­jutni, a mosógép 400 ezerbe, vagyis egy heti munkabérbe kerül. Hat hónapi munka után 10 millió 500 ezer líráért vásárolható meg a Fiat Unó típusú személyautó. A Panda 8 millióba (öt havi munká­ba) kerül, a Fiat Tipo 15 millió 500 ezer lírába (9-10 havi munkabérbe) kerül. (Víkend MF nyomán) % Csehszlovákia Az egy főre jutó nemzeti jövede­lem 4500 dollár. Az elmúlt évben 3140 korona volt az átlagkereset. Egy kenyér körülbe­lül 4, egy kilogramm cukor7, egy vaj 10, egy liter zsíros tej pedig 3 koro­nába kerül. Tehát a havi átlagkere­set 785 darab kenyérre, vagy 448 kilogramm cukorra, 314 darab vajra, vagy 1093 liter tejre elegendő. Egy ötven négyzetméteres laká­sért havonta a fizetés 9,55 százalé­kát, vagyis körülbelül 300 koronát kell fizetni. Egy liter szuper benzin 9, a nor­mál pedig 8 korona. A havi fizetés 349 liter szuper benzinre, vagy 392 normálisra futja. Fél liter vodka megközelítőleg 40 korona, a közepes minőségű ciga­retta 8, a nyugati importból szárma­zó pedig 25 koronába kerül. A napisajtó és a telefonautomatá­ból lebonyolított helyi beszélgetés egy koronába kerül. A folyóiratok körülbelül 7 koronáért kaphatók. A 16 ezer koronás színes televí­zióért öt hónapot, az egyszerű mosó­gépért három hetet (2000 korona), az automatáért pedig nem egészen két hónapot kell dolgozni. A Skoda Favorit típusú személy- gépkocsi 28 havi fizetésből 90 ezer koronáért vásárolható meg. • Miként értékeli a jelenlegi fel­tételeket, melyek között Csehszlo­vákiában megkezdődött a gazda­sági reform? Netán jobbak, mint 1968-ban voltak?- A politikai feltételek sokkal ked­vezőbbek. Ezzel szemben jelentősen romlottak a gazdasági körülmények. Csehszlovákia már 1968-ban is elég­gé elmaradt Nyugat-Európa országa­itól. Azzal számoltunk: öt-hét évre lesz szükségünk ahhoz, hogy újból versenyképesek legyünk. Nem feled­kezhetünk meg arról, hogy Csehszlo­vákia az egy főre eső termelést illető­en a háború előtt 6. volt a világon. Ma többé-kevésbé azoknak az országok­nak a szintjén vagyunk, amelyek épp most lépik át az indusztrializáció kü­szöbét, mint például Portugália. Azt lehet mondani, hogy elaludtuk a pilla­natot, amikor a világban a modern technológiákat vezették be. • Ma mennyi időre van szüksé­ge Csehszlovákiának ahhoz, hogy utolérje a fejlett orszgokat? Elaludtunk (?!) INTERJÚ ÓTA SÍK PROFESSZORRAL- Ahhoz, hogy behozzuk az elmu­lasztottakat, úgy vélem, körülbelül ti­zenöt év szükséges. • Mit tanácsolna a nyugati or­szágoknak, mit tehetnek vagy mit kell tenniük a reformfolyamat tá­mogatására?-A legtöbb kelet-európai ország a jouint ventures (vegyes vállalatok) létrehozásával van elfoglalva. Úgy gondolom, hogy egyedül egyik or­szág sem megy sokra. Nyugati segít­ség nélkül elképzelhetetlenek a szük­séges szerkezeti és műszaki válto­zások. • On szerint mit kell tenni azért, hogy Csehszlovákiában attraktí­vabbak legyenek a beruházások?- Ha lenne befolyásom, azt java­solnám, hogy az állami vállalatok vál­janak részvénytársaságokká, miköz­ben a részvények jelentős részét a dolgozóknak kellene felkínálni. Az ilyen nyereségrészesedés növelné a dolgozók érdekeltségét és felelős­ségét. • A gazdasági reform során me­lyik kérdés megoldását tartja el­sődlegesnek?- Számomra a jelen pillanatban a távközlés és a közlekedés tűnik a legkomolyabb problémának. Ugyanúgy a piacra termelő könnyúi- , párnák is van mit behoznia. Szintén gyors ütemben kell építeni lakásokat, s azok megfelelő felszerelése is elen­gedhetetlen. Mindezt idáig elhanya­golták. Természetesen a szolgáltatá­sokkal - a szállodákkal, a turizmussal - is foglalkozni kell, ez a terület a leg­elmaradottabb. Véleményem szerint ezek azok a területek, amelyek érde­kesek lehetnek a beruházók szá­mára. • Milyennek tűnik az infláció Csehszlovákiában - vannak vala­milyen mutatók, amelyek reálisan jeleznék az infláció lehetséges ütemét?- Ilyen mutatók nem léteznek, és attól tartok, senki sem láthatja előre, miként alakul az infláció. Egy valami világos: a CSSZSZK-ban óriási mó­don növekszik a vásárlóerő, ennek ellenére a lakosság jelentős része nem él bőségben. Mindezt a tipikus termelői piac okozza - a termelő mindent eladhat, nincs arra kénysze­rítve, hogy figyelembe vegye a keres­letet, nem törődik a minőséggel. Ez az állapot már régóta tart, s ha meg­marad a vállalatok mostani jellege, akkor nem sok változásra lehet szá­mítani. • Mi mindent kellene megvál­toztatni? Reális a pénzreform igénye?- Egyetlen kormány sem meri ezt egyszerre megtenni. El kell mondani, hogy a pénzreform csak abban az esetben hoz hasznot, ha a reform másnapján elegendő áru lesz a pia­con. Ehhez azonban kell, hogy ezek az áruk meglegyenek. Attól tartok, hogy túl korai még erröj beszélni. • Végezetül egy személyes kér­dés: az 1968-as év keserű tapasz­talataira gondolva, miként érzi ma­gát ebben a történelmi pilla­natban?- Ugyan, kérem, az én vonítom már elment. Természetesen elvárom a teljes politikai rehabilitációt. Abban az esetben a saját lehetőségeimen belül megpróbálnék segíteni az or­szágnak. De svájci állampolgár va­gyok, és onnan már nem költözöm el. A Csehszlovákiában lezajló forradal­mi események természetesen nagy elégtételt jelentenek számomra. Azonban, sajnos én már hetvenéve­sen újra nem kapcsolódhatom be ak­tívan a politikai életbe. Már nem győzném erővel. Az oldalt öszeállította: Kovács Edit 22 1990. III. 23. ŰBUJBSBfl

Next

/
Thumbnails
Contents