Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-09 / 6. szám

A csehszlovák jégkorong-vá­logatott 1976-ban Katowicében elnyerte a világbajnoki címet. Ezen a seregszemlén mutatko­zott be először a felnőttek között a legendás Milan Novy helyén az alig 18 éves Peter St’astny. A szakértők minden szempont­ból nagyra értékelték játékát, s úgy beszéltek róla, mint a jég­korong Peléjéről. 1979-ben elő­ször végzett az első helyen a ha­zai bajnokságban a Slovan Bra­tislava. A St'astny fivérek (Ma­rián, Peter, Anton) és a két védő alkotta ötös összesen 105 gólt lőtt a bajnoki idény alatt. Alig két év múlva Peter és Anton Kana­dába emigrált, majd kis idő múl­va követte őket a legidősebb St'astny testvér, Marián. Ettől az időponttól kezdve mindhárman „meghaltak" a csehszlovák jég­korong számára. Csak kevés sztrkoló tudta, hogy Peter mi­lyen fantasztikus karriert futott be a tengerentúlon, s az észak­amerikai hokiliga sztárjai közé tartozik. Marián két évvel ezelőtt fejezte be aktív pályafutását, míg Anton, a legfiatalabbik, ez Idáig nem tudott gyökeret verni egyik élvonalhoz tartozó csa­patban sem. Peter St'astnyval a közelmúltban készített beszélgetést az Inside Hockey című folyóirat; azzal a tehet­séges játékossal, akiről az utóbbi évtizedben teljesen megfeledkez­tünk. Először néhány fontos adat. 1956. szeptember 18-án született Pozsonyban. 189 cm magas, 92 kg súlyú. 1980-ban a Lake Placid-i olimpiai sikertelen szereplés után nem tért vissza Csehszlovákiába. Az NHL-ben próbált szerencsét. Az első bajnoki idényben 39 gólt lőtt, s a 77 mérkőzésen összesen 109 pontot ért el. Elnyerte a liga legjobb Peter St’astny boldog Ián ha a Quebec-kel elnyernénk a Stanley Kupát, érezném azt, amit 1979-ben. • Azt tudjuk, miként szület­nek Kanadában a jégkorong­tehetségek. De arról fogal­munk sincs, hogyan ismerke­dett meg a hokival Pozsony­ban Peter St’astny?- Egy lakótelepen nőttem fel a testvéreimmel. Szerencsére a kö­zelben az építkezések után maradt egy mélyedés, amelyben az esőzé­sekkor összegyűlt a víz. Telenként itt játszottuk első tétre menő mécs­eseinket, az úgynevezett svéd hokit. Hatan korongoztunk általában, min­denkinek volt saját kapuja, s a ko­rongot helyettesítő teniszlabdája. Minden kapuba üthettünk gólt, ter­mészetszerűleg sajátunk kivételé­vel. Az, aki három gólt kapott, ki­esett. • Kit tartott példaképének pályája kezdetén?- Talán a Csehszlovákiában szü­letett Stan Mikitát, aki az NHL-ben újoncának címét. Azóta mindössze két alkalommal nem sikerült elérnie a kanadai pontozásban (gól+gól- passz) a bűvös százas értéket. Az idei bajnoki esztendő már a ti­zedik idénye. A Quebec Nordiques kapitánya. Az idén, ha nem jön köz­be sérülés, belövi négyszázadik gól­ját. Az összesített kanadai ponto­zásban csak Gretzky és Bossy előzi meg, míg a mérkőzésenkénti átlagot tekintve a negyedik helyet foglalja el (1,461) Gretzky, Lemieux és Bossy mögött. Teljesítményének értékét növeli a tény, hogy az előbbi sztá­rokkal összehasonlítva viszonylag eléggé későn, 24 éves korában lé­pett először jégre NHL-mérkőzésen. Térjünk vissza az interjúhoz. A nosztalgia érződik Peter St'astny szavaiban. Nézeteit, érzéseit deter­minálja korunk valósága, a 70-es évek pozsonyi légköre, de minden­esetre figyelemre méltóak. • Pályafutása során meg­számlálhatatlan gólt szerzett. Melyikre emlékezik vissza a legszívesebben?-Talán arra, amelyiket 1985-ben az Adams-divízió fináléjában az örök ellenfél, a Montreal ellen ütöt­tem. A csapatok közti rivalizálás Csehszlovákiára emlékeztet, önök el sem tudják képzelni, milyen presztízsharcok folynak a szlovák, a morva és a cseh csapatok között. De térjünk vissza Kanadába, a Montreal elleni összecsapásra. A rendes játékidőben 2:2 volt az eredmény, hosszabbítás követke­zett. Ekkor sikerült betalálnom az ellenfél hálójába, s ezzel mi jutottunk tovább. • Hazájában vagy az itt elért sikereket tartja fonto­sabbnak?- Életem legnagyobb eseménye volt, amikor a Slovannal bajnoksá­got nyertünk. A 70-es években a szlovák együttesek teljesen eltűn­tek a cseh és a morva csapatok árnyékában. Ezért aztán óriási meg­lepetésként hatott, hogy elsők let­tünk; az előző évben csak a tizedik helyen végeztünk. Nálunk ugyanis más az átigazolási rendszer, mint az NHL-ben. így csak a saját nevelésű játékosokra támaszkodhatnak a csapatépítésben, s ez pedig zsák­bamacska. Ennek ellenére mégis sikerült nyernünk, s két testvérem­mel a Slovan vezéregyéniségeivé váltunk. • Meglepő, hogy annyi év után ilyen érzelmi fűtöttséggel emlékezik vissza azokra az időkre...- Hogy érthetőbb legyen, mit je­lentett számomra a bajnoki cím, ta­huszonkét bajnoki idény alatt 1467 pontot szerzett. Természetesen mi is tudtuk, ki volt Bobby Hull, Gordie Howe, Bobby .Orr... De én Nedo- manskyt tartottam a legjobbnak, aki a Slovan játékosa volt. Amikor eltá­vozott Csehszlovákiából Detroitba, én foglaltam el helyét a csapatban, alig 17 évesen. Szinte senki sem bízott bennem, mégis sikerült he­lyettesítenem. Keményen és sokat kellett edzenem, hogy megálljam a helyem. így jutottam el egy év múlva a válogatottság kapujáig. • Kanadában már több csehszlovák korongozó pró­bált szerencsét, de eddig egyetlenegy kapus sem volt köztük.- Szerintem az ok az edzések színvonalára vezethető vissza. Az NHL-ben a tréningek is „élesben“ mennek, míg nálunk a kapusok - néhány kivételtől eltekintve - be sem állnak a kapuba, mondván, nem hagyják agyonütni magukat. • Nehezére esett az alkal­mazkodás a megváltozott kö­rülményekhez, miután Kana­dába érkezett?- Főleg az első év volt könyörte­len. Az NHL-re a gyors, agresszív játék a jellemző s a rengeteg találko­zó. Az első idény olyan hosszúnak tűnt nekem, hogy úgy éreztem ma­gam, mint a maratoni futó, aki a száz métert tíz másodperc alatt akarja lefutni. És aztán jöttek a különböző sértegetések, melynek minden eu­rópai ki van téve. • össze lehet-e hasonlítani a Csehszlovákia - Szovjetunió találkozókat a Quebec - Mont­real rangadókkal?- A mérkőzések intenzitását igen, sót szerintem az előbb említett összecsapásokban sokkal nagyobb szerepet kapnak az érzelmek. Mind­két nemzet büszke saját jégko­rongiskolára, és azt a pályán is érvényesíteni akarja. A szovjet fiúk precízen, olajozott gépezetként ko- rongoznak, a mi játékunk jellemzője a felszabadultság, az ötletesség, az egyéni technika. S 1968 után az egymás elleni mérkőzések politikai színezetet kaptak. • Bergeron edző keze alatt dolgozik már évek óta. Mi a vé­leménye mesteréről?- Európában nincsenek olyan edzők, akik a mérkőzés közben, ha elégedetlenek valamivel, a jégre dobják széküket. Mikor ennek elő­ször szemtanúja voltam, meghök­kentem. Nálunk az edzők sokkal nyugodtabbak, nem mutatják ki ér­zelmeiket. • Talán edzőként folytatja, ha befejezi pályafutását?- Nem. Úgy érzem, nem bírnám elviselni a trénerre nehezedő pszi­chikai nyomást. Inkább menedzser­ként dolgoznék valamelyik csa­patnál. • Hazájában sok minden megváltozott, bizonyára sze­retné meglátogatni szülővá­rosát?- Már többször is benyújtottam vízumkérelmemet, de a csehszlovák hatóságok ez idáig mindig elutasí­tották ... Édesanyámat utoljára 1988-ban láttam Svájcban, mikor Mariánnál töltöttem néhány napot. Ugyanebben az évben Quebecben találkoztam édesapámmal. • Gondolom nehéz volt el­viselnie, hogy el kell hagynia hazáját, családját...- Kezdetben nagyon. Most azon- oan már elégedett vagyok a sorsom­mal. Sót, boldog is! Egyszerűen nem kívánhatok többet. Négy gyerme­kem van, akik itt, Kanadában szület­tek. Egészségesek vagyunk. Nem szenvedünk hiányt semmiben. (Feldolgozta: ni) PARADICSOMSORTŰZ A francia Haricourt labdarúgócsapatának ,, forra­dalmi“ újítása kudarcba fulladt. A Csallóközhöz ha­sonló mezőgazdasági vidék sportvezetői tavaly azt ötlötték ki, hogy a bajnoki meccseken friss gyümölcs­csel és zöldségfélével kedveskednek az ellenfélnek és szurkolóinak (a DAC is megpróbálhatnál). A köz­prédára kirakott több kosár portékának csak csekély hányadát fogyasztották el, java részével a bírót és a helyi játékosokat vették célba. A gyakori paradi- csomsortúz következtében megszüntették a grátisz szolgáltatást. Ilyen helyeken biztonságosabb prog­ramfüzettel ellátni a publikumot. Próbáljanak azzal célba dobni. Ugyanakkor, ha egy jó zaftos kálmánkör- te akad a kezébe... ŐRÜLT VÁLLALKOZÁS Lyonne Cox (32) amerikai hosszútávúszónő élete eddigi talán legmerészebb vállalkozását vitte véghez, amikor átúszta a Dél-Amerika legdélibb csúcsánál húzódó Beagle-tengerszorost. A bátor sportoló ko­rábban már világhírt szerzett az Alaszkát Kamcsatká­tól elválasztó Bering-szoros átszelésével. A két és fél évvel ezelőtti bravúrjával Mihail Gorbacsov szovjet államfő elismerését is kiváltotta. Legutóbbi sporttelje­sítménye azonban minden eddiginél veszélyesebb volt, hiszen a víz hőmérséklete alig érte el a hét fokot, a 3 óra 22 perces úszás végére testhőmérséklete 35 fok alá csökkent, s a teljes kihűlés, vagyis a halál Szinte hihetetlen.» fenyegette. Cox bátorságára jellemző, hogy minden­féle testmelegítő úszóruha vagy szigetelő krém hasz­nálata nélkül szelte át a tengerszorost mintegy ötmér- földes távon. A kísérletet hajnali hat órakor kezdte az Argentínához tartozó Bahia Goloandri-haditengeré- szeti bázis mellett, és körülbelül fél tízkor ért partot Puerto Navarinónál, már a chilei parton. Vállalkozását a két szomszédos, de nem túl meleg viszonyban levő ország barátsága erősítésének szentelte. - Ha még egy fél órát a vízben kell töltenie, aligha éli túl- mondta Penny Nield, az úszót hajóban kísérő orvoscsoport egyik tagja. - Végül is azonban nem történt baja, bár kissé gyengén, de teljesen ,,tiszta fejjel" szállt ki a vízből. ETETÉS - ÚJSÁGGAL Diego Maradona, az SSC Napoli labdarúgócsapa­tának argentin híressége élő televíziós adásban csaknem összekülönbözött egy olasz újságíróval. Az affér előzménye: az Udinese - Napoli bajnoki mérkő­zés után a nápolyi Mattino nevű lap szakírója, Giu­seppe Pacileo csak 3,5-ös osztályzatot adott Marado­na játékára (a skála legmagasabb értéke 10). Az osztályzat mellett Maradona nem ment el szó nélkül. Egy nápolyi, magánkézben levő tévéstúdióba hívta meg Pacileót, kérve: a nézők előtt tisztázzák, valóban olyan rosszul futballozott-e. A különleges szópárbajra nem került sor, mert az adás előtt Maradona a Mattino szóban forgg példányát egyszerűen meg akarta etetni az újságíróval... Az kiszabadította magát szorult helyzetéből, és elhagyta az épületet. - Aki ilyeneket ír rólam, az megérdemli, hogy szemenszedett hazugsá­gait megetessem vele - jelentette ki Maradona. Kiadja a Pravda Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Pákozdi Gertrúd és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava. Martanovicova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 673-70, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava. Martanovicova 25, telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 . . . . Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335i091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt-34,20 korona, az UJ SZÓ magazinja A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévre 26 - korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 813 81 Index 48097 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents