Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-23 / 8. szám

k » * SZERKESZTI: TALLOSI BÉLA LADISLAV KUCHTA Őzanyó Kétféle szőrméi visel, mégsem büszke, s nem is gazdag. Szerény, örökké retteg az erdők zugaiban, me(t ha valaki el akarná tőle orozni, rámenne az élete. Karcsú termetét tavasztól késő őszig sárgásvörös szőrme borítja. Később, ahogy beköszöntenek az első fagyok, s regge­lente zúzmara csillog fűn, fán, bokron, olyankor új, bolyhosabb, szürkésbarna bundára cseréli a régit. Alig lehet megkülönböz­tetni a bükkös, a fák színétől. Ezt hordja egész télen át. Nélküle nem bírná elviselni a tél keménységét, mert nincs semmilyen meleg hajléka. E téli bunda alatt melengeti magzatát. Télutó táján már két szívecske dobogása hallik a bunda alól. S ahogy a nap melen­gető sugarai bearanyozzák a tájat, ismét a sárgásvörös szőrmét' viseli. Csakhogy akkor már hasonló, de jóval szebb, fehér pontocskákkal ékesített bundácskában ott botladozik mellette az aprócska őzike is. DANKÓ LÁSZLÓ Farsangi dal A tél vége, farsangfarka, farsangfarkán vig derű, maszkabálon cérnahangon szól a ci ni hegedű... Nagydob dőndül, bőgő brummog. Hóferhérke csacsacsáz, perdül-fordul, lebben-libben bársonyszoknya, kanavész. Barackízes farsangi fánk, fabatkáért eladó, a Jókedv, mint a vitorla, duzzadó meg dadogó! Magnetofon esteiig Jár ropja ki-ki reggelig, farsangvégi hangraforgó csízdallal míg megtelik... • • A PERZSIÁI EREDETŰ, nyolcvan-száz évet is megérő diófa a legértékesebb gyümölcsfák egyike, hiszen termése ritka finom, tápláló csemege, törzse értékes, szép, kemény bútorfa, és számos részéből vonható ki dióolaj. Friss leveleiben igen sok C-vitamin van, ezt a gyógyszeripar hasznosítja. • • A KACSACSŐRŰ EMLŐSNEK, mint neve is mutatja, a kacsáéhoz hasonló csőre van; testét nem szőr, hanem tüske borítja; tojással szaporodik, ám teljesen magatehetetlen kicsinyét tejszerú folyadékkal eteti, de nem a szokásos módón, a táplálék az izzadság­hoz hasonló módon préselődik ki a bőréből. A világ többi részétől elszigetelt ausztrál kontinensen él, ahol nem fejlődtek ki - és ahova a többi kontinenstől való távolsága miatt nem is vándorolhattak át - a fejlettebb méhlepényes emlősök, amelyek másutt mindenütt kipusztították a kevésbé életképes állatokat. Iskolarádió A Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának hullám­hosszán február 27-én az iskolások műsorában az Ember, kultúra, történelem sorozat kilencedik részét hallgathatjá­tok meg, amely az ókori Athénnal foglalkozik. Az adásból képet kaptok arról, milyen volt Athén a virágkorában, a görög-perzsa háborúk idején, s arról is, milyen volt a görög kultúra, milyenek a művészetek (színház, iroda­lom, építészet stb.), és milyen szinten voltak a különböző tudományágak Periklész korában. Erre a műsorra az ötödik osztályos tanulók figyelmét külön is felhívjuk. Gondolkodom, tehát... Bóbita Előbb a fűszál fölé szállt. Aztán egyre följebb. Magasabbra röppent, szállt a rét, az út, a patak fölött. A mezőkön át a faluig vitte a szellő. De nem tetszett neki ott sem. Egy galamb suhant el előtte, szárnyával csaknem a földre csapta öt. A csöppnyi ejtőernyő himbálózott egy ideig, mintha nem tudná, merre vegye azfrányt. Úgy gondolta, elszáll a kertek alá. Csakhogy ott meg macska vette üldözőbe. Följebb szállt hát, tett egy kört. Délről épp egy szellő nyargalt arrafelé. Társul szegődött hozzá vándorútra. Csendben szálldogált, végül a hegyoldalon leszállt egy fűszálra. Nagy utat tett meg a világban, amíg jó pihenőhelyet talált magának. Most pitypang virít ott. A virágján méhecske szorgos­kodik, virágport szedeget. ' VÉRCSE MIKLÓS fordítása (Miroslav Motyóik rajza) SZEMTORNA A bal oldali tablón látható halas képek többségének párja ott találha­tó a jobb oldali tablón is. Mind a kettőn azon­ban szerepel két-két olyan kép is, amelynek nincsen párja. Melyék ezek? SZÓKERESÖ MEGFEJTÉS Helyettesítsd be a pontokat egy bármilyen hosszú vagy rövid folyónévvel, és mind a kilenc szó értelmet nyer: HA...AN, KA... L, HA...KÁS, SO...L, NAGY. ..B, TISZ...BÓ, Z...ÁN, GÓR...KA, SZ...ÁJ. Legalább hat megfejtését kérjük. A február 9-i számunkban közölt felada­tok megfejtése: a számok összege 43; azo­nosak az A-2, C-3. Nyertesek: Bogoly Katalin, Királyhelmec; Varga István, Rima­szombat; Puss Elvira, Csallóközcsütörtök; Paudics Zsuzsa, Somodi; Merkel Péter, Szene. Nagy uralkodók Károly Róbert (1288-1342) Magyarországon az Árpád-ház kihalása után (1301) még hét évig állt üresen a királyi trónszék. Az üres trónért a cseh Pregnysi, a bajor Wittelsbach, a nápolyi Anjou-csalá­dok - idegenek versengtek. Végül is a ma­gyar rendek a firenzei bankárok és a pápa jelöltjét, az Anjou Károly Róbertét koronáz­ták meg 1307-ben a Rákosmezön. Károly Róbert tizenkilenc éves volt akkor. Az ifjú király az idegen környezetben kezdetben nehezen találta fel magát, pedig nagyanyja, II. (Sánta) Károly nápolyi király­nak a felesége, Mária már hétéves kora óta magyar királynak nevelte. A nagyszülők mégoly odaadó gondoskodása sem pótolta azonban a szülői szeretetet; Károly Róbert hamar megtanulta, hogy bizonyos dolgok­ban csak saját magára számíthat. Valami hasonlót érezhetett, amikor 1310 körül megkoronázva Szent István koronájá­val, kénytelen volt eltűrni a Subichok, Abák, Kánok, Kőszegiek, Csákok hatalmukkal va­ló visszaéléseit. Temesvár bástyájáról bár­melyik égtáj felé nézett, ellenséget látott, legfeljebb a Duna, a Tisza és a Körös folyók közét mondhatta magáénak. Az önmagára- utaltság döntést váltott ki belőle. Először Csák Mátéval fordult szembe. A Hernád folyó völgyében, a rozgonyi csatában a Csák Máté ellenfelei által támogatott Ká­roly Róbert megverte a Csákok és az Abák egyesített seregét. Diadalához a kassai és a lőcsei polgárok is hozzájárultak bátor kiállásukkal a király oldalán. Csák Máté veresége után a király leváltotta az orszá­gos hivatalok irányítóit, s hozzá hű nemese­ket ültetett oda. Bátran lépett fel a többi kiskirály ellen. Újabb csatában legyőzte Borsa Kopaszt, a volt nádort és a Kősze­gieket. A köznemesség, a fónemesség és a vá­rosok polgárai már kezdtek bizni az új királyban, a saját érdekükben is segítettek Károly Róbertnak. Harminchárom éves lett, mire fáradhatatlan munkával - háborúval, diplomáciával, ravaszsággal - a Kárpát­medencében Szent István országához ha­sonló nagyságú területet mondhatott a ma­gáénak. S hogy országát megvédelmezze, a hozzá hű föuraknak megengedte, hogy saját hadsereget tartsanak, melyeket a csa­tába a saját zászlóik alatt ők vezettek. Károly Róbert megtudta, hogy Velencé­ben és Génuában a kereskedők arannyal fizetnek. Ebben az időben pedig a gazda­ság alapja az arany volt. Ezért támogatta az aranybányászatot az erdélyi és a felvidéki hegyekben. Ha valamelyik földesúr földjén aranyat találtak, a nyereség egyharmadát a földesúrnak adta. Magyarországon a fi­renzei florent mintájára hamarosan aranyfo­rintot vertek, amely a firenzeivel azonos nemesfémtartalmú pénz volt. Tehették, hisz a világ aranyának harmadát Károly Róbert bányászai hozták fel a mélyből. Pénzét Európában bárhol elfogadták. Ügyelt arra is, hogy a kincstár se maradjon üresen. Rendesen beszedte a kapuadót a jobbá­gyoktól. 1330-ban a király Temesvárról az elő­nyösebb fekvésű Visegrádra költözött. Itt a királyi család ellen merényletet követett el Zách Felicián, aki lányán, Zách Klárán - a királyné udvarhölgyén - esett sérelem miatt, kivont karddal támadt az ebédelő királyi családra. A királyt sebesítette meg először, majd a férjét védelmező királyné négy ujját vágta le, végül a védtelen királyfi­ra, Lajosra rontott, akit nevelői, életük felál­dozásával megmentettek. De ekkorra már a ,, király né alétekfogója úgy rohant Feli­ciánra, mint valami vérengző fenevadra: csákányával keményen nyaka és a lapoc-~ 0 Károly Róbert képe az ezüstdénáron (Júlia Ferletáková reprodukciója) kája közé csapott, átvágta és leterítette; most mindenünnen benyomuló királyi bajví­vóvitézek rémes kardjaikkal ízenként vag­dalták össze a nyomorultat, és összekasza­bolták, mint egy szörnyeteget“ - olvashat­juk a Képes Krónikában. A királyi család kegyetlen bosszút állt Zách Felicián vakme­rő tettéért. Zách Klárát megcsonkíttatta, az egész családot halálra-ítélte, távoli rokonait vagyonelkobzással sújtotta. A katonailag és gazdaságilag erős Ma­gyarországon megindult a városok, a keres­kedelem fejlődése. Eljött az idő, hogy Ká­roly Róbert meghálálja a kassai és lőcsei polgárok kiállását. Hogy áruikat a magyar -kereskedők jobban értékesíthessék, Károly Róbert diplomáciával segített nekik. A nyu­gatról érkező kereskedők áruit Bécs vámol­ta árumegállító jogával. 1335-ben meghívta visegrádi palotájába Kázmér lengyel és Lu­xemburgi János cseh királyt, valamint Ru­dolf szász és Wittelsbach bajor hercegeket és nagyszámú kíséretüket. Lakoma közben a fejedelmek megegyeztek, hogy utat nyit­nak a kereskedőknek Bécs megkerülésé­vel, a Buda-Visegrád-Esztergom-Nagy- szombat-Kassa-Lemberg (a mai Lvov)- Brünn-Prága útvonalon. Visegrádon abban is megegyeztek, hogy ha bármelyikük or­szágát ellenség támadja meg, a többiek megsegítik. A lengyel király még azt is megígérte, hogy ha trónörökös nélkül hal meg, trónját Károly Róbert fiára hagyja. Hét év múlva Károly Róbert Visegrádon meghalt. Nyugodtan hajthatta fejét örök nyugalomra, Közép-Európa egyik leggaz­dagabb, legerősebb országának népe ál­dotta nevét. KOVÁCS TIBOR 18 1990. II. 23. iiBSárnap

Next

/
Thumbnails
Contents