Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-23 / 12. szám

Ságnak 14 milliméternek kellene len­nie (± 1 milliméter eltérés lehetsé­ges). Ha a köz ennél nagyobb, egy fahasábon keresztül kalapáccsal hajlítsuk a peremet óvatosan a kellő távolságra. Az is előfordul néha, hogy esős időben felgyülemlik a víz az ajtó felső részében, majd amikor kinyitjuk az ajtót, a víz becsurog az • ABIDJANBAN RENDEZ­TÉK meg az első afrikai autókiállítást. A rendező a helyi Sinauto cég volt és 450 kiállító vett rajta részt. A látogatók száma megha­ladta a 2 milliót. • A FELMÉRÉSEK SZE­RINT a forgalmi dugók éven­te kb. 15 milliárd font sterling kárt okoznak Nagy-Britan- niában. A forgalmi zavarok kétharmada Londonban tör­ténik, és így minden lakos­nak a bevásárlása 25 penny­vel drágább mint máshol. Ha a forgalmi állapotok nem ja­vulnak Londonban, akkor, becslések szerint„ a város 1992 után nem lesz képes megtartani a pénzügyi köz­pont szerepét. • A TEHERGÉPKOCSIK, autóbuszok és a többi olyan jármű számára, amelynek hátsó ablakán nem lehetsé­ges kilátni, olyan videoka­merát fejlesztettek ki, ame­lyik helyettesíti a kocsi hátsó ablakát. A gépkocsivezető egy képernyőn pontosan lát­ja mi történik a járműve mö­gött. 1994-től kötelező a fekete doboz Ismeretes, hogy a repülő­gép-balesetek okainak elem­zéséhez, illetve felderítéséhez milyen sok segítséget adnak az ún. „feketedoboz“ adatai. A közös piaci országok közle­kedési szakembereinek kez­deményezésére kutatóprog­ram indult a gépkocsik számá­ra alkalmas „fekete doboz“ ki- fejlesztésére. Olyan konstruk­ciót hoztak létre, amelyet autóbuszokba, kamionokba építettek be. A sikeres konst­rukció hatására a nagy autó­gyárak, elsősorban az európai Ford közreműködésével, rész­ben a Prometheus-program elemeként, egymillió dollár költséggel elkészült a sze­mélyautók fekete doboza is. Jelenleg a sorozatgyártását készítik elő. A fekete doboz elektronikája rögzíti a balese­tet megelőző pillanatok adata­it, az időpontot, a pontos föld­rajzi koordinátákat, az időjá­rást, a sebességet, az út minő­ségét, a fékút hosszát, a las­sulás értékét, a tömegerőket és a kocsi általános állapotát. Az adatok írásban is reprodu­kálhatók és tényeit a bírósá­gok elfogadják. Az előzetes tervek szerint a Közös Piac országaiban 1994-tól kötelező lesz minden személy-, teher­autóba és autóbuszba a fe­kete dobozt beépíteni. Az ára nem éri el a 100 dollárt. Bem utasuk FAVORIT-sarok Előfordul néha a Favoritnál, hogy nem tökéletes az ajtók szigetelése, és esőben beszivárog a víz a kocsi­ba. A bajon a következő módon lehet segíteni: az ajtó felső részéről eltávolítjuk a szigetelést a peremről. Megmérjük csukott ajtón a távolsá­got az ajtó belső széle és a gumiszi­getelőt tartó perem között. A távol­ülésekre. A hibán úgy tudunk segíte­ni, hogy az ajtóra csíkot ragasztunk abból az üzletekben kapható, önta­padó szigetelőből, amelyet a la­kásajtók és -ablakok szigetelésére használnak. A szigetelő ragasztá­sát az ablakok alsó peremétől kb. 10 centiméterrel lejjebb kezdjük és vé­gezzük, s az ajtó peremétől kb. 12 milliméter távolságban (lásd ábra) legyen. A szigetelőszalag kocsimo­sáskor és esőben levezeti az ajtótér­ben összegyülemlett vizet. Az időskorúak közlekedésével kapcsolatos tapasztalatok arra utal­nak, hogy a 60 év felettiek részará­nya az európai országokban mint­egy 18-20 % és az idősek mind egészségesebbek, mozgokényab- bak lesznek. Ebből is következik tehát, hogy az évek múlásával is megtartják jogosítványukat (sót, ra­gaszkodnak is ahhoz!) és rendsze­resen vezetnek. Ma már a szakértők egyetértenek abban, hogy senkinek sem fonto­sabb az autó napi használata, mint az idős embernek, akinek a fizikai ereje lehajtó ágon van. Számukra az autó a tevékeny öregkor egyik igen fontos feltétele és segítője. Ebből kiindulva mind a társada­lom, mind az autóipar és persze mindenekelőtt az érintett korosztály számos külön feladat előtt áll. A társadalomnak el kell ismernie, hogy felelősséggel tartozik az idősö­dő korosztály iránt. Mégpedig abból a szempontból, hogy megkönnyítse tagjainak a motorizált közlekedés­ben való részvételt. Nos, aligha vitatható az is, hogy az autóiparnak, a forgalomszerve­zésnek már eleve a járművek és a közlekedési csomópontok kialakí­tása során a jelenleginél sokkal job­ban tekintettel kellene lennie erre a korcsoportra. Latyakos, sáros úton vagy hózá­porban, hosszabb távú éjszakai uta­zás közben minden bizonnyal sokan átélték már a látáscsökkenésnek szinte a „fekete lyukba" átvezető stresszhatását. Vagyis azt, hogy az autó lámpái előtt megvilágított út és útkörnyezet egy idő után fokozato­san, de csaknem észrevétlenül fá- tyolosodva, mindegyre sötétedett. A végén már szinte a szélvédőt is „áttörve“ meredt előre a tekinte­tünk, hogy valamit lássunk a robogó kocsink előtt feltáruló útkörnye- zetböl. Végül - s. talán éppen véletlenül- ráébredtünk arra, hogy nem a látá­sunkkal van baj, hanem az elszeny- nyezödött, esetleg a hólerakódástól gyengült fényerejú világítótestek okozzák az érzékcsalódást. Ilyenkor- ha időben felismerjük a veszélyt- félreállunk és a fényszóróüvegek letörlésével a perc tört része alatt orvosolhatjuk a hibát. Ám, nem ilyen egyszerűen juthatunk az igazán cél­ravezető eredményhez akkor, ha rá­döbbenünk: nem azért sötétebb az útkörnyezet, mert a fényszóró üvege piszkos, hanem azért, mert a múló évek nem nekünk dolgoztak. így tehát tovább már nem odázhatjuk el, hogy szemorvoshoz forduljunk. Az idősebbeknek mindenesetre két területen kell magatartásukat a közlekedés elvárásaihoz jobban igazítaniuk. Orvosi segítséggel és állandó edzéssel, hogy teljesítőké­pességüket a tehetőség határain be­lül szinten tudják tartani. És kerülni kell a közlekedési szituációkat, ame­lyek különösen nehézséget, belső feszültséget szoktak okozni szá­mukra. így - ha csak tehetik - a szürkü­letben, éjszaka, esőben, ködben, csúcsforgalomban, csúszós körül­mények között ne induljanak út­nak! -A­Főleg nőknek Egyre növekszik a mikroautók irán­ti érdeklődés, mint gyakrabban tűn­nek fel a városokban. Hiszen kis mérete­ikkel „tágítják“ a városok zsúfolt parko­lóit. Emellett gazdaságosak, kis fogyasz­tásuk folytán kevésbé szennyezik a kör­nyezetet, előnyeik kitűnnek különösen munkába menet vagy bevásárláskor. Ezek a kiskocsik általában a család má­sodik (vagy harmadik) kocsijává válnak. Legújabban a japán Daihatsu gyár jelent­kezett ilyen kisautóval, amely a Sneaker névre „hallgat“. A kocsi hossza mind­össze 2800 milliméter és 550 köbcenti­méter lökettartamú Suzuki-motor hajtja. A kocsit főleg nőknek szánták, és eleve e célt szolgálja a belső kiképzése. A ka­rosszéria megoldása lehetővé teszi a könnyű ki- és beszállást szűk szoknyá­ban is. A kocsiban külön hely van a make- up-„felszerelés“ elhelyezésére, meg­felelő nagyságú tükör van beépítve, és külön helyet szántak az alkalmi cipők­nek. Ez a kocsi tehát, főleg a gyengébb nem vásárlóinak érdeklődésére tart szá­mot. - ru ­VASÁRNAPI KRIMI Edwin Weldon FORGATÓKÖNYV Pit Rodenbush karrierje felfelé ívelt a filmszakmában. Néhány év alatt „összefilmezett“ egy 25 szobás villát Beverly Hillsben. S azonkívül, hogy ilyen jól ment a sora, újból meg is nősült: a kedves és attraktív szépséget, Glóriát vette el. Glória úgy tekintett Pitre, amilyen volt: kissé pocakos, szem­üveges, lassan kopaszodó. Remélte, hogy az ö segítségével megvalósítja saját, filmes álmait. Egy Hitchcock-szerű krimiről álmodott. Természetesen ő lenne a főszereplője. „Pit“ - szólt Glória egy estén: „írtam egy novellát, illetve csaknem forgatókönyvet. Mint mondani szokás, maga az élet. Pit, olvasd el, s meglátod filmet csinálsz belőle“. „Tudod mit, szívem, hagyd a forgatókönyvírást azokra, akik értenek hozzá" - mosolyodott el enyhe iróniával Pit. „Igazságtalan vagy. A mások írását elolvasod, az enyémet meg se nézed.“ „Jó, add ide“ - sóhajtott Pit. „Valóban nem rossz“ - mondta néhány nap múlva, visszaad­ván Glóriának a kéziratot. Természetesen eszébe sem jutott, hogy valóban bele is olvasson. Zűrös nap volt mögötte, örült a nyugodt estének. Glória bridzspartin volt a barátaival. Hirtelen megszólalt a telefon. „Rodenbush úr“ - szólalt meg izgatottan a stúdiók éjszakai portása. „Az ötös stúdió öltözőiben tűz ütött ki!“ „Máris indulok!“ Mire a helyszínre ért, a tüzet már csaknem eloltották. „Hogy keletkezett a tűz?“ - kérdezte Pit a tűzoltók parancs­nokát. „Valószínűleg egy eldobott csikktől, uram.“ Amikor hazatért, dühösen bontotta fel a zöld borítékot, ame­lyen nem volt feladó. „Tegyen egy táskába 200 ezer dollár értékben különböző címletű bankjegyeket, és holnap este nyolc­kor hajtson a Loma Vista úton délre. A további utasítást útköz­ben megkapja. Ha értesíti a rendőrséget, a stúdióból csak egy marék hamu marad. Az öltöző felgyújtása csupán figyelmeztetés volt. A klán.“ Pit letörölte homlokáról az izzadságot. „Gondolod, hogy fizessek?“ - kérdezte Glóriát, aki éppen hazaért, és kétségbe­esetten nézett rá. „Nem tudom. Nem kellene értesítened a rendőrséget?“ „Mire azok észbe kapnak, vége a stúdióimnak“, így hát Pit másnap, pontosan este nyolckor elindult a Loma Vista autópályán. A kocsiban váratlanul megszólalt egy tompa hang: „Itt a klán, forduljon a Drury Lane útra, onnan balra a Hillerest Roadra. Ott dobja ki a táskát jobbra a bokrok közé.“ Pit úgy megijedt, hogy majdnem kiesett a szájából a cigaretta. Honnan jött ez a hang? „Abból a készülékből hall, amelyet a felesége kendője alatt levő rekeszben helyeztünk el“ - szólalt meg újra a hang, mintha a gondolatait olvasná. „Most pedig jobbra Rodenbush!“ Úgy hat hét elteltével Pit ugyanolyan méregzöld borítékot talált a postájában. „Kezünkben van a felesége. Holnap délelőtt jelentkezik magánál a küldöncünk. Átad neki egy táskát két­százezer dollárral. Ha értesíti a rendőrséget, a felesége meghal. A klán.“ Pit felnyögött. Glória tegnap elutazott Peggyhez, a barátnőjé­hez. Egyetlen telefonhívással meggyőződött róla, hogy nem érkezett meg hozzá. Másnap délelőtt Pit a pénzzel várt a küldöncre. Pontos volt. Néhány óra múlva Glória taxival hazaért. Sápadtan, fáradtan, de sértetlenül. Mérhetetlenül boldog volt, hogy a karjában tarthatja. Eltelt egy hónap. Pit jókedvű volt, amíg egy napon ismét megérkezett a méregzöld boríték. „Kétszázezer dollár, vagy meghal. A pénzt ugyanabban az időben, ugyanaz a küldönc veszi át, mint legutóbb.“ „No, hát ez már sok“ - üvöltött fel Pit, és elővette a pisztolyát. Örült tempóban a rendőrségre hajtott, a barátjával, John Fieettel akart beszélni. „Sajnálom, nincs itt“ - közölte a titkárnője. Pit dühöngve visszatért a kocsijához. Az ablaktörlő alatt egy cédulát talált. Hát a rendőrök mégis bemérték, hogy túl gyorsan hajtott, gondolta Pit zsebre vágva a cetlit, és beült a volán mögé. „Szia Pit“ - szólalt meg Glória. „Ideges vagy? Rád vártam. És olvasd el azt a cédulát, amelyet éppen begyűrtél a zsebedbe.“ „Bírság, világos!“ „Csak olvasd el!“ Pit előhúzta a cetlit. „Ha beindítod a kocsit, felrobban“ - olvasta hangosan. „Te ütödött, beavattad a rendőrséget. Glória.“ „Mi ez a hülyeség?“ „Megmagyarázom“ - mondta Glória. „Hazug vagy, bele se kukkantottál a forgatókönyvembe. Ez feidühített. így jutott eszembe, hogy a filmmágnás szerepét rád osztom a forgató- könyvemben. Életemben először próbálkoztam rendezéssel. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Te is így gondolod, szívem?“ „Ezt nem mondod komolyan, Glória?“ „Nem hiszed? Ennek örülök. Ez is azt bizonyltja, hogy az ötletem jó. Itt a forgatókönyv. Abban mindent elolvashatsz.“ „Mondd, te átok, az öltözők felgyújtása is a te lelkeden szárad?“ „Az valóban teljesen véletlen volt, de roppant jól jött, hogy némi bosszút álljak rajtad. No, ne vágj ilyen képet, egyáltalán nem volt szép tőled, hogy hazudtál nekem. A forgatókönyv szerint az autónak most kellene felrobbannia, mert értesítetted a rendőrséget. Ezt azonban nem tehettem meg, mert szeretlek.“ „Tehát szerencsém van.“ Pit kaján képet vágott. „De a filmet meg kell csinálnom, ugye?“ „Természetesen, szívem. És a négyszázezer dollárral, amit egész tisztességesen szereztem tőled, részvényesként beszál­lok. Persze a filmmágnás szép barátnőjét és alakítom. De ezt már elolvashatod otthon.“ (Fordította: f.m.m.) 16 1990. III. 23. dBUjgsB/i

Next

/
Thumbnails
Contents