Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-16 / 11. szám

nek a jelölésükkel való egyetértésükről szó­ló nyilatkozatával, valamint a jelöltlista meg­vitatásának eredményéről szóló jegyzó- könnyvvel együtt. Ugyanakkor a megvitatás eredményéről jelentést ad az összes olyan politikai pártnak, amely a választókerület­ben jelöltlistát terjesztett elő. (4) A kerületi választási bizottság, miután átvette a központi választási bizottságtól a választókerület jelöltlistái megvitatásának eredményeiről szóló jegyzőkönyvet, legké­sőbb 45 nappal a választások napja előtt érvényesként jegyzi be a jelöltlistákat és írásban értesíti erről a politikai pártokat. A bejegyzés előfeltétele a jelöltlisták sok­szorosításának. 20. § A jelöltlisták megvitatása a központi választási bizottság által (1) A központi választási bizottság legké­sőbb 50 nappal a választások napja előtt megvitatja a jelöltlistákat. Megvizsgálja előbb a kerületi választási bizottságok hatá­rozatait és kiküszöböli a jelöltlisták megálla­pított hiányosságait. (2) Ha a jelöltek valamelyike több jelölt­listán szerepel, a központi választási bizott­ság valamennyi jelöltlistáról törli öt. (3) Ha a feltehetőleg azonos politikai párt által előterjesztett jelöltlisták a különböző választókerületekben eltérő módon vannak megjelölve, a bizottság elnöke felszólítja a politikai párt képviselőit, hogy legkésőbb a központi választási bizottság ülésének végéig jelentsék be az összes választóke­rület számára egységes megjelölést. Amennyiben ezt a politikai párt képviselői nem teszik meg, a választási bizottság dönt a megjelölésről. (4) A központi választási bizottság továb­bá sorsolással állapítja meg azt a számot, amellyel a Szövetségi Gyűlésbe történő választásokra egységesen lesznek megje­lölve minden olyan politikai párt jelöltlistái, amely jelöltlistát terjesztett elő. A nemzeti tanácsokba történő választásokról szóló törvények megállapíthatják, hogy ez a szám érvényes ezen pártoknak a nemzeti taná­csok megválasztására előterjesztett jelölt­listáira is, ha ezek a választások egyidejű­leg történnek. Ilyen esetben a sorsolást az illetékes köztársasági központi választási bizottságok képviselőinek jelenlétében ejtik meg. (5) A központi választási bizottság elnö­ke a megvitatás eredményéről szóló jegy­zőkönyvet haladéktalanul megküldi a kerü­leti választási bizottságoknak és a jelöltet indító politikai pártoknak. A sorsolás ered­ményét úgy hirdetik ki, hogy közismertté váljon. 21 .§ Lemondás a jelölésről és a jelölt visszahívása (1) A jelölt legkésőbb 48 órával a szava­zások megkezdése előtt írásban lemondhat jelöléséről. Ugyaneddig a pillanatig a politi­kai párt meghatalmazottja hasonló módon vonhatja vissza a jelölését. A jelölésről való lemondásról és a jelölés visszavonásáról szóló nyilatkozatot nem lehet visszavonni és - két másolattal együtt - feltétlenül kézbesíteni kell a kerületi választási bizott­ság elnökének, aki az egyik másolatot hala­déktalanul megküldi a központi választási bizottság elnökének és megfelelő módon gondoskodik egyben a nyilvánosságra ho­zataláról is. (2) Ha az ilyen nyilatkozat már a bejegy­zés után lett megtéve, a jelöltről szóló adatok a jelöltlistán maradnak, de a mandá­tumok szétosztásánál nem veszik ót figye­lembe. 22. § A jelöltlisták sokszorosítása (1) A kerületi választási bizottság elnöke az illetékes kerületi nemzeti bizottság útján gondoskodik a bejegyzett jelöltlisták nyom­dai sokszorosításáról, a kisorsolt szám, a párt elnevezése, továbbá az összes jelölt és sorrendjük feltüntetésével. (2) Minden jelöltlistát szavazólap formá­jában sokszorosítanak, mégpedig a Szövet­ségi Gyűlés ugyanazon kamarájába történő választásokra szolgáló valamennyi listát ugyanazzal a típusú és nagyságú betűvel, ugyanolyan színű, minőségű és méretű pa­píron. A szavazólapokat megjelölik a kerü­leti választási bizottság bélyegzőjével, és olyan mennyiségben sokszorosítják őket, hogy a választói igazolvánnyal rendelkező választópolgárok is akadálytalanul szavaz­hassanak. (3) Az így sokszorosított jelöltlistákat (szavazólapokat) a kerületi választási bi­zottság elnöke megküldi a helyi nemzeti bizottságok elnökeinek, akik gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok legkésőbb három nappal a választások előtt, a szava­zóköri választási bizottságok pedig a vá­lasztások napján megkapják a szavazóla­pokat. MÁSODIK FEJEZET A választások előkészítése 23. § A választások napja (1) A Szövetségi Gyűlésbe történő vá­lasztásokat ugyanazon a napon tartják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész területén. A Szövetségi Gyűlés El­nöksége megállapíthatja, hogy a választás kétnapos lesz. (2) A Szövetségi Gyűlés Elnöksége a Szövetségi Gyűlésbe történő választáso­kat és a választások napját legkésőbb 90 nappal a választások előtt hirdeti ki. A Szö­vetségi Gyűlés Elnökségének határozatát közzéteszik a Törvénytárban. (3) A választásokat a meghatározott na­pon héttől tizennyolc óráig tartják. Amennyi­ben a helyi körülmények ezt megkívánják, a helyi nemzeti bizottság tanácsa korábbi időpontban határozhatja meg a választások kezdetét. (4) A kétnapos választás tizennégy óra­kor kezdődik és az első napon huszonkét órakor zárul. A második napon hét órakor kezdődik és tizennégy órakor ér véget. Amennyiben a helyi körülmények ezt meg­kívánják, a helyi nemzeti bizottság tanácsa korábbi időpontban határozhatja meg a vá­lasztások kezdetét. 24. § A választópolgárok tájékoztatása (1) A helyi nemzeti bizottság legkésőbb 15 nappal a választások napja előtt a hely­ben megszokott módon hirdeti ki a választá­sok időpontját és helyét. Ha a község terü­letén több szavazókört hoztak létre, a nem­zeti bizottság feltünteti, hogy az egyes sza­vazókörökhöz a község mely részei, illetve mely alakulatok [8. § (1) bekezdés ] vagy létesítmények [7. § (1) bekezdés] tartoz­nak. Hirdetményében a helyi nemzeti bizott­ság kihangsúlyozza a választópolgár azon kötelességét, hogy magánál kell tartania személyi igazolványát, és feltüntet további olyan szükséges adatokat is, amelyek a vá­lasztások zavartalan menetét szolgálják. (2) Azon községekben, amelyek válasz­tópolgári névjegyzékeiben több mint 5000 személy szerepel, a helyi nemzeti bizottság gondoskodik arról, hogy mindenki számára igazolólap legyen kiállítva, amelyen feltün­tetik a választásokról szóló szükséges ada­tokat. Egyben arról is gondoskodik, hogy az igazolólapot a választópolgár lakására eljut­tassa. A helyi nemzeti bizottság elrendelhe­ti, hogy hasonló módon járjanak el az olyan községben is, melynek választópolgári név­jegyzékében ötezernél kevesebb személy szerepel. 25. § Előkészületek a szavazóhelyiségben (1) A választások megkezdése előtt a szavazóköri választási bizottság elnöke a bizottság jelenlétében ellenőrzi a válasz­tási urnát, esetleg a hordozható választási urnát, majd lepecsételi azt. Ellenőrzi a sza- vazóhelyiség felszereltségét, azt, megvan- nak-e a választópolgári névjegyzékek és megfelelő mennyiségben vannak-e szava­zólapok. (2) Kétnapos választás esetében a sza­vazóköri választási bizottság elnöke gon­doskodik arról, hogy az első napi szavazás befejezése után a választási urnát, esetleg a hordozható választási urnát úgy pecsétel­jék le, hogy abba ne lehessen szavazólapot elhelyezni, és az urnát a választási okmá­nyokkal együtt biztonságosan elhelyezi. 26. § Szavazófülkék A szavazóhelyiségekben a szavazólapok lekezelésére szavazófülkédet létesítenek, hogy szavatolják a szavazás titkosságát. A szavazófülkék számát a helyi nemzeti bizottság tanácsa állapítja meg a szavazó­kor választópolgárai létszámának figyelem­be vételével. A szavazófülkében - a 29. § (5) bekezdésében említett esetek kivételé­vel - senki sem tartózkodhat a választópol­gárral egyidejűleg, még a szavazóköri vá­lasztási bizottság tagja sem. HARMADIK FEJEZET A választási kampány 27. § (1) E törvény értelmében a választási kampány 40 nappal a szavazások megkez­dése előtt kezdődik és 48 órával a szavazá­sok megkezdése előtt fejeződik be. (2) A választási kampány ideje alatt min­den - a választásokon önálló jelöltet állító- politikai párt számára egyenlő mértékben nyitottak az állami tömegtájékoztató eszkö­zök. A rádióban és a televízióban minden- a választásokon jelöltet állító - politikai párt számára a választási kampány idejére együttesen négy órai műsoridőt biztosíta­nak. A műsorok időpontja és elosztása meg kell hogy feleljen a választásokon jelöltet állító politikai pártok egyenlősége alapel­vének. (3) Amennyiben a helyi nemzeti bizottság helyet biztosít a választási plakátok kira­gasztására, annak kihasználása meg kell 4 hogy feleljen a választásokon jelöltet állító politikai pártok egyenlősége alapelvének. (4) A szavazás kezdetét megelőző negy­vennyolcadik órától és a választások napján tilos választási kampányt folytatni a politikai pártok mellett szóban, írásban, hanggal és képpel az állami hírközlő eszközökben, A szavazás 28. § A szavazás megkezdése A törvény 25. § (1) bekezdésében emlí­tett ellenőrzés után a szavazóköri választási bizottság elnöke a bizottság egyetértésével megkezdettnek nyilvánítja a szavazást. El­sőként az elnök és a bizottság többi tagja szavaz. 29. § A szavazás (1) A választópolgár személyesen sza­vaz. A helyettesítés nem engedélyezett. A szavazóköri választási bizottság tagjai nem jelölhetik meg a választópolgároknak szavazólapjaikat. A választópolgárok abban a sorrendben lépnek a szavazóköri válasz­tási bizottság elé és szavaznak, amelyben a szavazóhelyiségbe érkeztek. (2) A választópolgár a szavazóhelyiség­be való belépése után átadja igazoló lapját, és miután bejegyzést eszközöltek a válasz­tópolgárok névjegyzékének mindkét példá­nyában a bizottságtól pecséttel ellátott üres borítékot kap. A borítékoknak azonos nagy- ságúaknak, színűeknek és minóségúeknek kell lenniük, és, nem lehetnek átlátszóak. Amennyiben a választópolgárnak nincs iga­zolólapja, s a szavazóköri választási bizott­ság tagjai közül senki sem ismeri, a bizott­ság felkéri személyazonossága igazolásá­ra. Amennyiben ezt nem tudja megtenni a szavazás befejezéséig sem személyi iga­zolványa felmutatásával vagy a bizottság által ismert két személy tanúvallomásával, nem vehet részt a szavazásban. A szava­zóköri választási bizottság a választópol­gárnak - kérésére - a hiányzó, áthúzott vagy másként megjelölt szavazólapok he­lyett másokat ad. (3) Azt a választópolgárt, aki a szavazó­helyiségbe választói igazolvánnyal érkezett, a szavazóköri választási bizottság jegyzi be a választópolgárok névjegyzékébe. A be­A VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 33. § Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál Abban a helyiségben, amelyben a szava­zóköri választási bizottság a szavazatokat számlálja, jelen. lehetnek a felsőbb szintű választási bizottságok tagjai és azok szak­csoportjainak dolgozói, valamint azok a személyek is, akik erre engedélyt kaptak a központi választási bizottságtól. 34. § Szavazatszámlálás a szavazóköri választási bizottságban (1) A szavazás lezárása után a szavazó­köri választási bizottság elnöke pecséttel lezáratja a szavazólapok elhelyezésére szolgáló különleges urnákat (29. § (4) bekez­5 dés], a fennmaradt, fel nem használt szava­zólapokat és borítékokat, majd kinyittatja azokban az épületekben, melyekben a sza­vazóköri választási bizottságok székelnek és közvetlen környékükön. A választások előtti közvélemény-kutatás eredményei legutoljára 7 nappal a választások napja előtt hozhatók nyilvánosságra. (5) A választási bizottságok .tagjai, szak­HATODIK RÉSZ jegyzést az elnök és a bizottság két tagja írja alá; a választói igazolványt csatolják a választópolgárok névjegyzékének első példányához. Ezt követően a bizottság a választópolgárnak kiadja a Népek Kama­rájának választására szolgáló szavazólapo­kat; a szavazóköri választási bizottság kiad­ja a Nemzetek Kamarájába történő válasz­tásokra is a szavazólapokat annak a vá­lasztópolgárnak, akit lakhelye feljogosít a Nemzetek Kamarája azon képviselőinek választására, akiket azon szavazókörben választanak, amelyben a választópolgárt utólag bejegyezték a választópolgárok név­jegyzékébe. (4) A választópolgár, jniután megkapta a szavazólapokat és a hivatalos borítékot, belép a szavazófülkébe (26. §). Itt a boríték­ba tesz egy-egy szavazólapot a kamarák mindegyikének választására. Ugyanakkor a szavazólapon, melyet a borítékba helyez, a sorszám bekarikázásával feltüntetheti, melyik jelöltet részesíti előnyben. Ugyan­azon szavazólapon legfeljebb négy jelölt sorszámát karikázhatja be. A szavazólapon más változást nem eszközölhet. A többi szavazólapot a választópolgár a szavazó- fülkében erre a célra elhelyezett urnába dobja. (5) Az a választópolgár, aki testi fogyaté­kossága miatt vagy mert nem tud olvasni vagy írni, nem tudja egyedül megjelölni a szavazólapot, más választópolgárt vihet magával a szavazófülkébe, hogy utasításai alapján ó jelölje meg helyette a szavazóla­pot, s helyezze borítékba. (6) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazófülke elhagyását követően a borí­tékot a szavazóköri választási bizottság előtt a választási urnába helyezi. A szava­zófülkét elkerülő választópolgároknak a bi­zottság nem teszi lehetővé a szavazást. Ez vonatkozik az egyedi szavazókörökben [7. § (4) bekezdés] történő szavazásokra is, HETEDIK RÉSZ a választási urnát. Abban az esetben, ha a szavazóköri választási bizottság az egyes választópolgárok kifejezett kérésére vagy a 7. § (5) bekezdése alapján hordozható választási urnákat is felhasznált, a bizottság az urnák tartalmát megnyitásukat követően összekeveri. (2) A szavazóköri választási bizottság az urnából kiveszi a szavazólapokat tartalma» zó borítékokat, összeszámlálja a hivatalos borítékokat, és a borítékok számát egybe­veti a választópolgárok névjegyzékében tett bejegyzésekkel. A bizottság kizárja a nem hivatalos borítékokat. (3) A szavazóköri választási bizottság szétosztja és összeszámolja a hivatalos borítékokból kivett szavazólapokat, ame­lyek az egyes politikai pártokra lettek lead­va, főként a Népek Kamarájába történő % csoportjaik dolgozói nem nyújthatnak tájé­koztatást a választások menetéről és rész- eredményeiről, egészen a szavazás ered­ményéről szóló jegyzőkönyv aláírásáig. (6) A szavazások ideje alatt a szavazá­sok befejezéséig tilos nyilvánosságra hozni a választási felmérések eredményeit. miközben figyelembe kell venni azokat a körülményeket is, amelyek között a sza­vazást megejtik. 30. § A rend fenntartása a szavazóhelyiségben és annak közvetlen környékén A rend fenntartásáért a szavazóhelyiség­ben és annak közvetlen környékén a szava­zóköri választási bizottság elnöke felel. A szavazóhelyiség rendjének megtartására és a szavazások méltó lefolyására tett in­tézkedései minden jelenlevő számára köte­lezőek. 31. § A szavazás megszakítása Ha olyan körülmények adódnak, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdé­sét, folytatását vagy befejezését, a szava­zóköri választási bizottság a kerületi válasz­tási bizottsággal való megállapodás után későbbi időpontra halaszthatja a szavazás megkezdését vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás teljes időtar­tamát (23. §) azonban ezzel az intézkedés­sel nem szabad lerövidíteni. A szavazóköri választási bizottság az ilyen intézkedéséről a választópolgárokat a helyben megszokott módon értesíti. A szavazás megszakítása esetén a szavazóköri választási bizottság pecséttel zárja le a választási urnát és a választási iratokat. A szavazás ismételt megkezdése előtt az elnök, a bizottság jelenlétében, a pecsétek épségét megvizs­gálja, és feljegyzést tesz erről a szavazás lefolyásáról szóló jegyzőkönyvbe. 32. § A szavazás lezárása A szavazás lezárásának megszabott órá­ját követően a szavazóhelyiséget bezárják, de azelőtt még szavaznak mindazok, akik a szavazóhelyiségben vagy előtte tartóz­kodnak. Ezt követően a szavazóköri válasz­tási bizottság elnöke a szavazásokat lezárt­nak nyilvánítja. választásokra és külön a Nemzetek Kama­rájába történő választásokra, miközben ki­zárja az érvénytelen szavazólapokat. A to­vábbiakban megállapítja, a politikai párt hány választópolgára élt az elsőbbségi sza­vazat jogával, és összeszámlálja az egyes jelöltekre leadott elsőbbségi szavazatokat. (4) A szavazóköri választási bizottság minden tagja megtekintheti a szavazólapo­kat. A szavazóköri választási bizottság el­nöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyes­ségét. 35. § A szavazólapok megítélése (1) A politikai párt jelöltlistájára leadott szavazatnak minősülnek az olyan szavazó­lapok is, amelyeken a jelöltek nevét áthúz­ták, megváltoztatták vagy amelyeket kiegé­szítettek. Az ilyen módosításokat nem ve­szik tekintetbe. Amennyiben a választópol­gár a szavazólapján több mint négy jelölt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents