Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-16 / 7. szám
21 1990.11.16. Elsősorban árutermelőknek ajánljuk A Dora F1 hibrid csemegepaprikáról JÓL FEJLETT, TERMÉSSEL GAZDAGON BERAKODOTT DORA F, PAPRIKÁTÓ (J. Betlach felvétele) porzásnak. Ezért előfordul, hogy a növények között kosszarv alakú bogyót nevelő egyedek is előfordulnak. Ez azonban legfeljebb 5 százalék, amit a szabvány megenged. Néhány termelő kifogásolta, hogy a bogyók alakja meglehetősen eltérő. Ennek azonban nem genetikai, hanem fiziológiai okai vannak. A bogyók torzulását például a levéltetvek elszaporodása, az alacsony hőmérséklet, a helytelen öntözés stb. egyaránt előidézheti. Itt kell megjegyezni, hogy a bogyók fiziológiai okokkal előidézett torzulása a Dora F,-es hibridnél semmivel sem gyakoribb jelenség, mint más hajtatott fajtáknál, mondjuk a PCR vagy az Andrea esetében. A szerzett tapasztalatok birtokában a múlt évben sikerült vállalatunknak annyi vetőmagot termeltetnie, hogy valamennyi érdeklődő igényét kielégíthetjük. Tekintettel a vetőmag drágaságára, azt ajánljuk a termelőknek, hogy a palántaneveléshez feltétlenül fertőtlenített talajt használjanak. Ha erre nincs mód, akkor vetés után a földet öntözzék meg a Perozin vagy a Novozir 0,2 százalékos töménységű oldatával, majd tíz nappal a kelés után ismételjék meg a kezelést. Ezzel elejét vehetik a csíranövények károsodásának, illetve a palántadólésnek. A Dora F,-es hibrid csemegepaprika termesztésére elsősorban azokat szeretnénk ösztönözni, akik értékesítési céllal kertészkednek, mert az ismertetett előnyök növelik a vállalkozás biztonságát és jövedelmezőségét: TAKÁCS MIKLÓS, a Semex állami vállalat munkatársa Melyiket a sok közül? A gyümölcsöt nevelő zöldségfélék jellegzetes tulajdonsága, hogy a nemesített hibridek általában 15-25 százalékkal nagyobb termést adnak, mint a klasszikus fajták. A tapasztalt terméstöbblet főleg a hajtatott zöldségféléknél elérhető bevételekben jelentkezik kiugróan. Első és egyelőre egyetlen hazai cse- megepapriká-hibridünk, a Dora F, szintén elsősorban hajtatási célokra lett kinemesítve, bár az általánosan elterjedt PCR fajtától koraiságban mintegy 5 nappal elmarad. Ennek ellenére a Dora F, több mint 15 százalékkal nagyobb bevételhez juttatja a termelőt, ami főleg a nagyobb terméshozamnak köszönhető. Halványzöld színű, hosszúkás bogyói csípmentesek. A növények buja növeke- désúek, erős tövet nevelnek, ezért főleg támrendszer mellé ajánlhatók. Ilyen feltételek között 3, támrendszer nélkül termesztve 5 növényt kell telepíteni egy négyzetméterre. A többéves kísérleti tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az új hibrid - főleg a fejlődés kezdeti szakaszában - bizonyos mértékben ellenáll a gyökérbetegségeknek. Szaknyelven úgy szoktuk mondani, hogy „kinő a kórokozók foga alól". Persze ahhoz, hogy ez a tulajdonsága érvényesülhessen, optimális termőhelyi feltételeket kell teremtenünk. Mindenekelőtt megfelelő hőmérsékletről, a talaj levegőellátásáról és a hajtatóberendezés kielégítő szellőztetéséről kell gondoskodni. A hibriddel szabadföldi termesztésben is kielégítő eredményeket értek el. A Dora F,-es hibrid vetőmagját még bimbóállapotban végzett, kézi kasztrálással termelik, ennek ellenére nem mindig tudják elejét venni a hátrányos önmegKőzetgyapot, kertbarátoknak is A Nová Barta-i Izomat vállalat újabban Agroban néven kőzetgyapotból készült, speciális lapokat gyárt, amelyek forradalmasíthatják a palántanevelést, illetve a vízkuitúrás zöldség- és virágtermesztést. A kőzetgyapoton vízkuitúrás eljárással nevelt növények a tapasztalatok szerint mintegy 30 százalékkal nagyobb terméshozamot adnak. Az Agroban használata mellett szól, hogy vegyileg semleges közegről van szó, benne a növényeket semmilyen betegség vagy fertőzés nem fenyegeti. Mivel elhagyható az egyébként nélkülözhetetlen talajcsere vagy fertőtlenítés, az Agroban használata csökkenti a termelés munka- és költségigényességét. Az új termesztöközeg használat után egyszerűen bedolgozható a talajba, s mint a tózegkoc- ka, a palántával együtt kihelyezhető. Eddig paprika, paradicsom, saláta, uborka és szekfű termesztésére használták, s kiváló eredményeket értek el vele. Gyártásáról és kertészeti felhasználásának lehetőségeiről rövidesen riportban számolunk be a Vasárnap hasábjain. Az Agroban elsősorban a nagyüzemek és kertészeti vállalatok számára készül, de a kertbarátok és háztáji termelők is hozzájuthatnak. Ára négyzetméterenként 35 korona. Az Izomat vállalat Nová Baóában saját boltot nyitott, nagyobb tételre pedig megrendelést is elfogad a kertbarátszervezetektől! -tszlA kezelő nyulászokat foglalkoztató kérdések egyik legfontosabbika a fajta megválasztásával kapcsolatos. A döntést mindig a vállalkozás céljától kell függővé tenni. Aki kedvtelésből vagy tenyészállat-nevelési céllal lát munkához, az jobbára abból indul ki, hogy melyik fajta nyerte meg leginkább a tetszését. Ezzel szemben az önellátási vagy értékesítési céllal vállalkozóknak inkább a honos fajták gazdasági tulajdonságait szem előtt tartva kell dönteniük. Több évtizedes megfigyelésen alapszik az a tapasztalat, hogy legjobb és legízletesebb húst a kimondottan hústípusú fajták intenzív növekedési időszakban leölt szaporulatától remélhetünk. Zsenge pecse- nyenyulak előállítására szinte az egész világon az új-zélandi fehér, a kaliforniai és a burgundi fajtákat, illetve az ezek keresztezéséből származó utódokat hizlalják. A növendékeket a szokásosnál később, 8-10 hetes korban választják el, s 2-2,5 kilogrammos súlyban azonnal leölik őket. így valóban finom és gyenge húst kapnak, viszont a késleltetett elválasztás miatt egy évben csupán háromszor ellethetnek, s így mindössze 24 vágónyulat kapnak, 48 kilogramm összsúlyban. Értékesítési célra a nagyobb bevétel miatt jobb kicsit tovább hizlalni, de nagyobb vágósúlyban eladni a nyulakat. Ha a sürített fiaitatási módszert választjuk, hat almot is nyerhetünk egy-egy anyától. A módszer léliyege, hogy az ellést követően négy hét múlva újra fedeztetünk, a hatodik héten választunk, újabb két hét múlva pedig az anya már ellik. Ehhez a hizlalási módszerhez elsősorban az új-zélandi fehér, kaliforniai, nyitrai, burgundi, francia ezüst és cseh albínó fajtákat ajánlják, de tapasztalataim szerint a buszkáti fehér, a valamivel kisebb testű, de jó utódneveló bécsi kék és a szaporaságával, nagyon jó tejtermelő képességével jeleskedő cseh tarka is jól tűri a fokozott igénybevételt. A sűrített fiaitatási módszer még akkor is gazdaságos, ha a gyorsabban kimerülő anyákat két tenyész- idény után le kell cserélni, hisz évente hat almot kapunk tőlük, ami egy anya átlagában 48 vágónyulat, vagy 120-170 kilogramm értékesíthető húst jelent. (ká) A gyümölcsfák védelmében Bármilyen furcsán hangzik, a gyümölcsfák törzsét, esetleg a vázágaik egy részét nem télre, hanem késő őszre és tél végére, illetve kora tavaszra kell bemeszelni. Ugyanis fáink nem a nagy hideg miatt szenvednek fagykárt, hanem a hirtelen és nagymértékű hőmérséklet- változások következtében. Február végén, márciusban és gyakran még áprilisban is igen hidegek az éjszakák, viszont nappal melegen süt a nap. Ilyenkor a gyümölcsfák napfénynek kitett oldala erősen felmelegszik, éjjel pedig lehűl. Mindettől főleg a vékony kérgű, fiatal fák szenvednek, de az idősebb fák is károsodhatnak. Ézért célszerű február derekán-végén (a fagyzugos helyeken már ősszel) egy rész oltott mészböl és egy rész vízből készült mésztejjel bemeszelni vagy alaposan megpermetezni a fák törzsét. (dek) Tarsnövényeket a szőlőnek Dél-Szlovákiában csaknem minden házikertben és kerttelepi kiskertben termelnek több-kevesebb szőlőt. Mivel vegyszeres kezelés nélkül csak az interspecifikus fajtákat (pl. Bianka, Zala gyöngye, Medina) lehet termeszteni, ezért a kertbarátoknak elsősorban ezek telepítését javaslom. Akik korábban hagyományos fajtákat telepítettek, ám szeretnének áttérni a biológiai kertművelésre, oltsák át tőkéiket gombabetegségeknek ellenálló fajtákkal. A szőlőről régóta tudjuk, hogy meleg- és fényigényes növény, ezért a kertben mindig a szélárnyékot nyújtó falak, kerítések közelébe, s legtöbb napfényt kapó részekre ültetjük, monokultúraként termesztve. A biológiai kertművelés hívei újabban gyakran. felteszik a kérdést, talajtakarási céllal termeszthető-e a szőlősorok között (mellett) egyéb növényféleség, gyepesíthetők-e a sorközök, és milyen növények céltudatos termesztésével lehet feloldani a szóló monokultúra jellegét? A fenti kérdésekre már a neves osztrák szőlész, Lenz Moser megadta a választ a Szőlőművelés másképpen című, magyar kiadásban is megjelent könyvében. Mivel ez a könyv nem juthatott el minden érdeklődőhöz, talán érdemes egy rövid táblázat formájában ismertetni a jeles szakembernek a vegyeskultúrás termesztésben szerzett tapasztalatait. A táblázat azt szemlélteti, hogy a kontrolihoz (monokultúra) viszonyítva milyen hozamnövekedést, illetve csökkenést eredményezett, ha a sorközökben a szóló fejlődésére kedvezően, kissé vagy kimondottan kedvezőtlenül ható növényféleségeket termesztettek. A táblázatban nem szerepelnek azok a növényfélesógek (fokhagyma, karalábé, tök, kelkáposzta, bimbós kel, édeskömény, kék nőszirom, zab, mustár, varjúháj, repce és fehérhere), amelyek vegyeskultúrás termesztése során ugyanolyan eredmények születtek, mint a hagyományos monokultúrában. Az eltérő hatást kiváltó növények csoportjaiban mindössze 19-20 növényféleséget tüntettünk fel, de a kutató ennél lényegesen több növénnyel folytatott megfigyeléseket. így például a mérsékelt hozamcsökkenést kiváltó növények csoportjában feltétlenül meg kell még említenünk a tojásgyümölcsöt, orbáncfüvet, pásztortáskát, szedret, méhfüvet, feketebodzát, petrezselymet, csomós ebirt, amelyek társnövényként 2-8 százalékkal csökkentik a szóló terméshozamát. A kimondottan káros hatást mutató növények csoportjában a kertbarátoknak is ajánlatos számon tartaniuk a következőkét: gyermekláncfű, szöszös bükköny, szarvaskerep, napraforgó, kerti üröm, iszalag, árvacsalán, lándzsás útifű, körömvirág, réti perje, búzavirág, kender, fejes saláta, csenkesz, szegfű, lórum, kerti szarkaláb, póréhagyma és tarackbúza. Ezek közvetlen szomszédsága esetenként 21-28 százalékkal csökkentette a tőkék terméshozamát. A kutatások jóvoltából ma már mindenki számára hozzáférhető ismeretek birtokában a kertbarátok és a nagyüzemek egyaránt céltudatosan megválaszthatják a szőlő számára legmegfelelőbb társnövényeket, hogy az egész tenyészidöben optimális nö- vényboritottságot (élő talajtakarást) biztosítsanak az ültetvényekben. Köteles Gábor mérnök A szerkesztő megjegyzése: Vigyázat! A szövegben említett növények kedvező hatását bizonyos mértékben a rendszeres növényvédelmet igénylő, európai szőlőfajtáknál is ki lehet használni, de a sorközökben termelt növényeket étkezésre vagy takarmányozásra csak a vegyszerek kötelező élelmezésegészségügyi várakozási határidejének szigorú megtartásával szabad felhasználni. EGYES TÁRSNÖVÉNYEK HATÁSA A SZÓLÓ TERMÉSHOZAMÁRA (%-BAN) Mérsékelt Jelentős Hozamnövelő hozamcsökkenést hozamcsökkenést hatásúak kiváltók kiváltók Szamóca 14 Magyar rozsnok 10 L. kökörcsin 29 Baltacím 13 Orvosi somkóró 12 Paradicsom 30 Búza 13 Kis bojtorján 12 Metélőhagyma 30 Flox 13 Réti lóhere 12 Nagy csalán 31 Karotta 13 Burgonya 13 N. kokárdavirág 31 T. kankalin 13 Tavaszi árpa 13 G. varádics 31 Uborka 13 Paprika 13 Mezei üröm 33 Lóbab 11 Kakukkfű 15 Nagy útifű 33 Nefelejcs 11 Martilapu 16 Fehér libatop 33 Rozs 10 S. boglárka 17 Olasz perje 35 Pohánka 10 Köles 17 Torma 35 Nagy tejfü 10 Zeller 18 Madárkese rüfü 35 Zörgöfű 8 Kerti kömény 18 Disznóparéj 35 Kapor 5 Angol perje 18 Mezei ászát 37 Fej. káposzta 5 Sárkerep 19 Zöld muhar 38 Bokorbab 2 Pimpó 19 Mezei szulák 41 Kerti zsázsa 2 Tejoltó galaj 20 Kukorica 42 Mák 1 Tyúkhúr 20 Cickafark 45 H. tisztesfú 1 Zsálya 20 K. gombvirág 46 Nyári perje 1 Francia perje 47 J * A TÖRZS ÉS A VÁZÁGAK BEMESZELÉSÉVEL ELEJÉT VEHETJÜK GYÜMÖLCSFÁINK KÁROSODÁSÁNAK (Méry Gábor felvétele)
