Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-16 / 11. szám
í 8. § A választópolgárok névjegyzékei és a választói igazolványok (1) Minden választójoggal rendelkező csehszlovák állampolgárt az állandó lakhelye szerint jegyeznek be a választópolgárok névjegyzékébe. A fegyveres erők és a fegyveres biztonsági testületek azon tagjait, akik tömegesen vannak elszállásolva, abban a községben jegyzik be a választópolgárok névjegyzékébe, melynek területén tartózkodik az az alakulat, amelyhez be vannak osztva. Az alakulat parancsnoka a beosztás községének helyi nemzeti bizottságával együttműködve ezt azonnal igazolja az érintettek állandó lakhelye szerinti helyi nemzeti bizottságnak. (2) Azok az állampolgárok, akik a választópolgárok névjegyzékeinek összeállítása után szereznek választójogot vagy vesztik azt el, utólag lesznek bejegyezve a választópolgárok névjegyzékébe vagy abból törölve. (3) Azon választópolgároknál, akik akadályozva vannak választójoguk gyakorlásában (2. § (3) bekezdés), ezt a tényt a választópolgárok névjegyzékében feltüntetik. (4) Azt a csehszlovák állampolgárt, aki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén nem rendelkezik lakhellyel és a szavazás napján megjelenik a szavazóhelyiségben, a szavazókon választási bizottság veszi fel a választópolgárok névjegyzékébe. A bizottság a választópolgárok névjegyzékébe való felvételt feltünteti a választópolgár csehszlovák útiokmányában. (5) Minden választópolgárt csak egy választópolgári névjegyzékbe lehet bejegyezni. 9§ A választópolgárok névjegyzékeinek összeállítása (1) A választópolgárok névjegyzékeit a helyi nemzeti bizottság állítja össze a szavazókörök szerint. (2) Ha a fegyveres erők vagy a fegyveres biztonsági testületek tömegesen elszáifáA választási szervek 13. § Általános rendelkezések (1) A Szövetségi Gyűlésbe történő választásokat a központi választási bizottságok irányítják. (2) A választókerületekben a választásokat a kerületi választási bizottságok irányítják, amelyeket a járási székhelyeken a járási bizottságok hoznak létre. (3) A választási bizottság tagja lehet minden választójoggal rendelkező csehszlovák állampolgár, akinél nem áll fönn a választójog gyakorlásának akadálya. A Szövetségi Gyűlés képviselőjelöltje nem lehet tagja választási bizottságnak. (4) A választási bizottságokat az önálló jelöltlistát előterjesztő politikai pártok, politikai mozgalmak és koalícióik (a továbbiakban csak (politikai pártok) azonos számú kiküldött képviselőiből hozzák létre. A képviselők és póttagok vezeték- és keresztnevét, valamint pontos lakcímét a politikai pártok azzal közük, aki a választási bizottság első ülését hívja össze. A jelöltlista érvénytelenné nyilvánítása vagy visszavonása azzal jár, hogy megszűnik a politikai párt képviselőinek tagsága az illetékes választási bizottságban. A választási bizottság tagjának HARMADIK RÉSZ sóit tagjairól van szó, a helyi nemzeti bizottságok a választópolgári névjegyzékeket az alakulatok parancsnokai áltál átadott adatok alapján állítják össze. A helyi nemzeti bizottság ügyel arra, hogy ne legyenek olyan szavazókörök kialakítva, melyek választó- polgári névjegyzékeiben csak a fegyveres erők vagy a fegyveres biztonsági testületek tömegesen elszállásolt tagjai szerepelnének, vagy amelyekben csak a törény 7. § (5) bekezdésében említett személyek szavaznának. (3) Ha a Szövetségi Gyűlésbe történő választásokkal egyidejűleg történik más képviselő-testületek megválasztása, a választópolgári névjegyzékek közösek lehetnek. 10. § A választópolgárok névjegyzékeinek közszemlére tétele (1) Legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt a helyi nemzeti bizottság közszemlére teszi a választópolgári névjegyzékeket, hogy azokat az állampolgárok a hiva- taji helyiségekben megtekinthessék. A választópolgári névjegyzékek közszemlére tételéről a helyi nemzeti bizottság a helyben szokásos módon értesíti az állampolgárokat. (2) Azokban a községekben, amelyekben a választópolgárok névjegyzékein több mint 5000 személy szerepel, a helyi nemzeti bizottság intézkedik, hogy minden házban kifüggesszék a házban lakó választópolgárok névjegyzékét. A helyi nemzeti bizottság ezt megteheti olyan községben is, amelyben 5000 személynél kevesebb szerepel a választópolgárok névjegyzékén. Megteszi azonban ezt minden olyan helységben, ahol a fegyveres erők vagy a fegyveres biztonsági testületek tagjai vannak tömegesen elszállásolva. 11 § Kifogásolási eljárás (1) Minden állampolgár szóban vagy írásban figyelmeztetheti a helyi nemzeti bizottságot a választópolgári névjegyzékben előforduló hibákra vagy pontatlanságokra, és javasolhatja kiigazításukat. A helyi nemzeti bizottság három napon belül köteles kiigazítást eszközölni a választópolgárok névjegyzékében vagy írásban közölni az állampolgárral, milyen indokokból nem teheti ezt meg. (2) Ha a javaslatot elutasítják, az állampolgár a szavazókor szerint illetékes járás- bíróság (városkerületi bíróság) elé terjesztheti a kifogását; a bíróság három napon belül köteles dönteni. A bíróság eljárására a Polgári Perrendtartásnak az egyéb szervek döntéseinek felülvizsgálatáról szóló rendelkezései vonatkoznak. A bíróság döntése alapján a helyi nemzeti bizottság és a választások napján a szavazóköri választási bizottság a kiigazítást végrehajtja a választópolgárok névjegyzékében. A bíróság előtti eljárás illetékmentes. A bíróság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. 12. § Választói igazolvány (1) Azoknak a választópolgároknak, akik nem szavazhatnak abban a szavazókörben, amelynek választópolgári névjegyzékébe bejegyezték őket, a helyi nemzeti bizottság - kérésükre - választói igazolványt állít ki és törli őket a választópolgárok névjegyzékéből. (2) A választói igazolvány feljogosít más szavazókörben a választópolgárok névjegyzékébe való felvételre a Népek Kamarájába történő választásokra. A Nemzetek Kamarájába történő választások választó- polgári névjegyzékébe való felvételre akkor jogosít a választói igazolvány, ha olyan választópolgárról van szó, akinek lakhelye vagy beosztási községe - a fegyveres erők vagy a fegyveres biztonsági testületek tagja [8. § (1) bekezdés] esetében - feljogosítja öt a Nemzetek Kamarája azon képviselőinek megválasztására, akiket ebben a szavazókörben választanak. NEGYEDIK RÉSZ megbetegedése, elfoglaltsága vagy tisztsége megszűnése esetén a bizottság elnöke a politikai párt által meghatározott sorrendben a póttagot hívja meg a bizottságba. (5) A választási bizottságok tagjai a következő eskü letételével lépnek tisztségükbe: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul gyakorlom tisztségemet, és eközben a törvényekhez és más jogszabályokhoz igazodom.“ A bizottság tagja az esküt annak a kezébe teszi le, aki a választási bizottság első ülését összehívta. (6) A választási bizottságok tagjaik többségének jelenlétében szavazattöbbséggel döntenek. Szavazategyenlőség esetében a javaslat elutasítottnak tekintendő. (7) A választási bizottság az első ülésén a tagjai közül sqrsolással választja ki elnökét és alelnökét. A választási bizottság minden tisztségviselőjének más-más politikai párt tagjának kell lennie. A bizottság tisztségviselőinek kisorsolását a bizottság legidősebb tagja vezeti. (8) A központi választási bizottság jegyzőkönyvvezetőjét a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevezi ki. A kerületi választási bizottság jegyzőkönyvvezetője a kerületi nemzeti bizottság azon dolgozója, akit a választási bizottság székhelye szerinti kerületi nemzeti bizottság titkára kijelöl. A járási választási bizottság jegyzőkönyvvezetője a járási nemzeti bizottság azon dolgozója, akit a járási (városkerületi) nemzeti bizottság titkára kijelöl. A szavazóköri választási bizottság jegyzőkönyvvezetőjét a helyi nemzeti bizottság tanácsa jelöli ki a helyi nemzeti bizottság dolgozói és tisztségviselői közül. A jegyzőkönyvvezetőt időben kell kijelölni úgy, hogy teljesíthesse a törvény 18. § (3) bekezdésében megállapított feladatokat; a választási bizottság tárgyalásán a jegyzőkönyvvezető tanácsadó joggal rendelkezik. A jegyzőkönyvvezető . esküttesz az 5. bekezdés szerinti szöveggel. * (9) A központi választási bizottság, a kerületi választási bizottságok és azok járási albizottságai a választások eredményeinek számítógépes feldolgozására szakcsoportokat (szavazatösszegező csoportokat) hoznak létre, az állami statisztika illetékes szerve által erre a célra rendelkezésükre bocsátott alkalmazottaiból. Ezek az alkalmazottak az 5. bekezdés szerinti szöveg- n gél esküt tesznek. ^ t a politikai párt több mandátumhoz jutott és több jelölt teljesíti az előző mondatban említett feltételt, a jelöltek fokozatosan jutnak mandátumokhoz, mégpedig a kapott elsőbbségi szavazatok legnagyobb száma szerinti sorrendben. Az elsőbbségi szavazatok egyenlősége esetében a szavazólap szerinti sorrend a döntő. (4) Ha valamelyik politikai párt nem indított annyi jelöltet, ahány mandátum járna neki az első szavazatszámlálás eredményeként, annyi mandátumot kap csupán, ahány személyt jelölt. 44. § A második szavazatszámlálás (1) A központi választási bizottság a második szavazatszámlálásban utalja ki azokat a mandátumpkat, amelyek az első szavazatszámlálásban nem lettek szétosztva a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársaságban. A második szavazatszámlálásba átkerülnek az egyes politikai pártokra a Cseh Szocialista Köztársaságban vagy a Szlovák Szocialista Köztársaságban leadott szavazatok maradékai (és ha a politikái párt az első szavazatszámlálásban nem jutott mandátumhoz, az összes reá leadott szavazat). (2) Legkésőbb a második szavazat- számlálás megkezdése előtt a központi választási bizottság tagjai átadják a bizottság- elnökének pártjaik jelöltlistáit, főként a Cseh Szocialista Köztársaságra és külön a Szlovák Szocialista Köztársaságra. A jelöltek száma ezeken a jelöltlistákon nincs korlátozva; a politikai párt azonban csak azoknak a jelölteknek nevét tüntetheti fel ezen a listán, akik jelöltként indultak valamely választókerületben, és az első szavazatszámlálásban nem lettek megválasztva. A jelöltlisták leadása után már nem lehet változtatni a jelöltek nevén, sem azon a sorrenden, melyben a jelöltlistán feltüntették őket. (3) A központi választási bizottság a második szavazatszámlálásban összeszámolja az egyes politikai pártok szavazatmaradékait a Cseh Szocialista Köztársaságban, a Szlovák Szocialista Köztársaságban és minden kamara számára. Ezt a végösszeget el kell osztani az illetékes köztársaságban elfoglalandó mandátumok - egy hozzáadásával növelt - számával. Az osztás eredményeként kapott, kerekített egész 'szám a köztársasági választószám. A központi választási bizottság ezen az alapon utal ki az illetékes köztársaságban minden politikai pártnak annyi mandátumot, ahányszor a köztársasági választási számmal elosztható az egyes politikai pártokra leadott maradék szavazatok összege. (4) Ha ily módon nem lett elfoglalva valamennyi mandátum vagy ha a politikai párt kevesebb jelöltet jelentett be, mint ahány 'mandátum jutna neki, a központi választási bizottság a fennmaradó mandátumokat fokozatosan azoknak a pártoknak utalja ki, amelyek az illetékes köztársaságban érvényes jelöltlistát terjesztettek elő, és amelyek az osztás legnagyobb maradékával rendelkeznek. A maradékok egyenlőségénél 1 A VÁLASZTÁSOKAT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK 50. § Segédeszközök (1) Valamennyi segédeszközt, főként a szavazóhelyiségeket és felszerelésüket, a mandátumot annak a pártnak juttatják, amely a második szavazatszámlálásban nagyobb maradékösszeggel rendelkezik. Ha ezek az összegek egyenlőek, a mandátumot annak a pártnak juttatja a központi választási bizottság, amely a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársaságban több szavazatot kapott. Ha a szavazatok száma egyenlő, sorshúzással kell dönteni. (5) Ha ezen a módon eggyel több mandátum lett elfoglalva, mint ahány elfoglalható volt, a többletmandátumot az a politikai párt veszíti el, amely a második szavazat- számlálásban az osztás legkisebb maradékával rendelkezett; a maradékok egyenlősége esetén a köztársaság választókerületeiben nyert szavazatok kisebb száma a döntő; ha a szavazatok száma egyenlő, sorshúzás dönt. (6) Az egyes politikai pártokon belül a jelöltek a pártnak juttatott mandátumokat abban a sorrendben kapják, amelyben a második szavazatszámlálás jelöltlistáján szerepelnek. (7) Azok a jelöltek, akik sem az első, sem a második szavazatszámlálásban nem jutottak mandátumhoz, pótképviselókké válnak. 45. § A központi választási bizottság jegyzőkönyve és a választások eredményeinek nyilvánosságra hozatala (1) Az első és a második szavazatszámlálás befejezése után a központi választási bizottság a választások eredményeiről jegyzőkönyvet készít külön a Szövetségi Gyűlés egyes kamaráinak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, alelnöke és tagjai írják alá. (2) A választások eredményeiről szóló jegyzőkönyvben feltüntetik: a) a választópolgárok névjegyzékeibe bejegyzett személyek számát, b) azoknak a választópolgároknak számát, akiknek hivatalos borítékot adtak ki, c) minden egyes jelöltlistára a Cseh Szocialista Köztársaságban, a Szlovák Szocialista Köztársaságban, illetve az egyes választókerületekben leadott érvényes szavazatok számát, d) azon jelöltek nevét az elsőbbségi szavazás eredményeivel együtt, akiket az egyes jelöltlistákról az első szavazatszámlálásban választottak meg, a második szavazatszámlálásban megválasztott jelöltek nevét, valamint azoknak a jelölteknek nevét is, akik pótképviselőkké váltak. (3) A központi választási bizottság a választások eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírása után haladéktalanul nyilvánosságra hozza a Szövetségi Gyűlés Népek Kamarájába és Nemzetek Kamarájába történt választások eredményeit, mégpedig az egyes választókerületek szerint. Nyilvánosságra hozhat részeredményeket is, amelyekben a második bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett adatokat tünteti fel. 46. § Bizonylat a megválasztásról A központi választási bizottság a képviNYOLCADIK RÉSZ a hivatalos borítékokat, a segéderőket azok a helyi nemzeti bizottságok biztosítják a szavazóköri választási bizottságok számára, melyek körzetében e2ek létre lettek hozva. selővé megválasztott jelölteknek bizonylatot ad ki megválasztásukról. 47. § Választási panasz (1) A 46. paragrafus szerinti bizonylat kiadása ellen panaszt emelhet minden olyan állampolgár, aki azon szavazókor választópolgárainak névjegyzékében szerepel, melyben a képviselőt választották, továbbá minden egyes olyan párt, amely az adott választókerületben jelöltlistát terjesztett elő. A panaszt meg kell indokolni. A panaszt legkésőbb tíz nappal a választási eredmények nyilvánosságra hozatala után írásban kell a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elé terjeszteni. (2) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a panaszt tíz napon belül tárgyalja egy elnökből és két bírából álló tanácsban. A Polgári Perrendtartásnak a más szervek döntései felülvizsgálatáról szóló rendelkezéseit megfelelő módon kell alkalmazni. (3) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. (4) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a határozatába foglalt állásfoglalását megküldi a Szövetségi Gyűlés Elnökségének, amely azt továbbítja az illetékes kamarának. 48. § Intézkedések a választások utólagos végrehajtására Ha valamelyik választókerületben bármilyen okból, teljesen vagy részben nem került sor a választásoknak e törvény szerint rendes megvalósítására, a Szövetségi Gyűlés Elnöksége legkésőbb a választási eredmények nyilvánosságra hozatalát követő egy héten belül megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a választásokat utólagosan vagy ismételten végrehajtsák, miközben a határidőket megfelelő módon rövidíteni lehet. 49. § Pótképviselök (1) Ha valamelyik kamarában mandátum üresedik meg, azt ugyanazon politikai párt pótképviselóje foglalja el, mégpedig .azon választókerület jelöltlistájának sorrendje szerint, amelyben jelöltként indították azt a képviselőt, akinek a mandátuma megszűnt. Ha ilyen pótképviseló nincs, úgy ennek a pártnak azon sorrend szerinti pótképviselóje foglalja el a mandátumot, amelyben a második szavazatszámlálás jelöltlistáján jelölték a Népek Kamarájába vagy a Nemzetek Kamarájának illetékes részébe. (2) Ha ugyanazon politikai pártnak nincs pótképviselóje, a mandátum a megbízatási időszak végéig elfoglalatlan marad. (3) A pótképviseló tis?tségbe lépését a Szövetségi Gyűlés a képviselői tisztség megüresedésétől számított 15 napon belül hirdeti ki. A pótkópviselönek bizonylatot ad arról, hogy mely naptól vált képviselővé, és egyben értesíti erről az illetékes kamara elnökségét. (2) A járási bizottságok számára minden segédeszközt a járási nemzeti bizottság biztosítja, a kerületi választási bizottságok számára pedig az a kerületi nemzeti bizottság, amelynek székhelye egyben az illetékes választási bizottság székhelye is. y
