Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-09 / 6. szám

i/asámap { A S EMEX ÁLLAMI VÁLLALAT AZ IDÉN JÓL FELKÉSZÜLT A KERTBARÁTOK ÉS HÁZTÁJI ÁRUTERMELŐK IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSÉRE. A VÁLLALAT CSOMAGOLÓRÉSZLEGÉN VIRÁGMAGGAL 2,5 MILLIÓ, ZÖLD­SÉGMAGGAL PEDIG ÖSSZESEN 17 MILLIÓ DARABOT TÖLTÖTTEK MEG A KERESETT, KISEBB-NAGYOBB SZÍNES TASAKOKBÓL. (Kádek Gábor felvétele) A FAJTAVÁLASZTÉKBÓL AJÁNLJUK AZ ÚJ TERMESZTÉSI-HAJTA- TÁSI IDÉNYBEN A HAZAI ÉS KÜL­FÖLDI ZÖLDSÉGFAJTÁK, ILLET­VE HIBRIDEK BŐ VÁLASZTÉKA ÁLL A KERTBARÁTOK ÉS HÁZTÁ­JI ÁRUTERMELŐK RENDELKEZÉ­SÉRE. A VÁLASZTÉKBÓL A KÖ­VETKEZŐKET AJÁNLJUK AZ ÉR­DEKLŐDÖK FIGYELMÉBE: Fejes saláta - korai hajtatásra mindenekelőtt az Achát és a Kamex ajánlható, de a régebbről ismert Za­fír és Libán, valamint a közelmúltban kinemesített Jantar fajtákkal is na­gyon jó eredményt lehet elérni. Saiátauborka - a piacra termelő kertószkedóknek a Marta F, hibridre szeretném felhívni a figyelmét. Még­pedig azért, mert az üvegházi hajta­tásra ajánlott fajták többségénél ki­csit kisebb, 35-50 dkg körüli átlagtö­megű terméseket nevel, melyek iránt az utóbbi időben egyre na­gyobb az érdeklődés a fogyasztók körében. A fajtakínálatban szereplő hibridek közül feltétlenül említést kell tenni a Saladín F, és az Aminex F, hibridekről, melyekkel főleg a fűtött hajtató berendezésekben érnek el kiemelkedő eredményeket. Paradicsom - az első helyen a Tornado F, hibridet említem, amely hajtatásra és szabadföldi ter­mesztésre egyaránt bevált. Buja nö­vekedésű, bótermó, viszont korai- ságban néhány nappal elmarad az ugyancsak hazai Domino F, mögött. Tökéletesen helyettesíthetők vele a keresett külföldi hibridek, mint pél­dául a Vemone F,, Lívia F,, Bonset F, stb. A már említett Domino F,-es egyenértékűnek tekinthető a külföldi Lucy F, hibriddel. Nagyságban ki­egyenlített, kiváló minőségű, átlago­san 80-90 gramm tömegű bogyókat nevel. Hónapos retek - korai hajtatásra az NDK-ban kinemesített Rodos, későbbi hajtatásra vagy korai sza­badföldi termesztésre a pudváso- dásnak jól ellenálló Gránát ajánlha­tó. A piacról valószínűleg jól ismert piros-fehér Dou szintén korai típusú, kellemes ízű fajta. Paprika - az általánosan elterjedt PCR mellett szeretném felhívni a fi­gyelmet két hasonló típusú cseme­gefajtára. Az Éva és Andrea fajták­nak már csak azért is nagyobb teret kellene adni a háztáji termelésben, mert a bogyóik nem csípősek, a ter­méshozamuk pedig hozzávetőlege­sen 10 százalékkal meghaladja a PCR fajtáét. A kertbarátoknak a fi­gyelmébe ajánljuk, hogy az idén már az első hazai hibrid csemegepaprika magjából is elegendő került piacra. A Dora F,-es hibrid halványzöld, hosszúkás bogyói csípmentesek, ami könnyebbé teszi a piáci értéke­sítést. A hibrid buja növekedéssel és a gyökérbetegségekkel szembeni, részleges ellenálló képességgel je­leskedik (Tulajdonságairól bőveb­ben lapunk következő számában ol­vashatnak - a szerk. megjegyzése). Karfiol - hajtatásra az Expres fajtát ajánlhatjuk. Termésének minő­sége az agrotechnika színvonalától függ, beleértve a talaj nitrogénellá­tottságát is. A kiadós nitrogéntrá­gyázástól nem kell tartani, hisz a karfiolnál nem áll fenn a nitrátok felhalmozódásának veszélye. Végezetül hadd jegyezzem meg, a hajtatással foglalkozó kertészke- dök általában túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a fajtáknak. Szerin­tem inkább az agrotechnikára kelle­ne ügyelniük, hisz köztudott - leg­alább is a szakemberek körében hogy a fajták közötti 5-10 százalék­kal szemben az agrotechnikai köve­telményeknél gyakran 40-6Ó száza­lékos eltérések tapasztalhatók. A legjobb fajták rendszerint az agro­technikával szemben is igényeseb­bek, tehát a kevésbé kedvező felté­telek között a hagyományos, fajták­kal biztosabb és jobb eredményeket lehet elérni a termelésben. Takács Miklós TALAJFERTŐTLENÍTÉS HOGYAN, MIKOR, MIVEL? A kertészeti termelés sikerét egyebek között a termesztóközeg sterili­tása határozza meg. Mivel a talajlakó gombák és kártevők elleni védekezés legtermészetesebb és egyben leghatásosabb módjának, a talajcserének az alkalmazására egyre kevesebb a lehetőség, megfelelő vegyszerek használatához kell folyamodnunk. Igaz, gőzöléssel is fertőt­leníteni lehet a talajt, de ehhez általában csak a nagyüzemek rendelkez­nek megfelelő berendezésekkel. S még ők sem nagyon lelkesednek a módszerért, mert meglehetősen energiaigényes, a vegyszerezésnél lényegesen költségesebb. A talajfertöttenítés legelterjedtebb módja ennélfogva a vegyszeres kezelés lett, a háztájiban is ezt alkalmazzák. A használatos készítmények gáz formájában fejtik ki hatásukat a talajban, s mivel fitotoxikus hatásúak, csak teljesen üres növényházakban alkalmazhatók. A kezelésre előkészített talajnak növényi maradványoktól mentesnek, laza, morzsalékos szerkezetűnek és enyhén nedvesnek kell lennie. Talajfertótlenítésre leggyakrabban a Basamid G nevű szert használják, a palántanevelő ágyak, illetve a cserepek feltöltéséhez használatos földkeverék kezelésére egyaránt alkalmas. A talajlakó gombákat, kárte­vőket és csírázó gyommagvakat is elpusztítja. Négyzetméterenként 30-60 grammot kell belőle kiszórni, majd bedolgozni 10-15 cm mélyen. A fertőtlenítő hatást fokozza, ha a kezelt talajt permetező öntözéssel megnedvesítjük, vagy letakarjuk fóliával. A cserepezéshez előkészített földkeverékhez köbméterenként 200 gramm basamid G készítményt kell keverni, 25 cm-es rétegenként adagolva a fertőtlenítő szert. A földkupa­cot végül célszerű letakarni fóliával. A szerek - hatóanyaguktól és a talaj hőmérsékletétől függően - 1 -35 nap alatt fejtik ki hatásukat (5-15 fok talajhőmérsékletnél 21-28 nap, 15 fok feletti hőmérséklet esetén 14 nap a türelmi idő). Ennek elteltével szellőztessünk, elősegítve a gázok távozását, majd végezzünk csírázta- tási próbát, hogy ellenőrizzük a szermaradványok esetleges fitotoxikus hatását. A szellőztetés után 2-3 héttel a kezelt talajból több helyről vegyünk mintát, tegyük jól záró üvegedénybe, majd salátamagban meghempergetett, nedves vattacsomót lógassunk cérnán az edénybe, 2- 3 cm-re a föld fölé. Kontrollnak kezeletlen földet használjunk, s az edényeket tartsuk szobahőmérsékleten. Ha 2-3 nap múlva a kontrolihoz képest a kezelt talaj fölött kevesebb mag csírázik ki, a talaj még sok káros gázt tartalmaz, tovább kell szellőztetni. Később újabb csíráztatási próba következzen. Érdemes megjegyezni, hogy a fertőtlenített talajt szerves trágyázni nem szabad, mert újra fertőződhet. Sőt, az üres növényházat és berendezéseit is ajánlatos fertőtleníteni, hogy a hatás tökéletes legyen. A lemosó permetezéshez (faiak, utak, fűtöcsövek és tartóberendezés) 4 százalékos töménységű formaldehidoldatot javasoltunk. Egy napi lezárás után alapos szellőztetés következzen. A szaporítóládákat, csere­peket stb. a Ridomil 72 WP 0,3 százalékos, vagy a Fundazol 50 WP 0,2 százalékos töménységű oldatába mártva kezelhetjük. A szabadban és az üvegházban ültetés után is használhatunk bizonyos készítményeket a talaj fertőtlenítésére. A talajlakó kártevők ellen a Diazinon 10 G vagy 5G (5-10 gramm egy négyzetméterre) ajánlható. A gombabetegségek megelőzésére (szklerotíniás, fuzáriumos vagy fitoftórás hervadás), illetve visszaszorítására a Fundazol vagy a Previcur N 0,15 százalékos, a Ridomil plus 48 WP vagy a Ridomil 72 WP 0,1 százalékos töménységű oldata használható. A beöntözéshez 3- 5 liter oldatra van szükség négyzetméterenként. A kezeléseket igye­kezzünk a szükséges minimumra korlátozni, hogy ne szennyezzük fölöslegesen környezetünket. A szakboltokban kapható Nematin készítményt szándékosan hagytam ki a sorból. Ugyanis a szermaradványok lebomlása heteket vesz igénybe, így túl hosszúra nyúlik a kötelező várakozási határidő, ezért ezt a szert inkább az őszi talajfertótlenítéshez használják. Nagy István mérnök 21 1990. II. 9. EGYSZERŰ, DE NAGYSZERŰ A palántanevelés H „házi segédeszközei pótban - túzdeléssel rakjuk szét. Az egyen­letes, pontos magvetéshez jó segítség a ké­pen látható sorhúzóhenger, de megteszi az egyszerűbb szeges jelzódeszka is. A vetést néhány milliméter magtakaró földdel kell befedni, ehhez jól bevált eszköz a játékbol­tokban kapható homokszita. A bevetett láda jó meleg helyen akár sötétben (s tartható mindaddig, amíg a sziklevélkék emelgetni nem kezdik a takaróföldet. Ez a helytakarékosabb módszer, de megvan az előnye annak is, ha egyenesen tápkockába vetünk. így kezdettől fogva nagyobb helyet foglal, de elkerülhetjük vele a tűzdelés fáradalmait és hátrányait. A leg­régibb módszer a gyepkockába vetés, jó AZ ÉVENTE ISMÉTLŐDŐ BOSSZÚSÁGOK ARRA FI­GYELMEZTETNEK, LEGBIZ­TOSABB ÉS EGYBEN LEG­GAZDASÁGOSABB, HA A KONYHAKERTBE SZÜKSÉ­GES PALÁNTÁKAT MAGUNK NEVELJÜK KI. ÜVEGHÁZ, MELEGÁGY SEM KELL HOZ­ZÁ, A VILÁGOS, FÜTÖTT VE­RANDÁN, DÉLI FEKVÉSŰ AB­LAKBAN MINDENKI ELŐÁL­LÍTHAT ANNYIT, AMENNYIRE EGY KONYHAKERTBEN SZÜKSÉG LEHET. A magvakat vethetjük szaporítóládába, s innen később - néhány lombleveles álla­tulajdonságait máig sem múlta felül a leg­korszerűbb tápkocka sem. Tejfölös pohár kerül bőven minden háztartásban, s a cél­nak tökéletesen megfelel. Tápkockát is ké­szíthetünk házilag, egyszerű szétszedhetó- összecsúsztatható műanyag lapkákkal, s a műanyag cserepekben is szép palánta nevelkedik. Fejlettebb palántáról korábban nyerünk termést. Nagyobb tenyészedény- nyel - például tejeszacskóval - még az első kötések kialakulását is megvárhatjuk. A mindkét végén nyitott zacskó aljába ma­roknyi földet döngölünk, így nem esik ki az alja. Fagyosszentek utáni ültetéssel is már június elején szedhetjük az első paprikát, paradicsomot az ilymódon továbbnevelt pa­lántáról. (Kertészet és Szőlészet) Még nem késő Az örökzöld fenyőket dugványozás­sal ősszel vagy télen (január-február­ban) szaporítják, mert a tavaszi puha dugványok könnyen rothadnak, nyá­ron pedig inkább csak kalussz képző­dik, gyökér nem. A hajtások csúcsi részéből készült, úgynevezett félfás dugványokkal a Pinus, Picea, Abies és Cédrus nemzetségek fatermetű képvi­selői kivételével valamennyi örökzöld fenyőt szaporíthatjuk. A 10-20 cm hosszú dugványok (vá­gott, szakított, kalapácsos) sebfelüle­tét éles késsel vágjuk simára, mártsuk gyökeresedést serkentő szerbe, majd 3-5 cm mélyen dugványozzuk el. Sza­porítóközegnek fertőtlenített, durva homokot, szemcsés perlitet, rostált gyöngykavicsot vagy ezek savanyú tő­zeg felhasználásával készült keverékét használhatjuk. Tartóedénynek akár a virágcserép is megfelel, ha legalább 10-12 cm mély. A dugványt alaposan öntözzük be, majd a cserepet 15-16 fok hőmérsék­letű helyiségben állítsuk az ablak kö­zelébe, Gyökeresedésig a dugvány számára közel 100 százalékos páratar­talmat kell biztosítani, tehát a cserepet célszerű nagyobb fóliazacskóba he­lyezni és a zacskó száját gumigyűrűvel szorosan lezárni. Ilyen feltételek között általában elég havonta egyszer öntöz­ni. Az említettnél kicsivel hidegebb le­het a helyiségben, hisz 10 fokon még van kallusz- és gyökérképzödés, vi­szont a 25 fok feletti meleg gátolja a meggyökeresedést. (isz) K

Next

/
Thumbnails
Contents