Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-16 / 11. szám
Hat hónapig volt külügyminiszter jiff Hájek volt csehszlovák külügyminiszter drámai felszó- laiása a Biztonsági Tanácsban 1968. augusztus 24 e • Egyetlen alkotmányos szerv se hívta be a megszállok „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának tagjaként és felelős képviselőjeként emelek szót az Egyesült Nemzetek Szervezetének e jelentős augusztusi ülésén. Teszem ezt nagy megrendüléssel, elkeseredéssel és sajnálattal, mert a ülés napirendi pontja az országomban bekövetkezett tragikus esemény és tragikus helyzet.“ E szavakkal kezdte emlékezetes beszédét Jirí Hájek akkori csehszlovák külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1968. augusztus 24-i ülésén. Emlékeztetett azoknak a szocialista országoknak nemzetközi jogból adódó kötelezettségeire és kölcsönös kapcsolataikban elfogadott elvekre, amelyek hadseregei Csehszlovákiát megszállták. A megszállást jogellenesnek minősítette. Bizonyította, hogy Csehszlovákia soha nem vonta kétségbe a Varsói Szerződés tagországai közötti megállapodások érvényességét. Kifejtette, hogy a megszállás semmivel se indokolható, mert a beavatkozást egyetlen csehszlovák alkotmányos szerv se kérte. Természetesen a moszkvai vezetés és hazai kiszolgálói forgatókönyvében ez a Biztonsági Tanácsban lejátszódott epizód nem szerepelt, ezért is váltotta ki haragjukat. Nem csoda hát, hogy a külügyminiszternek nemsokára távoznia kellett hivatalából. Gazdag mozgalmi múlt A meglevő kereteken belül tovább dolgozott. Tudományosan feldolgozta 1968 nemzetközi vonatkozásait, amiért kizárták a Tudományos Akadémia tagjainak sorából. A volt külügyminiszter a Signálcímű képes hetilap munkatársának, Jan Zvelebilnek adott érdekes interjút, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk. Jirí Hájek gazdag mozgalmi múltra tekinthet vissza. Az első köztársaságban szociáldemokrataként kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba. A háború után a Munkás Akadémia titkára, majd főiskolai tanár, diplomata és a külügyminisztériumban betöltött utolsó kormánytisztsége előtt iskolaügyi miniszter volt. A harmincas években részt vett a baloldali erők eredményes fasisztaellenes politikájában. A spanyolországi események és a müncheni árulás után a Dolgozó Ifjúság Nemzeti Mozgalmában tevékenykedett a különféle beállítottságú ifjúsági szervezetek tömörítése érdekében. Az illegalitás időszakát követően, a börtönből szabadulva ismét segítette az ifjúsági szövetség létrehozását. Miután a szociáldemokrácia egyesült a kommunista párttal, ö is kommunista lett. Gottwald kezdetben a szocialista építés sajátos csehszlovák útját hirdette, a szociáldemokrácia szintén kidolgozta Csehszlovákia szocialista útjának valóban demokratikus programját (amelyet az 1947-ben lezajlott brnói kongresszusán terjesztett elő), s a kettő között, saját vallomása szerint.nem látott ellentmondást.- Sajnos, a hidegháború fokozódásával, moszkvai nyomásra Gottwald feladta korábbi programját és a politikai perekben feláldozta legközelebbi munkatársait. Ő is magáévá tette azt a jelszót, hogy a népi demokratikus fejlődés alapvető törvénye a szovjet példa követése. Ebben az időben a Politikai és Gazdaságtudományi Főiskolán tanított. Sztálin halála után diplomáciai szolgálatba került. Nagy-Britanniában volt nagykövet, majd miniszterhelyettes és három évig képviselte Csehszlovákiát az ENSZ-ben. Diáktüntetés 1967-ben Vannak pillanatok, amikor az ember válaszút elé kerül. így volt ez J. Hájek esetében 1967-ben. Iskolaügyi miniszter volt és a prágai diákok ekkor szerveztek tüntetést ^ Strahovon. Az inter- nátusokban akadozott az áramellátás és a fiatalok elvesztették a türelmüket. • Akkoriban a tömegtüntetés enyhén szólva szokatlan jelenség volt. A rendőrség nem is késlekedett a beavatkozással. A tüntetést „erélyesen“ feloszlatta. Igaz, az akkori események nem hasonlíthatók a múlt évi novemberi megmozduláshoz és a beavatkozás se volt annyira brutális. így is akadtak sebesültek és az iskolaügyi miniszter kapta feladatul az incidens kivizsgálását és a diákok fellépésének elítélését. J. Hájek akkor kijelentette, hogyha szembe akarják őt állítani a diákokkal, ó nem ragaszkodik a tisztségéhez. Egyhavi huzavona után született meg a kormánynyilatkozat, amely a rendőri beavatkozást nem hozzámértnek bélyegezte meg. 1968 augusztusának előzményei A csehszlovák diplomatáknak nehéz dolguk volt. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban is voltak jól képzett kollégáik, a probléma abban rejlett, hogy a külügyminisztérium töb- bé-kevésbé mindenütt csupán a párt politikai bizottságának végrehajtó szerve volt. Képviselőikkel nehéz volt tárgyalni. Úgy tűnt, mintha süket partnerrel vitáznának, mintha érveiket nem is hallanák, csak a magukét ismételgették: a demokratizálás az ellenforradalom előtt nyit utat.- Pedig voltak közöttük nagyon értelmes emberek - emlékezik J. Hájek. - Például Koszigin, a minisztertanács akkori elnöke. Amikor nálunk járt, Prágában, a vele folytatott beszélgetés folyamán elismerte, hogy megújhodási folyamatunknak vannak pozitív elemei, de kénytelen volt a párt politikai bizottságának álláspontját védelmezni. Ugyanezt mondhatom el Gromikóról, e művelt, tapasztalt diplomatáról, akit még az ENSZ-ból ismertem. Ezért tudtam, hogy a nálunk kialakult helyzettel kapcsolatban a felülről diktált álláspontot, nem a saját nézetét védelmezte... Ágcsernvői közjáték Az augusztusi beavatkozást a csehszlovák és szovjet -pártképviselók ág- csernyói találkozója előzte meg, amelyen J. Hájek nem vett részt. Ludvík Svoboda köztársasági elnök kívánságára a külügyminisztérium képviseletében dr. Vratislav Péchota utazott a küldöttséggel, aki jelenleg a Columbia Egyetem professzora. Ő tájékoztatta őt részletesen a tárgyalások lefolyásáról. De nehéz is lenne tárgyalásokról beszélni. A szovjet fél Cservonyenko .nagykövettől és .bizonyára a Bil'ak körül tömörült csoporttól kapta a tájékoztatást. A mi érveink nem is nagyon érdekelték. Azt követelték, hogy fogadjuk el az ö értékelésüket, alázzuk meg magunkat és fojtsuk el a megújhodási folyamatot. Vagy mi, vagy ők - más alternatívát akkor nem kínáltak. Dubőek ezt így nem vállalhatta. Viszont megfelelt a Bifak és Indra típusú személyeknek, akik még augusztus 20-án is hasonló tartalmú határozati javaslattal érkeztek a CSKP KB Elnökségére, azt remélve, hogy a tizenegy elnökségi tag hat szavazatát megkaphatják. De csupán négyet kaptak. A folytatás már ismert. Van-e párhuzam a magyarországi és a csehszlovákiai események között? Magyarországon- 1956-ban a párt szétesett, majd új alakult. Ebben Kádár János vezetésével lehetővé vált bizonyos feléledés, aki csakhamar megszabadult a Münnich-féle tisztségviselőktől. Ezzel szemben nálunk Moszkva a Bil'ak-féle személyeket erőszakolta vezető posztokba. Ezt garantálta a moszkvai jegyzőkönyv is, amely szerint egyetlen sztálinistát se foszthattak meg tisztségétől. Kádár az ,,Aki nincs velünk, ellenünk van“ jelszót az ,,Aki nincs ellenünk, velünk van“ jelszóval váltotta fel. Tehette ezt azért is, mert a moszkvai partnere a liberálisabb Hruscsov volt. Voltak-e Husáknak a Kádáréhoz hasonló elképzelései, nem tudjuk. Ha lettek volna is, Brezsnyev és itthon Bil'ak, Indra, Jakes és társaik ebben megakadályozták. így következett be az a helyzet, hogy amíg moszkvai támogatással a sztálinisták tovább basáskodhattak, a becsületes, képzett emberek százezreinek kellett távoznia. J. Hájek volt külügyminiszter azután részt vett a Charta 77 megalakításában, és ettől kezdve írásai csak külföldön jelenhettek meg. Változott-e valami azóta? Sok minden. Visszakapta akadémiai tagságát. Egyben érdeklődnek egy régebben készült, 1800 oldalnyi tanulmánya iránt az ENSZ pozitív szerepéről a hidegháború megszüntetésében. A múlt lassan lezárul. Ám előttünk a jövő... A demokratikus szocializmusnak tovább kell lépnie- Úgy vélem, a jövőben arra kell törekednünk, hogy a modern demokrácia minden összetevőjének fejlesztése mellett megőrizzük a szocializmus jegyében elért bizonyos pozitív elemeket is. Ez a dolgozók létbiztonsága és az nem csupán állampolgári, politikai, hanem szociális, gazdasági és kulturális jogainak tiszteletben tartása is. így például ne szüntessük meg az irányításban nemrég bevezetett önigazgatás elemeit. A demokratikus szocializmust olyan rendszerként kellene értelmeznünk, amelynek tovább kell lépnie a demokrácia nyugati klasszikus típusaitól és védelmeznie kell mindennemű kizsákmányolástól. így látja J. Hájek a jövőt. Ezzel kapcsolatban természetesen a közelgő választások kérdése is felvetődik.- Arra való tekintettel, hogy nálunk a választásokat nem természetes helyzet előzi meg, véleményem szerint későbbi időpontra kellene őket halasztani. így a nyilvánosság jobban megismerhetné a pártokat és jelöltjeiket. A pártprogramok és az emberek jelleme megítélésének módját is meg kellene találni. Ebben látom a Polgári Fórum döntő feladatát. Bizonyára az ügy hasznára válna, ha továbbra is az összetartás, a kölcsönös tisztelet és egymás iránti megértés valamiféle nem hivatalos kifejezője, továbbá annak biztosítéka maradna, hogy a társadalmi élet strukturalizálása ne vezessen túlságosan nagy hatalmi összetűzésekhez. Őrizze meg a társadalmi feladatok elsöbbrendűségére figyelmeztető egységét az egyes pártok részcélkitúzéseivel szemben. 1990.111.16. tiBUjgsB/i B